Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-02-27 / 9. szám
A kormorán és a dunnalúd (Izlandi mesc) A kormorán is meg a dunnalúd is szeretett volna szert tenni jó meleg tollmellényre. Igen ám, de csak egyetlen ilyen pihés madárruha volt, ők meg ketten vetélkedtek érte. Egyik sem akart engedni. Féló' volt azonban, hogy míg civakodnak, ez az egy is elvész, azért hát megegyeztek, azé lesz a tollmellény, aki másnap reggel korábban ébred fel, és hamarabb mutatja meg a másiknak a tengerből felkelő napot. A kormorán tudta magáról, hogy mélyen alszik, és nehezen ébred. Félt hát, hogy átalussza a napkeltét. Elhatározta: be sem hunyja a szemét az éjszaka; a jó meleg tollmellény megéri a virrasztást. így is tett. A dunnalúd ott horkolt mellette, a kormorán meg nagy büszkén virrasztott. „Lám - gondolta magában -, engem csúfolnak álomszuszéknak, mégis én maradok fent egész éjjel, nem a dunnalúd. És én kapom meg a jó meleg tollmellényt.“ Éjfélig tűrhetően ment a virrasztás. Utána azonban egyre nehezebb lett, s a kormoránnak majd leragadt a szeme. Akkor is lekókadt fejjel ült, amikor derengeni kezdett. Örömében felkiáltott:- Keleten már kéklik az ég! A kiáltásra felébredt a dunnalúd - az átaludt éjszaka után frissen, kipihenten. A kormorán azonban olyan álmos volt, hogy egyre-másra lekókadt a feje, s örült, ha időről időre legalább a fél szemét ki bírta nyitni. Pedig most kellett volna igazán figyelnie. Mert mi is történt? Felkelt a nap, és a dunnalúd nyomban elkiáltotta magát: - Itt a hajnal! Itt a hajnal! így az övé lett a tollmellény. Ma is büszkén hordja minden íjafia. Lengyel Balázs átdolgozása GYERMEKVILÁG Balta György Faág ragyog Vakít a nap, és a sok fény úgy folyik a világra, mint ahogy a mesebeli fazékból jött a kása. Faág ragyog, dombhát zöldül, tündökölnek a hegyek, jön egy méh, és el zümmögi: köszöntelek, kikelet! Márciusi kérés Napocska, te áldott tűzgömb, ki küldöd a meleget, süss be a kórházszobába, s gyógyítsd meg a beteget. Páskándi Géza Ásó-kapa Megszerette nagyon az ásó a kapát, mert mindig egymás mellett dolgoztak, s megismerték egymás jó tulajdonságait.- Hát ásó-kapa válasszon el bennünket! - mondta az ásó a kapának egy szép napon, s összeházasodtak. Azóta is ásnak, kapálnak szorgalmasan ásócskáikkal- kapácskáikkal, szóval gyermekeikkel együtt élnek bol- dogacskán, míg ásó-kapa el nem választja őket egymástól. A szelek eredete (Francia mese) Egyszer egy kapitányt útnak indítottak a hajójával: menjen, keresse meg, hol laknak a szelek, s hozza el az óceánra őket. Mert abban az időben örökös szélcsend volt a tengeren, soha még egy könnyű kis fuva- lom sem rebbent, a hajók csak evezővel haladhattak, és szegény matrózok majd belebetegedtek a kemény húzásba. Mikor odaértek Szélországhoz, a kapitány egymaga ment ki a partra, nyakon csípett egy csomó szelet, zsákokba gyömöszölte őket, jól bekötötte a zsákok száját, aztán az egész zsákmányt berakatta a hajófenékre. A matrózoknak fogalmuk sem volt róla, miféle rakományt visznek; a kapitány szigorúan meghagyta nekik, hogy egy ujjal sem szabad a zsákokhoz nyúlniuk. Hazafelé utaztukban egy napon elunták magukat a matrózok, mert az égvilágon semmi munka nem akadt a fedélzeten. Az egyik azt mondta:- Kifúrja az oldalamat a kíváncsiság, ha nem tudom meg, miféle árut viszünk.- Nem szabad - mondta egy másik -, a kapitány megtiltotta.- Nem is fogja észrevenni! - erős- ködött az egyik matróz. - Éppen csak belekukkantok az egyik zsákba, aztán gyorsan újra bekötöm a száját. Azzal lement a hajó gyomrába, és kioldozta az egyik zsákot, éppen azt, amelyikbe a kapitány a délnyugati szelet zárta. Ahogy a madzag meglazult, a délnyugati szél egyszeriben kisurrant a résen, s egyetlen szem- pillantás alatt elkezdett fújni, s úgy felkorbácsolta a tengert, hogy a hajó perdült egyet a levegőben, és iz- zé-porrá törött. A többi zsák is kiszakadt, és a szelek elszaladtak. Szétszóródtak az óceánon, s azóta is ott tanyáznak. Rónay György átdolgozása GONDOLKODOM, TEHÁT... KERESD A PÁRJÁT! Állapítsd meg, van-e a gitárok között egyforma! Készítette: M. Motycík ÍVJ gfej lés A február 20-ai számunkban közölt feladatok megfejtése: a 6-os számú elem; krumpli, mert a többi szó balról jobbra és jobbról balra olvasva is értelmes. (Más megoldás is létezik.) Nyertesek: Zuzík László, Zsére; Csik- fejes Erik, Tornaija; Tumma Tamás, Vízkelet; Kosár Gyöngyi, Alistál; Kovács Balázs, Dunaszerdahely. Szerkeszti Tallósi Béla ■■■■ mm A nagyfödémesi alapiskola első osztálya Alsó sor: Kiss Róbert, Németh Roland, Tankó János, Csiba Roland, Lépes István. Nagy Ildikó, Száraz Zsuzsanna, Szilvásy Erika Középső' sor: Skulavy Adrián, Biháry Klaudia, Czére Vince. Peller Zoltán, Sztraka Rita, Németh Katalin Felsó' sor: Lakatos Péter, Krizán Ilona, Lipták Adrián, Buday József, Madarász Ferenc, Fecske Noémi, Hodúr Mária Baricza Győző igazgató, Dulicky Vincéné osztályfőnök A nagycétényi alapiskola első osztálya Ülő sor: Riby György, Maly Gyula, Szusztor Mária, Kosa Tamás, Balázsi Mónika, Sevcsík Dániel, Szerződi Noémi, Mészáros Zoltán, Dudás Viktória, Riby Péter Felső sor: Kosa Vendel, Szőke Csaba, Mészáros Monika, Berkes Kinga, Mészáros Csilla, Kosa Andrea. Presinszky Szilvia, Jócsik Adrián, Bednárik Gyula, Szőke Péter Szabó Lajos igazgató, Spacekné Boros Éva osztályfőnök
