Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-06 / 231. szám, csütörtök

2388 MOZAIK •ÚJSZÓ

1 1994. OKTÓBER 6. A kereskedelmi felügyelőség tapasztalatai Jugoszláv háború: Hűsárlesen A helyszínen sok minden más Koszorűzási ünnepség A Csemadok Kassai Városi Választmánya, a Kassai Magyarok Baráti Társasága, az Együttélés kassai szervezete és a Thália Színház 1994. október 8-án (szombat) az aradi vértanúkra emlékezvén koszorúzási ünnepséget rendeznek Margonyán, Dessewffy Arisztid sírjánál. A rendezvény színhelyére Kassáról a Thália Színház autóbusza viszi az érdeklődőket, mely 9.00 órakor a Felszabadulás térről, a Slovan Szálló melletti nagy parkolóhelyről indul. Az autóbusz először Csákándon, Dessewffy Arisztid szülőhelyén áll meg, majd onnan Margonyára indul, ahol a koszorúzás 12.00 órakor lesz. A helyszínen Balassa Zoltán helytörténész - publicista mond emlékbeszédet. A koszorúzási ünnepségen részt vesz Boros Jenő, Magyarország szlovákiai nagykövete, a Páneurópai Unió miskolci küldöttsége, valamint más vendégek is. (-szák) Nemzetközi konferencia Komáromban Az erődökről (Új Szó-tudósítás) Kétnapos tudományos konferencia kezdődik ma Komáromban, melynek témája az erődrendszerek iesz. A Szlovák Műemlékvédelmi Intézet, valamint a magyarországi Országos Műemlékvédelmi Hivatal közös rendezvényén több szlovákiai, magyarországi, valamint csehországi történész, műemlékvédelmi szakelőadó, valamint környékbeli pedagógus vesz részt. Zsók Gizellától, a Szlovák Műemlékvédelmi Intézet komáromi irodájának munkatársától megtudtuk, hogy a komáromi konferencia megrendezésére elsősorban a nemzetközi kapcsolatok javítása végett kerül sor. Fontos, hogy a hasonló területen kutató történészek és műemlékvédők megismerkedjenek egymással, s elmondják, hogy saját területükön milyen eredményeket értek el. A konferenciának különös jelentősége van Komárom szempontjából, hiszen a városon végighúzódó nagy kiterjedésű erődrendszer - melynek gerincét a Nádorvonal képezi - eltekintve az V-ös és VI-os bástyától, még felújításra vár. A ma délelőtti előadások a szlovákiai erődrendszerekről szólnak, míg délután a konferencia résztvevői a komáromi erődrendszerrel ismerkednek meg. Megtekintik a nyilvánosság előtt sajnos zárva található öregvárat, valamint a Nádorvonal legnagyobb kiterjedésű erődítményét, a már felújított VI-os bástyát. Holnap délelőtt a Magyarországról érkezett szakemberek tartanak előadásokat, míg délután a Csehországból érkezett vendégeké lesz a szó. KOSÁR DEZSŐ Újságírói etika... (Új Szó-hír) Tegnap a Slovenská republika napilap közölte olvasóival, hogy a múlt héten a TA SR sajtóiroda kassai fiókjának hat munkatársa kilépett a Szlovákiai Újságírók Szindikátusából, mert kifogásuk van a szervezet országos elnöke, Július Gembieký ellen, meg azért, mert a szindikátusnak a kassai Domino efekt hetilap szerkesztői is tagjai. Nos, az újságírók szindikátusa keletszlovákiai vezetősége tegnap semmit sem tudott arról, hogy az említett újságírók kiléptek volna a szervezetből. Szerinte a hír nem igaz, félrevezető. Természetesen igyekeztünk megkérdezni a legilletékesebbeket is, a TA SR kassai munkatársait. Közülük hárommal sikerült beszélnünk tegnap. Svätopluk Písecký, Vojtech Bačo és Kulik László cáfolták a Slovenská republikában megjelent hírt, s mint mondták, nincs tudomásuk arról, hogy a további három kollégájuk közül valaki is kilépett volna a szindikátusból. Kell ehhez kommentár?! (gazdag) (Új Szó-összeállítás) A hazai húspiacon kialakult feszült helyzet rendezésére és a fogyasztói árszínvonal megtartása érdekében a pénzügyi tárca vezetése szeptember 29-ei hatállyal rendeletben szabályozta a hús és hústermékek kereskedelmi árrését. Mint ismeretes, a pénzügyminisztériumi előírás 13 százalékban szabta meg az árrés felső határát. A hazai fogyasztói piacon uralkodó állapotokra jellemző, hogy szeptemberben ez volt a pénzügyi tárca második ilyen lépése. A hónap elején ugyanis a burgonya árát kellett szabályozni. Ennek maximált árát 12 koronában határozták meg. Az említett rendeletek betartását az utóbbi napokban a Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai külön figyelemmel kísérték. Amint azt Daniela Krkošovától, a felügyelőség nyilvánossággal kapcsolatot tartó osztályának vezetőjétől megtudtuk, a legutóbbi felmérés során 88 hentes- és 120 zöldségüzletben ellenőrizték az említett árrendelkezések betartását. - A felmérések alapján a burgonya esetében egyértelműen kedvezőek a tapasztalatok. Ellenőrzéseink során mindegyik zöldségüzletben betartották a burgonya maximált árát, csupán három esetben akadtak gondok a minőséggel. A húsárakat érintő rendelkezések betartásában már egyenlőtlenebb az ellenőrzések során szerzett kép. A 88 ellenőrzött elárusítóhely közül 26-ban bizony túllépték a megszabott 13 százalékos árrést. Amint megtudtuk, sok esetben az árak helytelen kerekítése révén próbáltak nagyobb nyereséghez jutni a kereskedők, jónéhány helyen pedig arra hivatkoztak, hogy nem tudtak az említett árszabályozásról. PozsonyA nemzetközi fórumokon a kormány és a parlament Szlovákia elismertetését úgy szeretné elérni, hogy rendszeresen megemlítik: a Szlovák Köztársaság a nyugat-európai struktúrákba mihamarább be óhajt lépni. Nem elégíthet ki minket viszont csupán az a tény, hogy a külföldi partnerek kezdik figyelembe venni a plurális politikai és gazdasági rendszerünk visszafordíthatatlanságát, és már számítanak velünk... A modern civilizában például a Vajnorská utcai hentesüzletben a húst 15 százalékos, a húskészítményeket pedig 20 százalékos árréssel forgalmazták, a tulajdonos állítólag nem tudott a rendeletről. Sajnos, a vidéki városokban is gyakran megsértették az előírásokat. Dunaszerdahelyen a Sport utcai élelmiszerüzletben 8 féle húst és 11 fajta húskészítményt a megszabott 13 százalék helyett 14—19 százalékos árréssel árusították. Ugyanebben a városban a Jednota hentesboltjában is túllépték a 13 százalékos árrést. Komáromban négy üzletben (Jeseni u., Klapka u., Priateľská u., Murgaš u.) ugyancsak vastagabban fogott a kereskedők ceruzája, mikor a húsárakat kiszámították. Losoncon szintén találtak két olyan üzletet, ahol a 13 százalékos kereskedelmi árrést nem tartották be a húskészítményeknél. A Zdroj ottani hentesboltjában például 6 húsfajta és 29 féle húskészítmény árát toldották meg 14-21 százalékos felárral. A kereskedelmi felügyelőség által elvégzett felmérések tapasztalatai azt mutatják, hogy a feltételezett húshiány ellenére a lakossági ellátás folyamatos, a választék is kielégítő. S noha a felmérések során az árdrágítás túlságosan kirívó eseteivel nem találkoztak, a jelenlegi húsárakat figyelembe véve a fogyasztók érdekeinek védelmében továbbra is fontos, hogy az ellenőrzés Demoklész-kardjaként ott lebegjen a kereskedők feje felett. Az árréssel való szabályozás során ugyanis a fogyasztónak vajmi kevés esélye van arra, hogy ellenőrizni tudja, vajon a kereskedő mekkora alapárhoz tette hozzá a maga megszabott nyereségét. Hogy ennek mi köze van a piacgazdasághoz, az már egy másik kérdés. tszl ciós irányzatok megértését és érvényesítését igényeljük, egy olyan növekedési pályát kellene megalapoznunk, amely a legfejlettebb országok tapasztalataira épül, és e folyamat megvalósításában a diplomácia lehetőségei egyelőre kiaknázatlanok. (...) Nálunk mindeddig nem használtuk ki a diktatúrákból a demokrácia útjára lépő államok, mint például Spanyolország, Argentina, Chile és a többi állam tapasztalatait, ahol a karrierdiplomaták Az egykori Jugoszlávia területén folyó testvérháborúról a tömegkommunikációs eszközök jóvoltából szinte naponta tájékozódhatunk. Azonban, bár mindez csak néhány száz kilométerre dúl tőlünk, mégis kevesen szereztek közvetlen tapasztalatot az ott folyó eseményekkel kapcsolatban. Közéjük tartozik az eperjesi Molnár István, aki gépkocsivezetőként a szlovák ENSZhadtest katonájaként egy évet töltött a hadszíntéren. • Kikkel dolgoztatok együtt, és milyen volt az együttműködés? - A világ minden tájáról érkeztek oda katonák, közéjük osztottak szét hatosával-hetesével bennünket. Először néhány hónapot kanadaiakkal voltam, azután hollandokkal, majd fél évet lengyelekkel. A hivatalos nyelv az angol volt, de ezt a főnökeink se nagyon ismerték, ők is inkább tolmácsot vittek magukkal. Mi is kézzel-lábbal mutogattunk, de ez. nem volt probléma, amire szükségünk volt, meg tudtuk magyarázni. • Az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy a katonák feketéznek. Mi erről a véleményed? - Tudja az egész világ, hogy a katonák gyakran kihasználják az ottaniak helyzetét. Ez főleg Szerbiában folyik, ahol már semmi sincs, se élelmiszer, se főtűanyag, se benzin. • Az ENSZ-erők parancsnoksága nem igyekszik ennek elejét venni? - Igyekszik ugyan, de mindenki megfizethető. A rend fenntartása a katonai rendőrség feladata, de gyakran ennek tagjai a kezdeményezők. • Miként vélekednek az ottani emberek a háborúról? - Egy részüknek elege van az egészből, de nem nagyon tehetnek semmit, csak várnak, hogy majd csak történik valami. A másik fele viszont minden áron bosszút akar állni. Azt mondják, hogy még az sem érdekli őket, ha eközben családjukkal együtt - akik képzése sokéves folyamatot vesz igénybe, és jelentős belföldi valamint külföldi gyakorlatot igényel állami szolgálatban, vagyis helyükön maradtak. Míg nálunk több ízben is intellektuális érvágásra került sor: 1945-ben és 1948-ban, 1968 után és 1989 novembere után is. Országunk szellemi ereje nem olyan nagy, hogy az állandó tömeges elbocsátás, meggyengítés ne ütközne ki néhány területen - Szlovákia nem olyan gazdag, hogy az emberi tőkével pazarlóan bánjon. Itt az idő a „spanyol út" alkalmazására, amely a nemzeti megbékélést szorgalmazza, és lehetővé teszi az ország teljes intellektuális tőkéjének kihasználását. Ez az út rövidesen éhen halnak. Közben ugyanis földjeiket elhanyagolják, legfeljebb az öregasszonyok dolgoznak rajtuk, ők is feketében. • Mennyire tartod valósághűnek az ottani eseményekről szóló beszámolókat? - Szerintem a televízióban egészen más látható, mint amilyen a valóság. Rendszeresen megtörtént, hogy világgá kürtölték a valamelyik faluban elkövetett mészárlást, arróí viszont hallgattak, hogy a másik fél nem messze ettől hasonlóan viselkedett. • Eszerint tehát a nemzetközi sajtó szerbellenes? - Szerintem igen, pedig a szerbeknek sok mindenben igazuk van. Például az. egész tengerpart a horvátoké, a határ a parttól mindössze tizenöthúsz kilométerre húzódik. A szerbek pedig nem tudnak kijutni a tengerhez, pedig onnét származnak a nagy bevételek. Nekik így csak a hegyek maradnak, ahol legfeljebb birkákat legeltethetnek. • Tapasztaltál valamilyen különbséget a szerbek és a horvátok életmódja között? - A szerbek harciasak, és nem nagyon szeretnek dolgozni. A horvátok ezzel szemben beképzeltebbek, ezt tapasztalhattuk akkor is, amikor néhány éve turistaként arra jártunk, és szegény rokonként lenézlek bennünket. A horvátok képesek egész nap egy konyak vagy egy kávé mellett a kávéházban üldögélni, a szerbek viszont inkább a hegyeket járják és vadászgatnak. • Elképzelhetőnek tartod, hogy valaha is elfelejtik az elmúlt években történteket? - Ezt nem tudom elképzelni, ehhez legalább két-három generációra lesz szükség. Szerbiában ma már olyan a helyzet, hogy még a kisgyerekek is fapuskával járnak és játékként az arra haladó autókra vadásznak. (tuba) oda vezethet, hogy a külügyi szolgálat nem lenne veszteséges, hanem éppen ellenkezőleg, nyereséges és pénzt hozna (a többi tárcával együtt) az exportlehetőségek kiaknázása, a Szlovákia számára kedvező együttműködések kialakítása, a külföldi tőke idecsalogatása, a modem gyártási technológiák behozatala, valamint mindazon ismeretek begyűjtése révén, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a modern civilizációs folyamatokat időben észrevegyük és alkalmazzuk. A diplomácia nyújtotta lehetőségek koránt sincsenek kimerítve. A választásokból győztesen kikerülő kormánynak kellene ezeket kihasználnia. (Ján Jurista, Pravda) AHOGY ÉN LÁTOM 1 Mečiar kísérleti léggömbje Idestova már négy esztendeje, hogy a szlovákiai politikusok naponta tapasztalhatják, hogy Mečiar (főképp ha ő a miniszterelnök) mennyire nem képes sem a csapatmunkára, sem a koalíciós együttműködésre. Tegnapelőtt, alig néhány órával a választási eredmények hivatalos kihirdetése után a parlamentbe bekerült összes párt elnöke a köztársasági elnök vendége volt, és a politikusok ismét megtapasztalhatták, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke egészen sajátságosan képzeli el az együttműködést. Keltošovát és Lexát küldte el maga helyett, és a két politikus ahelyett, hogy tárgyalásokba kezdett volna lehetséges partnereivel, rövid úton felszólította az államfőt: mondjon le. Ennek alapján még a politikában járatlan egyszerű állampolgár is csak egy következtetésre juthat: Mečiar nem megegyezésre, hanem a politikai feszültségek szítására törekszik. Tisztában van vele, hogy ha természetes szövetségesével, a Szlovák Nemzeti Párttal lép koalícióra, még mindig kisebbségben lesz a parlamentben. Sőt, még akkor sem lenne meggyőző többsége, ha sikerülne meggyőznie Ján Luptákot, és a Szlovákiai Munkásszövetség hajlandóságot mutatna az ellenzéki eltökéltség feladására. A győztes számára tehát nincs más megoldás, mint a régi recept érvényesítése, a parlamenti ellenfelek pártjainak bomlasztása. E vonatkozásban azonban korlátozottak, sőt, minimálisak a lehetőségek. A szlovák kereszténydemokratáknál biztosan nem talál elcsábítható partnereket. Moravčík pártjának vezető politikusai egyszer már megtapasztalták, mit jelent Mečiarral egy tálból cseresznyézni. Marad a Demokratikus Baloldal Pártja, ennek azonban szintén kevés a „beszervezésre" alkalmas képviselője. És legalábbis remélhető, hogy a Magyar Koalícióban sem lel felhasználható emberekre. ilyen viszonyok között nagyon valószínű, hogy Mečiar azzal számol, az elkövetkező fél év alatt három politikai erő kap a köztársasági elnöktől megbízatást kormányalakításra, és a három közül egyik sem lesz képes parlamenti többséget produkálni. Ebben az esetben - az alkotmány értelmében - új választásokat kell kiírni. A DSZM elnökének logikája szerint ez alatt - az ideiglenes kormány vezetésével - még jobban lerobban az ország gazdasága, még inkább növekednek a társadalmi feszültségek. Mindez együttvéve Mečiar malmára hajtja a vizet, aki - nem egészen logikátlanul - arra számíthat, hogy a legközelebbi választásokon már megszerzi a parlamenti helyek több mint 50 százalékát. Nem a véletlen műve, hogy Keltošová mellett éppen Lexa volt jelen a DSZM képviseletében az einöki „kerekasztalnál". Lexa még Mečiarnál is alkalmasabb arra, hogy hangulatot keltsen Michal Kováč ellen. A két politikus közötti személyes ellentétekről legendák keringenek, és azokat, akik támogatására, illetve megnyerésére Mečiarék számítanak, nem nagyon érdeklik a tények. Ők csak a mártírt látják Lexában, azt a tehetséges politikust, akit a köztársasági elnök nem akart miniszterré kinevezni. Lexát a kísérleti léggömb szerepének ellátására szemelte ki Mečiar. Nyilván azt akarta megtudni, hogy otromba felhívására, az elnök lemondásának követelésére hogyan reagál a többi parlamenti párt elnöke. Meg kell mondani, hogy a pártelnökök meglehetősen langyosan reagáltak a botrányos magatartásra. Általános nyilatkozatokat tettek az alkotmányosság tiszteletben tartásáról, és talán még Ján Ľupták. a Szlovák Munkásszövetség elnöke volt az, aki legkeményebben fogalmazott: „Ilyen hangnemet még én, az. egyszerű melós sem ütöttem meg a parlamentben." Közben országos vita alakult ki, hogy Michal Kováč alkotmányt sértett-e azzal, hogy nem személy szerint Mečiart, hanem a DSZM-et bízta meg a kormányalakítási konzultációk megkezdésével. Most mindenki az ország alaptörvényét tanulmányozza, és ismét kiderül, hogy az alkotmány - enyhén szólva - nem remekmű, mert számos fontos kérdés megoldását félreérthetően szabályozza. A jelenlegi kormánykoalíció pártjai úgy vélik, Szlovákiának minél rövidebb időn belül működőképes kormányra van szüksége. Mečiarék viszont - minden jelből erre lehet következtetni időhúzásra rendezkedtek be, hogy profitálhassanak a válságból. TÓTH MIHÁLY TEGNAP OLVASTUK ^ A szlovák diplomácia lehetőségei