Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)

1994-11-14 / 263. szám, hétfő

T_4J ÚJSZÓ HAZAI KORKÉP 1994. november 14. Habsburg Ottó optimista (Folytatás az 1. oldalról) - Tudom, egyetlen lehetséges jövőnk az egyesülés - hangsúlyozta á nagygyűlésen. Mint mondta, a közös Európa az itt élő népeknek biztonságot, gazdasági fejlődést és demokratikus haladást fog jelenteni. A soknemzetiségű Kárpát-medence a közös Európa egyenrangú részévé válik nemsokára, ami azt jelenti majd, hogy az országbatárok szabadon átjárhatóak lesznek. Kifejtette, mindenkinek akkor kell belépnie az Európa Unióba, amikor arra kész. Szerinte a csatlakozás két tényezőtől függ: egyrészt az unió mikor kész befogadni a jelentkezőket, valamint a jelentkezők igyekezetétől. Habsburg Ottó reméli, hogy Magyarország néhány éven belül teljes jogú tagjává válik az Európa Uniónak. Hogy Szlovákia mikor, az jelentős mértékben Szlovákiától függ. Szerinte a szlovákoknak mindig volt helye Európában, de őket a totalitárius rendszer, a jaltai szerződés és Európa szétverése lekapcsolta onnan. A szláv közösségnek Európa felé Csehország lehet a kapuja. A szlovák-magyar kiegyezést szerinte nagyban elősegíti majd az itteni országok unió-tagsága. Hogy ez a gond megoldható, arra a francia-német kiegyezést hozta fel példaként. Megjegyezte: - Az életben csak két igazi tőke van. A nyelv és az idő. Nem szabad időt pazarolni, nyelveket kell tanulni. Remélem, a jövőben Európában mindenki legalább három nyelven fog beszélni, s ezek között lesz a szomszéd nép nyelve. GAZDAG JÓZSEF EGYÜTTELES Megtartani a koalíciós szerződést! ui Szó-hír Továbbra is a hármas magyar koalíciós szerződéshez tartjuk magunkat, s ezért egy közös parlamenti frakció kialakítását szorgalmazzuk - mondta lapunknak Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke, a mozgalom Intéző Bizottságának pénteken a késő esti órákban véget ért tanácskozásáról. A frakció kérdése még nincs lezárva, tárgyalásokat folytatnak a Magyar Polgári Párttal. Megelégedéssel fogadták, hogy az MPP is ellenzi a koalíciós szerződés megsértését. Foglalkozott az Intéző Bizottság a helyhatósági választásokkal, valamint az időszerű belpolitikai helyzettel is. Ez utóbbival kapcsolatban megállapította: az Együttélés aktív ellenzéki szerepet akar vállalni, együtt kíván működni a többi ellenzéki erővel. Úgy döntött, hogy a Számvevőszék elnöki posztjára Harna Istvánt jelölik, a rádió és tévé frekvenciaelosztó tanácsába pedig továbbra is Ozogány Ernőt javasolják!. Napirenden szerepelt a mozgalom kongresszusának előkészítése, amelyet jövőre márciusban tartanak meg, és ezen egyúttal megemlékeznek a mozgalom megalakulásának ötödik évfordulójáról is. (csizmár) TANACSKOZAS A MAGYAR ERTELMISEGROL Bajok a továbbképzéssel A Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége rendezésében a hazai magyarság egyik égető gondjáról, az értelmiségképzésről folyt tanácskozás szombaton, közel 30 közép- és főiskolai pedagógus jelenlétében Pozsonyban. Bevezetőjében Lacza Tihamér, a Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság alelnöke vázolta a magyar értelmiség helyzetét és mindazokat a tényezőket, amelyek gátolják sorainak bővülését, hogy megfelelő részarányban képviselhesse kisebbségünket az élet min den területén. Az új feltételekre rugalmasan reagáló szakemberek felkészítése fokozott feladatokat ró a pedagógusokra, s természetesen a pedagógusképzésre. Új stratégiai és cselekvési program kidolgozására van szükség. A pedagó gusképzés mindmáig rendezetlen helyzetéért nemcsak a szlovák pa litikát terheli a felelősség, szerepet játszik saját megosztottságunk is. A felszólalásokban többen rámutattak, a hazai magyarság döntő része vidéki településeken, kis falvakban él, ahol eleve kevesebb az ösztönzés a továbbtanulásra. Ráadásul a vidéki lakosságot sújtja fokozott mértékben a munkanélküliség, s így több az anyagilag hátrányos helyzetű gyerek. A megélhetési gondokkal küszködő, meg fáradt pedagógusok - kevés kivételtől eltekintve - nem képesek arra a többletmunkára, amely lehetővé tenné a hátrányok kiküszöbölését. Szóba kerültek az „elszippantó tényezők" is. A Magyarországon továbbtanuló fiatalok közül sokan nem térnek vissza, gyakran nem kellőképpen felkészült diákokjutnak magyarországi ösztöndíjakhoz. Másrészt számos diák a Magyarországon kapott ösztöndíj nélkül nem tanulhatna tovább anyagi helyzete miatt. Az eddigi ösztöndíjrendszer felülvizsgálatra szorul, és hazai ösztöndíjakat kell létrehozni, hogy a magyarországi továbbtanulás valóban csak itt nem létező szakokra szóljon (például logopédusképzés). Gondot jelent az egyházi iskolák létesítésénél hiányzó koncepció. Ezek a legtöbb esetben nem az állami iskolát pótolják, hanem annak létét veszélyeztetik; általában ott jönnek létre, ahol működik magyar oktatási nyelvű iskola. A kétnyelvű tantárgyoktatás kapcsán több felszólaló rámutatott: nem a szlováknyelv tudás hiánya hátráltatja diákjaink tömeges továbbtanulását Ez csak egy és nem a legmeghatározóbb a feltérképezésre váró gátló körülmények közül. Az ún. alternatív iskolákat támogató erőteljes propagandát csakis a magyar oktatási nyelvű iskolák magas színvonala ellensú lyozhatja. Szilárd érvrendszerre van szükség, amely meggyőzi a szülőket az anyanyelvű oktatás előnyeiről. Noha az önálló magyar egyetem vágyálomnak tűnik, nem lehet lemondani megvalósításáról. Bauer Edit egy bármikor várható változásra hívta fel a figyelmet: az iskolák önkormányzati tulajdonba kerülésére. A belőle fakadó megosztott felelősségre alaposan fel kell készülni, nehogy az önkormányzatokkal vívott finanszírozási viták, költségvetési kényszerhelyzetek, restnkciós intézkedések tovább zilálják oktatásügyünket. (vk) Az MPP közös frakciót akar (Új Szó-hír) A Magyar Polgári Párt csütörtöki elnökségi ülésén nem született döntés arról, hogy A. Nagy László, a párt egyetlen parlamenti képviselője az Együttélés vagy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom frakciójába lépjen-e be. Tóth Károlytól, az MPP alelnökétől megkérdeztük: mikorra várható a válasz. - Az elnökség úgy határozott, két hét múlva visszatér a kérdéshez. Addig a helyzet tisztázása érdekében további tárgyalásokat kell folytatni az Együttéléssel és az MKDM-mel. Az elnökségi ülés központi témája nem is az volt, hogy A. Nagy László melyik frakció murv kájában vegyen részt, hanem az, hogy az MKDM képviselői klubjának létrehozása által kialakult helyzetet miként lehet megoldani. Azt az álláspontot képviseljük, hogy arra kell törekedni, hogy a júliusban megkötött koalíciós szerződés értelmében a magyar képviselők közös klubba tömörül jenek. • Ezt úgy kell érteni, hogy az MPP elnöksége szerint az egyik frakciót meg kellene szüntetni? - Erre jelen pillanatban nagyon nehéz választ adni, mivel a helyzet politikai és jogi értelmezése - tehát a szerződésből következő kérdések tisztázása - nem fejeződött még be. • Az MKDM elsősorban azért tartotta fontosnak az önálló képviselői klub létrehozását, mivel hiányolta azokat a garanciákat, amelyek kizárták volna a közös frakción belüli leszavazást Az MPP milyen megoldást javasol erre a problémára? - Mi már többször kifejtettük: a szerződés nem teszi egyértelművé, hogy a közös frakcióban bármelyik fél leszavazható. Az áll benne ugyanis, hogy megegyezésre kell törekedni, s az egyes kérdéseket csak akkor kell szavazásra bocsájtani, ha nem jön létre konszenzus. Szerintünk tisztázni kell, miről lehet szavazás útján dönteni, s melyek azok a kardinális politikai kérdések, amelyekről nem szabad szavazni. • Megtörténhet, hogy az elkövetkező két hétben sem oldódik meg a helyzet, és A. Nagy László nak választania kell. - Hozzánk mindkét klub egyformán közel áll, tehát rendkívül nehéz döntenünk. Egy biztos: A. Nagy László a Magyar Koalíció közös klubjába szeretne belépni. HORVÁTH GABRIELLA ITTHON TÖRTÉNT I NAP ALATT ROMÁN MÓDI SZLOVÁKIÁBAN. Még a szélsőségesen nemzeti politikusok is megsértődnek, ha másként gondolkodó pályatársaik, liberális vagy konzervatív értékrendet valló újságírók utalásokat tesznek arra, hogy vannak Szlovákiában társadalmi erők, amelyeknek törekvései a szélsőségesen nacionalista román politika törekvéseire emlékeztetnek. Tény, hogy egy ország számára sem jó ajánlólevél manapság, ha kiderül: mérvadó politikusai számára rokonszenves az, ami Romániában ma az emberi jogok, elsősorban pedig a kisebbségi jogok érvényesítése (pontosabban semmibe vétele) terén történik. Nos, Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a múlt héten bebizonyította, hogy miközben tiltakozik az ellen, hogy Szlovákiát bárki „balkáni" államként emlegeti, a valóságban balkáni állapotok meghonosítására törekszik. Kijelentette, hogy módosítani kell a Büntető Tővénykónyvet, hogy bíróság előtt lehessen felelősségre vonni azokat, akik idegen állam jelképeit (zászló, himnusz) „alkalmazzák" Szlovákia területén, illetve akik nyilvánosan gyalázzák az államot. Slota nem hagyott kétséget afelől, hogy mindezt romániai elvbarátaitól ihletvejelentette ki; Bukarestben a múlt héten törvénybe iktatták az idegen jelképek használatának tilalmáról szóló rendelkezést, illetve az állam nyilvános gyalázásának megtorlásáról szóló jogszabályt. Mondani sem kell, hogy elsősorban a magyar kisebbség ellen irányul. Mindezek után nagyon valószínű, hogy amennyiben Slota pártja kormánytényezővé válik, az SZNP mindent megtesz annak érdekében, hogy a parlament jóváhagyja a köztársaság védelméről szóló törvényt. Amely - hasonlóképpen, mint a pártállam időszakában a szocialista rendszer védelméről szóló rendelkezés - majd csupa „gumiparagrafust" tartalmaz; rendelkezéseit a hatalmon levők mindig pillanatnyi érdekeinek megfelelően érvényesíthetik. A DBP NEM TÁRGYAL TOVÁBB MEČIARRAL. Semmiből sem lehet arra következtetni, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom feladta volna elképzeléseit. Továbbra is a köztársasági elnök leváltására vagy legalább megrendszabályozására és az alkotmány módosítására törekszik. Úgy próbál kényelmes többségű kormányt alakítani, hogy előtte porig alázta az ehhez szükséges partnereket. Számára a DU eleve nem partner. A KDM már hetekkel ezelőtt kijelentette, hogy Mečiarral nem tárgyal. A Magyar Koalíció számára ís politikai öngyilkosságot jelentene, ha a jövőben koalícióra lépne Mečiarral. A győztes mozgalom számára még egyetlen potenciális partner maradt: a Demokratikus Baloldal Pártja. Ma már erről is csak mint elszalasztott lehetőségről beszélhetünk. A DBP Országos Tanácsa szombaton úgy döntött, hogy a párt vezetői nem tárgyalnak tovább Mečiarral. Nyilván abból indulnak ki, hogy nehezen megszerzett szalonképességüket egy csapásra elveszítenék, ha nevüket adnák mindahhoz, amire Mečiarék készülnek; az alkotmányos rend önkényuralmi rendszerré való átalakításához, a sajtó megrendszabályozásához, a privatizáció lassításához. A DSZM ideológusai és közvélemény-formálói közben azt akarják elhitetni a nyugalomra vágyó lakossággal, hogy a parlamenti koalíción kívüli pártok együttműködési készségének hiánya miatt nem jön létre stabil kormány. Weissék ellenérvelésének az az alapja, hogy a kormányalakítással megbízott Mečiarnak már megvan a parlamenti többsége, így csak rajta múlik, hogy alakít-e kormányt vagy sem. Számos jelből arra lehet következtetni, hogy az elkövetkező néhány hónapban nem lesz új kormánya Szlovákiának, és eközben a DSZM majd elsősorban arra összpontosít, hogy a lakossággal elhitesse: azért van ez így, mert a DBP, a KDM és a Magyar Koalíció összeesküdött Szlovákia érdekei ellen. Mečiar ugyan tagadja, hogy a megoldást új választások jelentenék, de nagy a valószínűsége annak, hogy erre végül is sor kerül. A mozgalom vezére nyilván a rendteremtő politikus mezében fellépve igyekszik majd határozottabb többségre szert tenni. TÓTH MIHÁLY Pontosít az Együttélés kassai vezetősége „Az Együttélés elveivel nem egyeztethető össze a régi struktúra támogatása, jóllehet az egyéniségeket elismerjük. Következésképpen Rudolf Schuster független főpolgármester-jelöltet az Együttélés Kassai Intéző Bizottságának többsége elfogadhatónak ítélte meg" - áll abban az állásfoglalásban, amelyet Reiter Krisztina titkár és Weiszer József vezetőségi tag juttatott el szerkesztőségünkbe. Ezzel reagáltak az ötödik oldalon közölt Miért nem együtt című (addigra már nyomdakész) írásra. Közölték, hogy Balassa Zoltán elnök tájékoztatása, miszerint Rudolf Schuster főpolgármester-jelölthöz az Együttélésnek semmi köze, nem fedi a valóságot. (gazdag) LÁTÓSZÖG Madarat tolláról... Hazai magyarként nem egyszer kerülünk abba a heyzetbe, hogy nacionalizmussal korántsem vádolható szlovák barátaink is megkérdezik: mit akarnak tulajdonképpen a magyar pártok? Elég, ha kisebb-nagyobb botrány lengi körül Duray Mikós vagy éppen Csáky Pál valamely kijelentését, kénytelenek vagyunk állást foglalni. Hasonló helyzetben lett légyen szó akár általam kifogásolt politikusról vagy pártról a következő módon válaszolok: nézzük meg, miként léptek kényes helyzetekben, hogyan viszonyultak a rendszerváltás alapvető lépéseihez, törvényeihez. Ha ezzel a szemmel vizsgálom a magyar pártok tevékenységét, be kell látnom, akár kormányzati szerepet vállalva, akár csöndben támogatva a kormányt, akár kemény ellenzékben, mindig következetesen a rendszerváltás mellett tették le a garast. Míg közvetlenül 89 novembere után az akkon ellenzékben a nemzetiek és baloldaliak, majd később a DSZM általában a transzformációs törvények ellen szavaztak (bírósági és bíróságon kívüli rehabilitáció, kis- és nagyprivatizációs törvény, átvilágítási törvény, földtörvény stb.), az ugyancsak ellenzéki magyar koalíció ugyanúgy szavazott mint a kormánypártok. 1991 márciusa után a Čarnogurskýkormány működésképtelen lett volna a magyar koalíció támogatása nélkül, s ugyanúgy nem sikerült volna patthelyzetbe hozni a hibákat egyre-másra halmozó Mečiar-kormányt 1994 márciusában. Két évvel ezelőtt, a föderáció osztásánál ha már nem is ellene szavaztak egyesek, legalább tartózkodtak. Sorolhatnánk tovább, annyi viszont biztos, legyen bármilyen véleményem bármely magyar politikai erőről, ez a hozzáállás egyértelművé teszi az MKDM, az EPM és az MPP irányát. A minap megtudtam, hogy a kassai főpolgármesteri széket többek közt Rudolf Schuster egykori parlamenti elnök is megpályázta. Az a Rudolf Schuster, aki az utolsó pártállami Szlovák Nemzeti Tanács elnöke volt, és akit Ján Budajnak kellett volna felváltania székében 1990 tavaszán. Az olvasók bizonyára emlékeznek a rendszerváltást követő első bolsevikok által rendezett botrányra, amikor Ján Budaj a parlament előtti tüntetők nyomásának köszönhetően mégsem lett a törvényhozás elnöke. Elég volt egy kis belügyes szervezkedés és egy jó jelszó: magyart nem akarunk a szlovák parlament élére! Emlékszünk arra, ki volt a belügyminiszter? Tudjuk-e, ki állt a történtek hátterében? Demikát és Ciklamini urak azóta a sajtónak is nyilatkoztak viselt dolgaikról. Hol volt még akkor a Szlovák Nemzeti Párt és radikális társai? Hol volt az átvilágítás? Jó, ha tudjuk: az országot a katasztrófa szélére sodró s azóta szépen visszaszivárgott pártnómenklatúrák első lépése a részleges visszarendeződés felé éppen Rudolf Schuster nevéhez fűződik, aki ezután kanadai nagykövet volt, most pedig sikeres vállalkozó. (Bonni körök rebesgetik, hogy külügyminiszter is lehet belőle.). Az őt bemutató választási szórólap és plakát szerint képzett (nem kételkedem), toleráns, több nyelvet beszélő, rátermett városatya lenne. Állítólag magyarul, is folyékonyan beszél. így van: folyékonyan beszél magyarul akárcsak Katarína Tóthová, sőt a nyelvtörvény vitájában oly aktív szerepet vállalt Anton Hrnko képviselő is. Nem felejthetem el, hogy 1990 márciusában eldőlt, a rendszerváltás nem lesz könnyű, és a régi káderek még szót kérnek a társadalom alakításában. Az eddigi történések bizonyítják a legjobban, hogy az akkor beindult részleges visszarendeződésre figyelmeztető hangok korántsem voltak beteges antikommunista kényszerképzetek. Meglepetéssel értesültem arról, hogy Kassán éppen Schustert támogatja az Együttélés városi szervezete A Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Vállalkozók Pártja mellett a jelenlegi főpolgármestert, Rudolf Bauert támogatja az MKDM és az MPP is. Az eddig leírtak alapján szent meggyőződésem, hogy a Kassáról érkezett Együttélés-szórólap sajnálatos félreértés eredménye. Nem tudom ugyanis elképzelni, hogy a rendszerváltás egyik szavatolója, jelentős politikai pártja, az Együttélés éppen a Mečiar-féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom által is támogatott ember mellett agitál. Nem tudom elképzelni, hogy éppen az eddig oly polgári magatartást tanúsító, toleráns Kassán dolgoznak egymás ellen a Magyar Koalíció pártjai - és éppen így. Ugye, tévedés az egész?... LOVÁSZ ATTILA