Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-30 / 226. szám, péntek

4 SPORT ÚJ SZÓ' 1994. SZEPTEMBER 28. Nézze velünk! A Szlovák Televízió magyar adását szombaton 16.25-kor A tartalomból • Választások '94 - előzetes eredmények, aktuális helyzet­jelentés a Szlovák Rádió épüle­téből • Kisalföld - új napilap a hazai újságpiacon • „Egy szál virág" - megemléke­zés Nagyfödémesen • Hazahív a harangszó - egy ér­sek-újvári találkozó hangulata • A fa és az élet - a vágfarkasdi Izsák Ferenc fafaragó vall mun­kájáról • Ószi hangulatok - beszámoló a Csallóközi nemzetiségi nép­táncfesztiválról • „13 fodor van a szoknyámon"... bemutatjuk a zoboralji népvise­letet. A műsorvezető: HÉGER RUDOLF HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN J Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a választások miatt megválto­zik néhány hétvégi műsorunk kezdé­si időpontja, illetve időtartama. Szombat: Húsz perccel bővül adáskezdő műsorunk, a Heti króni­ka, amely átfogó képet ad a választá­sok első napjának eseményeiről, kül­földi visszhangjáról. A Helyesen szlovákul 11 óra öt perckor, az angol nyelvlecke 11 óra tíz perckor kezdődik. Az Anyanyelvünk című rovat 11 óra 20-kor. A Pedagógus­napló kezdési ideje is változik, öt perccel fél tizenkettő előtt tűztük műsorra. Egyetlen témával foglalko­zik: miért nem nyílt magyar osztály a komáromi gépészeti szakmunkás­képző intézet egyéves nappali to­vábbképző tagozatán? A déli hírek után a Köszöntő a megszokott időben csendül fel, majd fél kettőkor a külhoni magyar médiák zalakarosi találkozójáról készült összeállítás 2. részét sugározzuk. 14 órakor: Vá­lasztási híradó - helyszíni tudósítá­sokkal. Negyed háromkor kezdődik a Hazai tájakon, ezúttal Nagyszel­menc lakodalmas szokásairól. 14 óra 45-kor Beethoven: Leonóra című nyitányát közvetítjük. Háromtól ha­tig: Szombat de'lután. A műsorban lesz választási híradó, összefoglaló a legfrissebb eredményekről, ill. 17 órától kerekasztal-beszélgetés a ma­gyar politikai pártok vezetőivel. Vasárnap: Hírekkel kezdődik az adás 10 órakor. 10.15-től a Kölyökvi­lágban Kányádi Sándor mondja el néhány gyerekversét. Ezután a me­seműsor következik, majd 11 órakor Választási híradóval jelentkezünk. A 11 óra 10 perckor kezdődő Irodalmi mozaikban többek között beszélgetés hangzik el Gömöri György Angliá­ban élő magyar költővel, műfordító­val, Balogh Magdolnával, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársával és bemutatjuk az Ár­gus című irodalmi folyóiratot. A déli híreket a Köszöntő követi, majd az egyházi félórában Józan Lajos hidas­kürti esperes szól a hallgatókhoz. 15 órától műsorzárásig, 18 óráig: Vasár­napi randevú. (bodri) KÖRÖZÉS J (TA SR-hír) A bűnügyi rendőrség kéri a lakosság segítsé­gét Molnár Lajos (szül.: 1964. 3. 3.) zselizi szüle­tésű, búcsi (Ko­máromi járás) la­kos keresésében, akit lopás és rongálás miatt köröz a rendőrség. A nevezett 167 cm ma­gas, karcsú testalkatú, hosszúkás ar­cú, a haja fekete. Szlovákul és ma­gyarul beszél. Aki bármilyen infor­mációt tud szolgáltatni Molnár La­jossal kapcsolatban, az a legközeleb­bi rendőrőrsön vagy a 158-as tele­fonszámon jelentkezhet. TEGNAP OLVASTUK Kikaparja az államfő a forró gesztenyét? A sült gesztenye illata az utóbbi években teljesen kiveszett a pozso­nyi utcákról. A hétvégi választásokat követően egy forró gesztenyét azon­ban Szlovákia köztársasági elnöké­nek valószínűleg ki kell kaparnia a forró hamuból. Senki sem jós, hogy két nappal a szavazóhelyiségek be­zárását megelőzően megbízhatóan prognosztizálja a parlamenti válasz­tások eredményeit, de a pártok és mozgalmak megválasztásával kap­csolatban készült valamennyi köz­vélménykutatási felmérés azt bizo­nyítja, hogy főhet majd a választási eredményektől az államfő feje. Az az interjú, melyet Michal Ko­váč a Reuter brit hírügynökségnek adott, bizonyítja, hogy nagy kő esne le a szívéről, ha nem győzne Vladi­mír Mečiar és mozgalma, a DSZM. A Közös Választás szoros győzel­méről szóló álomnak nem kell feltét­lenül utópiának lennie, és ha bejön­ne, elkerülhetné azt a keserves pilla­natot, amelyet Vladimír Mečiar kor­mányalakítással való megbízásakor kellene átélnie. A köztársasági elnök választások előtti álmatlan éjszakáit nemcsak az okozza, hogy az alkotmány nem írja elő, mi ilyenkor a teendője az ál­lamfőnek. Hanem főleg az, mikép­pen reagál majd őfensége a nép, mindenekelőtt Mečiar fanatikus szurkolótábora az alkotmányban levő vákuum köztársasági elnök ál­tali értelmezésére. Valószínűleg vasárnap délután lép be a köztársaság elnöke a választá­sok utáni játékba, akkor, amikor már ismertek lesznek a választási ered­mények. Az elnöki iroda vagy még aznap délután, de legkésőbb hétfőn reggel sajtótájékoztatót tart, melyen Michal Kováč nemcsak a választá­sok eredményeivel kapcsolatban mondja el véleményét, hanem nyil­ván azt is elmondja, milyen kor­mányalakítási stratégiát választ. Amennyiben a választásokból a DSZM kerülne ki győztesen, vagy ha a Szlovák Földűvesek Pártjával és a Szlovák Nemzeti Párttal koalíciót alkotva parlamenti többségre tenne szert, az elnöknek nem maradna más lehetősége, minthogy Vladimír Mečiart bízza meg a kormány felállí­tásával. Ilyen esetben maga a megbí­zás aktusa lehet majd érdekes, mely­nek során bizony szikrák röpködhet­nek. Kész tűzijátékot okozhat azonban a DSZM szoros győzelme. Ilyen esetre számítva a köztársasági elnök felkészüli arra, hogy kedd reggeltől konzultációkat folytasson azoknak a pártoknak és mozgalmaknak a kép­viselőivel, amelyek önállóan vagy koalícióban bejutottak a parlament­be. Ez rendkívül érzékeny pontja lesz az elnök alkotmányos eljárásá­nak, mivel nem kizárt, hogy vagy Vladimír Mečiar, vagy a DSZM lis­tavezetői elutasítják a megbeszélé­sek e fordulójában való részvételt. Minél szorosabb lesz a DSZM győzelme, és minél makacsabb ma­gatartást tanúsít majd a többi párt a vele és a földművespárttal való kola­ícióra lépés kérdésében, annál daco­sabb lehet a győztes magatartása, és főleg megszállott híveinek a reakci­ója. Ők ugyanis elégedetlenek lesz­nek a köztársasági elnök bármiféle más értelmezésével, amely nem Vla­dimír Mečiar közvetlen megbízására vonatkozik. Annak ellenére azok lesznek, hogy a DSZM, a Szlovák Földművesek Pártja és a Szlovák Nemzeti Párt nem garantálhatja majd a köztársasági elnöknek a több­ségi parlamenti támogatást, és maka­csul ragaszkodnak majd a kisebbségi kormány felállításához, amelynek kormányprogramja háromszoros ku­darcra ítéltetik a parlamentben. Nem lenne meglepetés, ha a DSZM a köztársasági elnökkel való első megbeszélésre nem Vladimír Mečiart küldené. Csak azért, hogy ne következzék be az esetleges kom­munikációs rövidzárlat Michal Ko­váč és Vladimír Mečiar között. Lehetséges, hogy fölöslegesek a helyzet kiéleződésével kapcsolatos aggályok. Nem kizárt, hogy a vá­lasztások várt győztese koalícióköté­si képtelensége miatt kemény ellen­zéki szerepet vállal. Lehetséges, hogy Vladimír Mečiart a szlovák po­litika élére való harmadik törekvése után kivonják belőle. Sokkal való­színűbb azonban, hogy ez a szívós ember harc nélkül nem adja fel pozí­cióit. (Július Cembický, Národná obro­da) KAMPÁNYCSEND! /TT (PV\\ . t (b-t V > Hogyan választunk Ismételjük meg a legfontosabb tudnivalókat, azt, miként válasszunk, hogyan szavazzunk - már csak azért is, hogy a szavazatunk érvényes le­gyen, ne számúhassák be a legtöbb szavazathozjutó párt javára. A szavazóhelyiségeknek pénteken rendszerint este 22 óráig kellene működniük, szombaton pedig reggel héttől délután kenőig. Mielőtt választani indulnának, ve­gyék magukhoz a személyi igazolvá­nyukat (megismételjük: a Szlovák Vá­lasztási Bizottság hivatalos állásfogla­lása szerint senki sem vizsgálhatja, hogy ebben az igazolványban szere­pel-e az állampolgárságot igazoló pe­csét), esetleg ha elvesztették a személyi igazolványukat, akkor az útlevelet vagy bármely más igazolványt, amellyel személyazonosságukat iga­zolni tudják. A szavazóhelyiségbe tör­ténő belépés után a választási bizottság tagjai előtt igazolni kell a személyazo­nosságot (kivételes esetekben a sze­mélyazonosság akár a választási bi­zottság tagjai által ismert két tanúval is igazolható, illetve a választó személy­azonosságát a választási bizottság bár­mely tagja is igazolhatja, ha ismeri őt). A személyazonosság igazolása után a választási bizottság a választói név­jegyzékben feltünteti, hogy a választó megjelent a választásokon, majd kiadja neki a sorszámmal ellátott szavazóla­pokat és egy hivatalos pecséttel, hiva­talos aláírással ellátott üres borítékot. A választópolgár a szavazólapokkal és az üres borítékkal bemegy a szavazófül­kébe, avagy a függöny mögé. Ott vá­lasztja ki azt az egyetlen szavazólapot, amellyel szavazni akar. A korábbi vá­lasztásoktól eltérően most csak egyet­len egy szavazólappal lehet érvényesen szavazni, azaz, ha több párt szavazó­lapját teszi be a borítékba, akkor egyet­len szavazólapot sem vesznek figye­lembe, és a szavazatát érvénytelennek tekintik. A kiválasztott szavazólapon a választópolgár elsőbbségi szavazatot adhat egy-két-három, de legfeljebb négy jelöltnek azzal, hogy a sorszámu­kat bekarikázza. Négy jelölt sorszámát lehet tehát ka­rikázni, de ez nem kötelező. A szavazat akkor is érvényes, ha a választópolgár egyetlen jelölt sorszámát sem karikázta be. A legfeljebb négy jelölt sorszámá­nak bekarikázását követően, esetleg a karikázást mellőzve a választópolgár a szavazólapot beteszi a hivatalos pe­cséttel és hivatalos aláírással ellátott borítékba, majd a szavazófülkéből ki­lépve a borítékot bedobja a választási bizottság előtt elhelyezett urnába. Gyakorlatilag tehát négy lépésről van szó: Először is, személyazonossá­got bizonyító igazolvánnyal kell a vá­lasztási bizottság előtt megjelenni, hogy a szavazólapokat és a hivatalos borítékot megkapjuk. Másodszor: fel­tétlenül be kell lépni a szavazófülkébe, mert aki ezt nem teszi meg, annak nem teszik lehetővé, hogy a hivatalos borí­tékot bedobja az urnába. Harmadszor: a szavazófülkében ki kell választani egy, csak egyetlen szavazólapot, ame­lyen elsőbbségi szavazatok is bejelöl­hetőek karikázással. Negyedszer: a szavazófülkéből kilépve az urnába kell a szavazólapot tartalmazó hivatalos borítékot bedobni. Ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy ajárásképtelen választópolgárok­nak jogukban áll, hogy telefonon vagy személyes üzenet révén tudassák a vá­lasztási bizottság tagjaival: igényt tar­tanak arra, hogy a mozgóumával el­menjenek hozzájuk, átadják a szavazó­lapokat és a hivatalos borítékot, vagyis egyszerűen arra, hogy választójoguk­kal gyakorlatilag is élhessenek. FEKETE MARIAN Titokzatos piros autó A szeptember 24-éről 25-ére virradó éjszaka Gútán megerőszakoltak egy ti­zenöt éves lányt. Á rendőrségi nyomo­zás során bebizonyosodott, hogy a bűntett négy elkövetője valóban egy piros színű, Skoda márkájú személy­gépkocsival közlekedett. A múlt hét csütörtök reggelén, szep­tember 22-én tűnt el Ladislav Amzler tizenhárom éves komáromi fiú, aki az iskolába már nem érkezett meg. A fá­ma szerint természetesen őt is az a fan­tomautó rabolta el, amely fiatal korú gyermekek begyűjtésével foglalkozik. A gyerek szülei napokon keresztül re­ménykedtek abban, hogy csupán egy kamaszkori csínytevésről van szó, azonban szeptember 26-án minden re­ményük véglegesen szertefoszlott. A rendőrség a nagy erőkkel folytatott nyomozás eredményeképpen ugyanis rábukkant a különös kegyetlenséggel meggyilkolt Ladislav Amzler tetemé­re. A brutális tett oka és a gyilkos kilé­te egyelőre ismeretlen, azonban az ed­digi eredmények alapján nem hozható összefüggésbe a Komáromi járás terü­letén az utóbbi időszakban elkövetett bűncselekményekkel. Ladislav Amzler gyilkosának a mi­előbbi kézrekerítéséhez a bűnügyi rendőrség kéri mindazok segítségét, akik szeptem­ber 22­é t ő 1 szeptem­ber 28-ig látták a nyúlánk termetű, világos­barn a, rövidre nyírt fri­z u ráj ú Ladislav Amzlert, vagy va­1 a m i gyanúsat észleltek a Komárom VII-es lakótelepén található Szent János utca 9/17 számú lakás környékén. Az áldo­zatul esett fiú szeptember 22-én reggel kékeszöld edzőruhát, Niké feliratú pi­ros baseball-sapkát és fehér, Puma márkájú tornacipőt viselt. Jobb karját gipsz takarta, bal fülében pedig egy kör formájú fülbevalót viselt. A lakossági bejelentések az üggyel kapcsolatban bármelyik rendőrőrsön vagy a 158-as telefonszámon tehetők meg. KOSÁR DEZSŐ AHOGY ÉN LÁTOM Ercszobrok a harmadik úton Néhány napja arról szavaztak a pozsonyi város­atyák, átkereszteljék-e vagy sem a főváros köz­ponti terét. A magisztrátusi képviselők közül öt­vennégyen voltak jelen. Ebből 28-an arra voksol­tak, hogy a Szlovák nemzeti felkelés terét a jövőben Andrej Hlinka térnek nevezzék. Hat képviselő ellene szavazott, húszan pedig tartóz­kodtak a szavazástól. Tehát át is keresztelnék a teret, meg nem is. Tegnapelőtt délután a téren jártam, és 10-15 percnyit elidőztem a Partizán-szoborcsoport kö­rül. Amely - ez kétségtelen - keményen szocreál felfogásban öntetett ércbe. Dehát ez most mellé­kes. Az ötvennégy városatya aligha esztétikai megfontolásból voksolt úgy, ahogy voksolt. Az 1989 óta kialakult hagyományokhoz híven most is hyde-parki hangulat uralkodott a szoborcso­port körül. Közvélemény-kutató tett fel kérdéseket a járókelőknek, mások aláírásokat gyűjtöttek a tér átkeresztelése mellett, illetve ellen. És így tovább. A legfigyelemreméltóbb, amit láttam és hallottam, az volt, hogy az egyik, tájszólásából ítélve szepes­ségi ember ahelyett, hogy bármit aláírt volna, ezt a javaslatot tette: a teret nevezzük el Andrej Hlinká­ról, de a partizán maradjon a helyén. És Andrej Hlinkának is állítsunk szobrot. Megérdemli... A javaslat meglódította a fantáziámat. Valóban, a magisztrátusi döntés nem a szobrok eltávolításá­ra, hanem a tér nevének megváltoztatására vonat­kozik. Szlovákiában minden megtörténhet, de min­dennek az ellenkezője is. így előfordulhat, egy szép napon valóban arra ébredünk, hogy Hlinka atya ércbeszobort alakja is ott magasodik majd a Szlovák nemzeti felkelés kissé átcsoportosított jelképei között. A harcba induló fiú kissé majd háttérbe kerül, Černov híres szülöttje pedig kiter­jeszti áldást osztó vaskezét a partizánra, az anyá­ra és az arára. Persze más megoldás is kínálkozik. Előfordul­hat, hogy a nemzeti szobrászművész ezt a megol­dást azért túl merésznek találja, így - mintegy el­lenpontként - a tér másik végén állítja fel Andrej Hlinka szobrát. Ha jól meggondoljuk és figyelembe vesszük a szlovákiai lakosság nem kis részének hangulatát, mindkét megoldásban lenne némi ráció, és Hlinka, illetve a partizán egy köztéren való elhelyezése meglehetősen hűen kifejezné a nemzet legalább felének törekvéseit. Amely valahogy úgy szeretne a Nyugat felé haladni, hogy legszívesebben ismét Moszkva felé indulna el egy kis portyára. Kor­szerűsítene, de úgy, hogy közben elzárkózna min­dentől, ami nem szlovák. Antifasiszta is lenne, de közben Jozef Tisónak is szobrot emelne. És úgy akarja leépíteni a bolsevizmust, hogy hétpróbás kommunistákat emel a pajzsára. TÓTH MIHÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents