Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-08 / 284. szám, csütörtök

2 \ ÚJ SZÓ HÍREK - VELEMENYEK 1994. december 2. ^^JjÖVIDE^^ Mínuszból pluszba... Az infláció 1993 hasontó időszakához viszonyítva (%) 15,5 13,9 12,7 13,45 1993 1994 1993 1994 1993 1994 1993 1994 1. negyedév 2. negyedév 3. negyedév becslés Bihac: Kivonulnak a kéksisakosok A Nemzeti Vagyonalap El­nöksége kérte az Általános Hi­telbank részvényesei rendkívüli közgyűlésének összehívását, melynek a pénzintézet tegnap tett eleget. A közgyűlésnek csu­pán egyetlen pontja volt: a Nem­zeti Vagyonalap a bank fel­ügyelőtanácsában ki akarta cse­rélni képviselői egy részét. Ez megtörtént, így többek közt Ján Kato és Juraj Molnár is bekerült e kulcsfontosságú pozícióba. Szlovákia Szociáldemokrata Pártja azt a nézetet vallja, hogy az 1995-re szóló állami költség­vetés törvénytervezetét még idén fogadják el. Ez létfontossá­gú, ezért a provizórium elfogad­hatatlan, mivel rendkívül rossz feltételeket teremtene az or­szág további gazdasági fejlődé­se számára - jelentette ki Jaros­lav Volf, a párt elnöke. A Slovakia plus, a Szlovák Ér­telmiségiek Állandó Konferenci­ája Častá-Papierničkában a szlovák társadalom kulturális, szellemi és morális fejlődésével foglalkozott. Rendkívül aggasz­tónak tartja a magyar kisebb­ségnek a szlovák államisághoz fűződő viszonyát. Elutasította a szlovákiai magyar politikusok eddigi lépéseit, sőt az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kéréseit is, mivel szerinte ezek olyan jogokat biztosítaná­nak a szlovákiai kisebbségek­nek, „amilyeneket az említett szervezetek egyetlen tagállamá­ban sem nyújtanak az ott élő ki­sebbségeknek". (TA SR) Gašparovič cáfol úl Szó-hir Az Európai Unió Bizottsága nem kérte a szlovák parlament november 3-i éjszakai ülése jegyzőkönyvének angol fordítá­sát - jelentette ki rendkívül ha­tározottan Ivan Gašparovič, a parlament elnöke a rádió esti híradásában, majd hozzátette: ha mégis ilyen kérelem érkezne Brüsszelből, a szlovák fél eluta­sítaná teljesítését. Állítását Ján Lišúch, az EU-hoz akkreditált szlovák nagykövet is megerősí­tette. Mint ismeretes, Brüsszel 246 millió dollár hitel nyújtására tett ígéretet, ám előtte - állító­lag - a privatizációt érintő parla­menti döntésekre volt kíváncsi. A házelnök szerint tehát ez nincs így, s a kölcsön már csu­pán az Európa Parlament dönté­sétől függ. (Folytatás az 1. oldalról) A gazdaság szerkezetváltása tetten érhető: 1993-ban még az anyagi termelés adta a bruttó nemzeti össztermék 48,9 száza­lékát és a szolgáltatások csupán 39,2 százalékát, 1994 harmadik negyedévére viszont ez az arány megváltozott: 43,9, illetve 44,8 százalékra. A magánszektor előretörését jelzi, hogy az október végi adatok szerint az ipar teljesít­ményének 53,1 százalékát, az építőipar termelésének a 73,4 százalékát, a kiskereskedelmi forgalomnak pedig a 88,2 száza­lékát ez a szektor adja. A gazda­sági növekedés korlátaira viszont a beruházások lanyhuló üteme fi­gyelmeztet, amely 7,7 százalék kai volt kisebb a harmadik ne­gyedév végén, mint 1993 hason­ló időszakában. Ráadásul a gaz­daság (a magánszektor nélkül) (Folytatás az 1. oldalról) Mečiar szerint két lehetőség­gel kell számolni: 1. a Moravčík­kormány a parlament elé ter­jeszti törvénytervezetét, ebben az esetben ezt kellene az ideig­lenes költségvetés alapjának te­kinteni; 2. olyan döntés születik, hogy az 1994-es év költségveté­sének mutatóit tekintik a provi­zórium alapjának, azzal a kité­tellel, hogy legkésőbb februárig beterjesztésre kerül a költségve­tés végleges tervezete. Mečiar szerint a szlovák par­lament stabilitására három rizi­kóforrásjelent veszélyt. Mint el­mondta, az első veszélyforrás, hogy 17 politikai szubjektum rendelkezik képviselettel a par­lamentben, melyek saját szub­jektív érdekeik érvényesítésére fognak törekedni. A második ve­szélyforrást a DSZM abban látja, hogy több párt nyíltan deklarál­ta: a stabilitás egyedüli biztosí­tékát azoknak a pártoknak a fel­bomlasztásában látják, ame­lyeknek a jövőbeli kormánykoalí­ciót kellene alkotniuk. - A jelen­legi kormány pártjai nem szá­míthatnak arra, hogy ezt tétle­nül fogjuk nézni - szögezte le, majd hozzátette: harmadik ve­szeptember 30-áig mindössze 46,5 milliárd koronányi nyeresé­get tudott felmutatni, ami ­„megtisztítva" az inflációs hatá­soktól - 2,4 százalékos csökke­néstjelent 1993-hoz képest. Elkészültek az egész évre vo­szélyforrásnak a Demokratikus Unió parlamenti részvételét tart­ják. - A legszebb az lenne, ha maguktól elmennének a parla­mentből, ezt azonban aligha te­szik meg. Úgyhogy segíteni kell nekik - jelentette ki. Ezzel összefüggésben a DSZM képvi­selői több lépésre készülnek, így például annak elbírálására, hogy érvényes vagy érvénytelen a DU képviselőinek mandátu ma, jogukban áll-e a DU képvi­selőinek saját klubot létrehozni, igényt támaszthatnak-e a vá­lasztási költségek megtérítésé­re stb. Ezeknek a kérdéseknek egy részét Mečiar szerint egy­szerű parlamenti szavazással is meg lehet oldani. Peter Weiss a dolgokat a ma­guk összességében látva a saj­tótájékoztatón elmondta: felhív­ta Mečiar figyelmét arra, hogy a parlamenti választások eredmé­nyeinek utólagos megváltoztatá­sa külföldön viharos reakciót váltana ki. Közölte vele, hogy pártja szerint korai lenne a vá­lasztási rendszer megváltoztatá­sával foglalkozni. Mečiar a felso­rolt veszélyforrások elhárítását többek között az összeférhetet­lenségről szóló törvény elfoga­natkozó legfontosabb makroöko­nómiai mutatók becslései: 1994­ben várhatóan a bruttó nemzeti össztermék 3,8-4,2 százalékkal, a fogyasztói árak 13,4-13,5 szá­zalékkal, a reálbérek pedig 2,7 százalékkal nőnek. (sidó) kormány dásában, a többségi választási rendszer bevezetésében s az új házszabály elfogadásában látja. Szerinte egyébként szokatlan, hogy egy ország elöljárói vagy pártpolitikusai külföldre járnak siránkozni és politikai ellenfelei ket befeketíteni. Aki megsérti ezt az íratlan szabályt, annak számolnia kell azzal, hogy a tár­sadalom védekezni fog az ilyen eljárás ellen. Mečiar lapunknak válaszolva nem zárta ki, hogy ha a társadalmi, politikai és nemze­tiségi feszültség tovább növek­szik, a DSZM kezdeményezni fogja a köztársaság védelméről szóló törvény elfogadását. We­iss fontosnak tartotta hangsú­lyozni: ilyen törvényre nincs szükség, mivel a jelenlegi szlo­vák jogrendszer kellőképpen vé­di az állam biztonságát. A DSZM elnöke egy kérdés kapcsán valószínűnek nevezte, hogy az elkövetkező hét első fe­lében az államfő elé terjeszti kormánya névsorát, és kérni fogja a miniszterek kinevezését. Koalíciós partnereit azonban nem akarta megnevezni, arra hi­vatkozva, hogy a tárgyalások még folynak, s csak vasárnap délután zárulnak le. (horváth) TA SR-hir A világszervezet tegnap arról tájékoztatott, hogy ideiglenesen kivonja a boszniai Bihac térségé­ben állomásozó 1200 tagú bang­ladesi kontingensének egyhar­madát. Tegnap estig azonban nem derült ki, hogy a várost ost­romló szerbek engedélyezték-e az ENSZ-egységek mozgását. Belgium közben bejelentette, kész részt venni az esetleges hadműveletben, melynek kereté­ben evakuálnák a kéksisakoso­kat Bosznia területéről. „A kéksi­sakosok visszavonása katasztro­fális megoldás lenne" - mondot­ta a belga külügyminiszter, de hozzáfűzte: Belgium részt venne egy ilyen hadműveletben. Párizs még keményebben reagált a je­lenlegi helyzetre: bejelentette, hogy felkérte a világszervezetet és a NATO-t, dolgozza ki a kéksi­sakosok kivonásának részletes tervét, mert a nemzetközi erőfe­szítések zsákutcába jutottak. Washingtonban William Perry amerikai védelmi miniszter nyi­latkozott. Mint mondotta: Bosz­nia, az olajban gazdag Perzsa­Budapesti tudósítónktól Magyarország csatlakozását a NATO-hoz egyedül Oroszország ellenzi. Magyarország szomszé­dai közt nincs olyan állam, amely ellene volna Budapest ezen szándékának - mondta tegnap Horn Gyula magyar miniszerel­nök azon a sajtóértekezleten, amelyen Kovács László külügy­miniszterrel együtt értékelték a budapesti EBEÉ-csúcs tapaszta­latait. Horn elmondta, hogy a vasár­napi magyar-orosz tárgyaláso­kat erről a kérdésről Borisz Jelcin kezdeményezte. Az orosz állás­pontnak az a lényege, fejtette ki a kormányfő, hogy biztonságukat fenyegető tényezőként értékelik, ha egy környező ország belépne az NATO-ba. Úgy vélik, hogy ezen öböl térségével ellentétben, nem tartozik azokhoz a régiókhoz, amelyre Washington „a nemzet­biztonság létfontosságú érdekei" miatt összpontosít, s ezért nem nyújt elegendő felhatalmazást az amerikai egységek kiküldésére a polgárháború sújtotta térségbe. Bihacnál valamelyest csökkent a harcok hevessége, ám, mint a Vöröskereszt nemzetközi bizott­ságának jelentésére utalva a sza­rajevói rádió jelentette: a muzul­mán enklávé lakosssága most „újabb ellenséggel, az éhséggel kénytelen szembenézni". A bosz­niai hatóságok adatai szerint a bi­haciak az elmúlt időszakban napi 55 gramm élelmiszer-fejadagot kaptak. A menekültügyi főbiztos­ság szóvivője azonban tegnap biztató bejelentést tett: ma Zág­rábból indítanak élelmiszer-szál­lítmányt Bihacba, a konvoj áten­gedésébe állítólag a boszniai szerbek képviselői beleegyeztek. Radovan Karadzsics, a szerbek vezetője pedig jelezte: kész ismét tárgyalásokat kezdeni a nemzet­közi összekötő csoporttal a bosz­niai háború befejezéséről. keresztül a szervezet, illetve a tagállamok egyik fővárosa olyan szerephez jutna a nemzetközi kapcsolatokban, amely úgymond háttérbe szorítaná az orosz té­nyező szerepét a régióban. A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a Jelcin által kifejtett véle­ménnyel, s szerinte ha Magyaror­szág csatlakozna a NATO-hoz, az csak a térség stabilitását erősíte­né. Kifejtette: Budapest számára elfogadhatatlan, hogy bárki is be­leszóljon a döntésbe, hiszen ez ellentétben állna a nemzetközi normákkal. Horn szerint a nyuga­ti államok is támogatják azt a kezdeményezését, hogy a térség országai tárgyaljanak Moszkvá­val, s megértessék vele, hogy NA­TO-tagságuk nem irányul Orosz­országellen. KOKESJÁNOS Diákok az államfőnél TA SR-hír Michal Kováč államfő teg­nap fogadta a Tomáš Szalay által vezetett orvostanhallga­tók azon csoportját, amely az 1994. november 17-i nagygyűlést szervezte. Az egyetemisták tájékoztatták a köztársasági elnököt újabb tervükről, a mai pozsonyi nagygyűlésük részleteiről, amelyet az emberi jogok világ­napja alkalmából rendeznek. Az államfőt is meghívták a ren­dezvényre, aki munkahelyi el­foglaltsága miatt nem tud részt venni, helyette Ján Find­ra, az elnöki iroda vezetője lesz jelen. A megbeszélések során elhangzott: a diákok az Ivan Gašparovič házelnökkel folytatott tárgyalásukon nem jártak sikerrel. BUDAPEST-POZSONY Képviselők találkoztak Szlovákia budapesti nagykövetségének szervezésében tegnap a követség épületében a szlovák parlament külügyi bizottságának tagjai az Országgyűlés képviselőinek csoportjával, az Interparla­mentáris Unió magyar részének képviselőivel tartottak találkozót. Ezt azzal a céllal rendezték, hogy a képviselők személyes és mun­kakapcsolatot kössenek, véleményt cseréljenek a magyar-szlovák együttműködés kérdéseiről, beleértve a megoldásra váró problé­mákat is, tájékoztatott Dušan Slobodník bizottsági elnök, (TA SR) II. kiadás Lapzárta: 22.00 Jövő héten Mečiar­MAGYARORSZÁG - NATO-CSATLAKOZÁS Csak Moszkva ellenzi PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK A KÖLTSEGVETESROL Elutasítás vagy elnapolás TA SR-tudósítás Az 1995-re szóló állami költségvetés törvénytervezete egyelőre nem sok megértésre talált a parlamenti bizottsá­gokban. Különféle kifogásokkal néhány bizottságban elve­tették a tervezetet, vagy az információk hiányossága miatt elnapolták megvitatását. Bár a védelmi minisztérium 19,2 milliárd koronát kért 1995 re, hogy az új katonai doktrínát és a szükséges modernizációt megvalósítsa, a költségvetés csupán 12,9 milliárdot különí­tett el a tárca számára. Imrich Andrejčák, a védelmi bizottság elnöke (DSZM) szerint számos, a helyes döntéshez szükséges információ hiányzik a terve­zetből, ezért nem tárgyalták meg; egyben felszólították Pavol Kanis minisztert, hogy a kívánt dokumentumokat juttassa el a képviselőknek. A bizottság ha­sonlóképpen járt el a belügymi­nisztérium tervezett költségve­tésével kapcsolatosan is; a tár­ca 10,9 milliárd koronát kért, 7,5 milliárdot kapott. Ján Čarno­gurský (KDM) mindkét javaslat megvitatásakor kijelentette: ad­dig nem lehet érdemben tárgyal­ni róluk, amíg a kormány a par­lamentnek nem juttatja el az 1995-ös költségvetés egész ter­vezetét. Bár a közlekedési, távközlési és közmunkaügyi minisztérium az ideihez képest 1 milliárd 761 millió koronával többet, vagyis 8 milliárd 170 millió koronát kap­na 1995-ben, a parlament szak­bizottsága a Mikuláš Dzurinda miniszter (KDM) által ismerte­tett tervezetet nem fogadta el, mivel nem világos a képviselők előtt a költségvetés koncepció­ja. A környezetvédelmi bizottság ugyanezt az érvet hozta fel, mi­kor elutasította a költségvetés megtárgyalását. Az oktatási, tu­dományügyi és kulturális bizott­ság tegnap azzal érvelt, hogy későn kapták kézhez a doku mentumot, ezért csupán hétfőn tudnak érdemben foglalkozni vele. Mindössze a költségvetés­nek a Szlovák Tudományos Aka­démiával foglalkozó részét vitat­ták meg. Idén a tudományos in tézmény 400 millió koronából gazdálkodott, jövőre 556 millió korona az irányzat, ebből szaki­rodalom vásárlására mindössze 17 millió korona fordítható. A bi­zottság javasolta, hogy a beru­házásra fordítható 25 millió ko­rona összegét emeljék 65 millió­ra, mivel az nem elegendő még a műszerek és a berendezések állagának megőrzésére sem. A gazdasági és privatizációs bizottság ugyancsak elvetette a tervezetet, csupán az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény uruguayi fordulóját lezáró dokumentumot fogadta el egyhangúlag, valamint jóvá­hagyta a Monopóliumellenes Hivatal 1995-ös költségvetési keretét, amely 17,8 millió koro­nával számol. Végezetül egy si­ker a Moravčík-kormány szá­mára: a költségvetési és pénz ügyi bizottság jóváhagyta a Nemzeti Biztosító költségveté­sét (2,991 milliárd korona), az­zal a feltétellel, hogy az eredeti elképzeléssel ellentétben ezt az összeget ne a Nemzeti Va­gyonalap biztosítsa. Arab Bank Pozsonyban? TA SR-tudósítás - Rendkívül érdekes és szá­munkra tanulságos a Közel- és Közép-Kelet államaiban a bankrendszer liberalizálása, valamint Libanonban a külföldi pénzintézetek engedélyezésé­nek folyamata - jelentette ki Vladimír Masár, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke, miután hazatért libanoni, szíriai és jor­dániai látogatásáról. Masár fel­vette a kapcsolatot a szír köz­ponti bankkal, és az arab part­ner megígérte: közvetlen kap­csolatokat építenek ki a szlo­vák kereskedelmi bankokkal, és a kölcsönös kereskedelem fellendítése érdekében Szlová­kia számára hitelkeretet állapí­tanak meg. Jordániában az egyik legnagyobb arab pénzin­tézet, az Arab Bank vezetőivel tárgyalt; a jordán fél közölte, fontolgatják egy fiókjuk megnyi­tását a szlovák fővárosban. Meghalt Marcel Strýko TA SR-hir Kedden este Kassán meghalt Marcel Strýko, a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen egyik alapítója, a Szlovák Nemze­ti Tanács volt képviselője. A 39 éves korában elhunyt egy­kori belső disszidenst az ŠtB éppen 1989. november 17­én hallgatta ki 282. alkalommal. A boncolás megállapítot­ta, hogy belső vérzés okozta a halált, külsérelmi nyomokat nem találtak.

Next

/
Thumbnails
Contents