Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)

1994-11-22 / 270. szám, kedd

2816 j ÚJ SZÓ MOZAIK A MAGYAR KOALICIO ERTEKELESE Hogyan teljesíti Szlovákia az ET ajánlásait? KOMMENTÁRUNK Miről volt szó? Háború után mindenki generális. Könnyű tehát most elmondani, hogy a helyhatósági választások eredményei nem lepték meg a kommentátort. Nem is írhatom le, hiszen néhány esetben megleptek, méghozzá nagyon. Nagyon szülővárosomban, ahol a vágsellyei magyarok „jól koordinált" szereplésének eredménye az, hogy az egyébként toleráns ipari lakótelepen egy magyar képviselő sem került a helyi parlamentbe. Nagy meglepetés lett volna a somorjai eredmény is, ha nem jósolták volna meg, hogy a több mint féltucatnyi magyar jelölt mellett az egy szlovák esélyei sokkal nagyobbak. A helyhatósági választások igazi nagy tanulsága az. hogy a jelölteket indító pártok nem mindig voltak tisztában azzal, miről szól a voksolás. A lakosság szempontjából bizonyára elsődleges tényező a gázvezeték, a lutés, a szeméttelep vagy a háborús hősök emlékműve. Országos viszonylatban viszont nem mindegy, mely párt vagy mozgalom tudja meggyőzni a választópolgárt igazáról, hiszen a helyhatósági szervek legalább annyira fontos bástyái a demokráciának, mint a parlament. így hát arra is kellett volná gondolni, hogy az egyes községekben koordinálva állítva a jelölteket több magyar polgármester és helyi képviselő lehetett volna a helyi parlamentben, ami az erőviszonyokat tekintve nem elhanyagolandó kérdés. Megírtam már, hogy nem értem. Kassán miért azt a polgármesterjelöltet támogatta az Együttélés, aki a rendszerváltás elleni első lépéshez adta a nevét. Számomra tel jesen világos, miért jó egy tapasztalt, regionális politikában jártas embert helyezni erre a posztra. De az már nem, hogy ezáltal az ország második legnagyobb városában a rendszerváltást tekintve legalábbis kétségbe vonható jelölt nyert. Pozitív példa a surányi nagygyűlésektől kőhajításnyira lévő Érsekújvár, ahol az általunk (mármint szlovákiai magyarok által) demokratikusnak tekintett erők támogatásával, nem kihagyva a magyar pártok támogatását sem, Csanda Endre nyert újra. A gázvezetéken és az ivóvízen kívül a politikai kultúráról és a demokráciáról is voksoltunk. Nem vettük észre, hogy a gázvezeték a taktika, a közös jelöltállítás pedig a stratégia. S hogy néhány helyen azt a felnőtté vált választópolgár vette észre, az nem a tudatos kampánynak, hanem a szerencsének köszönhető. Mint ahogy dr. Bubó mondogatta volt: abban, hogy pánciensed minden gondoskodásod ellenére mégis meggyógyult, a szerencse is közrejátszhatott. A szlovákiai demokráciát tekintve szerencsénkre. A Szlovák Köztársaságot az Európa Tanács 1993. június 29én vette fel tagjai sorába azon feltételek szerint, amelyeket az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 6864. számú dokumentuma rögzjt. Ezen feltételek elősegítették a Szlovák Köztársaság jogrendjének fejlődését, és reméljük, hogy a jövőben is - teljesítésük következtében pozitív hatásuk lesz. Elismerésünket fejezzük ki az Európa Tanácsnak és a Szlovákiába kiküldött raportőreiknek eddigi munkájukért. A dokumentum feltételezi, hogy a Szlovák Köztársaság az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201-es ajánlása alapján fogalmazza meg a kisebbségek védelmére vonatkozó programját. Az Európa Tanács négy kérdéskörrel kapcsolatban fektette le elvárásait, amelyek a 175-ös szám alatt közzétett állásfoglalásban találhatók. Az Európa Tanács ajánlásainak eddigi teljesítését a Magyar Koalíció így értékeli: . 1. Az állásfoglalás 9. pontjában elvárja, hogy a Szlovák Köztársaság törvénnyel rendezi a kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy vezeték- és keresztnevüket saját anyanyelvükön használhassák (lásd az 1201-es ajánlás 7. cikkelyének 2. bekezdését.) Teljesítés: A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által elfogadott két törvény vonatkozik erre: a vezeték- és keresztnevekről a Tt. 1993/300-as törvénye, valamint az anyakönyvekről a Tt. 1994/154-es törvénye. Ezen törvények által a kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van arra, hogy minden identifikációs dokumentumban (pl. keresztlevél, útlevél és egyéb hivatalos okmány) kereszt- és vezetéknevüket az anyanyelvükön használhassák. A törvény (a 36. cikkely értelmében) nem biztosítja ezt a jogot a név egyéb nyilváEzekben a napokban világszerte így sóhajtoznak kiadók vezetői és a kereskedők. Ugyanis január elsejétől jelentős mértékben, mintegy 25-30 százalékkal emelkednek a papírárak. A drágulás hátterében az áll, hogy véA Kerszténydemokrata Mozgalom elnöke az elmúlt évek folyamán többször bizonyította éleslátását és politikai bátorságát. Volt mersze kimondani, hogy Szlovákia még nincs felkészülve az önálló állami létre. Volt bátorsága 1992 őszén fumigálóan nyilatkozni a Demokratikus Szlovákiért Mozgalom ihletésére kidolgozott alkotmányról. És jó néhány nappal az október l-jén megválasztott parlament alakuló ülése előtt volt benne annyi kurázsi, hogy bejelentette: A továbbiakban nem tárgyal Mečiarékkal a koalícióról. Minden lépését igazolták a későbbi események. Az ország gazdasága megsínylette a szövetségi állam kettészakadását, és olyan társadalmi káosz keletkezett Szlovákiában, amelyre még a legborúlátóbbak sem számítottak. Az alkotmányról menet közben kiderült, hogy azokat a viszonyokat nem szabályozza, amelyek szabályozására egy új államnos használata esetén (pl. sajtó, megszólítás stb.) 2. Az Európa Tanács fent említett állásfoglalásának 9. pontjában várja el a Szlovák Köztársaságtól, hogy a helyneveket, megjelöléseket s egyéb jelzéseket, valamint feliratokat és információkat a nemzeti kisebbségek nyelvén fogja feltüntetni, összhangban az 1201-es ajánlással - lásd az ajánlás 7. cikkelyének 4. bekezdését. Teljesítés: A községek megjelöléséről az 1994-ben kiadott 191-es számú törvény (ún. táblatörvény) rendelkezik. Eszerint minden olyan település esetén, ahol a kisebbséghez tartozó személyek aránya eléri a 20 százalékot, a község belterületének határát a közutak szélén kétnyelvű táblával kell megjelölni. Ezen törvény tartalmaz kivételeket, mely esetekre nem automatikusan vonatkozik a törvény, hanem csak a helyi népszavazással lehet érvényesíteni ezt a jogot A törvény nem vonatkozik az egyéb megjelölésekre, melyeket a nyelvtörvény rendszabályoz. Ezen egyéb esetek túlnyomó többségében a községi önkormányzatok dönthetnek, ami azt jelenti, hogy a kisebbségek hez tartozó személyek igénye, hogy köztéri megjelölésekben használhassák anyanyelvüket (pl. utcatáblák és egyéb információs feliratok) bármikor leszavazható, amennyiben arányuk nem lépi túl az 50 százalékot. Az ún. táblatörvény nem vonatkozik a helységnevek használatára. A helységnevek hivatalosan csak az alkotmány által meghatározott államnyelven, azaz szlovákul használhatók. Például nem tüntethető fel a község pecsétjén és az önkormányzat által kiadott hivatalos dokumentumokon a község neve a kisebbségek nyelvén. (Megjegyzés: a ma is érvényben levő Saint-Germain-en Layei kisebbségvédelmi kötelezvény, melyet Csehszlovákia 1919-ben get ért a világ papírpiacán az utóbbi évtizedek legsúlyosabb túltermelési válsága. Ennek során a papír, illetve annak legfontosabb alapanyagául szolgáló cellulóz tonnánkénti ára az elmúlt években a korábbinak a felére ban a legnagyobb szükség lenne. A parlament november 3-ai alakuló ülésén bekövetkezett események pedig arról tanúskodnak, hogy egy magát demokratikusnak tartó párt számára valóban politikai öngyilkosság lenne közös felelősséget vállalni Mečiarral. Ján Čarnogurský mindezek ellenére ma ismét tárgyalóasztalhoz ül Vladimír Mečiarral. Tehát valóban azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy egy vérbeli politikus soha nem mondja ki ezt a szót, hogy „soha". A szlovák kereszténydemokraták vezetőinek zöme arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak akkor lennének készek belépni a kormányba, ha a DSZM egyértelműen kinyilvánítja, hogy alábbírt alá, a jelenlegitől sokkal szélesebb nyelvi jogokat biztosít, melyet az 1920-ban kiadott 122-es csehszlovák törvény fogalmazott meg. Az 1920-ban kiadott 266-os törvény ugyancsak ezt a kisebbségvédelmi kötelezvényt érvényesíti, eszerint azokban a községekben, illetve közigazgatási egységekben, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, hivatalosan is lehet használni a község nevét a kisebbség nyelvén.) 3. Az állásfoglalás 10. pontja arra vonatkozik, hogy serkentse a Szlovák Köztársaság elöljáróit azon törekvésükben, miszerint kiiktatják az ország jogerndjéből mindazon törvényt, amelyek az ott élő népcsoportokat diszkriminálja, elsősorban azokat, akik ellen a kollektív bűnösség elvét érvényesítették. Teljesítés: A Szlovák Köztársaságnak az Európa Tanácsba való felvétele óta a törvényhozásban nem lett elfogadva egyetlen törvény, illetve törvénymódosítás sem, amely az emiitett diszkrimináció megszüntetésére vonatkozna. Ez azt jelenti, hogy a rehabilitációs és restitúciós törvények nem vonatkoznak azon jogi sérelmek következményeinek enyhítésére, illetve felszámolására, amelyek 1948. február 25-e előtt történtek. Ennek következtében nem távolították el a jogrendből azon diszkrimináló törvények hatását, amelyek a köztársasági elnöki és kormányrendeletekként, törvényekként, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács rendeleteiként kerültek be a csehszlovák jogrendbe 1945-ben és 1946-ban, és diszkriminálták a magyar és német nemzetiségű lakosokat (ezen jogi normák jeyzékét mellékeljük). A földtörvény utolsó módosítása (Tt. 1993/186-os számú törvénye, amely az Európa Tanácsba való felvétel előtt született) ugyan jelent- némi előrelépést ebben a kérdésben, de megvalósulását a törvényben meghatározott időpontok és a csökkent. A mélypont után az idén már tapasztalható volt a kereslet növekedése és az elmúlt időszakban jelentős veszteséget elszenvedő papírtermelők várhatóan nagy mértékben emelik az árakat. Idén elsősorban az úgynevezett finompapírok ára drágult, januártól az újságnyomó papíroké következik. Ezeket ugyanis hagy a köztársasági elnök elleni támadásokkal, ha lemond az alkotmány megváltoztatásáról, ha maradéktalanul elismeri a választások eredményeit (tehát nem vonja kétségbe a Demokratikus Unió képviselőinek mandátumát), és általában tiszteletben tartja a parlamentarizmus bevett szabályait. A DSZM eddig a legkisebb jelét sem adta annak, hogy ezekben a kérdésekben hajlandó lenne változtatni álláspontján. Mečiar továbbra is ugrásra kész állapotban tartja az államfővel szemben mindenre kész helytartóit, egy jottányit sem enged abból, hogy háromötödös parlamenti többség kialakítása lenne a célja, és a KDM-DSZM-csÚcs előestéjén éppen arra készülnek a mandáhivatalok visszaélései lehetetlenné tették. Ezzel kapcsolatban számos panaszt regisztráltunk. 4. Az állásfoglalás 11. pontja Szlovákia közigazgatási felosztására vonatkozik, mellyel kapcsolatban leszögezi, hogy bármilyen közigazgatási felosztásra kerüljön sor, be lesznek tartva a kisebbségekjogai. Teljesítés: A Szlovák Köztársaság kormánya 1993-ban fogadott el egy közigazgatási tervezetet. Eszerint az országban olyan másodfokú közigazgatási területeket kell kialakítani, amelyekben a magyar lakosság mindenütt számbeli kisebbségbe kerül. Ez ellen a tervezet ellen demonstrált több mint 3500 magyar helyi önkormányzati képviselő és polgármester 1994. január 8-án az ún. komáromi nagygyűlésen, ahol a közigazgatási területi átrendezéssel kapcsolatban is állásfoglalást fogadott el (mellékelve). Az 1994 márciusában megalakult Moravčík-kormány azonban elődje (Mečiar-kormány) tervezetének megvalósítását nem tűzte napirendre. Emlékeztetnünk kell, hogy az Európa Tanács 1201-es ajánlásának 5. és 11. cikkelye egyértelműen kimondja, hogy tilos szándékosan beavatkozni egy kisebbség által lakott terület demográfiai szerkezetébe, valamint a kisebbség által jelentős mértékben lakott területeken ezen személyeknek jogában áll helyi autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges jogállással rendelkezni. Javasoljuk, hogy az Európa Tanács küldjön ki állandó megfigyelőket az ET elvárásai teljesítésének folyamatos ellenőrzése végett. Pozsony, 1994. november 21. A Magyar Koalíció nevében: A. Nagy László, az MPP elnöke Bugár Béla, az MKDM elnöke Duray Miklós, az Együttélés elnöke (A dokumentumot teljes terjedelemben, nyelvi és stilisztikai változtatások nélkül közöljük.) többnyire egész éves szerződések alapján vásárolják, amelyeket évközben nem módosítanak. Az áremelések hatására több nyugat-európai országban és Magyarországon is már bejelentették, hogy jelentős mértékben drágulnak az újságok és más kiadványok is. Az áremelkedés sajnos Szlovákiát sem kerüli el. K. T. tumvizsgáló és mentelmi bizottságban (mečiarista többséggel), hogy a DU ajánlóíveinek felülvizsgálatával kiszánkázzák a törvényhozásból a Moravčík-párt képviselőit. Tegyük fel, hogy ma csoda történik, és Mečiar az ügy, a stabil kormány megalakítása érdekében hajlandó lesz engedményekre. És feltételezzük, hogy netán még azt is hajlandó lesz módosítani, ami november 3-án a parlamenti tisztségek elosztásában történt, és a KDM kész lesz kormányalakítási tárgyalásokat folytatni a mozgalom elnökével. Ráadásul oly módon, hogy a Szlovák Nemzeti Pártot kihagynák a végrehajtő hatalomból. Čarnogurskýéknek még ebben az esetben is számolniuk kellene elsősorban Mečiar természetével, másodsorban pedig azzal, hogy a DSZM köré tömörült 83 személyes parlamenti többség már tény. így a kormányban szereplő kereszténydemokratáknak mindenért vállalniuk kellene a felelősséget, a miniszterelnök ötletei végrehajtásának megakadályozására azonban legkevésbé sem lenne módjuk. Ján Čarnogurský sokkal tapasztaltabb politikus annál, semhogy ezt ne látná. A tárgyalások újrafelvételébe minden valószínűséggel azért egyezett bele a KDM vezetősége, hogy megnyugtassa a párt választmányának azokat a tagjait, akik annak idején nem egészen értettek egyet a Mečiarral folytatott kormányalakítási tárgyalások 1994. november 21. LOVÁSZ ATTILA VK-l 584 befejezésével. Nem kevesen voltak. A Čarnogurský nevével fémjelzett irányzat akkor éppen hogy csak többségbe került. Az országos választmány vidéki tagai, mi tagadás, sokkal türelmetlenebbül várják a párt kormánytényezővé válását, mint a pártközpontban dolgozók. Ez egyébként nemcsak a KDM-re jellemző, hanem a DSZM-re, az SZNP-re, a DBP-re és más pártokra is. Ugyanis nemcsak miniszteri bársonyszékek jelentik a tétet, a párthierarchiák derékhadához tartozóknak is mindenütt megvannak a maguk „helyi érdekeltségei", vágyai. így ma nem lesz olyan egyszerű Ján Čarnogurský számára a döntés, mint ahogy az első tekintetben látszik. Azonban reméljük, hogy a KDM belső viszonyait látva sem bátortalanodott el a KDM elnöke, így - mint már annyiszor bölcs és előrelátó döntést hoz, és nem keveredik korpa közé. TÓTH MIHÁLY Papír, de drága... AHOGY ÉN LÁTOM Čarnogurský merészsége Az Első Szlovák Befektetési Társaság, Rt. figyelmezteti azokat a nyugdíjasokat, akik 1994. november 10-ig nem kapták meg postán a vagyonjegykönyvet regisztrálás céljából, hogy ne várjanak rá, hanem maguk vegyék meg és regisztráltassák a megadott időpontig. Az Ön kérvényét műszaki okokból nem tudtuk elintézni (elveszett a postán, rosszul tüntette fel a címet stb.).