Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-06 / 282. szám, kedd

_

gj új szó MOZAIK 1994. december 2950. MATICA KONTRA A. NAGY Bajaník újabb blöff

jeí Stanislav Bajaník, a Matica slovenská titkára szerint az anyakönyvi törvény elfogadásával a parlament példa nélkül beavatkozott a szlovák nyelv szabályaiba, a táblatörvénnyel pedig lehetővé tette a Horthy Magyarországában használatos helységnevek ismételt alkalmazását. Bajaník elégedetlen a nyelvtörvénnyel is, mivel szerinte nem old meg semmit, és mindenki úgy magyarázhatja, ahogy akarja. „Ennek következtében nyelvi káosz alakult ki, amit a társadalmi transzformáció keretében meg kell oldani" - jelentette ki a szlovák rádió pénteki hírműsorában. A Matica slovenská titkára A. Nagy Lászlónak, a Magyar Polgári Párt elnökének a szavaira reagált, aki pártja legutóbbi sajtóértekezletén elmarasztalóan -szólt a Matica slovenskának az államnyelv védelméről szóló törvénytervezetéről. Bajaník fontosnak tartotta megcáfolni az MPP elnökének állítását a szóban forgó törvénytervezet szükségtelenségéről. Ezzel összefüggésben rámutatott: az európai intézmények mintegy 40 kisebbségi jogokat védő jogi szabályozást írnak elő, ám egyetlen törvény sem létezik, amely a többségi nemzetet védené. „Ezért halaszthatatlan egy olyan törvény elfogadása, amely megszünteti a szlovákok diszkriminációját saját államuk területén - szögezte le. Bajaník ezek után nyilvánosan felszólította A. Nagy Lászlót, adjon választ az általa felsorolt kérdésekre: 1. A szlovák nyelvet oktatók miért nem bírják kellőképpen az államnyelvet? 2. Miért alkalmaznak a tanítók magyar oktatási segédeszközöket? 3. A szlovák egyházmegye területén miért tűnnek el a szlovák nyelvű istentiszteletek? 4. Az állami hivatalok dolgozói miért tagadják meg a szlovák nyelven folyó ügyintézést? 5. A dél-szlovákiai falvakban miért nem biztosítják a szlovák nyelvű kultúra terjesztését? 6. A magyar nyelvű sajtóorgánumok miért nem közlik szlovák nyelven a községek nevét? 7. Miért uta sítják el a magyarok a kétnyelvű oktatást, amelyet az ET képviselői kitűnő, demokratikus ajánlatnak tartottak? Mivel a szóban forgó kérdések a szlovákiai magyarság egészét érintik, a Magyar Koalíció mindhárom pártjának válaszát kikértük. Pogány Erzsébet, az Együttélés sajtótitkára úgy vélekedett, hogy Stanislav Bajaník nyilatkozata semmi újat nem tartalmaz, az általa felhozott vádak rendszeresen elhangzanak a Matica slovfenská tisztségviselőinek szájából. Azt viszont meglepőnek és elfogadhatatlannak tartják, hogy a közszolgálati médiák teret adnak a Matica slovenská nevével fémjelzett, nemzetek közti békétlenséget keltő törekvések népszerűsítésének. Bugár Béla, az MKDM elnöke félrevezető állításnak nevezte, hogy a helységnevek a Horthyidőkből származnának, hogy az állami hivatalok dolgozói megtagadnák a szlovák nyelven történő ügyintézést, miként azt is, hogy az ET képviselői kitűnő ötletnek tartják az alternatív oktatás bevezetését. Ami a szlovák nyelvismeret hiányát illeti, Bugár felhívta a figyelmet Bajaníknak a Národná obrodában közzétett nyilatkozatára, melyben elismerte: a szlovákiai magyarok 95 százaléka kommunikációs szükségletei során kielégítően alkalmazza a szlovák nyelvet. A szlovák nyelvű istentiszteletekről Bugár elmondta: ezeket a magyar nyelvű istentiszteletekhez hasonlóan igényelni kell, és meg is kell fizetni. Ennek ellenére létezik olyan főpásztori körlevél, amely a vegyes lakosságú falvak plébánosait kötelezi, hogy a lakosság százalékarányának megfelelően tartsanak szlovák nyelvű istentiszteleteket. A magyar istentiszteletekre ez a körlevél nem vonatkozik - szögezte le. A. Nagy László szerint a nemzetiségi iskolák ban szlovák nyelvet oktatók jól ismerik a szlovák nyelvet. Ami gondokat okoz, az a módszertan. - Ezt valóban meg kell reformálni - jelentette ki. Az MPP elnöke úgy vélte, a Matica slovenská titkára nyilván tisztában van azzal, hogy a szlovák iskolákban is használnak az oktatásban nem szlovák segédeszközöket, s ezt mindenki természetesnek veszi. - Jó lenne, ha az iskolák azokat a segédeszközöket alkalmaznák, amelyek legjobban elősegítik a gyermekek tudásának elmélyítését szögezte le. - A szlovák nyelvű istentiszteletek megszűnésével kapcsolatban annyit mondhatok: elítélendő dolog, amennyiben a hívők akaratával ellentétben történik. Az én tapasztalataim viszont arról tanúskodnak, hogy a lelkészek, sajnos, a katolikus, a református és a görög- katolikus egyházközségekben egyformán hiányoznak. A. Nagy szerint Bajaník blöffölt, amikor azt állította, hogy az állami hivatalnokok Dél-Szlovákiában megtagadják a szlovák nyelven való ügyintézést. - En a problémát inkább abban látom, hogy sok olyan állami intézmény van, ahol a magyarok a nyelvtörvény értelmében nem használhatják saját anyanyelvüket - fűzte hozzá. Az MPP elnöke szerint ha megalapozott Bajaník félelme, és a szlovák kultúra kiszorulóban van Dél-Szlovákiából, akkor elsősorban a Matica slovenskának kellene önkritikát gyakorolnia. - Az MPP által támogatott Fórum alapítvány az idén színházi előadások, filmclőadások, népi együttesek fellépésének szponzorálásával támogatta a szlovák és a magyar kultúrát Dél-Szlovákiában. Talán nem ártana, ha ez a jó példa a Matica slovenskára is hatna. A. Nagy végezetül felhívta Bajaník figyelmét arra is, hogy a szlovákiai magyar sajtóorgánumoknak nem kell szlovák nyelven közölniük a községek nevét, mivel a hírközlő eszközökre nem vonatkozik a nyelvtörvény. Az MPP elnöke határozottan elítélte a Matica slovenskának az államnyelv védelméről szóló törvény bevezetésére irányuló törekvését. - Ha a szlovák nacionalisták képviselői a franciaországi példával hozakodnak elő, helyre kell őket igazítani. Tény, hogy a francia parlament elfogadott egy törvényt a francia nyelvnek, mint államnyelvnek a védelméről, a francia alkotmánybíróság azonban ezt rövid időn belül alkotmányellenesnek minősítette és hatályon kívül helyezte. A. Nagy László helytelennek ítélte Bajaník azon megállapítását is, hogy nem létezik törvény, amely a többségi nemzetet védené. - Szeretném felhívni Bajaník úr figyelmét arra, hogy a szlovák nemzet érdekeit nem egy vagy két törvény védi, hanem az egész állami berendezkedés, az egész szlovák alkotmány. Őszintén szólva én sokkal jobban örülnék, ha nem annyira a többségi nemzet, mint a szlovákiai állampolgárok érdekeit védené a szlovák jogrend. Végezetül felhívnám Bajaník úr figyelmét azoknak az országoknak a szomorú sorsára, melyekben ebben a században nemzetvédelmi törvényeket hoztak. Ezek az emlékek nem halványultak el annyira, hogy demokratikus érzelmű, jó érzésű emberek alig ötven év elteltével újra nemzetvédelmi törvényért kiáltsanak. (horváth) RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉS ELŐTT A CSERKESZSZOVETSEG Lesznek személycserék? TEGNAP OLVASTUK Esélyek a bősi perben Ujabb szakaszába lépett az ENSZ Nemzetközi Bíróságánál a bős-nagymarosi vízlépcsőről elkezdődött magyarszlovák per Több mint két évvel a Duna elterelése után ma kell Hágában be adnia Magyarországnak és Szlovákiának az úgynevezett ellenkeresetet, amelyben mindkét ország igyekszik szétzúzni a másik fél érveit. Az ítélet még messze van, de az elmúlt fél évvel is közelebb kerültünk hozzá. Vajon a teljes győzelemhez is, amit a közvé lemény többsége valószínűleg elvár a magyar kormányzattól? De mi lenne a győzelem a hágai perben? Az Országgyűlés 1992 áprilisi határozata arra kötelezte a kor mányt, hogy szüntesse meg a vízlépcső építéséről kötött 1977-es államközi szerződést, és mindent tegyen meg az eredeti természeti állapot visszaállítására. Ez a máig érvényes határozat és a nagymarosi építkezés félbehagyott alapo zásának visszacsinálása azt sugallja, hogy Magyarország vissza akarja tereltetni a Dunát, és le akarja bontatni az erőművet. Ha tehát a Nemzetközi Bíróság mindezt elrendelné, az lenne a magyar győzelem. Ezt azonban soha sem fogja elrendelni. Az ítélkezőket ugyanis senki sem kérte annak az eldöntésére, hogy maradhat-e Bős, vagy le kelle bontani. A két ország lényegében azt kérdezte meg a keresetben, hogy Magyarországnak volte joga kiugrania a közös építkezésből (föl nem építeni a magyar területre tervezett objektumokat), a másik félnek pedig „bosszúból" elterelnie a Dunát, és a területén befejezni az erőműépítést. Ez utóbbi kérdés azonban azt is jelenti, hogy joga van-e Szlovákiának egyedül kiaknáznia a folyamot, amely közös természeti kincse a két országnak. Ebből kell kiindulnia annak, aki ki akarja következtetni, hogy mit érhet el Ma gyarország, ha Bős „beszántatása" nem jöhet szóba. Nemzetközi jogilag valószínűleg az értelmezhető most legjobban, hogy Magyarországnak nincs ellenőrzése egy olyan természeti kincs hasz nosítása felett, amely részben az övé. Jogászok tehát nem tekintenék vereségnek, ha megmaradna a C variáns (vagyis Bős áramot termelne, az erőmű 40 kilométernyi csatornája pedig - amelybe beleterelték a Dunát - hajózóútként szolgálna). Feltéve, hogy közös az ellenőrzés a rendszer felett. Azt tekintenék vereségnek, ha a kontroll szlovák kézben maradna. A mostani helyzethez képest bármilyen elmozdulás a közös ellenőrzés felé már győzelem lehet. Ha pedig a vízhozam jelentős része visszakerülne az eredeti közös mederbe, vagyis a bősi csatorna csak alternatív (nem pedig kizárólagos) hajózóútként szolgálna, tehát az áramtermelés csak korlátozott lehet - ezt már nagy győzelemnek tekinthetnénk. A magyar jogászok a közös ellenőrzés megszerzését elérhető célnak tartják, mert az elmúlt két évtizedben a nemzetközi jogban megerősödött a természeti források, különösen a nemzetközi vízfolyások közös használatának joga. Egyidejűleg kezd háttérbe szorulni a hatvanas, hetvenes évek „fejlődési joga", amely szerint az elmaradott országoknak joguk van bármilyen eszközt igénybe venniük a fejlődéshez. A bősi per az első komoly ügy, amelyben eldől, hogy az új, ökológus szemlélet kerekedik-e felül. Hogy a közös ellenőrzés visszaszerzése nem túl bátor törekvés? Nem az. A hágai perben ennél többnek nincs realitása, peren kívül még ennyi sincs. (A szlovákok most már abba sem hajlandók belemenni, hogy esetleg visszatérjünk az 1977-es szerződés teljesítéséhez.) Legfeljebb csak a perben kerülhetünk olyan pozícióba, hogy egyezkedjünk. Az ítélet után viszont mindenképpen. Mert annak az lesz a lényege, hogy a két országnak kompra misszumot kell kötnie. Erre most még egyikük kormányzata és közvéleménye sincs felkészülve. Scipiades Iván, Magyar Hírlap EGYÜTTÉLÉS. MPP Közös parlamenti frakció - Az MPP irányvonala változatlan. Liberális párt maradunk, együttműködünk az Együttéléssel és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal is. Mostani lépésünk megerősíti, hogy szavahihetően politizálunk - ezekkel a szavakkal kommentálta A.Nagy László, az MPP elnöke azt a megállapodást, amelyet pénteken az Együttéléssel kötöttek a Magyar Koalíció parlamenti frakciójának működtetéséről. UJ Szó-tudósitás A. Nagy László és Duray Miklós, az Együttélés elnöke tegnapi sajtóértekezletükön ismertették a most megkötött megállapodás előzményeit. Elmondták, hogy a három magyar politikai erő koalíciós szerződése pontosan rögzíti parlamenti együttműködésük feltételeit. Eszerint a három szerződő félnek közös parlamenti frakciót kellett volna létrehoznia. Az MKDM a Koalíciós Tanács október 28-i ülésén azonban bejelentette, hogy szerződésmódosí tást javasol és külön parlamenti frakciót alakít. Az egyoldalú lépés után az Együttélés és az MPP úgy döntött: a koalíciós szerződést továbbra is érvényesnek tartják, és ezentúl a parlamentben Magyar Koalíció néven megalakult frakci óban fognak együtt dolgozni. E frakció működtetéséről külön megállapodást kötöttek, amely azonban nem érinti a három magyar párt koalíciós szerződésének érvényességét. - Bízom abban, hogy együtt tudunk majd működni az MKDM-el is. Az esetleges feszültségek megakadályozása végett mielőbb szerződésileg tisztázni kell ennek formáit, úgy, hogy az mind a három félnek megfeleljen - hangsúlyozta A. Nagy László. Hasonlóan vélekedett ezekről Duray Miklós, az Együttélés elnöke is. Sajnálatát fejezte ki, hogy az MKDM megsértette a koalíciós szerződést, de ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a magyar pártok valamennyi parlamenti képviselője zavartalanul együttműködik majd. Nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy a megbízatási időszak folyamán egyesül majd a két frakció. Mint ismeretes, a frakció a parlament alakuló ülése után azonnal üsszeült, tehát még mielőtt A. Nagy László pártja elnökségének döntése alapján bejelentette volna csatlakozását. Akkor titkos szavazással Duray Miklóst választották a frakció elnökévé. A továbbra is érvényes koalíciós szerződés szerint az alenököket az egyes szubjektumok jelölik. Az Együttélés részéről Duka Zólyomi Árpádot javasolták ebbe a tisztségbe, a másik alelnök pedig, az MPP képviseletében, A. Nagy László lesz. (csizmár) December 10-én tartja rendkívüli közgyűlését a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség. Az a több mint háromezer rendes tagot számláló csoportosulás, amely az 1990 márciusában való megalakulása óta vitathatatlanul a legdinamikusabban kibontakozó társadalmi szervezetünk. Honi cserkészeink páratlan teljesítményéről árulkodik a dunaszerdahelyi cserkészház, a palásti Beszédes Lajos Cserkészpark, az ugyanott birtokukban lévő Ivánka-kúria, a nemrég elhelyezett losonci emléktábla és számos nemzetközi elismerés. A cserkészszövetség rendes tagjain kívül majd ezer fős, a szlovákiai magyar értelmiség soraiból alakult pártoló tagságot is maga mellett tudhat. A külföldről érkező cserkésztisztek mindenekelőtt a vezetőképzés eredményeit méltatják, ami a világban működő többi magyar cserkészszövetséggel való jó együttműködésnek, a Lilium Aurum Kiadónál megjelenő szakkönyveknek és a cserkésztisztek áldozatos munkájának köszönhető. Mint ismeretes, a közel öt éve kapható foglalkoztató gyermek- és ifjúsági havilap, a Cserkész mellett ez évtől már a cserkészvezetőknek szánt Katedra is megjelenik. A cserkészcsapatok jobb anyagi támogatottságát szem előtt tartva az SZMCS volt az egyik, amely a Szlovákiai Ifjúsági Tanácsban kezdeményezte a járási szervezetek közvetlen támogatását. Ennek eredményeképpen az állami támogatásként odaítélt összeg egy része közvetlenül a csapatokhoz kerül. Az SZMCS sokat dolgozott azon, hogy a Rákóczi Szövetségszlovákiai alapítványai kiemelt figyelemmel kísérjék a közösségek munkáját. Ugyanakkor maga a szövetség is létrehozta a Szlovákiai Magyar Cserkészetért Alapítványt, amely javarészt a csapatok munkáját kívánja segíteni. Az is köztudott, hogy az SZMCS mostani vezetői - élükön az országos elnökkel rendszeresen ellátogatnak a községi és városi hivatalokba, hogy a cserkészotthonok szerepéről és az anyagi támogatás fontosságáról győzzék meg településeink elöljáróit. Mi szükség hát az előrehozott közgyűlésre? - merül fel bizonyára sokakban a kérdés. Mindenekelőtt a cserkészszövetség tulajdonát képező Lilium Aurum Kft. továbbfejlesztési tervét kívánja a küldöttek elé tárni a vezetőség. Kiszivárogtatott információk szerint ugyanis újabb épület bérbe vételére vagy felépítésére készül a Lilium Aurum Kft. A nem kevesebb, mint 13 millió koronás beruházással számoló költ ségvetés a nyomdaipari szolgáltatások javítását és egy 150 négyzetméteres üzletrész kialakítását foglalja magában. Az említett beruházás elsődleges célja a szövetség állandó kiadásainak a fedezése, valamint a cserkészcsapatok munkájának következetes támogatása, valamint a létesítendő palásti és kassai koordinációs irodák szükséges felszereléseinek a biztosítása. Ha jóváhagyják a vázolt tervet, nyilván a kiadó igazgatói posztjának a megerősítése is felvetődik majd. A cserkészek rendkívüli közgyűlésén azonban ettől jóval több, elsősorban személyi kérdésekben is várható vita. Nem titok, hogy az SZMCS több tagja kifogásolja a jelenlegi országos elnök, Hodossy Gyula azon törekvéseit, amelyek egy gazdaságilag erős és független tömegszervezet megteremtését célozzák meg. Hely telennek tartják egy saját székház fenntartását, és a Lilium Aurum Kft.-t elsősorban az öncélú pénzügyi manőverek lebonyolítására alapított társaságnak tekintik. Tehát egy vádaskodástól egyáltalán nem mentes légkörben kell majd választaniuk a közgyűlés küldötteinek országos elnököt. Vagy olyant, aki továbbhalad a Hodossy Gyula által megkezdett úton, vagy pedig olyan személyt, aki vállalja az ellentábor érdekképviseletét, ezzel együtt pedig a közel öt éve alapított szervezet jellegének és szerepének a megváltoztatását. Válaszúthoz értek a cserkészek. Hogy az útelágazás után merre haladnak tovább, azt csak december 10-e után tudjuk meg. KOSÁR DEZSŐ Drágább lesz a karácsonyfa TA SR-hír Megkezdték az erdei és lucfenyők kivágását, már a karácsonyi piacra, a šaštínistrážskei állami erdőgazdaságban, ahonnan az idén a Senicai járásba, valamint Pozsonyba hozzávetőleg 2,5 ezer darabot szállítanak. Emil Bunček igazgató tájékoztatása szerint ez a mennyiség mintegy másfél ezerrel kevesebb, mint amennyit tavaly szállítottak. Ugyanakkor a megrendelőknek az elmúlt évihez képest 8-10 százalékkal többet kell fizetniük a fenyőkért. Például egy 1,5-2 méteres erdei fenyő ára 85-től 130 koronáig terjedhet, attól függően, hogy milyen minőségi osztályba sorolták. Hasonló nagyságú lucfenyőnél az ár 55 és 85 korona között mozoghat.