Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-17 / 16. szám
Édes remények A nők 2-3 százaléka, a férfiak egy százaléka szenved reumás ízületi gyulládásban. A betegség rendszerint az ízületek gyulladásával kezdődik, előrehaladtával egyre nagyobb a fájdalom, egyre nehezebben megy a fájó ízületek mozgatása, ami végül a beteg mozgását különböző mértékben akadályozza. Ma az orvosok egyet tudnak tenni: mérséklik a fájdalmat, csökkentik a gyulladást. Az általánosan használt szerek (kortizon, aszpirin) mellékhatásokat okoznak - fekélyt, vesepanaszokat, magas vérnyomást, szív - és idegrendszeri elváltozásokat, amelyek olykor halálhoz is vezethetnek. Ugyanakkor a betegség kifejlődését megállítani, vagy azt lelassítani nem tudják. A reumás ízületi gyulladás úgynevezett autoimmun betegség, vagyis a szervezet saját magát építi le. A folyamat lényege, hogy az immunsejtek, a fehér vérsejtek elkezdik lebontani az ízületi membránt, olyan enzimet termelnek, amely fokozza ezt a lebontó folyamatot, ugyanakkor közvetve serkentik további fehér vérsejtek termelődését és odaérkezését. Egy ausztrál kutatócsoport szerint három ponton lehetne az öngerjesztő folyamatba beavatkozni. Az első elképzelés szerint a betegségben kulcsszerepet játszó enzimnek, a heparanáznak a fehér vérsejtekhez való kötődését lehetne megakadályozni egy, a glukózhoz hasonló szerkezetű cukormolekulával (mannóz-6-foszfáttal). Egy másik elképzelés szerint egy keményítőszerű anyaggal meg lehetne akadályozni, hogy a heparanáz károsítsa a membránokat. Végül biztató kísérleti eredmények utalnak arra, hogy egy ausztrál hüvelyes növényből, a Castanospermine australe-ból származó alkaloid képes megakadályozni, hogy a fehér vérsejt felismerje a heparanázt, s így nem képes hozzákötődni. Remény van arra is, hogy más autoimmun betegségeknél is felhasználhatók lesznek majd ezek az eredmények, többek között a szklerózis multiplex gyógyításában is. (Élet és Tudomány) Miért halnak meg a férfiak hamarabb? Az élet kegyetlen versenyfutás. Ebben a versenyben a férfiak eleve hátrányos helyzetből indulnak: gyorsabban fejlődnek az anyaméhben, biológiai órájuk gyorsabban jár. Ezért is sérülékenyebbek, esendőbbek, s halnak meg korábban, mint a nők. Ez a látszólag meghökkentő gondolat valójában nem új: először 1969-ben vetette fel egy angol orvosnő, és azóta egyre több érv, tény és tapasztalat gyűlik össze elképzelése alátámasztásához. A doktornő azt feltételezte, hogy a fiúvá válásnak nagyon hamar kell történnie az anyaméhben. Ha ez nem így lenne, akkor az anyai ösztrogénszint emelkedése megzavarná a fiúk nemi differenciálódását. Ezért már az első sejtosztódás után más kell legyen a fiúk és a lányok fejlődési üteme, a fiúknak „sietniük“ kell. Persze a biológiai óra „beállítása“ is - mint minden más az élő sejtekben - a génekben van kódolva, így elképzelhető hogy az X kromoszómán „lassító“ gének, míg az Y kromoszómán „gyorsító“ gének vannak. De hogy ténylegesen miként történik a szabályozás, azt ma még egyelőre homály fedi. (New Scientist) Fiú vagy lány?-A kilenche- tes embriók nemi szervei még nagyon hasonlóak. A kép valójában egy leendő kislányról készült J ■ A r_ a megrázó eset kitudó- I i i dott ugyan, és a tettesek is elnyerték méltó büntetésüket, ám kérdéses: Németország szerte hány hasonló, embertelen visszaélés történik a védtelen gyermekekkel? Az erkölcsrendészet szakemberei az évek folyamán leleplezett 10-12 ezer esetről úgy beszélnek, mint a jéghegy csúcsáról. A gyermekpornográfia ugyanis óriási üzlet, s ezért sokan, vállalva a veszélyt, ezt ki is használják. A legszörnyűbb az egészben az, hogy olykor maguk a szülők bocsátják áruba kiskorú gyermekeiket. Mint az alábbi, müncheni történetben. Hogy a két kislány, a 13 esztendős Lisa és a 11 esztendős Jenny körül nincs valami rendben, arra egyik tanárnőjük figyelt fel. Képtelen volt megérteni a gyerekek szokatlan viselkedését. Egyszer búskomorak voltak, máskor igencsak agresz- szívan viselkedtek. A korábban szorgalmas testvérpár minden tőség is.Egy idő után Jürgen azzal állt elő, hogy váltanunk kellene, mert a partnercserés szexszel már torkig vannak a nézők, s próbálkozzunk állahonról, ezért hozzámentem. Dieter gyakran ivott, agresz- szív volt, olykor megvert. Csak azért nem hagytam ott, mert tantárgyból leromlott, és nemegyszer az iskolapadok között olyan kifejezéseket használt, mint a legzüllöttebb tengerészek. Mindez szöget ütött a pedagógus fejében.Először megpróbált beszélni tanítványaival, de a lányok elhárították kíváncsiskodó kérdéseit. Ő szerencsére nem hagyta annyiban, és jelentette az esetet a helyi hivatal képviselőinek, azok pedig - rosszat sejtve - értesítették a rendőrséget. így derült fény az igazságra: a két gyereket a szülők egy „baráti“ házaspárral egyetemben már több mint egy esztendeje pornófilmek forgatására kényszerítik. A vizsgálat során az is kiderült, hogy a kazettákat egy bizonyos Frank úr rendelte és forgalmazta nagy haszonnal. A kislányokat most egy speciális intézetben nevelik. Szüleik, illetve a baráti házaspár természetesen a bíróság elé került. Néhány részlet a bűnösök, illetve az ügyben érdekeltek vallomásaiból. Dieter R., a 38 éves apa (autószerelő): - Feleségemmel 1977-ben kötöttem házasságot. Nagyon jól tudta, hogy impotens vagyok, de akkor nem sokat törődött ezzel. Váltig hangoztatta, majd csak megleszünk valahogy. Amikor állapotos lett, elmondta, hogy a gyermek apja egyik kollégája, aki a mai napig sem sejti, hogy Lisa az ő lánya. Később megszületett Jenny, és nekem fogalmam sem volt, hogy ezúttal kinek a gyerekét nevelem. Elhatároztam, inkább ellenőrzés alá veszem feleségem nemi életét, partnereit, hogy tudjam, kikkel érintkezik. Beadtam hát a Kurírba egy hirdetést, hogy szexuális játékokhoz hasonló korú házaspárt keresünk. így ismerkedtünk meg B.-ékkel. Hamarosan összemelegedtünk, és közös megegyezéssel a „hancúrozásainkat“ videóra vettük. Persze, én csak imitáltam a nemi aktust. A felvételek any- nyira jól sikerültek, hogy megpróbáltuk eladni őket. Egy kereskedő jól megfizette munkánkat, sőt, újabb és újabb filmeket rendelt. Rájöttünk, hogy a szex nemcsak örömforrás, de nagyszerű kereseti lehetokkal. De aztán megismerte idősebb lányunkat, és rábeszélt, szervezzük be őt a filmezésbe, biztosan bomba üzletet csinálunk. Lisának adtam száz márkát, hogy játszadozzon egy kicsit magával. Könnyen meggyőztem, nincs ebben semmi rossz, hiszen már nagylány. Először titokban készítettük a felvételeket, később már a beleegyezésével. Egyszer rajtakaptam a házibarátunkat, ahogy a hálószobában „élesre“ megy a lányokkal. Én korábban figyelmeztettem őket, hogy „azt“ még nem kell csinálniuk, s ha nagyon fájna, mondjanak nemet. De nem tiltakoztak, csupán Jenny pityergett egy kicsit. Petra R., a 32 éves anya (elárusítónő): - Férjemmel gyermekkorunk óta ismerjük egymást. Tudtam, miféle ember, de szabadulni akartam ottnem volt hova mennem. Állandóan pénzszűkében voltunk. Sok volt az adósságunk, ezért amikor férjem felvetette, hogy vonjuk be a lányokat a pornófilmezésbe, igent mondtam. Abból indultam ki, hogy szinte mindent, ami a lakásunkban volt, előző filmjeinek ho- noráiumából vettük. Akislányokkal előbb hatszemközt beszéltem. Mindent megmagyaráztam nekik, így tudták miről van szó, mibe mennek bele. És különben is, az ilyen pornófilmekben rengeteg a trükkfelvétel, az imitáció. Például az a jelenet, melyben Lisa vibrátort használ, szintén csak trükk volt. Persze, voltak natúr akciók is, de biztos vagyok benne, hogy azokat a lányok élvezték. Hogy amikor Jürgen megerőszakolta a lányokat? Erről csak később szereztem tudomást. Én akkor a konyhában foglalatoskodtam, fogalmam sem volt, mi történik a hálószobában. Igen, voltam a lányaim után az intézetben. Úgy tűnt, Lisa nagyon zárkózott. Biztos vagyok benne, hogy a férjem megfenyegette és ellenem hergelte. Elhatároztam, a jövőben nem élek Die- terrel. Vesebeteg és én nem leszek vén korában az ápolója. Még fiatal vagyok, helyrehozhatom hibáimat. Berndt, 46 éves üzletember (a gyermekpornó filmek megszállottja): - Egy szexmagazinban bukkantam a hirdetésre, hogy hol lehet ilyen kazettákhoz jutni. Természetesen megvettem őket. Az említett filmek kükönösen tetszettek. Két kedves kislány gondtalanul játszadozott, izgatta egymást. A fiatal testek látványa rendkívül felvillanyozott. A következő filmen az idősebb lány már két férfivel szerelmeskedett. Nyilván Jürgennel és a nevelőapjával, a húga pedig irigykedve nézte őket. Ilyesmiről mindig csak álmodozhattam. Szerintem a gyermekszex természetes és normális valami. A gyermekek iránti vágyam az ilyen filmek nézésében merül ki. Tudok uralkodni magamon, de szükségem van hasonló doppingra. Engem senki se vádoljon, én e filmeket csak vásároltam. Frank, 29 éves (pornófilm- kereskedő):- Valamiből élni kell. A gyer- mekpomó iránt hatalmas az érdeklődés. Korábban Hollandiából szereztem a kazettákat, ám nagyon sokba kerültek, alig volt valami hasznom. Aztán jött Jürgenék ajánlata. A filmek nem voltak túl drágák, és a lánykáknak óriási sikerük volt a kuncsaftjaim köré- ben.Az én szakmám kemény és talán elítélendő, de ha abbahagynám, semmi sem változna, helyemre más állna be a pult mögé. Jürgent és Dietert egészen megvadította a pénz. Több mint 20 filmet készítettek a lányokkal. A végén már saját szakállukra kezdték árusítani a kópiákat. Igaz, csaknem 100 000 márkát kerestem ezen a bolton, de a végén már bonyolódni kezdett a helyzetem. Sok vevő azt kívánta, hogy hozzam őket össze a lányokkal. A végén már zsarolni próbáltak, életveszélyesen megfenyegettek.A rendőri beavatkozás a legjobbkor jött. Nem, én nem érzem magam bűnösnek. Csak egy pici fogaskerék vagyok a szexbiznisz gépezetében. Hogy netán az én lányom? Kizárt dolog, ő sohasem vállalkozna ilyesmire. Dr. Iris Dauner (a két kislány pszichoterapeutája): - A pornóhiénák elsősorban olyan gyerekeket hálóznak be, akik még nem képesek felfogni, mit is csinálnak velük. Égyszerűen engedelmeskednek a pénzéhes szülőknek. Határozottan állítom, hogy Lisa és Jenny nem szívesen filmezett, tehát nem lehet iaz, hogy élvezték, amit csinálnak; vagy kíváncsiságból mentek bele az egészbe. Avizs- gálatok egyértelműen megmutatták, hogy az egész erősen megviselte őket, szégyellik magukat a múltjuk miatt.Félnek, gyakran tépik a hajukat, tövig rágják a körmüket, gyakran felriadnak álmukból. Érősen neurotikusak is. A gyermekkori élmények majd életük végéig elkísérik őket. Nagyon valószínű, hogy prostituáltakká vagy narkósokká válnak. Ha rajtam múlna, én életfogytiglani börtönre ítélném azokat, akik ebbe az ocsmányságba kényszerítették őket. Külföldi lapok nyomán (O. V) (Fotó: Archívum) MINDENFÉLE 1994. április 17.
