Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-30 / 226. szám, péntek

1994. SZEPTEMBER 30. ú/szo­HIREK - VELEMENYEK Jelcin az üzletembereket győzködi Kilenc év után megnyílt az orosz nagykövetség (TA SR-hír) Az USA-beli látoga­táson- tartózkodó Borisz Jelcin wa­shingtoni tágyalásainak befejeztével tegnap a nyugati országrészt kereste fel. Az orosz elnök ellátogatott a Boe­ing repülőgépgyár everetti üzemébe, ahol az oroszországi beruházások előnyösségéről igyekezett meggyőzni a jelen lévő üzletembere­ket. Moszkva érdeklődik az itt gyár­tott személyszállító óriásgépek iránt is, a gond csak az, hogy az oroszok nem tudnak keményvalutában fizet­ni. A Boeing szakértőinek becslése szerint az orosz megrendelések az elkövetkező két évtizedben elérhetik akár a 60 milliárd dollárt. Visszatérve a csúcstalálkozóhoz, a tegnapi sajtó arról számolt be, hogy Jelcin és Bili Clinton legutolsó megbeszélésein nem sikerült áthi­dalni a boszniai válsággal kapcsolat­ban meglévő nézetkülönbségeket. Fontos megállapodás jött viszont lét­re arról, hogy a két kormány a terve­zettnél gyorsabb ütemben semmisíti meg a nukleáris robbanófejeket. Jel­cin a washingtoni vizit zárómozza­nataként megnyitotta az új orosz nagykövetséget. A fehér márvánnyal borított épületet még 1985-ben befe­jezték, azonban a lehallgatókészülé­kek miatt kirobbant botrány követ­keztében azóta üresen állt. Rose tábornok különvéleménye (TA SR-hír) Nem kövezhetjük ki a békéhez vezető utat aknákkal ­nyilatkozta Michael Rose, a bosz­niai ENSZ-alakulatok főparancs­noka, utalva a harcok beszünteté­sének fontosságára. Az ABC tévé­állomásnak adott nyilatkozat hang­vétele eltér a hivatalos washingtoni véleménytől. Bili Clinton a boszni­ai muzulmánok elleni fegyverem­bargó feloldására akarta rávenni az ENSZ-et, ettől azonban a szaraje­vói kormány kérésére egyelőre el­állt. William Perry védelmi mi­niszter pedig újabb légitámadások­kal fenyegette meg a boszniai szer­beket. Rose tábornok szerint másként vélekednek a katonai akciók szük­ségességéről azok, akik a térség­ben tartózkodnak, s megint más­ként, akik a távolból elemzik az eseményeket. Ügy vélte, az UNP­ROFOR-egységek nem léphetik át az ún. mogadishui határt, mivel a szomáliai humanitárius akció is azért fúlt kudarcba, mert az ameri­kai egységek hagyták magukat be­vonni a harcokba. „Nem engedem meg katonáimnak, hogy átlépjék ezt a határt. Mégsem vívhatunk csatákat a békefenntartó erők hu­manitárius célokat szolgáló fehér járműveivel" - jelentette ki. Rose egyébként cáfolta, hogy le akarnák őt váltani. Csak 138 tűlelo (TA SR-hír) Mindössze 138-an él­ték túl a Titanic balesete után az év­század második legsúlyosabb tenge­ri szerencsétlenségét. A finn partok­nál szerdán elsüllyedt észt utasszállí­tó komphajón tartózkodó személyek közül 58-nak a holttestét találta meg a finn parti őrség, 768 személyt pe­dig eltűntnek nyilvánítottak. A men­tési munkálatokat szerdán este fel­függesztették, majd tegnap helikop­terek bevonásával folytatták. Cse­kély azonban annak az esélye, hogy túlélőket találjanak a mindössze nyolc fokos vízben. A parti őrség tegnap távirányítású kamerát engedett le a tenger feneké­re, s azzal próbálja kideríteni, hogy mi okozhatta a tragédiát. Kudarc Genfben (TA SR-hír) Megállapodás nélkül zárult tegnap Genfben az Egyesült Államok és Észak-Korea egyhetes tárgyalássorozata Phenjan vitás nuk­leáris programjáról. A két fél hivata­los közleményében azonban az áll, hogy néhány hét múlva folytatják a megbeszéléseket. Az USA és a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség immár 20 hó­napja próbálja elérni az észak-koreai atomlétesítmények nemzetközi el­lenőrzésének engedélyezését. Körkörös háború Borisz Jelcin az Egyesült Államokban minden alkal­mat megragadott arra, hogy kinyilvánítsa: Oroszország nagyhatalom, s elvárja, hogy így viszonyuljanak hoz­zá. Arról azonban - legalábbis nyilvánosan - mélyen hallgatott, hogy az Orosz Föderáció területén háború folyik, amellyel a nagyhatalom nem tud mit kezdeni. A csecsenföldi konfliktus nem újkeletű, tehát az orosz vezetés számára annál kényelmetlenebb. Dzsohar Du­dajev elnökösködése első napjától egyértelműen ki­nyilvánította, hogy esze ágában sincs odafigyelni Moszkva szavára, a függetlenné nyilvánított kis észak­kaukázusi köztársaságban az fog történni, amit ő jónak lát. E terve megvalósításához össze tudott toborozni és fel tudott fegyverezni elég mindenre elszánt kalandort, fanatikus muzulmán nacionalistát. Moszkva az adott körülmények között a lehető leg­rosszabb taktikát választotta: hagyta Dudajevet, te­gyen, amit akar, bízva abban, hogy diktatórikus rend­szere előbb-utóbb összeomlik, s remélve, hogy úgysem talál szövetségesekre. Ez utóbbi feltételezés valóban beigazolódott, de minden más vonatkozásban ez a struccpolitika csak tetézte a bajt. A volt szovjet táborv nok nyilvánvalóan arra a következtetésre jutott, hogy bármit meglehet, nem eshet bántódása, hiszen egy szu­verén állam feje - még ha azt az államot nem is ismer­te el senki. Érdemes felfigyelni arra, hogy elsőként nem az orosz kormány, nem is a parlament kongatta meg a vészharangot, hanem a föderáció főügyészsége, mégpe­dig már hónapokkal ezelőtt. Csecsenföldön ugyanis erőszakkal feloszlatták az államhatalmi szerveket, a bí­róságokat és ügyészségeket, hatályon kívül helyezték a föderáció törvényeit. Az ügyészség arra is rámutatott, hogy törvénytelen módon hoztak létre katonai formáci­ókat, felfegyverezték a bűnöző csoportokat, amelyek terrorizálják, fosztogatják a lakosságot, túszokat szed­nek, kirabolják a vonatok utasait, gyilkolnak. A napok­ban a főügyészség ujabb sürgős kérelemmel fordult az államhatalmi szervekehez ez ügyben, rámutatva arra, hogy tömeggyilkosságok elkövetéséről szerzett tudo­mást. A hivatalos Moszkva azonban még mindig vár. Pedig szeptember 16. óta, amikor Dudajev elrendelte az ostromállapotot, szabályos harcok folynak Csecsen­földön, innen számítható a polgárháború kitörése. Most fog megmutatkozni, milyen stratéga Dudajev extábornok. Merthogy a napokban már nem ő diktálja a harcmodort, hanem ilyen-olyan ellenzéke, amely körkörös háborúba kényszerítette. Hadat üzent neki már hetekkel ezelőtt az úgynevezett Ideiglenes Ta­nács, amely teljes mértékben élvezi Moszkva támoga­tását, lévén demokratikus színezetű, s leplezetlenül oroszbarát. Felvette a harcot a „béketeremtő csoport" is, amely inkább nemzeti színezetű, s ódzkodik a gon­dolattól, hogy orosz csapatok lépjenek Csecsenföld te­rületére. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen ve­zetője az a Ruszlán Haszbulatov, aki a tavaly októberi puccsig az orosz parlament elnöke, Jelcin egyik fő el­lenfele volt. Ám végső soron ő sem zárja ki, hogy eset­leg az orosz csapatok is beavatkozzanak a konfliktus megoldásába. Dudajev azonban még mindig viszonylag nyugodt lehet, bár már a főváros, Groznij határában folynak a csaták. Ellenzéke nem biztos, hogy erősebb nála, az oroszok pedig ki tudja, hol vannak. Talán Haitibe ké­szülnek, hiszen Jelcin Washingtonban felajánlotta: ő is küld katonákat a békefenntartó erőkbe. Pedig odahaza béketeremtő feladatok is lennének a számukra. GÖRFÖL ZSUZSA Az Általános Hitelbank (VÚB) által kibocsátott letéti jegyek sorsolásának nyereménylistája (6. forduló - sorsolták 1994. IX. 23-án) ŠKODA FAVORIT 135 LXi személygépkocsi - nyerte a D sorozat 006084 sz. letéti jegy. Pénznyeremények: 25 000 korona 50 000 korona 100 000 korona A sorozat 038283 B sorozat 009991 C sorozat 035072 A mai napig nem jelentkeztek az alábbi letéti jegyek tulajdonosai: -A sorozat 007398, B 008518, amelyek színes televíziót nyertek a sorsolás 3. fordulójában, 1993. XII. 23-án, és a besztercebányai és a Kassa-városi fiókban lettek eladva, - A sorozat 040126, A 022012, amelyek színes televíziót nyertek a sorsolás 5. fordulójában 1994. VI. 24-én, és a privigyei és a Pozsony-városi fiókban lettek eladva. A kibocsátott letéti jegyek sorsolásának következő fordulója 1994. XII. 23-án lesz. „ VÚB - a legjobb bank Szlovákiában. Awards for excellence 1994." Az EUROMONEY folyóirat, 1994 július. 3 VŠEOBECNÁ ÚVEROVÁ RAJS KA Pénzének éltetője VK-1360 Tüdőpestis Indiában Szaporodnak a megbetegedések (TA SR-hír) A nyugat-indiai Surat­ban eddig már 49 halálos áldozata van a tüdőpestisnek, s a tegnapi jelentések újabb megbetegedésekről számoltak be. Mintegy 1300 személyt kezelnek antibiotikumokkal, de a fertőzöttek száma ennél sokkal nagyobb. A surati kórházból tegnap megszökött 72 be­teg, felkutatásukkal egy különleges rendőri különítményt bíztak meg. A kór a fővárosban, Delhiben is fel­ütötte a fejét, itt 18 páciensen észlelték a betegség tüneteit. Mind több hír ér­kezik arról, hogy külföldi turisták tö­megével mondják le Indiába tervezett útjukat. Cseh szigorítás A szlovák állampolgárokra nem vonatkozik (TA SR-hír) A szlovák állampolgá­rokat nem érinti az a törvénymódosí­tás, amelyet csütörtökön hagyott jóvá a cseh parlament. Az új törvény csak azoknak a külföldieknek a belépési feltételeit szigorítja, akik hazájával szemben vízumkényszer van érvény­ben. A szlovák polgárok a kétoldalú kormányközi megállapodás értelmé­ben a cseh-szlovák határt bárhol át­léphetik személyazonossági igazol­vánnyal, s nekik nem kell rendelkez­niük a csehországi tartózkodásuk ki­adásait fedező összeggel sem. A cseh belügyi szóvivő szerint a külföldiek határátlépésének feltételeit a jövő hó­napban pontosítják. Azt tervezik, hogy körülbelül 30 dollárban szabják meg az egynapos csehországi tartóz­kodás kiadásainak nagyságát. Balkáni láncreakció Valóságos politikai hátulütő a Balkánon az országhatárokat átszelő nemzeti kisebbségek szövevénye. Az idei nyár az albán-görög kapcso­latokban hozott ezt bizonyító bonyo­dalmakat. Az európai demokratikus érzelmű közvéleményben Albániával kap­csolatban a koszovói őslakosokat a törvényenkívüliség állapotában tartó szerb fennhatóság elleni tiltakozás minden bizonnyal együttérzést vált ki. De kérdés, mennyire kelti fel ér­deklődését, hogy magában Albániá­ban viszont a görög kisebbséggel szemben a megfélemlítés hasonló eszköztárát vetik be - s teszi ezt a rendszerváltás utáni hatalom. Ügy tűnt, a Hodzsa-rendszer 1990-es bukását követően az albán vezetés új lapot nyit a nemzetiségi politikában. Nemsokára azonban fo­kozódni kezdett a görög kisebbségre nehezedő nyomás, ami együtt jár az albán-görög viszony megromlásá­val. Olyannyira, hogy egyes külpoli­tikai megfigyelők úgy vélik: az al­bánoknak a görög határon százméte­renként kiépített bombabiztos bun­kerei még visszanyerhetik rendelte­tésüket. A balkáni válság elmélyülése hú­zódik meg az albán-görög viszony hátterében. A Görögországgal félhá­borús viszonyban lévő Törökország ugyanis nyílt támogatásban részesíti az albán vezetést. A török-görög ha­talmi, stratégiai és gazdasági ellenté­tek láncreakció elindítására képes gyúanyaggal telítve fonódnak össze az egész Balkán etnikai konfliktusa­ival. A háborús veszélyekkel fenye­gető szikrapattanást pedig a nemze­tiségi feszültség csiholhatja elő. Mindjobban kirajzolódik a balkáni térség biztonságának megingása mö­gött Albánia és a térség országainak közös történelmi tehertétele - a nem­zetállami reflexek és nyílt törekvé­sek megütközése az európai értelem­ben vett kisebbségi jogok nyomás­gyakorló erejével. Görögök a 16. század óta élnek Albániában, s mára az ország egye­düli számottevő kisebbségét jelen­tik. Görögország csak 1971-ben mondott le dél-albániai területi igé­nyeiről, az albán vezetés pedig 1946-tól az egységes nemzetállam kisebbségellenes, elnemzetlenílő po­litikájára vett irányt. Az üldöztetések és a zaklatások a Kína-barát volt al­bán rendszer 1967-ben meghirdetett „kulturális forradalma" idején öltöt­tek elképesztő méreteket. A görög közösség szétbomlasztását célzó in­tézkedések léptek életbe. Anyanyel­vüket a görögök csak az általuk la­kott falvakban használhatták. Elég volt egyetlen albán család a görög településen, hogy az albán nyelv használata legyen kötelező. Nyilvá­nos helyeken tilos volt görögül be­szélni, még a börtönökben is csak családi látogatások alkalmából tettek kivételt. A közigazgatási szervek lis­táin szereplő, kötelezően előírt ne­vekkel kényszerítették a görögöket ősi nevük megváltoztatására, az is­kolákban az új albán néven kellett egymást szólítaniuk a gyerekeknek. Görög tannyelvű oktatást csak az elemi iskola negyedik osztályáig en­gedélyeztek. Hihetetlenül kíméletlen támadások kereszttüzébe került a görög egyház: bezártak több mint kétezer templomot, kolostort, 630 ortodox templomot leromboltak. Nyilvánosan megfosztották ruhájuk­tól 1967 tavaszán majd félszáz görög ortodox papot, szakállukat levágták. Ezek után nem meglepő, hogy egyes kutatók negyven- és négyszázezer közé teszik a sok megpróbáltatást szenvedett albániai görögök emiatt is bizonytalan, nehezen megállapít­ható számát. Van miből hát ösztönzést meríteni a mostani újabb rettegésben tartás­hoz. A kisebbségekkel való szolida­ritás közös, egyetemes ügy - szól az újabb balkáni figyelmeztetés a jugo­szláviai súlyos tragédia árnyékában. KISS JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents