Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-28 / 299. szám, szerda

3136 j ÚJ SZÓ hírek - veLemenyek 1994. december 28. KASSA Lesz Kiss Imre Kilátótorony? A kassai Várhegy tetejét erdő nőtte be, az egykori várra már csak a porladó maradványok emlékeztetnek. Az ott állt őrtornyokra pedig az alig tíz esztendeje emelt kilátótorony. Magyar Ferenc helyi lakos a közelmúltban a kilátótoronnyal kapcsolatban javaslattal fordult a városi magisztrátushoz. Javaslatáról lapunkat is tájékoztatta: - Valamikor az őrtorony a város polgári védelmének egyik legfontosabb megfigyelőhelye volt, s ott általában, főleg nyáron diákok is teljesítettek szolgálatot. Ötven évvel ezelőtt, 1944. augusztus 9-én a fatorony leégett. A tűzvész során a toronyban tartózkodó 15 éves Kiss Imre barátom olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy két nap múlva meghalt. Polgári védelmi szolgálat közben lelte halálát. írásban arra kértem a városi magisztrátust, hogy nevezzék el hivatalosan a mostani kilátótornyot Kiss Imréről. • Milyen választ kapott javaslatára? - Közölték velem, hogy a mostani kilátón elhelyezhető Jenne a fél évszázaddal ezelőtti tornyot ábrázoló emléktábla. A feltételes módból, valamint a levélnek abból a részéből, amely azt fejtegeti, hogy talán jobb alkalom kínálkozna a névadásra a kilátótorony tervezett átépítése után, úgy érzem, javaslatomat a városvezetők diplomatikusan elutasították. Ez van. Furcsállom ezt a hozzáállást... (gazdag) A HATARNYITAS ENYHÍTENE A GONDOKON Ahonnan csak visszafelé vezet űt A Medvesre vezető útról belátni a tájat. Ha nem kötődnék szorosan a tájhoz, csak a párját ritkító panorámát látnám. Ilyen magasságból tökéletes vidéknek tűnik a Medvesalja. Gyönyörű a hegyek alatt fekvő falvak között fehéren kanyargó országút. Azt persze innét nem látni, hogyan ér véget. Igazából véget sem ér, sorompó állja a vándor és mindazok útját, akik Tajtlt elhagyva tovább kívánnának haladni rajta. Egy tábla Jelzi: országhatár... A sorompókon túl zajlik tovább az élet, de akármelyik oldalról nézzük is, az már nem ugyanaz. A Medves alatt nemcsak az út szakad meg, hanem minden. Lazábbak az évszázados kötődések, szünetelnek a gazdasági kapcsolatok... A Medves alól csak visszafelé vezet az út. Mindez, sajnos, bénítóan hat a vidék fejlődésére - akármelyik oldalról nézzük. Kunyhók helyett paloták Ám mindez a magasból nem látszik. A vándor - ha a részletekre kíváncsi - arra figyel, hogy sehol egyetlen zsúptetős kunyhó, régi, tornácos parasztház is elvétve. Ehelyett mindenhol emeletes, sokszobás, kertes házak sorakoznak. Minden portán garázs, ami köztudottan a jómódnak az egyik jelképe. Pedig ez a vidék nem olyan gazdag, amilyennek mutatja magát. Ami vagyonuk van az embereknek, azért keményen megdolgozott a család apraja-nagyja. A Medves alatt a szövetkezeten kívül nincs nagyobb munkalehetőség. Néhányan ezért költöztek el a környező városokba, de az elvándorlás nem olyan mértékű, mint más tájakon. A medvesaljaiak inkább ingáztak, de nem költöztek el. Néhány évvel ezelőtt még huszonvalahány autóbusz - különjárat - szállította hétfőnként a férfiakat dolgozni az ország számos nagyvárosába és vitte vissza pénteken este. Hétközben minden házimunka az otthon maradottakra szakadt. Korábban Medvesalján a rokoni kapcsolatokon kívül erős gazdasági szálak fűzték egymáshoz a völgy lakóit. Ma ez nincs, és talán ez hiányzik a legjobban. S ami a legrosszabb, ezeket a szálakat egyetlen adminisztratív határvonással tépték szét. Egy izzig-vérig medvesaljai falut választottam, hogy elbeszélgessek az emberekkel, kikérdezzem az idősebbeket a múltról, a fiatalokat a jelenről... Vecseklőn Nem sík terepen fekszik, a Cserhát lankái végigkísérik utcáit. A (még) nevesincs utcában, ahová Borzó József polgármester elkísér, hamarosan egy kis társaság verődik össze. Az utca lakói elmesélik, hogy egy évvel ezelőtt itt még utca sem volt, a patakparton közlekedtek. Hamarosan egy érzékeny kérdés vetődik fel, a munkahelyteremtés. Ma már nem járnak a munkásbuszok, megszűntek a közeli munkahelyek, nagy a munkanélküliség a faluban. - Nálunk legalább olyan vállalkozó szellemű emberek élnek, mint másutt, mégsem kezd nagyobb vállalkozásba senki - jegyzi meg kissé keserűen a polgármester, majd hozzáteszi: - Pedig az önkormányzat a lehetőségekhez mérten olcsó telekkel, adókedvezménnyel segítené a munkahelyteremtő vállalkozókat. - Ugyan ki ruházná be a pénzét egy ilyen félreeső vidéken? Ha megnyílna a határ, kicsit mozgásba jönne a gazdasági élet, akkor megérné - véli egy idősebb férfi. Szavaival egyetértenek a mellette állók. Sűrűn bólogatnak, aztán mindenki hozzáfűzi a maga véleményét. Elképzelések - kiút Elköszönve a társaságtól a községi hivatalban Borzó József egy szerződést tesz elém. Medvesaljai és Salgókörnyéki Településszövetség - olvasom a fejlécen. Nagy vonalakban feljegyzem a szerződés tartalmát, amelyet tíz polgármester - öt hazai és öt magyarországi írt alá. A közös kulturális és sportrendezvények mellett olyan aktuális programpontokkal találkozom, mint a tanszer-, tankönyv- és pedagóguscsere, továbbá kölcsönös elsősegélynyújtás, rehabilitációs központ létesítése a Medves hegységben, közös szennyvíztisztító és hulladéktároló építése. A polgármester az iparral foglalkozó rész kapcsán megjegyzi: - Ezekre a tervekre beruházók is lennének... Mint később kiderül, nem csupán szlovákiai, hanem magyarországi vállalkozók is látnak benne fantáziát. Hogy miben? Abban, hogy felépüljön a vidéken egy benzinkút, zöldségfeldolgozó, kisebb sörgyár, tej- és húsfeldolgozó, varroda stb. Egy másik fejezet a faluturizmust elemzi, ezen belül kitér a vidék természeti adottságaira. - Milyen szerepet szánnak a falu határában lévő 33 hektáros mesterséges tónak? - érdeklődöm. - Húsz évvel ezelőtt alakították ki a tavat úgy, hogy elárasztották vízzel a gazdák földjeit. A tónak majdnem a fele Tajti kataszterébe nyúlik. Megkértük az állami földalapot, adja bérbe a két községi hivatalnak. 560 ezer korona éves bérleti díjat kértek éne, így nem tudtuk megkötni a szerződést. Az év elején átruházták a Garami Vízügyi Igazgatóságra, amely a nyáron 25 ezer korona bérleti díjén kiadta a horgászszövetségnek. Ez természetesen bosszant bennünket, hiszen a gazdák, akiknek a földjeit elvették, egy fillért sem kaptak. A dokumentum tavaly nyáron fogalmazódott, utoljára tavaly augusztusban ülésezett a településszövetség. - Talán megfeledkeztek róla? - kérdezem. - A működés feltétele - világosít fel a polgármester hogy megnyíljon a Tajti-Cered átkelő. Amíg ezen a téren nem változik a helyzet, sajnos, nem léphetünk előre. A magyarországi kollégák a magyar oldalon, mi ezen az oldalon sürgetjük a határnyitást, sajnos, semmi eredménye. De nem is csodálkozom rajta. Rimaszombatban évente többször is történnek változások a járási-körzeti hivatalok élén... Most is mindent elejéről kezdhetünk. Nem jó ez így, úgy érzem, mintha egy helyben topognánk. Szénbánya a Medvesen Volna itt még egy lehetőség. Amennyiben megnyílna a medvesi bánya, lenne munkalehetőség az embereknek. Tavaly az egyik magyarországi vállalkozó felkínálta a környék polgármestereinek, hogy amennyiben elintézik az illetékes hatóságoknál, bányát nyit, kiépíti az utakat, dolgozókat foglalkoztat... A vállalkozó szerint kiváló minőségű szén található Vecseklő határában. Mivel a szén helyenként már hat méterre a felszíntől is megtalálható, a vállalkozó külszíni bányára gondol. - Én már láttam külszíni fejtést - folytatja a polgármester nem tudom elképzelni, hogy erre engedélyt adnának, sőt magam sem találom jó ötletnek. Lerombolnák a gyönyörű vidéket, a falvakat belepné a szénpor. A minap beszélgettünk a ceredi kollégával, a varrodát minél előbb üzemeltetni szeretnénk. Száz nőt tudna foglalkoztatni... Mellesleg egy füleki magáncég jóvoltából néhányan már Salgótarjánban dolgoznak. Naponta szállítják őket egy ottani varrodába. Hát igen. Sok minden van a világon, ami tulajdonképpen nincs. Mint a Medves alatt. Adott a gyönyörű környezet, üres telkek, olcsó munkaerő és - nincs munka. Adott egy országút, adottak a lehetőségek, vannak tervek, lennének beruházók, de - nincs megnyitva a határ. Egyelőre. FARKAS OTTÓ POZSONYPÜSPÖKI Nagy beruházások elolt Nagy Vilmos a fővárosban az egyetlen magyar polgármester - Pozsonypüspökiben újra őt választották meg a városrész első emberévé. Az előző megbízatási időszakban az is bonyolította a helyzetet, hogy 1990-től közös igazgatás alá vonták az árokközi és a homorúszögi lakótelepet a korábban önálló közigazgatású Pozsonypüspökivel. Az elvégzett munkáról és a feladatokról kérdeztük a polgármestert. - Elsősorban köszönetet szeretnék mondani azoknak, akik a választásokon kinyilvánították, hogy bíznak bennem. Csaknem ezerrel több szavaza tot kaptam, mint a másik két jelölt, és nagyrészt ez adja az erőt a további munkámhoz. Szükség is van erre, mert nekünk itt, a fővárosban bonyolultabb a helyzetünk, mint más városokban, nálunk bizonyos mértékben kétszintű az irányítás - a pénzen a fővárosi önkormányzattal osztozkodunk. Sajnos, a tavaly elfogadott statútum értelmében az országos adókat a főváros megvonja tőlünk, így aztán csak az ingatlanadóból, helyi járulékokból és bérleti díjakból számíthatunk bevételre, ami a tavalyi költségvetésnek alig a felét teszi ki. A polgármesternek alapítványoktól, szponzoroktól és célprogramokból kell hozzájutnia a tervek megvalósításához szükséges pénzhez. A városrészben nyelvi gimnázium nyílt, felújították az árokközi lakótelep játszótereit, továbbá a homorúszögi üzletközpontot, és új piactereket létesítettek. A régi faluban szennyvízcsatornát építettek, s ezzel lehetővé vált, hogy felújítsák és újra megnyissák a már kilenc éve bezárt művelődési házat. Nyolc nagyobb fejlesztési tervet készítettek, mert a régi terv amely szerint Püspökit eltüntették volna a föld színéről, és a helyébe nyolcvanezer ember számára lakótelepet építettek volna - szerencsére már nem időszerű. Kidolgozták a Slovnaft vállalat körüli ipari központ, valamint két alacsonybeépítésű lakótelep tervét. Készen áll a főutca fejlesztési terve, a lakónegyedek mellett pedig többszintes garázsokat szeretnének emelni. - Októberben kezdtük el a szeparálthulladék-gyűjtést. A lakosok minden hónap utolsó szombatján kirakhatják a különválasztott fém-, fa- és üveghulladékot, amelyet a fővárosi hulladékgyűjtő vállalattal közösen szállítunk el. Mivei Pozsonypüspöki a csallóközi ivóvízkészletek felett terül el, a városrészben nem engedélyezik hulladékgyűjtő létesítését, ezért kénytelenek vagyunk a hulladékot drága pénzen elszállíttatni. Negatívumként említhetném, hogy az utóbbi időben eléggé romlott a városrész közbiztonsága, ami annak tudható be, hogy kevés a városi rendőr. A huszonegyezer lakosú városrészben tizenöt rendőr teljesít szolgálatot, ezért a létszámnövelésről tárgyalni fogunk a fővárosi rendőrség parancsnokságával. A tervezett beruházások közül említést érdemel, hogy a privatizáció keretében szeretnék megkapni az egykori Termostav vállalat munkásszállóját, és az épületben a püspöki kórházzal és a körzeti hivatallal közösen geriátriai központot létesítenének. Ezt a beruházást szintén szponzorok, alapítványok és állami dotáció segítségével szeretnék megvalósítani. Az épületben jelenleg turistaszálló működik, de a bérlő már régóta nem fizeti a bérleti díjat. Nem kis beruházás az átalakítás, mert konyhát, szociális helyiségeket, felvonókat kell építeni. Tervbe vették a városrész központjának a kiépítését, és új városházát is szeretnének építeni, mivel a jelenlegi a század elején épült, és eredetileg csak a falut szolgáló épületet már kinőtték. Egy német beruházó építené fel a városrész telkén, s ennek fejében az épület egy részében irodákat, külföldi vállalatok képviseleteit helyezhetnék el. Egy másik tervezett külföldi beruházás egészen más, egyházi jellegű. - Az új lakónegyedekben hiányzik az egyház, és most egy lengyel szerzetesrend vállalta: hajlandó templomot építeni, azzal a feltétellel, hogy egy kolostort és egy egyházi oktatási központot is létesíthet. A létesítményt S zunyogdiban, Pozsonypüspöki társközségében hoznák létre. Még egy művelődési központ építésére kellene beruházót találnunk, mert a lakótelepen hiányzik a kultúrház. Ha mindezt sikerülne megvalósítanunk, elmondhatnánk, hogy sikeres megbízatási időszakot hagyunk magunk mögött. (gaál) A kilenc év után újra megnyitott művelődési otthon (A szerző felvétele) A VOX NOVA és a BARBAPRINT könyvajánlata korona 1. M. Treben: Egészség Isten patikájából 99.2. Maria Treben új receptjei és élete 142.3. J. Lust r M. Tierra: A természetes gyógymódok bibliája 155.4. S.Trickett: Gyomorkontroll 178.5. Dr.F.Geiger: Gyógyteák 99.6. J.Pechatschek: A kamilla 99.7. H.Pechatschek: A körömvirág 99.8. E.Mahl: Ne bánts! 97.9. Dr.Gawler: A lélek csendje 142.10. K. Tepperwein: Mit árul el a betegséged? 97.11. M.Kent:...de nem az én férjemmel 99.12. M.Kent: Szerelem a munkahelyen 99.13. M.Kent: Szerezd meg a szuper férfit! 99.14. M.Kent: Vedd el a szuper nőt! 99.15. R.Norwood: Nők, akik túlságosan szeretnek 97.16. C.Johnson: Boldog párok bibliája 142.17. S.Lermer: Szeretet és félelem 97.18. Oroszlánszky M -Dr.Csíky A: Lazíts, ismerd meg önmagadat! 97.19. Ch. Benard - E.Schlaffer: Tűsarkú cipőben hátrafelé... 97.20. Ch.Benard- E.Schlaffer: Hagyjuk végre békén a férfiakat! 97.21 J.Bradshow: Vissza önmagunkhoz 142.22. Dr.l.W.Lane -L.Comac: A cápa nem rákos 142.23. Dr.Saly T-Dr.Pécsi T.: Amit a nőknek tudni kell 245.24. Derek S.Lipman M.D.: Ho-ho-horkolók 99.25. Th.W.McKnight: Szerelmi taktikák 71 .26. Ph.Whitfield: Dinoszaurusz gyermekenciklopédia 299.27. Sherlock Holmes-sorozat: A brixtoni rejtély 69.28. -"A berill fejék 69.29. -"Az ördögláb 69.30. -"Az arany szemüveg 69.31. P.C.Hubschmid: Fokhagymás ételek 59.32. Ch.Hilton: Senna - Az utolsó kanyar 178.33. Gyógyító kezek I. 185.34. Gyógyító kezek II. Reiki 185.35. A Strauss család 265.36. Terhesiskola (kazettával) 250.37. Horváth: Almoskönyv 132.38. Praktikus tanácsok szülőknek 142.39. Bibliai szakácskönyv 99.40. Christie A.: Poirot bravúrjai I. 78.41. Poirot bravúrjai II. 78.42. Wallace: Sába királynő 95.43. Gyógyító szeretet 199.44. Titokzatos számok 295 45. Suthpen : Jóskönyv 169.46. Pozitív gondolkodás 1 45.47. Ady Endre: .Istenhez hanyatló árnyék 79.48. Bolza Antal: Cserkelés az életem 230.49. Mikola Anikó: Versek 65.50. Monoszlóy DezsŐ: Menekülés Szodomából 89.51. Szalatnai Rezső: Magyar magatartás és irodalom Csehszlovákiában 99.52. Kövesdi Károly: A nagy banán árnyékában 55.53. Mátyás király Kéménden 55.54. Ozsvald Árpád: Néger a hóesésben 85.55. Finta - Szkukálek: Borsómese 55.56. Kifestő (betűk és számok gyakorlása) 25.A könyvek megrendelhetők a következő címen: Barbaprint s r.o., Bajkalská 25., 827 1 8 Bratislava. Utánvéttel postázzuk