Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-14 / 289. szám, szerda

1994. december 13. KALEIDOSZKÓP új szó 5 \ Templom - ötven év után í. Immár áll Bodolló új római katolikus temploma. Igaz ugyan, hogy belső berendezése még nem készült el, hogy az oltár is hiányzik, de tornya, fehér falai már ott magasodnak a falu közepén. Az égfé

1' lé mutatva és mintegy hirdetve, hogy reménységet egyedül onnan, Istentől nyerhetünk. Márpedig a jövőben is nagy szükségünk lesz rá. A lélek békéjére, hogy a nehéznek várható időkben is megleljük a nyugalmat, a szeretetet. A bodollóiak is tudják ezt, ezért fogtak nagy munkájukba, hogy új templomot építsenek az ötven évvel ezelőtt elpusztított helyébe. Szemükben értelmetlen a kérdés: kelle most ez a nagy építkezés, nem lett volna-e jobb másra, vízvezetékre, gázvezetékre fordítani a pénzt és az energiát? Azzal, hogy a templom építésénél szinte az egész falu ott szorgoskodott, hogy a mai költséges időkben jutott pénzük adományra, bizonyították: fontosnak tartják, hogy Istennek Bodollóban is háza legyen. 2. December 8-án írom ezt a riportot, pontosan azon a napon, melyen ötven évvel ezelőtt a régi, középkori bodollói katolikus templomot találat érte. Annyira megrongálódott, hogy tönkrement statikája miatt életveszélyessé vált. A falusiak a háború befejeztével lebontották, abban a hitben és azzal a céllal, hogy rövidesen újat építnek a helyébe. Meg is vásárolták az építőanyagot, az építkezésből azonban a kommunizmus megerősödése miatt már nem lett semmi. Az anyagot, köztük 40 ezer darab téglát, „önként felajánlották" az akkor alakuló szepsi járási építőipari vállalatnak. „Tudatosították" azt is, hogy a falusi művelődési otthon építése sokkal fontosabb a temploménál, így először annak építésébe fogtak. A miséket közben egy magánházban tartották. Amikor azonban ennek a háznak új tulajdonosa lett, ez a lehetőség is megszűnt. Mindez 1974-ben történt, azóta a bodollói hívek egészen 1990-ig vagy a szabad ég alatt miséztek, vagy a szomszédos településekre, főként a közeli Szepsibe jártak templomba. Abba a városba, melyhez Bodollót a 80-as években közigazgatásilag is hozzácsatolták, és ez az állapot még ma is fennáll. 1990ben szepsi önkormányzata úgy döntött, hogy megengedi a bodollóiaknak: új templomuk fölépültéig a miséket a helyi művelődési házban tartsák. A sors iróniája, hogy éppen abban a kommunizmus emelte épületben, melyet részben a templomra szánt anyagból építettek. Persze, a falu lakossága az 1944 óta eltelt öt évtizedben fa lyamatosan dédelgette templomépítési tervét. Már a szocializmus alatt többször írtak levelet az illetékeseknek. Hivatkozván arra, hogy a község szocialistává formálásából, például a művelődési ház építéséből a bodollóiak derekasan kivették a részüket, ezért engedtessék meg nekik, hogy a régi templom helyén - amely akkoriban meglehetősen rendezetlen terület volt - legalább egy imaházat felépíthessenek, egy ravatalozóval. Természetesen kérelmüket akkor nem bírálták el pozitívan. így csak 1989 után kerülhetett sor az új templom alapkövének lerakására. 3. Bodollón járva azok közül beszélgettem néhánnyal, akiknek oroszlánrészük van abban, hogy a templom fölépült, akiknek hosszú évek óta dédelgetett álmuk válik most valóra. Közéjük tartozik Ikrényi Anna néni is, meg Komjáti László, aki egyébként a szepsi önkormányzat választott képviselője. Édesanyja, Komjáti Margit néni is ide sorolható, akinek unokája - nem László fia révén - jelenleg Szepsinek, s igy a hozzá tartozó Bodollónak is plébánosa. Velük sikerült találkoznom, nem sikerült azonban otthon találnom Fiasko Bertalant, aki szintén nagyon sokat tett a templomért. Beszélgetésünk elején arra kértem őket, mondják el, mikor és miként fogtak hozzá az építkezéshez. - 1968 végén és 69-ben apámmal megpróbáltuk elintézni az új templom felépítésének engedélyeztetését - emlékezett vissza Komjáti László. - Sajnos, akkor már újra megerősödött a kommunista rendszer, a felsőbb szervek nem hagyták jóvá kérésünket. - Mi ebbe soha nem nyugodtunk bele - fűzte hozzá Ikrényi Anna. - Hál' istennek, harmadszorra sikerült, s most már áll az új templom. Alapkövét 1990-ben, a pápa csehszlovákiai látogatásakor raktuk le, ugyanezen év őszén már kiástuk és betonoztuk is az épület alapjait. • Induláskor mennyi pénzük volt? Hogyan teremtették elő

1 a szükséges anyagiakat? - Nagyon sok pénzünk nem volt - válaszolta Komjáti László. Először csak annyi volt, amennyi a falusiak adakozásából gyűlt össze. A szomszéd falvakból és plébániákról is kaptunk anyagi támogatást. Meg Szepsiből, az önkormányzattól, melyhez mi is tartozunk; 190 ezer koronát szavaztak meg a templomépítésre. - Az az igazság, végig úgy építkeztünk, hogy amikor megérkezett egy nagyobb összeg, akkor rendeztük számláinkat. Előre soha nem tudtunk biztosat - mondta Ikrényi Anna. - Kaptunk pénzt a püspök úrtól, meg az Illyés Alapítványtól, és kaptunk pénzt egy németországi karitatív szervezettől is. Azt azonban hangsúlyoznom kell, nagyon sok anyagi terhet levett a vállunkról, hogy gyakorlatilag az egész falu ott serénykedett az építkezésnél. A falakat önerőből építették fel a bodollóiak. A komolyabb munkákat, például a tetőszerkezet építését azonban már egy magáncég végezte. 4. Beszélgetésünk végeztével megnéztük a templomot, melyen a külső munkák már befejeződtek. Készen van a villanyvezeték is, a belső térben azonban még van tennivaló. Nincs még padlózat, hiányoznak a padok és a legfontosabb, az oltár. (Fiasko Sándor felvétele) A templom mellett álló ácsolt haranglábon viszont ott a három harang, melyek még a régi templom tornyából hívták misére a híveket, s melyeket a háború alatt sikerült elrejteni az illetéktelenek elől. Ezt a három régi harangot húzzák majd fel az új templom tornyába. Úgy tervezik, hogy a belső berendezést a jövő nyárra elkészítik, az új templomotjúlius első napjaiban szeretnék felszentelni, ugyanúgy, mint a régit, Sarlós Boldogasszony tiszteletére. - A belső berendezés és az oltár elkészítését nem szeretnénk elsietni - magyarázta Ikrényi Anna. - Még azt sem tudjuk pontosan, miként és hol teremtjük rá elő a pénzt. Bízunk benne, hogy akárcsak az építkezésre, isten segítségével a belső berendezésre is megtaláljuk az anyagi forrásokat. 5. Hazafelé menet egy másik ügyben megálltam a szepsi városházán, Zachariás István polgármesternél. Szóba került a templomépítés is, így megkérdeztem, mi a véleménye a bodollói emberek igyekezetéről. - Személy szerint fontosnak tartom, de a szepsi önkormányzat is annak tartja, hogy Bodollónak legyen temploma. A falu lakossága negyven éven keresztül várt erre. Negyven éven keresztül, télen-nyáron biciklin és gyalog jártak Szepsibe, a szentmisékre. Minden nehézség ellenére Bodolló megőrizte a hitét, és megérdemli, hogy a város, amelyhez tartozik, és amely korábban e téren nem segített, jóvá tegye mulasztását, és erejéhez mérten támogassa igyekezetüket. KLINKO RÓBERT HÍRVIRÁGOK A Kreml fakuló toronyórája, AZ oroszországi köz pénzek elapadása miatt megkopott a Kreml híres toronyórája is. A javításhoz legalább egymillió rubelre lenne szükség, de egyelőre hiányzik a pénz. A toronyórát utoljára 1972-ben javították. Azóta megfakult a számok és a mutatók aranyozása, meglazult a számlap rögzítése, és legutóbb az egyik mutatóját is elvesztette az óra. Az aláhulló súlyos vas csak azért nem okozott nagyobb bajt, mert a bástya felső részére zuhant. A Kreml falait, illetve egyes épületeit a penészgomba is fenyegeti Az egyik orosz hadiipari egyesülésnek lenne erre megoldása: magas frekvenciájú rezgéshullámokat keltő generátorokkal sugároznák be a falakat, de erre sincs pénz. A Kreml épületegyüttese egyébként részét képezi a kulturális világörökségnek. Uj lengyel pénzek. A Lengyel Nemzeti Bank elnöke sajtóértekezleten mutatta be a jövő év január elsejétől forgalomba kerülő új lengyel pénzeket. A pénzcserével végrehajtott denomináció után 10 ezer régi zloty ér majd egy újat. Ezért feltámadt halottaiból a zloty már elfelejtett váltópénze, a grosz, amelyből 100 ad egy új zlotyt. A bemutatón az újságírók az új 10, 20 és 50 zlotys bankjegyeket tekinthették meg, amelyeket lengyel uralkodók képe díszít. Fémből kilenc fajta pénzdarab kerül forgalomba: a legkisebb egy grosz, 14,5 mm átmérőjű, a legnagyobb névértékű, az öt zlotys, 24 mm-es. Befellegzik a New York-i szexüzletnek, A korlátlan szabadságjogok szószólóinak tiltakozása ellenére New York város tanácsa a közelmúltban úgy döntött, hogy egy évig nem engedélyezi a szexipar további terjeszkedését a városban. A vezetés 47:1 arányban szavazott arra, hogy egy évig ne nyíljanak újabb szexboltok New Yorkban, ugyanakkora már működő topless bárok és pornókazettákat árusító videotékák se bővíthessék üzleti tevékenységüket. Ez a korlátlan szabadság fekete napja - jelentette ki Norman Siegel, a New York-i Polgárjogi Szövetség ügyvezető igazgatója. Hozzátette: ez a város a tolerancia, a művészi önkifejezés és a sokszínűség jelké pe volt. Az intézkedés támogatói úgy vélik: a tilalom megakadályozza majd, hogy a városban elszaporodjanak a szexnegyedek. Pontyosított az Új-Kína hírügynökség, A KÍ nai Állami Tudományos Bizottság a harbini Halkutazó Intézetben elért fegyvertényről számolt be. Az Új-Kína hírügynökség jelentése szerint idén tavasszal Hejlung-csiang tartományban mintegy másfél millió pontyivadékot helyeztek ki, és az állomány pompásan növekszik. Az intézet genetikusai abban bíznak, hogy hamarosan új fajjal állhatnak elő, a „szuperponttyal", amelynek növekedési üteme harminc százalékkal haladja meg a közönséges tükörpontyét. Néhány halbiológus kezdetben az emberi génben vélte felfedezni a kulcsot, de végül is a kérődzők: a szarvasmarha és kecske mellett döntöttek. A halak ilyen állatok génjeivel ugyanis semmiképp sem károsíthatják az embert - pontyosított az Új-Kína. Hetvenéves rekruta. Annak a rendje s módja szerint megjelent a 70 éves Francois Beguel Párizs környéki iparos a katonai sorozóbizottság előtt Blois-ban. Az öregúr igencsak elcsodálkozott, amikor júliusban kézhez kapta a behívót, s a biztonság kedvéért megküldte személyi igazolványának fotókópiáját az illetékes hadkiegészítő parancsnokságra. Mivel azonban októberben újabb behívót kapott, mégpedig most már sürgősséggel, felült szépen a vonatra és a megjelölt napon megjelent a kaszárnyában. A laktanyaudvaron hemzsegő fiatalemberek tágrameredt szemmel fogadták az öreget, a sorozóbizottság elnöke pedig most már beismerte, hogy tévedés történt. Francois Beguel azért nem teljesen haszontalanul vágott neki az útnak. Mivel előzőleg még nem járt Blois-ban, megnézte a várost, mielőtt a hadsereg ingyenjegyével hazautazott volna. Apáca gördeszkán. Teresa nővér Hessenben lakik. Hite nem tiltja, hogy néha felpattanjon a gördeszkára és elszáguldjon rajta a szájtátó járókelők előtt. Tereza gyakran kosárlabdázik a gyerekekkel, és a paplak pincéjében még a modern táncokat is kipróbálja. Ő is az új felfogású keresztények közé tartozik, akik semmi bűnöset nem látnak a mai fiatalok szélsőségektől mentes szórakozásában. (k-s) Bűcsra módszert és lelkesedést tanulni A korabeli annálék 1208-ban említik először Búcsot. A település egészen a jobbágyság megszüntetéséig az esztergomi érsekség birtokába tartozott. A XIV. század elején Csák Máté martalócai, később Móric bán fiai, majd a XVI.-XVII. században a törökök pusztították a vidéket. Katolikus temploma Szűz Mária nevét viseli, klasszicista stílusú evangélikus temploma 1784-ben épült. Hogy a község nevének etimológiája mennyire hordozza magában a „búcsú, búcsújárás" szavunk jelentését, nem tudom. De tudom azt, hogy jóhírű alapiskolája révén Búcs búcsújáró hely lesz, ha máris nem az. A negyvenöt perc alatt, amíg Bóna Irénnek az I. osztályban tartott szlovák óráját figyeltem, eszembe nem jutott (azelőtt sem soha), hogy olyan dolgokkal foglalkozzam, mint az osztály tanulóinak létszáma, mi van beírva tananyagként az osztálykönyvbe, milyen tanterv és tematikus terv szerint tanít a kolléganő stb. A tanulói létszám ugyan fontos, mert behatárolja az effektív nyelvtanulás feltételeit, de elsősorban a csodára figyelek. Ami vagy történik, vagy nem. S itt ma és minden nap csoda történik a szlovák nyelv óráin (de lehet, hogy minden más órán isi). Meggyőződésem, hogy ez nem egynapi csoda, hanem az a fajta fenomén, amit csak hiteles, kompetens, elhivatott pedagógus tud létrehozni, és folyamatosan, naponta előhívni. Hihetetlen, hogy a tiszta magyar környezetben élő kis búcsi elsős mit tud szlovákul megnevezni, mennyire tud kommunikálni, és teszi ezt önfeledten, csillogó szemmel. Rá se gondol, hogy az ő sorsát intéző magas hivatalban lévő emberek - ha látnák, se hinnének fülüknek, szemüknek. Rámondanák: nem effektív a módszer, mert Tolnai Gyuláné heurisztikus módszerét adaptálta az ipolybalogi Szkabeia Rózsa; nem effektív, mert a búcsi Bóna Irén is e szerint tanít. Tehát nem nemzeti színű és magas íróasztal mellett született, de a gyakorlat hívta életre és működteti, de hogyan! A módszer lényege pedig a direktív és a kommunikatív módszer (ami régen ki van találva!), segédeszközei a robotok és az esernyők. A búcsi elsősök a régió pedagógusainak is bizonyítanak majd december 15-én, hogy ők szlovákul is tudnak válaszolni az olyan kérdésekre is, hogy: Kde bývajú hlásky? A válasz hiba nélküli: Spoluhlásky bývajú v robotoch, samohlásky a dvojhlásky bývajú v dáždnikoch. Lehetetlen volt követni, mennyi szókinccsel, mondattal, dalocskával, versikével élnek. Nem okoz nagyobb gondot a „ten, tá, to", nem fog ki rajtuk az ige múlt ideje, nem a melléknév és a főnév nembeli egyeztetése. És a témakörök? A „Čím cestuje Lenka?, Jeseň, Ovocie-zeleniny, Rodina, Náš dom, Domáce zvieratá, Lesné zvieratá, Nákup..." s nem győzöm sorolni, mind-mind verssel, dallal színezve, s mindet helyben, az iskolában tanulják. Nincs otthon tanulás szülői segédlettel! Minden igét eljátszanak, minden koronácskát megszámolnak a játékos tanulás szerint. És hogy élvezik a tevékenységet! S velük együtt a tanító néni. Nem lehet egyetlen tanítási órán bemutatni, mi mindent tudnak. S mindezt három hónap alatt! Míg néztem gyermek és elhivatott pedagógus játékba feledkezett arcát, elrévedtem: lehet-e majd ezzel a módszerrel is dolgozni anélkül, hogy a központban székelő okosok (vagy akik már majd harminc éve nem tanítanak, de ítélkeznek!) ne kérdőjelezzék meg hatékonyságát? Végig lehet-e majd vinni a módszert, nem eltorlaszolva előtte az utat csak azért, mert a határ déli részéről jött? Lehet-e alternatívként elfogadni nemcsak módszerként, de tantervi követelményként is? Jogos a kétkedés, hisz van rá példa, hogy végig nem vitt tartalmi .(nem módszerről beszélek, mert egy tanítási órán a módszerek skáláján kell játszani!) újításról 2-3 év után (de minek az alapján?) kimondatik a verdikt: rossz. Tudjuk, a kutya teteme egészen másutt van. De most itt van Ipolybalog, itt van Búcs! Itt van Szkabeia Rózsa és itt van Bóna Irén. December 16-án már ki tudja, hány követőjük lesz! Nem érdemes odafigyelni a minisztériumi főosztály erőlködésére. Míg van Búcs, Ipolybalog, bilingvális iskolák nem lesznek. ÁDÁM ZITA