Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)

1994-11-14 / 263. szám, hétfő

T_4J ÚJSZÓ HAZAI KORKÉP 1994. november 14. Habsburg Ottó optimista (Folytatás az 1. oldalról) - Tudom, egyetlen lehetséges jövőnk az egyesülés - hangsú­lyozta á nagygyűlésen. Mint mondta, a közös Európa az itt élő népeknek biztonságot, gazdasá­gi fejlődést és demokratikus ha­ladást fog jelenteni. A soknemze­tiségű Kárpát-medence a közös Európa egyenrangú részévé válik nemsokára, ami azt jelenti majd, hogy az országbatárok szabadon átjárhatóak lesznek. Kifejtette, mindenkinek akkor kell belépnie az Európa Unióba, amikor arra kész. Szerinte a csatlakozás két tényezőtől függ: egyrészt az unió mikor kész befogadni a jelent­kezőket, valamint a jelentkezők igyekezetétől. Habsburg Ottó reméli, hogy Magyarország néhány éven belül teljes jogú tagjává válik az Euró­pa Uniónak. Hogy Szlovákia mi­kor, az jelentős mértékben Szlo­vákiától függ. Szerinte a szlová­koknak mindig volt helye Európá­ban, de őket a totalitárius rend­szer, a jaltai szerződés és Európa szétverése lekapcsolta onnan. A szláv közösségnek Európa felé Csehország lehet a kapuja. A szlovák-magyar kiegyezést sze­rinte nagyban elősegíti majd az it­teni országok unió-tagsága. Hogy ez a gond megoldható, arra a francia-német kiegyezést hozta fel példaként. Megjegyezte: - Az életben csak két igazi tőke van. A nyelv és az idő. Nem szabad időt pazarolni, nyelveket kell tanulni. Remélem, a jövőben Európában mindenki legalább három nyel­ven fog beszélni, s ezek között lesz a szomszéd nép nyelve. GAZDAG JÓZSEF EGYÜTTELES Megtartani a koalíciós szerződést! ui Szó-hír Továbbra is a hármas magyar koalíciós szerződéshez tartjuk ma­gunkat, s ezért egy közös parlamenti frakció kialakítását szorgal­mazzuk - mondta lapunknak Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés al­elnöke, a mozgalom Intéző Bizottságának pénteken a késő esti órákban véget ért tanácskozásáról. A frakció kérdése még nincs le­zárva, tárgyalásokat folytatnak a Magyar Polgári Párttal. Megelége­déssel fogadták, hogy az MPP is ellenzi a koalíciós szerződés meg­sértését. Foglalkozott az Intéző Bizottság a helyhatósági választásokkal, valamint az időszerű belpolitikai helyzettel is. Ez utóbbival kapcso­latban megállapította: az Együttélés aktív ellenzéki szerepet akar vállalni, együtt kíván működni a többi ellenzéki erővel. Úgy döntött, hogy a Számvevőszék elnöki posztjára Harna Istvánt jelölik, a rádió és tévé frekvenciaelosztó tanácsába pedig továbbra is Ozogány Ernőt javasolják!. Napirenden szerepelt a mozgalom kongresszusá­nak előkészítése, amelyet jövőre márciusban tartanak meg, és ezen egyúttal megemlékeznek a mozgalom megalakulásának ötö­dik évfordulójáról is. (csizmár) TANACSKOZAS A MAGYAR ERTELMISEGROL Bajok a továbbképzéssel A Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége rendezésében a hazai ma­gyarság egyik égető gondjáról, az értelmiségképzésről folyt tanácskozás szombaton, közel 30 közép- és főiskolai peda­gógus jelenlétében Pozsonyban. Bevezetőjében Lacza Tihamér, a Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság alelnöke vázolta a ma­gyar értelmiség helyzetét és mind­azokat a tényezőket, amelyek gá­tolják sorainak bővülését, hogy megfelelő részarányban képvisel­hesse kisebbségünket az élet min den területén. Az új feltételekre ru­galmasan reagáló szakemberek felkészítése fokozott feladatokat ró a pedagógusokra, s természete­sen a pedagógusképzésre. Új stra­tégiai és cselekvési program kidol­gozására van szükség. A pedagó gusképzés mindmáig rendezetlen helyzetéért nemcsak a szlovák pa litikát terheli a felelősség, szerepet játszik saját megosztottságunk is. A felszólalásokban többen rámu­tattak, a hazai magyarság döntő része vidéki településeken, kis fal­vakban él, ahol eleve kevesebb az ösztönzés a továbbtanulásra. Rá­adásul a vidéki lakosságot sújtja fokozott mértékben a munkanél­küliség, s így több az anyagilag hát­rányos helyzetű gyerek. A megél­hetési gondokkal küszködő, meg fáradt pedagógusok - kevés kivé­teltől eltekintve - nem képesek ar­ra a többletmunkára, amely le­hetővé tenné a hátrányok kiküszö­bölését. Szóba kerültek az „elszip­pantó tényezők" is. A Magyaror­szágon továbbtanuló fiatalok kö­zül sokan nem térnek vissza, gyak­ran nem kellőképpen felkészült di­ákokjutnak magyarországi ösztön­díjakhoz. Másrészt számos diák a Magyarországon kapott ösztöndíj nélkül nem tanulhatna tovább anyagi helyzete miatt. Az eddigi ösztöndíjrendszer felülvizsgálatra szorul, és hazai ösztöndíjakat kell létrehozni, hogy a magyarországi továbbtanulás valóban csak itt nem létező szakokra szóljon (pél­dául logopédusképzés). Gondot je­lent az egyházi iskolák létesítésé­nél hiányzó koncepció. Ezek a leg­több esetben nem az állami isko­lát pótolják, hanem annak létét veszélyeztetik; általában ott jön­nek létre, ahol működik magyar oktatási nyelvű iskola. A kétnyelvű tantárgyoktatás kapcsán több felszólaló rámuta­tott: nem a szlováknyelv tudás hiá­nya hátráltatja diákjaink tömeges továbbtanulását Ez csak egy és nem a legmeghatározóbb a feltér­képezésre váró gátló körülmények közül. Az ún. alternatív iskolákat támogató erőteljes propagandát csakis a magyar oktatási nyelvű is­kolák magas színvonala ellensú lyozhatja. Szilárd érvrendszerre van szükség, amely meggyőzi a szülőket az anyanyelvű oktatás előnyeiről. Noha az önálló magyar egyetem vágyálomnak tűnik, nem lehet lemondani megvalósításáról. Bauer Edit egy bármikor várható változásra hívta fel a figyelmet: az iskolák önkormányzati tulajdonba kerülésére. A belőle fakadó meg­osztott felelősségre alaposan fel kell készülni, nehogy az önkor­mányzatokkal vívott finanszírozási viták, költségvetési kényszerhely­zetek, restnkciós intézkedések to­vább zilálják oktatásügyünket. (vk) Az MPP közös frakciót akar (Új Szó-hír) A Magyar Polgári Párt csütörtöki elnökségi ülé­sén nem született döntés arról, hogy A. Nagy László, a párt egyetlen parlamenti képviselője az Együttélés vagy a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom frakciójába lépjen-e be. Tóth Károlytól, az MPP alelnökétől megkérdeztük: mi­korra várható a válasz. - Az elnökség úgy határozott, két hét múlva visszatér a kérdés­hez. Addig a helyzet tisztázása ér­dekében további tárgyalásokat kell folytatni az Együttéléssel és az MKDM-mel. Az elnökségi ülés köz­ponti témája nem is az volt, hogy A. Nagy László melyik frakció murv kájában vegyen részt, hanem az, hogy az MKDM képviselői klubjá­nak létrehozása által kialakult helyzetet miként lehet megoldani. Azt az álláspontot képviseljük, hogy arra kell törekedni, hogy a jú­liusban megkötött koalíciós szerződés értelmében a magyar képviselők közös klubba tömörül jenek. • Ezt úgy kell érteni, hogy az MPP elnöksége szerint az egyik frakciót meg kellene szüntetni? - Erre jelen pillanatban nagyon nehéz választ adni, mivel a helyzet politikai és jogi értelmezése - te­hát a szerződésből következő kér­dések tisztázása - nem fejeződött még be. • Az MKDM elsősorban azért tartotta fontosnak az önálló képviselői klub létrehozását, mi­vel hiányolta azokat a garanciá­kat, amelyek kizárták volna a közös frakción belüli leszava­zást Az MPP milyen megoldást javasol erre a problémára? - Mi már többször kifejtettük: a szerződés nem teszi egyér­telművé, hogy a közös frakcióban bármelyik fél leszavazható. Az áll benne ugyanis, hogy megegyezés­re kell törekedni, s az egyes kérdé­seket csak akkor kell szavazásra bocsájtani, ha nem jön létre kon­szenzus. Szerintünk tisztázni kell, miről lehet szavazás útján dönteni, s melyek azok a kardinális politikai kérdések, amelyekről nem szabad szavazni. • Megtörténhet, hogy az elkö­vetkező két hétben sem oldódik meg a helyzet, és A. Nagy László nak választania kell. - Hozzánk mindkét klub egyfor­mán közel áll, tehát rendkívül ne­héz döntenünk. Egy biztos: A. Nagy László a Magyar Koalíció közös klubjába szeretne belépni. HORVÁTH GABRIELLA ITTHON TÖRTÉNT I NAP ALATT ROMÁN MÓDI SZLOVÁKIÁBAN. Még a szélsőségesen nemzeti po­litikusok is megsértődnek, ha másként gondolkodó pályatársaik, li­berális vagy konzervatív értékrendet valló újságírók utalásokat tesz­nek arra, hogy vannak Szlovákiában társadalmi erők, amelyeknek törekvései a szélsőségesen nacionalista román politika törekvéseire emlékeztetnek. Tény, hogy egy ország számára sem jó ajánlólevél manapság, ha kiderül: mérvadó politikusai számára rokonszenves az, ami Romániában ma az emberi jogok, elsősorban pedig a kisebb­ségi jogok érvényesítése (pontosabban semmibe vétele) terén törté­nik. Nos, Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a múlt héten be­bizonyította, hogy miközben tiltakozik az ellen, hogy Szlovákiát bárki „balkáni" államként emlegeti, a valóságban balkáni állapotok meg­honosítására törekszik. Kijelentette, hogy módosítani kell a Büntető Tővénykónyvet, hogy bíróság előtt lehessen felelősségre vonni azo­kat, akik idegen állam jelképeit (zászló, himnusz) „alkalmazzák" Szlovákia területén, illetve akik nyilvánosan gyalázzák az államot. Slota nem hagyott kétséget afelől, hogy mindezt romániai elvbaráta­itól ihletvejelentette ki; Bukarestben a múlt héten törvénybe iktatták az idegen jelképek használatának tilalmáról szóló rendelkezést, illet­ve az állam nyilvános gyalázásának megtorlásáról szóló jogszabályt. Mondani sem kell, hogy elsősorban a magyar kisebbség ellen irá­nyul. Mindezek után nagyon valószínű, hogy amennyiben Slota párt­ja kormánytényezővé válik, az SZNP mindent megtesz annak érde­kében, hogy a parlament jóváhagyja a köztársaság védelméről szóló törvényt. Amely - hasonlóképpen, mint a pártállam időszakában a szocialista rendszer védelméről szóló rendelkezés - majd csupa „gu­miparagrafust" tartalmaz; rendelkezéseit a hatalmon levők mindig pillanatnyi érdekeinek megfelelően érvényesíthetik. A DBP NEM TÁRGYAL TOVÁBB MEČIARRAL. Semmiből sem lehet arra következtetni, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom fel­adta volna elképzeléseit. Továbbra is a köztársasági elnök leváltásá­ra vagy legalább megrendszabályozására és az alkotmány módosítá­sára törekszik. Úgy próbál kényelmes többségű kormányt alakítani, hogy előtte porig alázta az ehhez szükséges partnereket. Számára a DU eleve nem partner. A KDM már hetekkel ezelőtt kijelentette, hogy Mečiarral nem tárgyal. A Magyar Koalíció számára ís politikai öngyil­kosságot jelentene, ha a jövőben koalícióra lépne Mečiarral. A győztes mozgalom számára még egyetlen potenciális partner ma­radt: a Demokratikus Baloldal Pártja. Ma már erről is csak mint el­szalasztott lehetőségről beszélhetünk. A DBP Országos Tanácsa szombaton úgy döntött, hogy a párt vezetői nem tárgyalnak tovább Mečiarral. Nyilván abból indulnak ki, hogy nehezen megszerzett sza­lonképességüket egy csapásra elveszítenék, ha nevüket adnák mind­ahhoz, amire Mečiarék készülnek; az alkotmányos rend önkényural­mi rendszerré való átalakításához, a sajtó megrendszabályozásá­hoz, a privatizáció lassításához. A DSZM ideológusai és közvéle­mény-formálói közben azt akarják elhitetni a nyugalomra vágyó la­kossággal, hogy a parlamenti koalíción kívüli pártok együttműködési készségének hiánya miatt nem jön létre stabil kormány. Weissék el­lenérvelésének az az alapja, hogy a kormányalakítással megbízott Mečiarnak már megvan a parlamenti többsége, így csak rajta múlik, hogy alakít-e kormányt vagy sem. Számos jelből arra lehet következ­tetni, hogy az elkövetkező néhány hónapban nem lesz új kormánya Szlovákiának, és eközben a DSZM majd elsősorban arra összponto­sít, hogy a lakossággal elhitesse: azért van ez így, mert a DBP, a KDM és a Magyar Koalíció összeesküdött Szlovákia érdekei ellen. Mečiar ugyan tagadja, hogy a megoldást új választások jelentenék, de nagy a valószínűsége annak, hogy erre végül is sor kerül. A mozgalom ve­zére nyilván a rendteremtő politikus mezében fellépve igyekszik majd határozottabb többségre szert tenni. TÓTH MIHÁLY Pontosít az Együttélés kassai vezetősége „Az Együttélés elveivel nem egyeztethető össze a régi struk­túra támogatása, jóllehet az egyéniségeket elismerjük. Kö­vetkezésképpen Rudolf Schus­ter független főpolgármester-je­löltet az Együttélés Kassai In­téző Bizottságának többsége el­fogadhatónak ítélte meg" - áll abban az állásfoglalásban, ame­lyet Reiter Krisztina titkár és We­iszer József vezetőségi tag jutta­tott el szerkesztőségünkbe. Ez­zel reagáltak az ötödik oldalon közölt Miért nem együtt című (addigra már nyomdakész) írás­ra. Közölték, hogy Balassa Zol­tán elnök tájékoztatása, misze­rint Rudolf Schuster főpolgár­mester-jelölthöz az Együttélés­nek semmi köze, nem fedi a va­lóságot. (gazdag) LÁTÓSZÖG Madarat tolláról... Hazai magyarként nem egy­szer kerülünk abba a heyzetbe, hogy nacionalizmussal koránt­sem vádolható szlovák barátaink is megkérdezik: mit akarnak tu­lajdonképpen a magyar pártok? Elég, ha kisebb-nagyobb botrány lengi körül Duray Mikós vagy ép­pen Csáky Pál valamely kijelenté­sét, kénytelenek vagyunk állást foglalni. Hasonló helyzetben ­lett légyen szó akár általam kifo­gásolt politikusról vagy pártról ­a következő módon válaszolok: nézzük meg, miként léptek ké­nyes helyzetekben, hogyan viszo­nyultak a rendszerváltás alap­vető lépéseihez, törvényeihez. Ha ezzel a szemmel vizsgálom a magyar pártok tevékenységét, be kell látnom, akár kormányzati szerepet vállalva, akár csöndben támogatva a kormányt, akár ke­mény ellenzékben, mindig követ­kezetesen a rendszerváltás mel­lett tették le a garast. Míg közvet­lenül 89 novembere után az ak­kon ellenzékben a nemzetiek és baloldaliak, majd később a DSZM általában a transzformációs tör­vények ellen szavaztak (bírósági és bíróságon kívüli rehabilitáció, kis- és nagyprivatizációs törvény, átvilágítási törvény, földtörvény stb.), az ugyancsak ellenzéki ma­gyar koalíció ugyanúgy szavazott mint a kormánypártok. 1991 márciusa után a Čarnogurský­kormány működésképtelen lett volna a magyar koalíció támoga­tása nélkül, s ugyanúgy nem si­került volna patthelyzetbe hozni a hibákat egyre-másra halmozó Mečiar-kormányt 1994 márciu­sában. Két évvel ezelőtt, a föde­ráció osztásánál ha már nem is ellene szavaztak egyesek, leg­alább tartózkodtak. Sorolhat­nánk tovább, annyi viszont biz­tos, legyen bármilyen vélemé­nyem bármely magyar politikai erőről, ez a hozzáállás egyér­telművé teszi az MKDM, az EPM és az MPP irányát. A minap megtudtam, hogy a kassai főpolgármesteri széket többek közt Rudolf Schuster egy­kori parlamenti elnök is megpá­lyázta. Az a Rudolf Schuster, aki az utolsó pártállami Szlovák Nemzeti Tanács elnöke volt, és akit Ján Budajnak kellett volna felváltania székében 1990 tava­szán. Az olvasók bizonyára emlé­keznek a rendszerváltást követő első bolsevikok által rendezett botrányra, amikor Ján Budaj a parlament előtti tüntetők nyomá­sának köszönhetően mégsem lett a törvényhozás elnöke. Elég volt egy kis belügyes szervezke­dés és egy jó jelszó: magyart nem akarunk a szlovák parla­ment élére! Emlékszünk arra, ki volt a belügyminiszter? Tudjuk-e, ki állt a történtek hátterében? Demikát és Ciklamini urak azóta a sajtónak is nyilatkoztak viselt dolgaikról. Hol volt még akkor a Szlovák Nemzeti Párt és radikális társai? Hol volt az átvilágítás? Jó, ha tudjuk: az országot a kataszt­rófa szélére sodró s azóta szé­pen visszaszivárgott pártnó­menklatúrák első lépése a rész­leges visszarendeződés felé ép­pen Rudolf Schuster nevéhez fűződik, aki ezután kanadai nagykövet volt, most pedig sike­res vállalkozó. (Bonni körök re­besgetik, hogy külügyminiszter is lehet belőle.). Az őt bemutató vá­lasztási szórólap és plakát sze­rint képzett (nem kételkedem), toleráns, több nyelvet beszélő, rátermett városatya lenne. Állító­lag magyarul, is folyékonyan be­szél. így van: folyékonyan beszél magyarul akárcsak Katarína Tó­thová, sőt a nyelvtörvény vitájá­ban oly aktív szerepet vállalt An­ton Hrnko képviselő is. Nem fe­lejthetem el, hogy 1990 márciu­sában eldőlt, a rendszerváltás nem lesz könnyű, és a régi káde­rek még szót kérnek a társada­lom alakításában. Az eddigi törté­nések bizonyítják a legjobban, hogy az akkor beindult részleges visszarendeződésre figyelmez­tető hangok korántsem voltak beteges antikommunista kény­szerképzetek. Meglepetéssel értesültem ar­ról, hogy Kassán éppen Schus­tert támogatja az Együttélés vá­rosi szervezete A Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Vállalkozók Párt­ja mellett a jelenlegi főpolgár­mestert, Rudolf Bauert támogat­ja az MKDM és az MPP is. Az ed­dig leírtak alapján szent meggyőződésem, hogy a Kassá­ról érkezett Együttélés-szórólap sajnálatos félreértés eredménye. Nem tudom ugyanis elképzelni, hogy a rendszerváltás egyik sza­vatolója, jelentős politikai pártja, az Együttélés éppen a Mečiar-fé­le Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom által is támogatott ember mellett agitál. Nem tudom elképzelni, hogy éppen az eddig oly polgári magatartást tanúsító, toleráns Kassán dolgoznak egy­más ellen a Magyar Koalíció párt­jai - és éppen így. Ugye, tévedés az egész?... LOVÁSZ ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents