Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-17 / 16. szám
l/BSÚrnap 1994.április 17. nyugdíjasoknaknak Ta vasz várás, hetvenévesen Dénes György költészetének gyakori témái az évszakok. Nemrég megkérdeztem tőle, hogy most, hetvenévesen megih- leti-e még a tavasz?- Természetesen - válaszolta és elém tette egyik közelmúltban írott gyermekversét, amelynek címe: Elcsorog a hóié. Elolvastam az üde, tavaszi hangulatot sugalló verset és eszembe jutott róla Dénes György néhány régebben írott tavaszi költeménye. Azokban a természet ébredése mellett a szerelmet is megénekelte a költő.- Mi a különbség a tavasz megélésében hajdan, húsz-harmincévesen és most, hetven év árnyékában?- Az igazi tavaszt gyermek- és ifjúkorban éli meg az ember. Húsba markoló érzések ezek és később csak rájuk emlékezünk. Én az igazi évszakváltásokat szülőföldemen, Gö- mörben éltem át. Ott a természet ébredését fokról fokra megfigyelhettem. Gyermekkoromban, amikor elolvadt a hó, kimentünk a bükkösbe hóvirágot szedni. Később ugyanott kerestünk erdei ibolyát. Ezek a virágok a természet ébredését jelezték. A tavasz minden szakaszának megvannak a jellegzetes vadvirágai. A tarka sáfrány, a párkányos bangó, a kökörcsinek, a kosborfélék és sok-sok más vadvirág. Gyermekkoromban a természet közelében éltem. A házunk végében kezdődött a határ. Nem messze tőlünk volt egy fenyveserdő. Valamikor gyönyörű volt ennek az erdőnek az aljnövényzete. Legutóbb, amikor ott jártam, szomorúan láttam, hogy ma már nem olyan szép. Gömörben gyönyörű teleket és tavaszokat éltem meg. Ezeknek az emlékeit örökítettem meg később verseimben. Minden tavaszi versemben egy-egy fiatalkori vagy gyermekkori emlék tükröződik. Az akkori látványok emléke mélyen belém vésődött és évtizedek múlva feltör emlékezetemből, hogy vers formájában testet öltsön. Egy ilyen reflexió ez a 80-as években írott versem is. Fogadj vissza emlékezés Fogadj vissza emlékezés, tűnt idő, mutasd áfák között a búvá, kedves ösvényt vén dombok szelíd hajlatán, ahogy elindul s lépeget fölfelé a tüllszoknyás tavasz, a kerteket, a cseresznyevirág sziromhavát, a részeg éden drága bugyrait, a vadszilvafák repeső hitét, mikor sörény es égre pillog satnya ág, s zöld esők csiklandják az agyagos mezőt... Tarsd meg, emlékezés, a tünékeny időt. Amikor Dénes György ezt a verset felolvasta nekem, megértettem: költőként a múlt élményeinek identitása mai verseit is áthevíti. Ezután azt kérdeztem tőle, vajon hetvenévesen is tud-e még örülni a tavasznak?- Én mindig örömmel vártam és várom ma is a tavaszt. Csak azt sajnálom, hogy itt a városban az ember nem tudja annyira figyelemmel követni a természet ébredését, mint vidéken. Zavar az is, hogy Pozsonyban szinte nincs átmenet, és a télből olykor valósággal belecsöppenünk a nyárba. Gyakran alig vesszük észre a természet ébredését. De a tavasz varázsa számomra idős koromban sem kopott meg. Ebben a korban az ember a szervezetében érzi a tavasz hatását. Általában az első meleg napok érkeztével szűnnek a reumás fájdalmak. Az idős emberek jobban érzik magukat. Az öregedő szervezet kívánja a tavaszodást, mint egy pohár friss vizet. Reményt is ad, hogy jönnek a szebb, melegebb napok. A természet megújulása elűzi az öregek sötét, pesszimista gondolatait. Már jó pár héttel ezelőtt kora hajnalban madárcsicsergésre ébredtem. Felidézte bennem a régi falusi reggelek gyermekkori emlékét... VILLÁMLÁTOGATÁS EGY DÁNIAI NYUGDÍJASPANZIÓBAN M jEövid dániai tartózkodásom alatt alkalmam nyílt bepillantani egy nyugdíjaspanzióba. Kísérőm az ország nevezetességeit mutogatta, s amikor egy kőrútról visszatérőben Koppenhága felé közeledtünk, a parkszerű kertekben megbúvó villákra mutatva megjegyezte: ez a dán Riviera. Míg jobbról villák övezték tisztes távolból a partot, a másik oldalon egyemeletes, fehér épületsor állt közvetlenül a tenger mellett.- Mi ez az épület? - kérdeztem kísérőmtől.- Nyugdíjaspanzió.- Hát ezt szívesen megnézném belülről is - mondtam látható meglepetésére.- Itt él egy nagynéném. Szereti a társaságot, ezért azt hiszem, nem lenne kifogása ellene, ha most meglepnénk. Kocsink beállt az út felől rendkívül szerény épületsor parkolójába, s mi keresni kezdtük az aranysárga F betűvel jelzett pavilont. A bejárati ajtó egy szélesebb folyosóra vezetett, ahol a recepciós pult mögött középkorú nő fogadott bennünket. Amikor kísérőm elmondta, hogy kit kíván meglátogatni, a hölgy udvarias mosollyal nyúlt a telefonhoz, hogy a nagynénjé- nek bejelentse látogatóit. A portáshölgy elkísért bennünket a hatalmas méretű nappaliba, amelyet üvegfal választott el a tengerre nyíló nagy terasztól. Az egész helyiség fényárban úszott. Vajszínű bőr ülőgarnitúrák övezték a zöld asztalkákat. Pálmák, örökzöld növények képeztek fülkéket, így választották el egymástól az egyes asztalok mellett ülő, kártyázó vagy beszélgető társaságokat. Egyesek az üvegfal közelében kényelmes karosszékekben kézimunkáztak vagy olvastak. Ók nyilván egyedüllétre vágytak. Leültünk egy kisebb asztal mellé. Kísérőm rokona rövidesen megérkezett és látszott, valóban örül látogatásunknak. A dán Riviera tulajdonképpen egy széles öböl mellett húzódik, s így a tenger fölé nyúló teraszról a távolban Ez igen! erdők, ligetek is láthatók. A szabad szemmel érzékelhető kilátás szívet, lelket gyönyörködtető. Amint később az idős hölgytől megtudtam, a panzió lakóinak szobái mind a tengerre nyílnak. A kis lakások többnyire egy nappaliból és egy hálófülkéből, no meg fürdőszobából és teakonyhából állnak, de a házaspárok számára nagyobb lakások is vannak a panzióban. Ezek lakbére természetesen drágább. A hölgy - amikor megtudta, hogy én is nyugdíjas vagyok s ráadásul újságíró - kérés nélkül felajánlotta, hogy megmutatja a lakását. Ez meglepett, mert tapasztaltam, hogy sem a dánok, sem a svédek nem szívesen tárulkoznak ki idegenek előtt. A kis lakás valóságos ékszerdobozra emlékeztetett, kevés, de annál jobban összeválogatott antik bútoraival. Csupán a hálófülkében volt egy modern vízágy. Ezt a hölgy orvosi ajánlatra vette meg, amikor régi lakását eladva, csupán néhány kedvenc bútorával beköltözött a panzióba. Itt a lakások bútorozva is bérelhetők. A panziónak van orvosi rendelője, masszázsszalonja, szaunája, fodrásza és természetesen étterme, ahol napi háromszori étkezést nyújtanak. Amikor a hölgy megmutatta a következő napi étlapot, valósággal elámultam a rengeteg feltüntetett étel láttán. Megtudtam, hogy ez a választék a legkülönbözőbb diétákat is tartalmazza. Érdekelt, hogy vajon ennek az ismerősöm szerint közepes jövedelmű hölgynek, nyugdíja mekkora hányadát kell erre a pazar kényelmet nyújtó panzói ellátásra fordítania. Ismerősem észrevette, hogy kérdéseimmel erre szeretnék tapintatosan kitérni, s ezért kereken rákérdezett.- Nos, a nyugdíjam kisebbik felét fizetem ki mindezért, amiben itt részesülök - válaszolta a hölgy. Miután a panzió teázójában elfogyasztottunk egy hamisítatlan angol ötórai teát, búcsút vettünk a hölgytől és folytattuk utunkat Koppenhágába. Útközben megtudtam, hogy a hölgynek két gyermeke van, akik időnként meghívják magukhoz. Féijét még fiatalon elveszthette és titkárnői fizetéséből nevelte fel gyermekeit. Lakásán kívül más ingatlana nem volt. Ő tehát valóban a közepes jövedelműek alsó rétegéhez sorolható. Hatvanöt éves koráig dolgozott. Nyugdíjazása után úgy döntött, hogy a panzió nagyobb kényelmet és biztonságot nyújt számára, mintha megtartaná tágas lakását. Nyugdíjasok Egyesülete a Lévai járásban Peter Hajkonak, a Járási Hivatal szociális ügyosztálya vezetőjének segítségével a múlt év szeptembere és decembere közötti időszakban négy lévai és három falusi nyugdíjasklub, valamint a zselízi Gondozószolgálat Háza mellett megalakultak a Nyugdíjasok Egyesületének alapszervezetei. Ez a kilenc alapszervezet megalakította a járási szervezetet és megválasztotta ennek vezetőségét. A járási szervezet elnökévé Halász Jánost, titkárává Gizela Lukácovát, gazdasági felelőssé Viera Kadiarovát választották. A héttagú vezetőségben, valamint a háromtagú ellenőrző bizottságban minden alapszervezet képviselteti magát. A Nyugdíjasok Egyesületének lévai járási szervezete ebben az évben fő feladatul az alapszervezetek számának és a jelenlegi háromszázkilencven fős taglétszámnak növelését tűzte ki. Az egyesület tevékenységét főleg azokban a községekben kívánja kifejteni, ahol nincsenek nyugdíjasklubok, hogy az ott élő nyugdíjasok számára, bár szerényebb keretek között, lehetővé tegye a klubéletet. A járási szervezet már most megkezdte előkészületeit a helyhatósági választásokra, amikor azokba független jelöltekként legrátermettebb tagjait kívánja benevezni és egyben mindent megtesz annak érdekében, hogy jelöltjei be is kerüljenek a helyhatósági szervekbe. Ezzel azt a célt követi, hgy ezek a képviselők nagyobb hangsúlyt adnak majd az illetékes helyeken a nyugdíjasok jogos követeléseinek, amit a jelenlegi képviselő-testületben csak nagyon ritkán tapasztalhatunk. A Nyugdíjasok Egyesülete szervezeti feladatain kívül gondoskodni kíván tagsága kulturális és társadalmi szükségleteinek kielégítéséről is. Kirándulásokat szervez a tagok részére az Alacsony- és a Magas-Tátrába, Bécsbe, Budapestre, a bősi vízi erőmű megtekintésére, valamint jutányos belépővel színház- és hangverseny-látogatásokat tervez a pozsonyi, a komáromi, a nyit- rai és a zsolnai színházakba és hangversenyekre. Az egyesület aktivistái nem feledkeztek meg az ismeretterjesztő előadásokról, valamint a beteg- látogatásokról és az idősebb szervezetet nem túlzottan igénybe vevő tavaszi, őszi gyalogtúrákról sem. Imrich Farkas Áprilisi gyógynövények Látva a gyógyszetárakban kígyózó sorokat, a külföldi gyógyszerek és növényi készítmények rendkívül magas árát, eszembe jutott az a sok erdőben és útszélen található gyógynövény, amelyekből nagyanyáink még nagy hozzáértéssel készítették a házipatika szereit. Egyesek ezek közül újból megjelentek a gyógyszertárakban, de miért vásároljuk ezeket drága pénzért, ha a kellemeset a hasznossal összekötve, tavaszi sétáink közben alapanyagukhoz ingyen is hozzájuthatunk. A falusi származásúak, meg azok, akik hajdan a természetrajz óráin jeleskedtek, sok gyógynövényt felismernek. Ilyenkor, áprilisban különösen sok, szinte mindenki által ismert gyógynövény gyűjthető. Ezek közé tartozik a bojtorján, vagy ismertebb nevén a lapu-bogáncs. Utak mentén, erdőszélen, parlagokon nagy csoportban fellelhető kétéves gyomnövény. Az első évben fejlődnek ki hosszú nyelű tűlevelei, a második évben pedig erőteljes, virágzó szára. Az egyéves növény gyökerének főzete izzasztó, vizelethajtó és vértisztító. Epe- és vesekő oldó teáknak gyakori alkotórésze, bőrbetegségek kezelésére, mint például a sömör, az ekcéma jó borogatószer. Torok- gyulladás esetén öblítőszerként használható. Főzete erősíti a hajhagymákat, ezért a fejbőr korpásodásánál, hajhullásnál és hajzsírosodásnál is jó ápolószer. Talán kevesen tudják, hogy a tavasz kedves virágának, az erdei ibolyának kifejlett leveleit legfeljebb három centiméter hosszú szárrésszel lecsípve, áprilisban kell gyűjteni. A virág gyökerét ősszel gyűjtsük. Mindkettő nyálkaoldó, izzasztó, idegnyugtató, valamint a magas vérnyomást csökkentő hatású. Köhögés ellen és nyálkaoldásra teát is készíthetünk belőle. Egy kávéskanál drogot hat órán át egy pohár vízben áztatunk. Ugyancsak ebben a hónapban gyűjthető a kökény virága. Kizárólag a kinyílt virágot, levél és szár nélkül, gyűjtsük. Egy-két centimeteres rétegben szárítható. Kitehető a napra is. Rovatvezető: Lőrincz Kató Műszárításnál vigyázzunk arra, hogy a meleg ne haladja meg a 40 C fokot. Igelitzsákban tároljuk és óvjuk a nedvességtől. A kökényvirág teája enyhe hashajtó, vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő hatású. Forrázatot készítünk belőle. Egy pohár vízbe két kávéskanál drogot teszünk. A martilapu, vagy egyes helyeken parti lapuként ismert, nyirkos réteken vagy árokpartokon található évelő növénynek ilyenkor, félig nyílott állapotban élénksárga virágait, kocsány nélkül kell gyűjteni. Kifejlett levelei pedig májusban gyűjthetők. Árnyékos, szellős helyen szárítsuk és közben gyakran forgassuk. Tárolására papírvagy igelitzsák egyaránt alkalmas. Már az ókorban is használták tüdő- és légúti megbetegedések gyógyítására. A martilapu frissen szedett levele lüktető gyulladásokra jó borogatószer. Forgósérüléseknél, forgókopásnál és reumánál pakolásként a következőképpen alkalmazható: a fájó forgókra két réteg martilaput borítunk, zöld felével lefelé és jó meleg kendőt helyezünk rá. Nehezen gyógyuló sebeknél és ekcémánál is hatásos. Megfázás és felső légúti megbetegedések esetében, illetve asztmánál forrázatot készítünk belőle. Egy le- veseskanál drogot adunk fél liter vízhez. Talán kevesebben ismerik a kutya- bengét. Nedves, lápos helyeken, folyóparti ligeterdőkben, ámyékkedvelő gyakori cserje vagy kisebb fa. Ágainak kérge szürke, fénytelen. Egy-két milliméter vastagságú, belül zöldessárga. A levelek szórtak. Zöldesfehér kicsiny virágai az ágak végén állnak. A kutya- bengének legalább hüvelykujjnyi, vagy annál vastagabb ágairól kell a kérget gyűjteni a következőképpen: 20-30 centimétemyi távolságokban körülmetszük és hosszában felhasítjuk, majd a kérget lefejtjük. Kellemetlen szagú kérge keresett drog, amit kizárólag egy évi szárítás után lehet felhasználni. Kiváló hashajtó, emésztésserkentő, vérnyomáscsökkentő. Az elhízás, felfúvódás elleni teák, valamint az epeteák alkotórésze. Hashajtóként egy kávéskanál drogot adunk két deci vízhez és este, vagy reggel éhgyomorra fogyasztjuk.
