Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)
1994-11-15 / 264. szám, kedd
1994. november 15. HÍREK - VELEMENYEK ÚJ SZ Ó 2759 1 Aggódnak a görögök TA SR-hír Az Égei-tenger északi és középső részében tegnap hadgyakorlatot kezdett a török haditengerészet, ami a DPA hírügynökség jelentése szerint aggodalmat keltett a görög kormányban. Athén nyugtalansága nem megalapozatlan, ha figyelembe vesszük Szüiejman Demirel vasárnapi nyilatkozatát. A török államfő annak a véleményének adott hangot, hogy tekintettel a görög haditengerészet menővereire az Égei-tenger déli részében nem lehet kizárni a görög és a török hajók „veszélyes találkozásának" lehetőségét. Szerb katonai sikerek (Folytatás az 1. oldalról) A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége több ízben is elítélte a szerbiai hatóságoknak azt a szándékát, hogy százezer boszniai menekültet telepítsenek tartósan Vajdaságba. A menekültek számára Észak-Bánátban már lakásokat is építettek. Ágoston András, a VMDK elnökének álláspontja szerint a menekültek betelepítésével erőszakosan változtatják a térség nemzetiségi struktúráját. Az arrafelé „harmadik kolonizációnak" nevezett betelepítés ötlete még 1992-ből ered, s most ismét aktualizálták. Ágoston András a kikindai rádiónak adott legújabb nyilatkozatában közölte, hogy Vékás János, a VMDK alelnöke most az Egyesült Államokban.tartózkodik, s az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságában síkraszáll azért, hogy a világszervezet vonja meg a nemzetközi támogatást ettől az akciótól. GYARMATI JÓZSEF ,HIMNUSZTORVENY" Kukán véleménye Tegnapi számában a Népszabadság interjút közölt Eduard Kukannal. A szlovák külügyminiszter 'többek között elmondta véleményét az idegen zászlók és himnuszok tilalmával kapcsolatos bukaresti lépésekről, illetve arról, hogy a Szlovák Nemzeti Párt hasonló törvény elfogadását kívánja kezdeményezni a pozsonyi parlamentben. „Szerintem ahhoz, amit Romániában véghezvittek, és amit az itteni nemzeti pártiak terveznek nagyon komolyan kell hozzáállni. Azzal egyetértenék, hogy szükséges valamiféle szabályozás előkészítése, amely alapján mindenki számára világossá válna, mi az, ami még lehetséges, és mi az, ami már nem engedhető meg. Ilyen pontosítással elejét vehetnénk bizonyos viták vagy éppen drámai problémák felbukkanásának" nyilatkozta Eduard Kukán. A „himnusz- és zászlótörvény" nyomán minden bizonnyal a még távolabbi jövőbe tolódik ki a magyar-román szerződés megkötése - vélekedik a The Times. A brit napilap szerint Románia amúgy sem túlságosan fényes nemzetközi megítélését alaposan megsínyli a bukaresti parlament döntése, amely hosszabb börtönbüntetést tesz lehetővé más államok lobogóinak kitűzéséért, illetve himnuszának énekléséért. (TXT) AMERIKAI-KINAI MINICSUCS Bili Clinton ajánlata TA SR-hír Bili Clinton amerikai elnök kompromisszumos javaslatot tett Kínának az amerikai-kínai kapcsolatokban „időzített bombának" is nevezett rendkívül kényes fegyverkezési kérdés megoldására. Clinton az indonéz fővárosban találkozott kínai kollégájával, Csiang Cö-min államfővel, aki szintén részt vesz az ázsiai és csendes-óceáni gazdasági és együttműködési "fórum (APEC) ülésén. Washington meggyőződése, hogy Kína M-ll-es típusú rakétákat, vagyis tömegpusztító fegyvereket adott el Pakisztánnak, Pekingben azonban ezt a mai napig nem ismerték be. Clinton most azt ajánlotta kínai tárgyalópartnerének, hogy ismerjék be a fegyverüzlet tényét, s ez esetben az Egyesült Államok nem tesz Peking ellen lépéseket. Ha azonban Kína erre nem hajlandó, akkor a Fehér Ház bizonyítékokkal támasztja alá állítását, és komoly következményekkel járó gazdasági szankciókat léptet életbe Kína ellen. A két elnök szólt a Koreai-félszigeten kialakult helyzetről, mindketten egyetértettek a térség atomfegyver-mentesítésével, ám az emberi jogok terén továbbra is fennmaradtak a korábbi nézetkülönbségek. Clinton ugyancsak találkozott Murajama japán kormányfővel, akivel az ázsiai és csendes-óceáni térség keretében folytatott kereskedelem liberalizálásáról, illetve a kétoldalú vitás kereskedelmi kérdésekről tárgyalt. Mario Soares portugál elnök Bili Clintont kérte fel arra, járjon közben annak a 41 észak-timorinak az érdekében, akiket az indonéz rendőrség tartóztatott le, mert üzenetüket akarták átadni az amerikai elnöknek. Fel kívánták hívni figyelmét az Indonézia által annektált Kelet-Timorra, ahol az elmúlt hét végén súlyos zavargások törtek ki. Elindult az Eurostar TA SR-hír Tegnap reggel először indult menetrendszerűen az Eurostarszerelvény a londoni Waterloo állomásról a Csatorna-alagúton keresztül a francia fővárosba. A csatornát már korábban megnyitották, de tegnapig a szupermodern vonatot csak a vendégek és az újságírók vehették igénybe. 24 ORSZÁG MINISZTEREI A közös védelmi politikáról TA SR-hír A hollandiai Noordwijkban tegnap kezdődött meg a Nyugat-európai Unió 13 tagállama és a társult országok kül-, illetve védelmi minisztereinek tanácskozása. A 24 ország illetékes miniszterei értékelik, milyen előrehaladás történt a közös védelmi stratégia kidolgozásában, és megvitatják az európai védelmi politikával összefüggő egyéb kérdéseket. A szervezet történetében első ízben nyílt lehetősége a posztkommunista országnak arra, hogy bekapcsolódjanak a tanácskozás előkészítésébe. Szlovákiát ezen a fórumon Eduard Kukán külügyminiszter és Pavol Kanis védelmi miniszter képviseli. A találkozó napirendjén szerepel a Boszniával szembeni fegyverembargó, s a legújabb helyzet, amely azt követően alakult ki, hogy az amerikaiak az embargó ellenőrzésének megszüntetése mellett döntöttek. Willy C/aes NATO-főtitkár jelenlétében áttekintik azokat a várható intézkedéseket, amelyekre az uniónak el kell magát szánnia az amerikai lépés után. Vita lesz arról is, hogy miként lehetne a NATO haderőit felhasználni a Nyugat-európai Unió egyes akcióinál. A VILÁGSAJTÓBÓL A posztkommunista Demokratikus Baloldal Pártja nem tárgyal Vladimír Mečiarral az esetleges kormánykoalícióról. Korábban már a kereszténydemokraták, a magyar koalíció tagjai és a liberálisók is hasonlóan cselekedtek, állapítja meg tegnapi számában a Gazeta Wyborcza. A baloldal vezetőinek egyhangú döntése bizonyos fokig meglepetés, mivel nemrég még egyes vezetői láttak esélyt a Mečiarral kötendő koalícióra. A hosszú kések éjszakáján, november 3-ról 4-re virradóan Mečiar hívei példátlan tisztogatást műveltek, s ez okozta végül is, hogy a megalázott ellenzék összefogott. Mečiar túlkombinálta a dolgokat, és elszámította magát, mivel az ellenzék ahelyett, hogy szétforgácsolódott volna, összetartóbb lett. A lengyel lap kitér arra, hogy hat héttel a választások után Szlovákiának még mindig nincs kormánya, s Mečiar még mindig a legelejénél tart. A lap két lehetőséget lát: kisebbségi kormány megalakítását vagy pedig új választások kiírását. SZLOVÁKOK A CHEBI JARASBAN Nem választhatnak TA SR-hír A Chebi járásban élő több mint ötezer szlováknak - többségükben immár a harmadik nemzedék tagjai - nincs cseh állampolgárságuk, tehát nincs szavazati joguk sem. Az ország kettéválása óta mintegy hat és fél ezren döntöttek a cseh állampolgárság felvétele mellett ebben a járásban. Július elsejétől azonban már a szlovák polgároknak is a cseh belügyminisztériumnál kell kérvényezniük a cseh állampolgárságot tanúsító okirat kiadását - Chebben további nyolcvan szlovák lakos a helyi anyakönyvi hivatal révén tette meg ezt a lépést. Alkotmányellenes törvény Prágai sajtójelentések szerint a csehországi Coexistentia - Együttélés Politikai Mozgalom arra figyelmeztet, hogy a helyhatósági választásokról szóló törvény nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogát az anyanyelv használatára a hivatalos kapcsolattartásban és az anyanyelven történő információterjesztésre. Erre mutatott rá prágai sajtóértekezletén Stanislaw Gawlik, a mozgalom elnöke. A lengyel nemzetiségű Gawlik szerint azokban a falvakban, amelyekben nemzeti kisebbség él, a választási előkészületek idején az alkotmány szellemében a kisebbség nyelvén is közzé kellene tenni az egyes rendeleteket és a szavazócédulák szövegét is. A mozgalom szerint a választási törvény nemcsak az alkotmánnyal áll ellentétben, hanem az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és más nemzetközi dokumentumokkal is. Parlamenti bokszmeccs TA SR-hír Valóságos bokszmeccsbe illő jelenetekre került sor a pakisztáni parlamentben, amelynek szenvedő alanyai ellenzéki képviselők voltak, hiszen legalább öten megsebesültek. A verekedő képviselők hangoskodása miatt jóformán semmit sem lehetett érteni Faruk Leghari államfő beszédéből, hangját elnyomták a „tolvajok" és „lemondani" közbekiáltások. Ellenzéki képviselők azzal vádolják az elnököt, hogy barátja közvetítésével több földbirtokot mesterségesen magasra felvert áron adott el. Az ülés előestéjén letartóztatták az ellenzék 70- éves vezérét, Navaz Sarif exkormányfőt, akit hűtlen vagyonkezeléssel és adócsalással vádolnak. Szaddam, a tékozló A The New York Times tudomása szerint Szaddam Husszein Iraki elnök több mint 1 milliárd dollárt költ palotáira, rezidenciáira, miközben az irakiak túlnyomó többsége nyomorog. Washington, amely az Irakkal szembeni ENSZ-szankcíók megőrzése mellett kardoskodik, Szaddam pazarlását érvként kívánja felhozni a további tárgyalásokon. VMDK: Újabb botrány? A jelek szerint újabb fejleményei lesznek a vajdasági magyarságnak szánt külföldi segélyek kapcsán kipattant botránynak, amelynek nyomán kettészakadt a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK). Az ausztráliai magyarok szervezetének Ágoston András VMDK-elnökhöz intézett leveléből kitűnik: az ottani magyar szervezetektől az utóbbi években kapott jelentős pénzösszegek felhasználásáról a Vox Humana emberbaráti szolgálat és a Délvidéki Magyarságért Alapítvány kuratóriuma szabályosan beszámolt. Ezzel szemben a VMDK elnöksége nem küldött visszajelzést azokról a stuttgarti folyószámlára átutalt összegekről, amelyek fölött - az ausztráliai Kisebbségi Alap tudomása szerint - Vékás János, a VMDK alelnöke gyakorol felügyeletet. (N) A svéd kormányfő meghitt ölelésben a mezőgazdasági miniszterasszonnyal, aki Carlssonnal ellentétben „nemmel" szavazott az EUcsatlakozásra. A felvétel az eredmény közzététele után a stockholmi tévé stúdiójában készült. Svédországban a vasárnapi referendumon a választópolgárok 52,2 százaléka szavazott a csatlakozásra az Európai Unióhoz, 46,9 százaléka ellenezte a Jövendőbeli tagságot A lakosság 82,4 százaléka Járult az urnákhoz, 0,9 százalékuk érvénytelenül voksolt - derült ki a vasárnap éjszaka közzétett eredményekből. Svédország tehát „igent" mondott az EU-tagságra. „Ez a döntés jó Svédországnak és jó Európának" - kommentálta az eredményt Ingvar Carlsson miniszterelnök. A brüsszeli támogatókhoz hasonlóan azért ő sem úszta meg izgalmak nélkül a vasárnapi referendumot, hiszen sajtóértesülések szerint az utolsó pillanatig kiegyensúlyozott volt az europártiak és a csatlakozást ellenzők tábora. Ám Carlsson végül is elégedett lehet, hiszen elsősorban saját meggyőző kampányának köszönheti az „igent". Sikerült - most már nyilván véglegesen - elhallgattatnia a tiltakozókat, s meggyőznie a svédek többségét arról, hogy országuknak bizony szüksége van az Európai Unióra. Mindenekelőtt azért, hogy könnyebben megbirkózzanak a gazdasági problémákkal. Brüsszelben ugyanakkor nem csak a svéd klubjelölt sorsa miatt izgultak. A népszavazás közvetve Finnországot és Norvégiát is érintette, úgymond példaértékű volt a két másik északi állam számára: a „nem" könnyen eloszlathatta volna az Unió-pártiak álmait a gyors bővítésről, mint ahogy a mostani „igen" épp az ő oldalukra billentette a mérleget. Kétségtelen, Svédország megnyitotta az aggályoskodó, a brüsszeli központi döntésektől tartó skandinávok útját az Európai Unióba. Igaz, hogy a finnek hasonló referendumban októberben, ugyancsak örömujjongások nélkül, foglaltak állást a csatlakozás mellett, de az europesszimista honatyák - reménykedve a negatív svéd döntésben - maratoni hosszúságú felszólalásaikkal késleltették a vonatkozó szerződés parlamenti ratifikálását. Helsinki jelentések szerint a vasárnapi eredmények ismeretében azonnal elálltak halogató taktikájuktól. Nem árt az óvatosság, vallják a norvégok, akik már egyszer leszavazták a csatlakozást. Most újabb esély előtt állnak, s Brüsszel reményei szerint ezúttal a szomszédok jó példáját követik majd. A több mint 52 százalékos svéd igen mindenesetre számukra is világos útmutató Brüsszel felé - más irányba aligha indulhatnak, hacsak nem a gazdasági és politikai elszigetelődés felé. URBÁN GABRIELLA Svédország az Unióba