Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-05 / 230. szám, szerda

1994. OKTÓBER 10. ÚJ SZÓ KALEIDOSZKÓP 5 Hol van a sok sírkereszt? A német fél állja a költségeket Nyugalom honol a Bánfához közeli Zboró (Zborov) község keletiperemén. Csakúgy, mint a település délnyugati határában porladó, omladozó Makovica vára körül. Most csendes e kies vidék, a Rákócziak egykori birtoka, de volt a történelem során a poklok térsége is. Csatatér az első és második világháborúban... Ma a szörnyű időkre két katonai temető utal. Az egyik a szlovák-lengyel halár közelében lévő, gazdag múltú település délnyugati határában van, a másik a falu keleti peremén, a köztemető közvetlen szomszédságában. Mindkettőben idegen katonák nyugszanak. A régebbiben az első világháború e térségben elesett harcosai, az újabb sírkertben pedig a második világégésben életüket vesztett német katonák. Ez utóbbi korábban sem volt olyan elhanyagolt, mint a Kárpát-medence sok vidékén a németek sírhelye, mert a zborói lakosok a minden elesett emlékének kijáró tisztelettel igyekeztek azt rendben tartani, ám legújabban az eddiginél is nagyobb rend jellemzi. Egyforma gránitfejfák a sík pázsittáblán, katonás sorokban, középütt kiemelkedik egy egyszerű lakereszt. Egy-egy sírkereszten pedig több név. Összesen 1194... • •• A zborói katonai temetőt a német katonai sírok gondozására Németországban 75 évvel ezelőtt alakult VDK szervezel tetette rendbe szlovákiai kivitelezővel, a két ország közötti megállapodás alapján. Az említett és más itteni német katonai temetők rendbehozataláról a minap Eric Goesevel, a Kasselban székelő VDK képviselőjével - az itteni exhumálásokat végző szakcsoport vezetőjével -, valamint Járt Tóinkéval, a felújítást kivitelező eperjesi SAPEX Kft. ügyvezetőjével beszélgettem. A VDK 1919-ben azért alakult, hogy gondját viselje az első világháborúban elesett német katonák sírjainak, s ugyanakkor rendbetegye az 1870-es és 187l-es francia-porosz háború porosz áldozatainak emlékműveit, emlékhelyeit, temetőit. A fasizmus idején betiltották a szervezetet, s csak a második világháború után folytathatta humánus tevékenységét. Előbb Nyugat-Európában végezte el ezt a feladatát, jelenleg pedig KözépKelet-Európában folytatja. Oroszországban, Ukrajnában, Észtországban, A társulás HÍD - Nyugat-KözépKelet címmel együttműködési tervezetet is dolgozott ki az ötlet megvalósítására. Erről beszélgettünk Stanislav Konečnývel, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának központi igazgatójával. - Arra nincs lehetőségünk, hogy anyagi támogatást nyújtsunk, ahhoz viszont eléggé felkészültek vagyunk, hogy a tapasztalatainkat továbbadjuk. Olyan területeken is rendelkezünk tapasztalatokkal, amelyeket a Nyugat nem is ismer. Ilyenek például a nevesítetlen parcellák körüli problémák, hiszen a nyugati államokban minden négyzetméternek két-háromszáz évre visszamenőleg ismert a tulajdonosa. Közép-Kelet-Európában azonban általános ez a probléma, s mi már elég átadható ismeretet szereztünk e téren. Keleti partnereink Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Csehországban és Szlovákiában. Nálunk és Csehországban a Németország és a volt Csehszlovákia között 1992-ben aláírt egyezmény 30. pontja alapján. Szlovákiában elsőnek Liptószentmiklóson láttak hozzá a német katonák temetőjének rendbetételéhez, a munkálatok ott még nem fejeződtek be. Közép-Szlovákiában ugyanis ott lesz a központi német katonai temető. Ezekben a hetekben, napokban az exhumálás után oda szállítják a térségben szétszórtan eltemetett német katonák földi maradványait. - Németország országos levéltárában aránylag jó áttekintés van arról, hogy a második világháborúban a némel hadseregből ki, hol és hogyan esett el, és hol van eltemet\>e. Ugyanakkor mi mostanában az itteni helyi önkormányzatokat, valamint adatforrásokat is felkeressük. Mert előfordul például, hogy a levéltárak adatlapjai csak az.t rögzítik, hogy az illető település határában hantolták el egyik vagy másik katonát, ám azt már nem, melyik dűlőben, melyik erdő szélén... Ezt gyakran csak a helyiek tudják nekünk megmondani. Mi nemegyszer panaszkodnak: ha egy svájci vagy egy holland küldöttség adja át nekik otthoni tapasztalatait, abból csak arra kapnak választ, hogy tizenöt-húsz év múlva mit hogyan kell majd megoldaniuk, de hogy ma és holnap mit kell tenniük, ahhoz nem kapnak tanácsot. Szlovákia a tőle keletre fekvő államokkal egy rajtvonalról indult hiszen a nemzeti bizottságok és a szovjetek között nem volt lényeges különbség -, de nekünk sokkal nagyobb utat sikerült megtennünk az utóbbi néhány év alatt. A tervezet megvalósítása szempontjából előnynek számít, hogy a szlovák is a szláv nyelvcsaládhoz tartozik, és az orosz nyelv is aránylag elterjedt nálunk, ezért a volt Szovjetunió utódállamaiban és a balkáni országokban is tárgyalóképesek vagyunk. A nyugati partnereinkkel folytatott nem hivatalos beszélgeaztán a levéltári adatok, valamint a sírban található törzsszámok vagy más tárgyi dokumentumok és az antropológiai vizsgálatok eredményeinek összevetésével'elvégezzük a személyazonosítást. Ezt rajtunk kívül és .tőlünk függetlenül még további kél szakcsoport is megteszi, és csak akkor zárjuk le végérvényesen a személyazonosítási, ha a három csoport teljesen azonos eredményre jut. Az azonosított katonák földi maradványait egy kis koporsóba helyezve elszállítjuk a közös temetőbe. Ott egy sírkereszthez mindkét oldalról két-két, vagy három-három koporsót helyezünk el. Minderről áttekinthető nyilvántartás készül, tehát ha a hozzátartozók szövetségünk irodájában érdeklődnek halottjuk nyughelye felől, akkor mi pontos felvilágosítással tudunk szolgálni - foglalta össze tevékenységük lényegét Goese úr. Kelet-Szlovákiában négy ilyen temető lesz. A zboróit 1992 őszén a helyi lakosság, a két kormány képviselőinek és az ott nyugvó katonák hozzátartozóinak népes csoportja jelenlétében ökumenikus szertartással felszentelték. Az elmúlt napokban szentelték fel a homonnai és az eperjesi temetőt, a hunkoveeinek az átrendezése, megújítása és bővítése most van folyamatban. Kelet-Szlovákiában ez utóbbi lesz a német katonák legnagyobb temetője. Közép-Szlovákiából Liptószentmiklósra, Nyugat-Szlovákiából pedig Pozsonyba gyűjtik össze az ott pihenő katonák földi maradványait. tésekből tudjuk, hogy hajlandóak támogatni a tervünket. Tudják jól, ha nem segítenek a tőlünk keletre élőknek, akkor azok az emberek megindulhatnak nyugat felé. S a Nyugat azt is tudja, hogy Szlovákia csak átjáró lenne, a migrációs hullám ott állna meg. Ez motiválja nyugati partnereinket, hogy bekapcsolódjanak a programba. Az az elképzelésünk, hogy hármas csoportokat alakítanánk ki, s egynek-egynek a szponzoráló nyugati állam, a befogadó keleti ország, valamint Szlovákia képviselői lennének a tagjai. Például ha Moldáviában tanácsra lenne szükség a helyi önkormányzatok általános érvényű rendeleteinek jogi előkészítéséhez, mi keresnénk a nyugati partnereink között valakit, aki hajlandó lenne tanácsokkal szolgálni. Ha például a norvégok vállalnák a feladatot, akkor a tervezetünkön belül létrehoznánk egy norvég-szlovák-moldovai programot, kimondottan ennek a problémának a megoldására. Ha pedig legközelebb pl. Belorussziában vetődne fel hasonló probléma, akkor már egyszerű lenne a programot Moldáviából Belorussziába átültetni. Az együttműködés konkrétan úgy nézne ki, egy norvég és szlovák szakemberekből álló csoport látogatna Moldáviába, hogy felmérje az ottani helyzetet. A E temetők megújításának, rendbetételének a költségeit teljes mértékben a német fél fedezi. Részben a hozzátartozók adakozásából, részben a szponzorok segítségével és részben állami hozzájárulással. Az antropológiai vizsgálatokat és a holttestazonosítást is német szakemberek végzik, ám a többi a SAPEX Kft. feladata. Versenypályázat újtán ugyanis ezt az eperjesi céget bízta meg a munkák zömével a német szervezet. Goese úr elégedett a kivitelező eddigi teljesítményével. Ján Tomko is elismerően nyilatkozott az együttműködésről. - Magáncégünk több ágazatban vállalkozik. A versenykiírásra jelentkezve úgy gondoltuk, megpróbáljuk ezt a feladatot is úgy elvégezni, hogy a megbízónk, ha mellettünk dönt, elégedett legyen velünk. Néhány emberünk Németországban szakmai felkészítésben részesült, s azóta a német kollégákkal szorosan együttműködve dolgoznak, végzik a földmunkákat, a sírok feltárását, a temetők tervrajzok szerinti kialakítását, és a felszentelt temetők gondozását. Mert a szerződés szerint ez öt évig a kivitelező dolga. • •• Zborón és Eperjesen szóba hoztam e témát néhány járókelőnek. Kíváncsi voltam, hogyan vélekednek az említett temetők rendbetételéről. - Kérem, ez a hozzátartozók magánügye. Úgy tudom, ők állják a költségeket. Mi tagadás, ezeket az. eleseti katonákat is megilleti az, hogy emberhez méltóan legyenek eltemetve. Ezzel semmiképpen sem a háborúnak, mint olyannak a jogosságát akarom védeni. Azt nem, mert a háború, a tömeges emberpusztítás elítélendő, és elítélendő a háborúi kiváltó politika is. Viszont a háború áldozatainak, katonáinak, tekintet nélkül arra, melyik oldalon harcoltak, kijár a végtisztesség. /í; így rendbetelt temetők, szerintem, még jobban figyelmeztetik az utókort a háború értelmetlenségére. borzalmaira, mint az elhanyagolt, szétszórt sírhalmok vélekedett egy hatvan körüli férfi. Egyetlen megkérdezett sem emelt kifogást a katonai temetők rendbetétele ellen. GAZDAG JÓZSEF moldovaiaknak azonban új tapasztalatokért nem kellene Norvégiába utazniuk, hanem elég lenne Szlovákiába jönniük. Ez egyrészt olcsóbb, másrészt, míg a norvégoktól távlati útmutatást kaphatnak, nálunk a számukra legfontosabb első lépések tapasztalatait szerezhetik meg. A program finanszírozását úgy képzeljük el, hogy a fogadó ország állná a szállás- és étkeztetési költségeket, a nyugati résztvevő térítené az utazási és egyéb kiadásokat és esetleg az előadók honoráriumát. A kidolgozott tervek fordítását pedig nálunk végezhetnénk el, mert erre vannak embereink, és olcsóbban is tudnánk megoldani, mint nyugaton. Egyelőre a holland, a svájci, az osztrák és a spanyol partnereinkkel beszéltünk az elképzelésünkről, ők pozitívan fogadták a tervezetet, és anyagi segítséget is ígértek. Az igazgatótól azt is megtudtuk, hogy miután a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának tanácsa a legutóbbi, szeptemberi ülésén jóváhagyta a tervet, azt minden európai - nyugati és keleti - partnerszervezetnek elküldik, s remélik, hogy néhány hónapon belül választ kapnak, és megkezdhetik a konkrét szervező munkát. GAÁL LÁSZLÓ Jobb kapcsolatokat A napokban szlovák-magyar vállalkozói találkozót szervezett a Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara komáromi irodája és a magyarországi Észak-dunántúli Kereskedelmi Kamara. Az összejövetelen részi vett Csendes János, a Magyar Köztársaság nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa is. Arról kérdeztem őt, hogy a kereskedelmi osztály száméira mit jelent egy, a komáromihoz, hasonló magyar-szlovák vállalkozói találkozó. - Noha a két ország kereskedelmi forgalmában bizonyos fokú élénkülés tapasztalható, az eredmények korántsem adnak okot az elégedettségre. A forgalom még mindig nagyon alacsony -éves szinten kb. 350 millió USA-dollár, ami lényegesen kevesebb, mint amennyi megfelelne a két ország kapcsolatainak. - Mely területen élénkek a kereskedelmi kapcsolatok, illetve melyek a még kihasználatlan területek? - Az egyensúly hiánya nagy problémát jelent számunkra. Míg a Magyarországról Szlovákiába irányuló eladások tavaly 120 millió dollárt tettek ki, addig a szlovákiai termékek eladása Magyarországon ennek a duplája volt. Viszonylag alacsony a fogyasztási cikkek aránya, aminek okát elsősorban a nyugat-európai érdekeltségek előretörésében látom. Jó az együttműködés a kohászat, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén, továbbá az olajés vegyiparban. - Néhány szlovák politikus szájából már többször elhangzott az a vád, hogy a magyar tőke túlsúlyban van Szlovákiában. Valóban olyan nagyarányúak a magyarországi befektetések Szlovákiában? - A magyar cégek beruházásainak az értéke a szlovákiai összberuházások nem egész fél százalékát teszik ki. Ezért indokolatlannak tartom azokat a félelmeket, amelyek a magyar tőke túlzott szlovákiai szerepvállalására utalnak. Véleményem szerint a jelenlegitől jóval több közös vállalkozásra lenne szükség. - Magyarország hogyan tudja elősegíteni a kereskedelem élénkülését? - Nagy pozitívumnak tartom, hogy a két ország közti jogi és szerződéses rendszer az elmúlt évek során látványosan fejlődött. Az utóbbi néhány év viharos politikai és gazdasági viszonyai közepette kialakult a visegrádi négyek gazdasági együttműködése, ami azt célozza, hogy az Európa Unióval társult viszonyban levő négy ország ne adjon több előnyt a nyugat-európai termékeknek, mint egymás áruinak. Biztató tárgyalások folynak a minőségi tanúsítványok, az ún. certifikátumok kölcsönös elismeréséről. Fontos az egyes országokban működő kamarák szerepe, amit a legkézenfekvőbben talán a mostani találkozó bizonyított. De jó az együttműködés a két ország szakmai szövetségei között is. - Zavarólag hat-e Magyarországon a viszonylag nagyarányú külföldi tőke jelenléte ? Mennyire fontos a visegrádi négyek együttműködése? - A Magyarországon lévő külföldi tőke nagymértékben elsősegíti a magyar gazdaság felzárkózását az európai normákhoz. Nemcsak a fejlesztésben segít, hanem egy másfajta szemlélet meghonosításában is. Azok a nyugati vállalatok, amelyek befektetéseket szeretnének Szlovákiában vagy Magyarországon, mind a visegrádi négyek piacában gondolkodnak. Számukra tehát az tenné vonzóvá a szlovákiai, magyarországi, csehországi és a lengyelországi befektetéseket, ha a négy ország közti áruáramlás korlátlan lenne. Mert a négyek összességében 85 millió lakosa már komoly piacot jelent. S ez a piac, illetve a négy ország külön-külön csak akkor lesz vonzó, ha az államhatárok a kereskedelem számára semmilyen akadályt sem fognak jelenteni. KOSÁR DEZSŐ Szlovákiáé lenne a HÍD-szerep Önkormányzatok közötti nemzetközi tapasztalatcsere Az elmúlt három-négy évben több mint kétezer szlovákiai polgármester vett részt hosszabb-rövidebb nyugat-európai tanulmányúton. Hazai tapasztalataikat Ausztria, Hollandia, Dánia, Svájc, Németország, Franciaország, Norvégia, Nagy-Britannia, Spanyolország, az USA és Nicaragua önkormányzati és államigazgatási rendszerének tanulmányozásával bővítették. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának vezetői úgy gondolták, most már ideje, hogy ne csak a mieink vegyék át a nyugati tapasztalatokat, hanem a saját tapasztalataikat is adják tovább a tőlünk keletre fekvő államokban, ahol a demokratikus önkormányzati rendszer fejletlenebb a miénknél.