Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-19 / 242. szám, szerda

1994. OKTÓBER 19. Népszavazás dönt a világkiállítás sorsáról? (Budapesti tudósítás) Az Új Magyarország szerkesztősége, az If­júsági Demokrata Fórum és a Teleki Pál Baráti Kör képviselői teg­nap délelőtt Budapesten az Országházban felkeresték Gál Zoltánt, a magyar parlament elnökét és átadták neki azokat a mintegy 120 000 aláírást tartalmazó íveket, melyeket az Expo '96 megtartásáról megrendezendő népszavazás kiírása érdekében gyűjtöttek össze. Az aláírás-gyűjtési akciót az Új Ma­gyarország szerkesztősége augusztus­ban kezdeményezte, miután az új szo­cialista-liberális koalíciós kormány úgy döntött, javasolni fogja a parla­mentnek, hogy költségvetési problé­mák miatt Magyarország mondja le az 1996-ban Budapesten megrendezendő világkiállítást. A kormány szerint ugyanis a világkiállítás eredeti koncep­ciója, hogy vállalkozói pénzekből le­gyen megtartva, nem jött be, s az ál­lamnak pedig erre jelenleg nincs pén­ze. Az ellenzék, amely hathatósan tá­mogatta a népszavazás kiírására irá­nyuló akciót, viszont úgy véli, hogy a kiállítás hosszabb távon megtérülne, s ugyanakkor nagyot javítana Magyaror­szág nemzetközi megítélésén. Ez a szempont szerintük azért is fontos, mert a magyar állam 1996-ban fogja ünnepeli fennállásának 11(X). évfordu­lóját. A kormányzat a millecentenáriu­mot külön kívánja megünnepelni. Gál szerint az expo megtartásáról szóló esetleges népszavazás több jogi, gazdasági problémát fog felvetni. A törvények értelmében a népszavazásra legkorábban február közepén, 60 nap­ÚJS2Ó" HLKJBK. - VELEMENYEK pal az önkormányzati választások után kerülhetne sor. A népszavazásra akkor kerülne sor, ha a hitelesítés több mint százezer alá­írást talál jónak. Ez esetben a parlament köteles a népszavazást kiírni. Az Új Magyarország szerkesztőségének kép­viselői remélik, hogy az általuk összegyűjtött aláírások ehhez ele­gendőek lesznek. A parlament elnöke szerint az Expó­ról kiírandó referendum nem a költség­vetést közvetlenül érintő problémáról döntene, így jogilag nem lehet akadá­lya a népszavazásnak. Ugyanakkor kérdés, hogy a népszavazás esetleges pozitív eredménye után lesz-e pénz a világkiállítás megvalósítására. A parlamentben jelenleg még folyik az Expo-vita, a döntésre valószínűleg október vége felé lehet számítani. Te­kintettel arra, hogy a kormánypártok kétharmados többséggel rendelkeznek, nem nehéz megjósolni a szavazás ered­ményét. Ugyanakkor igen érdekes helyzet áll majd elő, ha ezt követően népszavazásra kerülne sor, s ha ebben a többség az expo megrendezése mellett tenné le a voksát. KOKES JÁNOS Kevesek bátorsága Csodálkozva hallgattuk a magyarországi híreket, melyek szerint a kisebbségi törvény által lehetővé tett kisebbségi önkormányzatok iránt milyen elenyésző az érdeklődés. Az elmúlt héten mindössze két község kisebbségi szervezetei jelezték jelöltállítási szándékukat, s csak a nagy sajtóvisszhang után nőtt ez a szám közel negyvenre. A kisebbségi szervezetek képviselői, akik két éven át többször vélemé­nyezték a kormány kisebbségi törvénytervezetét, most igazolták: hiába nagyvo­nalú a jogszabály, ha az általa biztosított jogokkal élni vagy nem tudnak, vagy nem mernek a nemzetiségi szervezetek. A jogszabály valóban nagyvonalú, hiszen önigazgatásra biztosít lehetőséget még az elenyésző számú népcsoportoknál is. Ennek ellenére több községben meg­ijedtek attól, hogy a helyi önkormányzat mellett még egy, különleges jogállású ön­kormányzati szerv jön létre. A megfigyelők rámutattak, mindenki a pénzelosztás során kialakulható vitákra, nézeteltérésekre számít, hiszen ha szegény az eklézsia, az önkormányzati költségvetési csomag sem lesz gazdag. A félelem korántsem alaptalan. Gondoljuk csak el, milyen viszályok születnek az egyébként évszá­zadok óta kölcsönös tiszteletben és megértésben egymás mellett élők közt is, ha pénzről, jobban mondva annak elosztásáról van szó. Amíg a községi önkormány­zat kevés pénzzel rendelkezik, az államot (a pénzügyminisztert, a kormányt) kö­zösen szidják magyarok, szlovákok, szerbek, románok. Mihelyt azonban döntési lehetőséget kapnak, elég csak megemlíteni, ki kire fizet rá, rögvest kész a botrány. Pedig a kisebbségi önkormányzat óriási lehetőség. Tartományi és megyei szin­ten pár nyugati példa bizonyítja életképességét. A „rólunk, nélkülünk" gyakorlata pillanatok alatt a múlté, jogkörökkel lehet élni. Ezzel viszont felelősség jár. Bár nem hiszem, hogy a magyar kisebbségi törvény tökéletes, sőt, bizonyos részeiről az elfogadás pillanatában világossá vált, hogy módosításra szorulnának, mégis ki kell mondani az eretnek megállapítást: a magyarországi kisebbségek sok helyen nem merték vállalni a felelősséget. Mentségükre szóljon, amolyan kísérleti nyulak a posztkommunista országokban. Nem tudják, mire vállalkoznának, s gyakorlati tapasztalat híján az idei bátrak adják majd a példát. A bátraknak drukkolok. LOVÁSZ ATTILA Indokoltan szívta el a „békecigarettát" a jordán király és az. izraeli kor­mányfő. Husszein és Jicchak Rabin hétfőn este pár perccel korábban para­fálta Ammanban azt a békeszerződést, amellyel lezárult a két ország között 46 éve fennálló hadiállapot. Oroszország Koalíciós kormány a láthatáron (TA SR-jelentés) Moszkvában hétfőn kezdődtek meg a Csernomir­gyin-kormánnyal szembeni bizal­matlansági indítvánnyal kapcsolatos konzultációk. A politikai szakértők mellett az orosz parlament alsóházá­nak négy frakcióvezetője - Lapsin az agrárpártból, Glazjev a demokra­tikus pártból, Medvegyev az Új Re­gionális Politika, valamint Zjuganov az Oroszországi Föderáció Kommu­nista Pártjának képviselőjeként - ült össze, ám egyelőre nem jutott közös nevezőre. Egy meg nem nevezett forrás sze­rint Oroszországban a helyzet meg­érett arra, hogy az agrárpártiak, az ipari és vállalkozói körök centrista beállítottságú képviselői alakítsanak erős koalíciót, amelyre „az oroszok nyugodt lélekkel átruházhatnák a hatalmat". „A koalíció nyitott lenne más pártok számára is - kivételt csupán Zsirinovszkij Liberális De­mokrata Pártja képezne, amellyel senki semmilyen kapcsolatot nem teremtett és a jövőben sem szándé­kozik." Károly és Diana Válnak, nem válnak? (TA SR-hír) Károly herceg és Diana hercegnő, úgy tűnik, végre megegye­zett abban, hogy hivatalos úton is véget vetnek a már régóta nem működő há­zaséletüknek. Egy francia hetilap úgy tudja, a válásra-amellyel kapcsolatban 24,5 millió dolláros „végkielégítésről" beszélnek a bennfentesek - való­színűleg a jövő év márciusában kerül sor. Még szinte szárnyra sem kelt a hír, Charles és Diana ügyvédjei máris cáfolták a Voici című lap állítását, s ugyan­ezt tették a Buckingham palota képviselői is. Ha ezek után még hinni lehet a „jól értesült forrásoknak ", akkor a jövő hó­napban megjelenik a könyvesboltok pultjain Andrew Morton „Diana: Her New Life " (Diana új élete) című könyve. A szerző szerint a királyi házaspár az együtt töltött utolsó évet félelemben élte át - attól tartottak, hogy a másik árta­ni próbál majd társa imidzsének. Charles állítólag 4,9 millió dollárért specialis­ták csoportját bízta meg azzal, hogy törődjenek társadalmi jóhírnevével. Dia­na ugyanakkor heti 2435 dollárt költött szépítőszerekre, és megbízott egy bi­zonyos csoportot, győződjön meg róla, nem hallgattatják-e le. Kalácsrekord (TA SR-hír) A spanyolországi An­dalúziában helyi cukrászok sütötték meg a világ leghosszabb kalácsát. Az 1736 méter hosszú „mestermű" 34 ezer tojásból, 3 tonna cukorból. 700 kg lisztből és 200 kg gyü­mölcsből készült. A megsült kalácsot 40 ezer szeletre vágták fel, s kóstoló­ként az egyik bevásárlóközpont láto­gatói között osztották szét. A cukrá­szok most abban reménykednek, hogy kalácsuk bekerül a Guinness­könyvbe. Közalapítvány a cigányságnak Megállapodás született a pénzügy­minisztériummal egy ötvenmillió fo­rintos közalapítvány létrehozásáról a cigányság érdekében - jelentette be tegnap Budapesten Tabajdi Csaba, a miniszterelnöki hivatal politikai állam­titkára azt követően, hogy tárgyaláso­kat folytatott a Roma Szervezetek Ér­dekegyeztető Tanácsának (RÉT) kép­viselőivel. Osztojkán Béla, a Magyarországon két hónapja alakult és eddig 43 roma szervezetet tömörítő RÉT szóvivője el­mondta, hogy elképzeléseik szerint a cigányság mintegy 1 (XX)-1500 telepü­lésen alakíthatott volna kisebbségi ön­kormányzatot. Várakozásaik ellenére azonban csak 285 helyen kezdemé­nyeztek kisebbségi önkormányzati vá­lasztásokat a RÉT-hez tartozó cigány­ság képviselői. Az előzetes félhivatalos informáci­ók szerint egyébként összesen mintegy négyszáz kisebbségi önkormányzat felállítását kezdeményezték a hivatalos határidő lejártáig a magyarországi nemzetiségek. K. J. A Škoda-gyár sztrájk után Fekete pontok, fehér borítékok (Prágai tudósítás) A Mladá Boleslav-i autógyár alkalmazottjai­nak hétfői egyórás figyelmeztető sztrájkja, amelyben mintegy tíz­ezren vettek részt, nyilatkozatokra késztette mind a cseh kormány­koalíció, mind az ellenzék pártjainak vezetőit. Václav Klaus miniszterelnök né­zete szerint a sztrájk joga legitim jog, ami azonban a munkáltatók és az alkalmazottak közti vitás kérdé­sek rendezésénél csakis utolsó lépés­ként indokolt. A cseh kormányfő úgy véli, hogy az autógyári sztrájk esetében a szakszervezetek elsősor­ban valami másra törekednek, azaz bele akarnak szólni a vállalat távlati terveibe. Ez Klaus szerint semmi­képp sem lehet a szakszervezetek feladata, mivel Csehországban nincs korporatív rendszer, s nincsenek munkásönkormányzatok sem. A szociáldemokrata párt elnöke, Miloš Zeman viszont teljes mérték­ben támogatja a sztrájkolok követe­léseit. Hasonlóképpen Jaroslav Ort­man, a Baloldali Blokk alelnöke is teljes egyetértését fejezte ki a sztráj­kolókkal. Josef Lux, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt elnöke annak a nézetének adott hangot, hogy ha valamilyen üzemben nem csökkentik az alkalmazottak számát, akkor ez a keresetek csökkenését vonja maga után. Richard Falbr, a Cseh-Morva Szakszervezeti Szövetség elnöke nyilatkozatában arra utalt, hogy az autógyárban a félelem légköre ural­kodik. A vállalati vezetés amolyan Schindler-listákat állított össze, s fe­kete pontokkal jelöli meg a listán szereplők „rossz magatartását". Rossz magatartás például az, ha egy asszony megtagadja a túlórát, mivel előzetesen nem intézte el gyermeke­inek felügyeletét. A gyárban, hang­súlyozta Falbr, fehér borítékokat osztanak szét az alkalmazottak közt, s ezekben a borítékokban felmondá­sok vannak. J i ŕí Hrabovský, az autógyár szó­vivője közölte: ha mégis módosulná­nak az eddigi nézetek, a gyárvezetés elképzelései, az semmiképp sem a sztrájkolok nyomására történne. A Mladá Boleslav-i Autógyárban működő független szakszervezeti szövetség nem támogatta a Fémipari Dolgozók Szakszervezetei által kez­deményezett tiltakozó sztrájkot. A ČTK jelentése szerint a gyár ve­zetése csütörtökön megvitatja a szakszervezeti követeléseket. A Cseh-Morva Szakszervezeti Szövet­ség köszönetét fejezi ki „az alkalma­zottak jogai védelmében rendezett tömeges fellépésért", s arról biztosí­totta a sztrájkolókat, szükség esetén határozottabb megmozdulásokat is támogatni fog. (sm) NÉHÁNY SORBAN | T ürelmetlenek azok a kubai mene­kültek, akiket pár héttel ezelőtt a tömeges menekülés idején az USA parti őrsége visszatoloncolt a Kuba te­rületén bérelt amerikai Guantanamó­támaszpontra. Eddig 42 kubai mene­kült döntött a hazatérés mellett. A bázi­son és egy másik panamai támaszpon­ton összesen harmincezer kubai mene­kült tartózkodik. A Fehér Ház a napok­ban közölte, hogy beléphetnek az ÚSA területére a 14 évesnél fiatalabb gyere­kekkel érkező szülők, valamint a 70 évesnél idősebbek is. E ltűnt az Egyesült Államokban a ruandai külügyminiszter. Kigali­ban kormányforrásokbői is megerősí­tették, hogy Jean-Marie Ndagijimaná­nak nyoma veszett a nála lévő 200 000 dollárral együtt. New York-i rendőrsé­gi közlés szerint hollétéről már tíz nap­ja nem tudnak semmit. Legutóbb akkor látták, amikor elhagyta New York-i szállodáját, s arra készült, hogy a nála lévő pénzt átadja Ruanda ENSZ-nagy­követének. H ölgy lett az Orosz Központi Bank ideiglenes vezetője a 43­éves Tatjana Paramonova személyé­ben, akit Borisz Jelcin az új elnök kine­vezéséig tegnap bízott meg a pénzinté­zet irányításával. Paramonova régóta a bankszakmában dolgozik, már a szov­jet érában is a központi bank alkalma­zottja volt, mostanáig pedig a jegybank alelnöki tisztségét töltötte be. N incs köze az orosz védelmi mi­nisztériumnak a Moszkovszkij komszomoiec újságírója elleni halálos merénylethez, jelentette ki a tárca ve­zetője, Pavol Gracsov. Több orosz na­pilap azt feltételezi, hogy Dmitrij Ho­lodov az orosz hadsereg Németország­ból hazatért magas beosztású lisztjei­nek viselt pénzügyeiről írt cikkei miatt kellemetlen volt a minisztérium szá­mára. A Szegodnya tegnapi számában azt írta, feltételezhető, hogy az újságíró haláláért a csecsen-, vagy az uránmaf­fia a felelős, mivel mindkettőről szá­mos kritikus cikket jelentetett meg. Oroszorszában csak az idén négy új­ságírójutott Holodov sorsára. Csehország Hamis bankjegyek (TA SR-hír) A Csehországban for­galomba került hamis bankjegyeket, amelyeket a rendőrség a kiselejtezet­tek kategóriájába sorol a rossz, hiá­nyos nyomtatásról lehet felismerni, illetve arról, hogy a védjegy helyén az ezüst helyett fekete vonal látható. Tavaly Csehországban mintegy 30 ezer hamis vagy preparált bankót vontak ki a forgalomból, vagyis 25­ször többet, mint 1989-ben, a föderá­ció idején - tájékoztatott tegnapi számában a Český deník. A további­akban arról is beszámolt: a rendőrség szerint az országban ha­mis valuták is forgalomban vannak, sőt, az sem kizárt, hogy ezeket Cseh­országban gyártják. A punk már nem sláger (TA SR-hír) A farmernadrág és a dzseki, a baseballsapka és a flanelling változatlanul az ame­rikai tinédzserek legkedveltebb ruhadarabjai közé tartoznak, vi­szont a punkos öltözéknek végér­vényesen leáldozott a napja. Ez derül ki abból az ankétból, ame­lyet Chicagóban végezíek U-I 7 éves fiatalok körében. Menő cuccnak számítanak to­vábbra is a felsoroltakon kívül a márkás szabadidőruhák, háti­zsákok, fűzős sportcipők és a vastagtalpú bakancsok. A chica­gói tinik már ráuntak a punk stí­lusra, az ezlisUh-lildsan csillogó a nadrágokra, a fiúk pedig a löfar­kas hajviseletre.

Next

/
Thumbnails
Contents