Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-03 / 280. szám, szombat

1994. december 3. HÍREK - VELEMENYEK ÚJ SZ

Ó 3 I KONGRESSZUSI DÖNTÉS Áldás a GATT-ra TA SR-hír Az amerikai Kongresszus szenátusa tegnap - 20 órás vita után - 76:24 arányban jóváhagyta a GATT-ot, vagyis a kereskedelmi korlátok leépítését előíró Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezményt. Kedden a képviselőház már áldását adta a megállapodásra, amelyhez 123 ország csatlakozott, s amely a ratifikációs eljárások után január elsején lépne életbe. Az USA részéről már csak Bili Clinton aláírása szükséges ahhoz, hogy a dokumentum törvényerőre emelkedjen." Az elnök üdvözölte a szavazáseredményét, mondván, hogy az megmutatta: az ország a helyes irányba halad és tekintettel van az állampolgárok érdekeire. A japán parlament alsóháza ugyancsak áldását adta a GATT-ra és a hozzá kapcsolódó, az agrárpiac megnyitásáról szóló törvénytervezetekre. Ez akár végleges döntésnek is tekinthető, bár a felsőház feltehetően a jövő héten szavaz róla. A japán alkotmány értelmében ugyanis 30 nappal az alsóházi jóváhagyás után a megállapodás automatikusan ratifikálnak tekintendő, bármilyen legyen is a felsőház döntése. Hét óra Budapesten Washington támogatja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet hatékonyságának fokozását a válságmegelőzésben, a konfliktusok megoldását célzó közvetítő tevékenységben és a békefenntartásban - jelentette ki egy amerikai kormánytisztviselő. Az európai biztonság távlataival kapcsolatos amerikai elképzeléseket a budapesti csúcson Bili Clinton elnök fejti ki beszédében. Az amerikai elnök mindössze hét órát tölt majd a magyar fővárosban, ahol, mint ismeretes, hétfőn kezdődik az 52 országot tömörítő EBEÉ kétnapos csúcstalálkozója. Az Egyesült Államok szerint a csúcs az összeurópai biztonsági rendszer kiépítésére tett erőfeszítések egyfajta betetőzése. (TXT) NATO: EGYEZTETES A PARTNEREKKEL Kozirev rossz meglepetése TA SR-hír Andrej Kozirev orosz külügyminiszter csütörtökön elutasította a Békepartnerség keretében Oroszország számára kidolgozott egyéni program és a Békepartnerség keretein túlmutató együttműködésről szóló dokumentum formális jóváhagyását. Ellenkezőleg, magyarázatot követelt a NATO-tanács záróközleménye egyes részeivel kapcsolatban. A NATO szóvivője tegnap úgy nyilatkozott, hogy a két fontos dokumentum elutasítása rossz meglepetés volt az Észak-atlanti Szövetségszámára. Annál is inkább, mert Moszkvát előre tájékoztatták a szövetség kibővítésének szándékáról, s az orosz hivatalos szervek nagyon elégedettek voltak a brüsszeli magyárazattal. Kozirev viszont úgy vélekedett, hogy a Békepartnerség programja és a bővítés szándéka összeegyeztethetetlen, s ezért a NATO-tól további magyarázatokat és konzultációkat követelt. Amerikai diplomáciai források is meglepetésről szóltak Kozirev követelésével kapcsolatban. Főleg arra való tekintettel, hogy az elmúlt napokban Moszkva már nem emelt kifogásokat a bővítés ellen. Washington úgy látja, belpolitikai problémákat kell keresni a módosult orosz álláspont mögött. Andrzej Olechowski lengyel külügyminiszter tegnap Brüsszelben azt mondta, az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC) ülésén a külügyminiszterek majd azon lesznek, hogy meggyőzzék Oroszországot: a NATO bővítése nem ellene irányul. Josef Zielenec cseh külügyminiszter úgy nyilatkozoztt: a bővítés a NATO és a partneri országok dolga, nem pedig Oroszország ügye. A szlovák diplomácia vezetője szerint a NATO a bővítést alaposan mérlegeli, s nem hagyja, hogy Oroszország diktáljon neki. Hozzáfűzte, a partneri országok egyetértenek azzal, hogy a NATO amilyen mértékben csak lehet - legyen tekintettel Oroszország érdekeire is, de ez semmiképpen sem történhet a belépni szándékozók kárára. Egyébként tegnap a brüsszeli központban Willy C/aes főtitkár nyitotta meg az Észak-atlanti Együttműködési Tanács ülését, amelyen a 16 NATO-tagállam és 23 NACC-tagország külügyminisztere vesz részt. Mečiarvolt minisztereit - Imrich Andrejčák védelmi, Roman Hofbauer közlekedési és Dušan Slobodník kulturális minisztert - már egyes parlamenti bizottságok elnökévé választották, amiből az a következtetés vonható le, hogy az új kabinetben nem számítanak rájuk - írta tegnap a Denní Telegraf. Ugyanakko

r Jozef Zlocha volt környezetvédelmi miniszter már többször elutasította az alelnöki posztot az illetékes parlamenti bizottságban, mondván, hogy a DSZM más funkcióban számít rá. A lap feltételezi, hogy feltűnik az új kormányban Oľga Keltošová, a DSZM alelnöke, egykori munka- és szociális ügyi miniszter, Katarína Tóthová volt igazságügy-miniszter és Szergej Kozlík, a gazdasági ügyekben illetékes korábbi miniszterelnök-helyettes is, mivel eddig nem javasolták őket egyetlen parlamenti vagy állami tisztségbe sem. A Mladá fronta Dnes pedig arról tudósított, hogy valószínű a kormánytagok között találni Anna Nagyová és Ján Slota nevét is. Feltételezhető, hogy velük szemben kifogással fog élni Michal Kováč államfő, s elutasítja a kinevezésüket. Ennek következtében konfliktusa Mečiarral ismét kiéleződik, s a kijelölt kormányfő éppen ezt akarja. Hiba lenne azt hinni, hogy Mečiar bármit is hajlandó elfelejteni neki, s letesz tervéről, hogy eltávolítsa őt az államfői posztról. Baleset égen és vízen TA SR-hír A nyugat-európai Ariane hordozórakéta tegnapra virradó éjszaka 15 perccel a start után belezuhant az Atlanti-óceánba - közölte a kozmikus ügynökség képviselője. A rakétát Francia-Guayanából lőtték fel, s a fedélzetén volt egy amerikai távközlési műhold. Nyugat-Európa űrprogramja 1979-ben indult be, azóta a hetedik, az idén pedig a második rakéta semmisült meg. T • T Pénteken reggel a Manilai-öbölben elsüllyedt a Cebu City nevű Fülöp-szigeteki komphajó, amely egy szingapúri teherhajóval ütközött össze. A tegnap délutáni jelentések szerint legkevesebb 34 személy életét vesztette. A Fülöpszigetek parti őrségének szóvivője közölte: a búvárok jelentései alapján arra lehet következtetni, hogy a hajón további áldozatokra bukkannak. Becslések szerint 495 utas volt a hajón, továbbá a 110 főnyi személyzet és családtagjaik. A parti őrség a híradás időpontjáig 451 személyt mentett ki. Az elsüllyedt komp egyik sebesült utasa PRAGA Fegyverrablás TA SR-hir Tegnap hajnalban ismeretlen tettesek a cseh védelmi minisztérium objektumában megtámadták az őrzőszolgálat tagjait, és elraboltak hat géppisztolyt. A minisztérium sajtóosztályának jelentése szerint a rendőrség azonnal megkezdte az eset kivizsgálását. A vizsgálóbíró azonban a „közeljövőben" nem kívánja tájékoztatni a nyilvánosságot az eredményekről. LIBANON Lemond a kormányfő TA SR-hír A szlovák gazdasági minisztérium küldöttsége Peter Magva ši miniszter vezetésével tegnap Libanonban folytatta közel-keleti körútját. Előzőleg Damaszkuszban tárgyaltak, és sikerült kidolgozniuk egy új együttműködési megállapodás alapjait. Egy nyilatkozat szerint a miniszterelnök döntését az motiválja, hogy félrevezetések és politikai hangulatkeltés áldozata lett. Állítólag komoly ellentétek merültek fel a kabinet tagjai és Hariri között, aki 1992 októbere óta tölti be ezt a tisztséget. Bejrúti hírek szerint maga az államfő is felajánlotta lemondását, mivel fia, Roy ellen felmerült a vád, hogy kábítószer-kereskedő. CSECSENFOLD Rendezési javaslat TA SR-hír Szergej Jusenkov, a Groznijban tárgyaló orosz küldöttség vezetője, a moszkvai Állami Duma védelmi bizotságának elnöke az Interfax hírügynökségnek adott nyilatkozatában megállapította: most az a legfontosabb, hogy befejeződjenek a csecsen főváros elleni bombatámadások. Az Oroszország és Csecsenföld közötti konfliktus fegyveres úton történő rendezése nem jó megoldás - vélték a delegáció tagjai, akik tegnap folytatták tárgyalásaikat Dudajev csecsen elnökkel. Az orosz parlamenti képviselők válságmegoldó javaslata szerint rövid időn belül fel kellene oszlatni az összes fegyveres csoportot, majd amnesztiában kellene részesíteni azokat, akik nem követtek el súlyos bűntetteket, s önként leteszik a fegyvert. Továbbá, indítványozzák: azonnal bocsássák szabadon az összes fogva tartott orosz állampolgárt, s hívják össze a vének tanácsát. A régi hagyományokhoz kapcsolódó tanácsnak kellene foglalkoznia az össznemzeti megbékélést elősegítő intézkedésekkel. Tegnapra virradó éjszaka egyelőre azonosítatlan gépek bombázták Gudermesz és Sali településeket, Groznij repülőterét és a főváros északi részét. Csecsen katonai források szerint a gépek az Orosz Föderáció területén levő sztavropoli repülőtérről szálltak fel. H

avanna tegnap hivatalosan is elítélte, hogy Kubát kizárták az amerikai csúcstalálkozóról, amelyet 34 észak- és délamerikai ország vezető képviselőinek részvételével december 9-e és 11-e között tartanak meg Miamiban. Miguel Alfonso kubai külügyi szóvivő „Amerika megcsonkításának" nevezte a szigetország kizárását a találkozóról. S

imon Peresz izraeli külügyminiszter, aki Budapesten részt vesz a Szocialista Internacionálé tanácsülésén, tegnap a Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: ami a Szíriával kötendő békemegállapodást illeti, optimista. Annak ellenére is, hogy Hafez Asszad elnök megvádolta Izraelt, olyan javaslatokkal áll elő, amelyekkel Szíria nem tud egyetérteni. Mint ismeretes, Izrael indítványozta, hogy előzetes feltételek megszabása nélkül üljenek tárgyalóasztalhoz, Szíria azonban követeli: Izreal még a megbeszélések előtt vonja ki csapatait a Golanfennsíkról. Régi terv, űj csomagolásban BOSZNIAI VALSAGKEZELES Butorsz Ghaii ENSZ-főtitkár szarajevói látogatását a nemzetközi és a hazai sajtó egyöntetűen kudarcnak minősíti. Miután Karadzsics nem volt hajlandó tárgyalni a világszervezet első emberével, a tárgyalások felújítására széles fronton elindított nemzetközi diplomáciai akció sem kecsegtet túl nagy eredménnyel. Újvidéki munkatársunktól A boszniai szerb vezető egyre magabiztosabb. Kijelentette, hogy nem Milosevics kezdte a háborút, s nem is ő fogja befejezni, s nyomatékkal hangúlyozta, ha a világszervezet békét akar, egyenrangú tárgyalópartnerként kezelje a boszniai szerbeket, ismerje el teljes függetlenségüket. „Mi szuverén nép vagyunk, létrehoztuk saját államunkat, s követeljük, hogy számunkra is ismerjék el azokat a jogokat, amelyeket a többi népek élveznek", mondta Karadzsics. Hozzáfűzte, a boszniai szerbek nem tűrik el, hogy „lázadó bandának" tekintsék őket. Karadzsics szerint Christopher, Hurd és Juppé is jobban tenné, ha Belgrád helyett Paléba látogatna, nyilván nagyobb haszonnal járna, ha Milosevics helyett a boszniai szerb vezetőséggel tárgyalnának. Juppé francia és Hurd brit külügyminiszter valószínűleg már vasárnap Belgrádba érkezik. Christopher amerikai államtitkárnak is voltak ilyen tervei, az újabb hírek szerint azonban a Miloseviccsel való tárgyalás „élvezetét" átengedi francia és brit kollégájának. Mit hoznak a nyugati diplomaták Belgrádba? Állítólag a régi tervet, új csomagolásban. Az új csomagolás azonban roppant csábító lehet Belgrád számára. Nem kevesbbet kínálnak Milosevicsnek, mint a szankciók teljes és végleges megszüntetését. A nagy „ajándéknak" azonban nagy az ára is: cserébe azt kérik, hogy Belgrád ismerje el Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát és... bírja rá a palei vezetőséget a nemzetközi összekötő csoport béketervének aláírására. A szerb elnöktől tehát a lehetetlent kérik. Milosevicsnek semmi befolyása nincs Karadzsicsra. Másrészt, az említett utódállamokat Belgrád egy nagy adag jóindulattal sem tudná elismerni, tudniillik errefelé kevesen tudják, hol végződik Szerbia és hol kezdődik Horvátország. Ha Milosevics arra vetemedne, hogy elismerje Horvátországot és Boszniát az ún. AVNOJ-i határokban, alighanem meggyűlne a baja a szélsőséges ellenzékkel (akik a drinai határzárlatot is árulásnak minősítik), s belső konfliktus esetén nem biztos, hogy Karadzsics hívei maradnának alul. Meglepő, hogy egyes liberális pártok is úgy értékelik a boszniai események alakulását, hogy a szerbek katonai győzelmet arattak, s ez a katonai győzelem egyenlő Milosevics politikai vereségével. Előbb-utóbb a nagyhatalmak is belátják, hogy Boszniában Karadzsics a „legfőbb hadúr", s vele kell tárgyalni. Azért Karadzsicsnak se jön be minden számítása. Az udbinai repülőtér teljesen felesleges igénybe vételével, majd feláldozásával elérte ugyan, hogy a krajinai szerbek bekapcsolódjanak a háborúba, a Zágrábnak szóló kihívás azonban már nem jött be. Washington keményen leintette Horvátországot, s ezzel elejét vette annak, hogy Belgrád is beavatkozzon (a Vance-terv erre feljogosítja). Pedig épp ez volt Karadzsics célja. A fegyver visszafelé sült el, s az eredménye Owen és Stoltenberg közvetítők jelenlétében a horvátok és a krajinai szerbek tegnap aláírták a kétől dalú gazdasági egyezményt. Eszerint egy rövid szakaszon megnyílik az Adria-kőolajvezeték, a Zágráb-Belgrád autópálya, s felújítják a vasúti közlekedést. GYARMATI JÓZSEF LE MONDE Kinkéi cáfol Klaus Kinkéi német külügyminiszter a Le Mondenak és több más nyugati napilapnak adott tegnapi interjújában a boszniai válság kérdéseivel foglalkozott, határozottan visszautasította azokat az állításokat, hogy a NATO vereséget szenvedett a boszniai háborúban. Mint mondotta: a NATO csak akkor cselekedhet, ha erre felhatalmazást kap az ENSZtől, ereje a tagországok hajlandóságától és az ENSZ elismerésétől függ. A világszervezet viszont óvatosságra kényszerül, hiszen felelős az ENSZ-katonákért. A miniszter a boszniai szerbek katonai sikerére utalva kifejtette: a továbbiakban is mindent meg kell tenni azért, hogy „az agresszió ne váljon kifizetődővé". Rafik Hariri libanoni kormányfő tegnap megerősítette, hogy lemond tisztségéről. A bejrúti lapok már sorra felvetették ezt a lehetőséget, ám Hariri csak tegnap ismerte el, hogy erre készül. Bejelentette, a csütörtöki kormányülésén már közölte szándékát £//asz Hravi államfővel, de a hivatalos lemondást személyesen viszi el az elnöki palotába. Hogy mikor, arról ezúttal sem szólt.