Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)

1994-11-10 / 260. szám, csütörtök

Kukabúvárok - adózzatok! KALEIDOSZKÓP 1994. november 10. (Folytatás az 1. oldalról) színes folyóiratoké 0,70-ről 1 ko­ronára, a könyveké 0,50-ről 0,90-re, az áruházi hulladéké (papírgöngyöleg) 0,40-ről 1,30­ra, az osztályozatlan vegyes pa­pír felvásárlási ára pedig 0,40-ről 0,80-ra emelkedett. Természete­sen a felhasználóknak ezt maga­sabb áron adják tovább. Például az újságpapír tonnáját 2600 ko­ronáért, a színes folyóiratokét 2000-ért, a könyvekét 1900-ért, a kartonpapírét 2600 koronáért. Ezek az árak viszonylagosak, hi­szen szinte negyedévenként vál­toznak. Úgy tűnhet, hogy a Nyersanyaggyűjtő óriási haszon­nal dolgozik, de ez csak a lát­szat, hiszen jelentős kiadásai is vannak. A volt Nyugat-szlovákiai kerület, illetve a főváros terüle­tén 117 felvásárlóhelyet tarta­nak fenn, 13 helyen dolgozzák fel - válogatják, préselik, vagon­ra rakják - a hulladékot. Évente 1950 vagon papírt, azaz 32 vo­natszerelvényt indítanak útnak. Mindezt 385 alkalmazott végzi. A vállalat pedig önfenntartó, álla­mi dotációt nem kap. A hazai árak még így is jócskán elmarad­nak a küföldiektől. Újraéled az iskolai papírgyűjtés Annak idején az iskolák út­törőcsapatai versenyeztek, hogy ki ad le több papírt. A rendszer­váltás után ez a gyűjtési forma is megszűnt. Jančok mérnök el­mondta, ők még 1991-ben is folytattak ilyen versenyeket, de sokan a régi rendszer csökévé nyeinek a támogatásával vádol­Borongós, ködös volt az ötven évvel ezelőtti délután, amikor Győr után, az abdai határban be­teljesedett Radnóti Miklós em­beri és költői sorsa. „Tarkónlö­vés - így végzed hát/te is - súg­tam magamnak, - csak feküdj/ nyugodtan." Az utolsó razgledni­ca mintha már a túlvilágról, egy máslétből szólva örökítené meg a költő életének prófétikusan megsejtett kioltását. Haláltudat és tudatosan vállalt halál mara­déktalan költői feloldása lényeg­adó eleme Radnóti művészi hit­vallásának. Fábry Zoltánnak 1954-ben, a költő meggyilkolása 10. évfordu­lóján az Uj Szóban közzétett ter­jedelmes írása Radnóti Miklós, a költészet vértanúja címmel je­lent meg. Az antifasizmust, a vox humanát egyetemes erőszakel­lenességgé tágítani igyekvő Fábryt, értékrendjéből adódóan, az ragadta meg, hogy Radnóti haláltudata miként mélyült el küldetéstudattá. írásának a „hu­mánum erkölcsszolgálata", a Fábry-i mérce volt természete­sen az irányadója. S a fasizmust ták őket emiatt. - Ez teljesen helytelen felfogás, a pa­pírgyűjtéssel környezetvédelemre is neveljük a gyerekeket. Az idén szeptemberben ismét beindult az iskolai papírgyűjtés, és más­fél hónap alatt több mint négy­száz tonna papírt adtak le az is­kolások. A legjobb eredményt a Komáromi és az Érsekújvári já­rásban érték el. Az összlakos­ságra számított fejenkénti papír­leadásban pedig a Dunaszerda­helyijárás vezet évi 62 kilogram­mal. A vállalat évente kb. százmillió koronát fizet ki a pa­pírgyűjtőknek, az esetek 80-85 százalékában fizikai személyek­nek. - Meggyőződésem, hogy ezzel részben a szociális feszült­séget is enyhítjük, hiszen sok olyan hátrányos helyzetű ember hordja hozzánk a papírt, aki e jö­vedelem nélkül talán lopásra ad­ná a fejét. Igaz, az is előfordult már, hogy valamelyik körzeti hi­vatal szociális osztálya azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy XY-nak mennyit fizettünk ki egy bizonyos időszakban. Mert köz­ben szociális vagy munkanélküli segélyért folyamodott. Cifra adótörvény Ennél még cifrább dolgok is vannak: a törvény szerint a hulla­dékleadásból szerzett bevétel is adó alá esik. Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy évben lead egy kiló papírt, azt be kell jelentenie az adóhivatalban, illetve a felvásár­ló köteles ügyfelei jövedelméről tájékoztatni a lakhelyük szerinti adóhivatalt. A vállalat ennek ele­a háború utáni „atomnihilizmus­sal", mint egyetemes veszéllyel azonosítva Fábry tér- és időbeli korlátokat áthágva Radnóti költői világában a mártírsorsot valójában egyenes vonalú maga­tartásként láttatta. Szinte lecsa­pott Radnótinak arra a korai, 1932-ben született versére, me­lyet az elkötelezett szolidaritás­tól hajtva egy fiatal amerikai költőhöz írt, akit a Ku Klux Klán vert agyon. Fábryt, jellemzően, nem nagyon foglalkoztatta, hogy Radnóti ekkori, a marxizmustól is ihletett korérzékelése és kö­zösségkeresése nélkülözte a költői kiforrottságot. Mégis, a Fábry-írás abban a szentenciá­ban összegeződik, hogy „csak tiszta, művészileg is kifogásta­lan vers lehet a költői vértanú­ság maradéktalanságának zálo­ga!". S így eljut a végkövetkezte­téshez: „Nem a halál nagyítja Radnóti életművét, nem ez fo­gét is tesz - már amennyire ez lehetséges -, a bevételekről ve­zetett jegyzőkönyv adatait rend­szeresen közli az adóhivatallal. ­Nagyon sok ügyfelünk iskolás gyerek. Az ő bevételüket vajon kinek jelentsük? - méltatlanko­dott a törvény visszásságán az igazgató. Elmondta, amikor az adóhivatal illetékesét erre figyel­meztette, azt a választ kapta: ne a gyerekek adják le a papírt! ­Megkérdeztem az adóhivatal­ban ülő illetékes hölgyet, ő hány kiló hulladékpapírt szokott lead­ni évente. Mire azt válaszolta: ő semennyit, a gyerekeit küldi a papírgyűjtőbe... Döglött macska a papírban A vállalat már az 1970-es években elkezdte az úgyneve­zett szeparált, vagyis osztályo­zott hulladékgyűjtést. Ennek is sok akadálya van. Az úgyneve­zett harangkonténerrel például Pozsony utcáin is találkozha­tunk. E különböző színekben pompázó műanyagharangokba különböző hulladékot: papírt, üveget, ételmaradékot kellene rakni. A -szlovákiai állampolgár­nak azonban még sokat kell fejlődnie, hogy ilyen elvárásnak eleget tudjon tenni. Mert ha a vállalat nem válogatná újra, a papírral együtt bizony sok más is belekerülne a présbe. Állítólag nem ritkaság, hogy macska­vagy kutyatetemet találnak a papírgyűjtő konténerben. A tet­szetős konténerek ezenfelül drá­gák is. A hulladékgazdálkodás fellen­kozza értékét - mint sok más esetben - Jelentőségén túlra, el­lenkezőleg, a mű tökéletessége, megrázó szépsége vonzza e vér­tanúság szentesítő jegyeit." íme a Fábry-i erkölcsközpontúság és esztétikai értékfelismerés ellent­mondásainak árnyalt, érzékeny megközelítését igénylő kihívás! Igaz, személyiség és költősze­rep, valóság és költészet egybe­olvadása inkább már nyilvánvaló adottságként, végeredmény­ként, mint szellemi izgalmakkal járó értékfelfedezésként jelent­kezett Fábrynál. Talán nem vé­letlen, hogy végül is a költőktől származó írásokban található meg a legkifejezőbben, hogy mi­ként vált Radnóti költészetében emberi belső lényeggé a költőszerep, mint az erőszakkal szembeszegülő ellenállás, mely azonos magával a vallomással, a lírai önkifejezéssel. A gyöngy­betűkkel írt utolsó razglednicá­dítésének egyik legjárhatóbb út­ja a mozgófelvásárlás, az a mód­szer, hogy a vállalat emberei te­herautóval járják körbe a falva­kat, és helyben vásárolják fel a papírhulladékot. Egy másik meg­oldás az úgynevezett gyűjtési naptár bevezetése. Ez azt jelenti hogy a lakosok meghatározott napokon, a községben kijelölt Tibor Jančok helyen lerakhatják a csomagba kötött papírt, és a vállalat még aznap elszállítja. Ennek a hátrá­nya: csak a papir összegyűjté­séről van szó, és ez nem ösztön­zi az embereket arra, hogy vesződjenek a papír osztályozá­sával. Sokszor a helyi önkor­mányzatok is gátolják a hulla­dékfelvásárlást. Például azzal, hogy a Nyersanyaggyűjtő Vál­lalattól illetéket kérnek a terület­használatért, amelyet a konténe­rekkel elfoglalnak. A vállalat legnagyobb felvásár­lói a papírgyárak. A párkányi Dél­szlovákiai Papír- és Cellulózgyár évente 20 ezer, a Harmaneci Papírgyár 10-12 ezer, a zsolnai PT Részvénytársaság pedig 2-3 ezer tonna hulladékpapírt vásá­rol tőlük. Kíváncsiak voltunk az ő véle­ményükre is, ezért felkerestük a párkányi papírgyárat, de azt a választ kaptuk, hogy a piaci ver­seny szabályaira való tekintet­tel nem adhatnak információ­kat arról, mennyi papírt vásárol­nak a belföldi és mennyit a kül­földi szállítóktól, milyenek az ár­különbségek stb. Az illetékestől csupán egy adatot sikerült meg­tudni: évente 120 ezer tonna hulladékpapírt is képesek len­nének feldolgozni. Ezt az igényt a hazai kínálat pedig korántsem képes kielégíteni, sőt a minisz­tériumi rendelet abban is korlá­tozza őket, hogy külföldről vásá­roljanak elegendő mennyisé­get. Előbb a hazait... Bohuslav Bezuchtól, a környe­zetvédelmi minisztérium osztály­vezetőjétől megtudtuk, hogy a külföldről történő hulladékvásár­lást a 606/1992 Tt. számú kor­ban immár szinte a haláltusát jelző szaggatottsággal a műgond szinte fegyverré és tölténnyé avatja a költészetet, és a harc­mezőn elesett vértanúvá a halál­lal szembenéző költőt. Műközpontúság Radnóti Mik­lós költészetét értelmezve a hat­vanas évek közepén jelentkezett a szlovákiai magyar irodalmi életben. Az Irodalmi Szemle ha­sábjain Jaroslava Pašiaková és Zeman László írásai jelezték az ilyen irányú igényt. Pašiaková, kutatásait tovább mélyítve, később a költő kezdeti expresszi­onizmusát is vizsgálat alá vetet­te, s látleletet adott Radnótinak az 1928 című expresszionista folyóiratáról. De alighanem jelzés­értékű, hogy a szlovákiai ma­gyar kisebbségi közegben a költői érzékenység tudott kialakí­tani áramkört Radnóti Miklós költészetének belső lényeggé válásával, mely nála a közösség­mányrendelet szabályozza. En­nek egyik fő oka az volt, hogy ta­valy Nyugat Európában túlkíná­lat volt hulladékpapírból, ezért néhány állam, például Németor­szág, úgynevezett negatív árakat kínált: még fizetni is hajlandó volt annak, aki megszabadítja a felesleges hulladéktól. Persze a szlovákiai felhasználók kaptak az alkalmon, ami ahhoz vezetett, hogy a hazai felvásárlást elha­nyagolták. Néhányan állítólag a Hulladékgyűjtő Vállalattal szem­beni fizetési kötelezettségeik­nek sem tettek eleget. Ennek az állapotnak a szabályozására szolgál a kormányrendelet, amely szerint a feldolgozó csak annyi hulladékpapírt vásárolhat külföldről, amennyit a hazai gyűjtőktől is átvesz. Az idén a nyugati piacon száznyolcvan fo­kos fordulat állt be: ott is hiány­cikk lett a hulladékpapír, és azt egyre drágábban adják. - így az­tán megeshet, hogy aki tavaly nem volt hajlandó ezerkétszáz koronát fizetni a hazai hulladék­papír tonnájáért, most majd fi­zethet hatezret a németországi behozatalért - vélte az osztály­vezető. Háromlépcsős gyűjtési rendszer A kormány idén februárban elfogadta a szeparált hulla­dákgyűjtésről szóló program alapelveit. Eszerint az állampol­gárokat azzal is rá lehetne erre venni, hogy a különválasztott hulladékok után kevesebb szállítási illetéket fizetnének, mint a szemételhordásért. A program háromlépcsős gyűjtési rendszeren alapul. Az első lépcső a község, ahol az önkor­mányzat rendeletben kötelez­né a lakosokat a hulladékok különválasztására. A második lépcső a regionális gyűjtőhely, ahol a hulladékot aszerint osz­tályoznák, hogy melyik gyárba kerül. A harmadik lépcső a gaz­dasági és a környezetvédelmi minisztérium kezdeményezé­séből 1994. október 28-án meg­alakult Másodlagos Nyersanya­gokkal Gazdálkodó Társulás, melynek feladata az előbb leír­tak irányítása. A szakosztályvezető megerősí­tette azt az értesülésünket, hogy a papírhiány ellenére létezik szlovák hulladékpapír-export is. Ez pedig azért lehetséges, mert csak a hulladékok behozatalá­hoz vagy tranzitjához szükséges a környezetvédelmi minisztéri­um engedélye. A kivitelhez csu­pán veszélyes hulladék eseté­ben van erre szükség, a papír pe­dig nem tartozik ebbe a kategóri­ába. GAALLÁSZLÓ élmény és a hazateremtés költői tárgyiasításában is kifejezésre jutott. Sóvárogva kérdi, hogy van-e ott haza még, „ahol értik e hexamétert". Az utolsó verseit tartalmazó bori notesz első lap­jára öt nyelven írta rá: „Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Mik­lós magyar költő verseit tartal­mazza." S verseinek sorsával törődve nem az foglalkoztatta, hogy származása folytán jutott a magyarságból kitaszított helyzet­be. A külső erőszak diszkriminá­ciójának tekintette ezt. Egy évvel korábban két munkaszolgálat gyötrelmével és megaláztatásai­val maga mögött írta le a megrá­zó szavakat: „Hazám tájai kinyíl­nak előttem, a bokor nem tép rajtam kúiön nagyobbat, mint máson." Tóth László 1984-ben, az Iro­dalmi Szemle hasábjain, Radnó­ti-ihlette verseinek egyikében, sejthetően az itthon maradás és ÚJ SZ Ó 5 1 aj AB-ART BIBLIOTÉKA B Borsóhajsza A mesében minden lehetséges. Még az is, hogy egy tálnyi borsó elhatározza, megszökik a gaz­dasszony kezei közül, s világgá megy. De mivel a főzeléknövé­nyek nem szoktak az utcán járni, vonaton utazni és egyéb meggon­dolatlan, az emberi világban fejet­lenséget és riadalmat keltő dolgo­kat cselekedni, a borsócsapat szökése jókora felfordulást okoz. Erről és nem többről szól Kőszegi Finta Lászlónak a közelmúltban megjelent meséskönyve, amelyet Szkukálek Lajos rajzai illusztrál­nak, aki a tőle megszokott színvo­nalon rajzolja meg az írott szó mellett a képi mesét. Humoros, szokatlan történethez humoros rajzok illenek. így kerekedik izgal­mas mese-krimivé az AB-Art ki­adó gondozásában megjelent rö­vid, frappáns sztori, melyben az író és a festő fantáziája nem is­mer lehetetlent... A többi már a kis olvasók dolga - hogy van-e fü­lük a huncut borsószernek kunco­gását meghallani. -y­Chagall-kép Leninról A Magyar Nemzet november 7-i száma cikket közölt arról, hogy miként festette meg Cha­gall a tőle megszokott extrava­ganciával Lenint és a forradal­mat. Az 1937-ből származó ké­pen ott a megszokott hozsanná­zás. Középen színpad, annak kö­zepén, a tótágast álló, mutatvá­nyos, magát félkezével egyensú­lyozó, másik karját vízszintesen kinyújtó ember felismerhetően Lenin. Körötte egy széken üldö­gélő szamár, szamovár, nyitott könyv, létra, fiatalasszony, festő a muzsikusaival és állataival, egy holttest a havon és a kis fa­ház tetején egy szerelmespár. Az asztal mellett egy eltűnődő zsidó ül, tóratekercset szorongatva. „A Forradalom és a szovjet antimo­dell - az apokalipszis látomá­sa!" - írja a szerző. (k-s) a távozás, a határon inneni és a határon túli otthonléttel küsz­ködve vallotta: „Ha egyszer im­már én is elmék / miként a fé­nyes és kevésbé fényes elmék/ emlékezni fognak néhányan tán még rám is / és meglelem né­pem is, hazám is." Nem túl gyakori a Radnótiról szóló írásokban patriotizmusá­nak teljes értelmezése. A Nem tudhatom című örökszép vallo­másának a „lángoktól ölelt kis ország"-ért aggódó hitvallásától nem ritkán elkülönülve jelenik meg az idézet, hogy „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj". Mintha a szemérmes ódzkodás attól tartana, hogy lendületet kap a költészetté emelt valóság megnevezésre sarkalló ereje. Mert a halált is életre galvanizá­ló Radnóti-költészetnek minden ízében megvan a jelenvalósága. Gondoljunk arra, hogy napjaink­ban az európai szellemi érték­rend igénylésében fel-felvillan a kötődések tagadásának kísérté­se is. Radnóti példája párbeszédre szólít. KISS JÓZSEF Présre vár a papírhegy Radnóti párbeszédre szólít

Next

/
Thumbnails
Contents