Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)
1994-09-30 / 226. szám, péntek
1994. SZEPTEMBER 30. ú/szoHIREK - VELEMENYEK Jelcin az üzletembereket győzködi Kilenc év után megnyílt az orosz nagykövetség (TA SR-hír) Az USA-beli látogatáson- tartózkodó Borisz Jelcin washingtoni tágyalásainak befejeztével tegnap a nyugati országrészt kereste fel. Az orosz elnök ellátogatott a Boeing repülőgépgyár everetti üzemébe, ahol az oroszországi beruházások előnyösségéről igyekezett meggyőzni a jelen lévő üzletembereket. Moszkva érdeklődik az itt gyártott személyszállító óriásgépek iránt is, a gond csak az, hogy az oroszok nem tudnak keményvalutában fizetni. A Boeing szakértőinek becslése szerint az orosz megrendelések az elkövetkező két évtizedben elérhetik akár a 60 milliárd dollárt. Visszatérve a csúcstalálkozóhoz, a tegnapi sajtó arról számolt be, hogy Jelcin és Bili Clinton legutolsó megbeszélésein nem sikerült áthidalni a boszniai válsággal kapcsolatban meglévő nézetkülönbségeket. Fontos megállapodás jött viszont létre arról, hogy a két kormány a tervezettnél gyorsabb ütemben semmisíti meg a nukleáris robbanófejeket. Jelcin a washingtoni vizit zárómozzanataként megnyitotta az új orosz nagykövetséget. A fehér márvánnyal borított épületet még 1985-ben befejezték, azonban a lehallgatókészülékek miatt kirobbant botrány következtében azóta üresen állt. Rose tábornok különvéleménye (TA SR-hír) Nem kövezhetjük ki a békéhez vezető utat aknákkal nyilatkozta Michael Rose, a boszniai ENSZ-alakulatok főparancsnoka, utalva a harcok beszüntetésének fontosságára. Az ABC tévéállomásnak adott nyilatkozat hangvétele eltér a hivatalos washingtoni véleménytől. Bili Clinton a boszniai muzulmánok elleni fegyverembargó feloldására akarta rávenni az ENSZ-et, ettől azonban a szarajevói kormány kérésére egyelőre elállt. William Perry védelmi miniszter pedig újabb légitámadásokkal fenyegette meg a boszniai szerbeket. Rose tábornok szerint másként vélekednek a katonai akciók szükségességéről azok, akik a térségben tartózkodnak, s megint másként, akik a távolból elemzik az eseményeket. Ügy vélte, az UNPROFOR-egységek nem léphetik át az ún. mogadishui határt, mivel a szomáliai humanitárius akció is azért fúlt kudarcba, mert az amerikai egységek hagyták magukat bevonni a harcokba. „Nem engedem meg katonáimnak, hogy átlépjék ezt a határt. Mégsem vívhatunk csatákat a békefenntartó erők humanitárius célokat szolgáló fehér járműveivel" - jelentette ki. Rose egyébként cáfolta, hogy le akarnák őt váltani. Csak 138 tűlelo (TA SR-hír) Mindössze 138-an élték túl a Titanic balesete után az évszázad második legsúlyosabb tengeri szerencsétlenségét. A finn partoknál szerdán elsüllyedt észt utasszállító komphajón tartózkodó személyek közül 58-nak a holttestét találta meg a finn parti őrség, 768 személyt pedig eltűntnek nyilvánítottak. A mentési munkálatokat szerdán este felfüggesztették, majd tegnap helikopterek bevonásával folytatták. Csekély azonban annak az esélye, hogy túlélőket találjanak a mindössze nyolc fokos vízben. A parti őrség tegnap távirányítású kamerát engedett le a tenger fenekére, s azzal próbálja kideríteni, hogy mi okozhatta a tragédiát. Kudarc Genfben (TA SR-hír) Megállapodás nélkül zárult tegnap Genfben az Egyesült Államok és Észak-Korea egyhetes tárgyalássorozata Phenjan vitás nukleáris programjáról. A két fél hivatalos közleményében azonban az áll, hogy néhány hét múlva folytatják a megbeszéléseket. Az USA és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség immár 20 hónapja próbálja elérni az észak-koreai atomlétesítmények nemzetközi ellenőrzésének engedélyezését. Körkörös háború Borisz Jelcin az Egyesült Államokban minden alkalmat megragadott arra, hogy kinyilvánítsa: Oroszország nagyhatalom, s elvárja, hogy így viszonyuljanak hozzá. Arról azonban - legalábbis nyilvánosan - mélyen hallgatott, hogy az Orosz Föderáció területén háború folyik, amellyel a nagyhatalom nem tud mit kezdeni. A csecsenföldi konfliktus nem újkeletű, tehát az orosz vezetés számára annál kényelmetlenebb. Dzsohar Dudajev elnökösködése első napjától egyértelműen kinyilvánította, hogy esze ágában sincs odafigyelni Moszkva szavára, a függetlenné nyilvánított kis északkaukázusi köztársaságban az fog történni, amit ő jónak lát. E terve megvalósításához össze tudott toborozni és fel tudott fegyverezni elég mindenre elszánt kalandort, fanatikus muzulmán nacionalistát. Moszkva az adott körülmények között a lehető legrosszabb taktikát választotta: hagyta Dudajevet, tegyen, amit akar, bízva abban, hogy diktatórikus rendszere előbb-utóbb összeomlik, s remélve, hogy úgysem talál szövetségesekre. Ez utóbbi feltételezés valóban beigazolódott, de minden más vonatkozásban ez a struccpolitika csak tetézte a bajt. A volt szovjet táborv nok nyilvánvalóan arra a következtetésre jutott, hogy bármit meglehet, nem eshet bántódása, hiszen egy szuverén állam feje - még ha azt az államot nem is ismerte el senki. Érdemes felfigyelni arra, hogy elsőként nem az orosz kormány, nem is a parlament kongatta meg a vészharangot, hanem a föderáció főügyészsége, mégpedig már hónapokkal ezelőtt. Csecsenföldön ugyanis erőszakkal feloszlatták az államhatalmi szerveket, a bíróságokat és ügyészségeket, hatályon kívül helyezték a föderáció törvényeit. Az ügyészség arra is rámutatott, hogy törvénytelen módon hoztak létre katonai formációkat, felfegyverezték a bűnöző csoportokat, amelyek terrorizálják, fosztogatják a lakosságot, túszokat szednek, kirabolják a vonatok utasait, gyilkolnak. A napokban a főügyészség ujabb sürgős kérelemmel fordult az államhatalmi szervekehez ez ügyben, rámutatva arra, hogy tömeggyilkosságok elkövetéséről szerzett tudomást. A hivatalos Moszkva azonban még mindig vár. Pedig szeptember 16. óta, amikor Dudajev elrendelte az ostromállapotot, szabályos harcok folynak Csecsenföldön, innen számítható a polgárháború kitörése. Most fog megmutatkozni, milyen stratéga Dudajev extábornok. Merthogy a napokban már nem ő diktálja a harcmodort, hanem ilyen-olyan ellenzéke, amely körkörös háborúba kényszerítette. Hadat üzent neki már hetekkel ezelőtt az úgynevezett Ideiglenes Tanács, amely teljes mértékben élvezi Moszkva támogatását, lévén demokratikus színezetű, s leplezetlenül oroszbarát. Felvette a harcot a „béketeremtő csoport" is, amely inkább nemzeti színezetű, s ódzkodik a gondolattól, hogy orosz csapatok lépjenek Csecsenföld területére. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen vezetője az a Ruszlán Haszbulatov, aki a tavaly októberi puccsig az orosz parlament elnöke, Jelcin egyik fő ellenfele volt. Ám végső soron ő sem zárja ki, hogy esetleg az orosz csapatok is beavatkozzanak a konfliktus megoldásába. Dudajev azonban még mindig viszonylag nyugodt lehet, bár már a főváros, Groznij határában folynak a csaták. Ellenzéke nem biztos, hogy erősebb nála, az oroszok pedig ki tudja, hol vannak. Talán Haitibe készülnek, hiszen Jelcin Washingtonban felajánlotta: ő is küld katonákat a békefenntartó erőkbe. Pedig odahaza béketeremtő feladatok is lennének a számukra. GÖRFÖL ZSUZSA Az Általános Hitelbank (VÚB) által kibocsátott letéti jegyek sorsolásának nyereménylistája (6. forduló - sorsolták 1994. IX. 23-án) ŠKODA FAVORIT 135 LXi személygépkocsi - nyerte a D sorozat 006084 sz. letéti jegy. Pénznyeremények: 25 000 korona 50 000 korona 100 000 korona A sorozat 038283 B sorozat 009991 C sorozat 035072 A mai napig nem jelentkeztek az alábbi letéti jegyek tulajdonosai: -A sorozat 007398, B 008518, amelyek színes televíziót nyertek a sorsolás 3. fordulójában, 1993. XII. 23-án, és a besztercebányai és a Kassa-városi fiókban lettek eladva, - A sorozat 040126, A 022012, amelyek színes televíziót nyertek a sorsolás 5. fordulójában 1994. VI. 24-én, és a privigyei és a Pozsony-városi fiókban lettek eladva. A kibocsátott letéti jegyek sorsolásának következő fordulója 1994. XII. 23-án lesz. „ VÚB - a legjobb bank Szlovákiában. Awards for excellence 1994." Az EUROMONEY folyóirat, 1994 július. 3 VŠEOBECNÁ ÚVEROVÁ RAJS KA Pénzének éltetője VK-1360 Tüdőpestis Indiában Szaporodnak a megbetegedések (TA SR-hír) A nyugat-indiai Suratban eddig már 49 halálos áldozata van a tüdőpestisnek, s a tegnapi jelentések újabb megbetegedésekről számoltak be. Mintegy 1300 személyt kezelnek antibiotikumokkal, de a fertőzöttek száma ennél sokkal nagyobb. A surati kórházból tegnap megszökött 72 beteg, felkutatásukkal egy különleges rendőri különítményt bíztak meg. A kór a fővárosban, Delhiben is felütötte a fejét, itt 18 páciensen észlelték a betegség tüneteit. Mind több hír érkezik arról, hogy külföldi turisták tömegével mondják le Indiába tervezett útjukat. Cseh szigorítás A szlovák állampolgárokra nem vonatkozik (TA SR-hír) A szlovák állampolgárokat nem érinti az a törvénymódosítás, amelyet csütörtökön hagyott jóvá a cseh parlament. Az új törvény csak azoknak a külföldieknek a belépési feltételeit szigorítja, akik hazájával szemben vízumkényszer van érvényben. A szlovák polgárok a kétoldalú kormányközi megállapodás értelmében a cseh-szlovák határt bárhol átléphetik személyazonossági igazolvánnyal, s nekik nem kell rendelkezniük a csehországi tartózkodásuk kiadásait fedező összeggel sem. A cseh belügyi szóvivő szerint a külföldiek határátlépésének feltételeit a jövő hónapban pontosítják. Azt tervezik, hogy körülbelül 30 dollárban szabják meg az egynapos csehországi tartózkodás kiadásainak nagyságát. Balkáni láncreakció Valóságos politikai hátulütő a Balkánon az országhatárokat átszelő nemzeti kisebbségek szövevénye. Az idei nyár az albán-görög kapcsolatokban hozott ezt bizonyító bonyodalmakat. Az európai demokratikus érzelmű közvéleményben Albániával kapcsolatban a koszovói őslakosokat a törvényenkívüliség állapotában tartó szerb fennhatóság elleni tiltakozás minden bizonnyal együttérzést vált ki. De kérdés, mennyire kelti fel érdeklődését, hogy magában Albániában viszont a görög kisebbséggel szemben a megfélemlítés hasonló eszköztárát vetik be - s teszi ezt a rendszerváltás utáni hatalom. Ügy tűnt, a Hodzsa-rendszer 1990-es bukását követően az albán vezetés új lapot nyit a nemzetiségi politikában. Nemsokára azonban fokozódni kezdett a görög kisebbségre nehezedő nyomás, ami együtt jár az albán-görög viszony megromlásával. Olyannyira, hogy egyes külpolitikai megfigyelők úgy vélik: az albánoknak a görög határon százméterenként kiépített bombabiztos bunkerei még visszanyerhetik rendeltetésüket. A balkáni válság elmélyülése húzódik meg az albán-görög viszony hátterében. A Görögországgal félháborús viszonyban lévő Törökország ugyanis nyílt támogatásban részesíti az albán vezetést. A török-görög hatalmi, stratégiai és gazdasági ellentétek láncreakció elindítására képes gyúanyaggal telítve fonódnak össze az egész Balkán etnikai konfliktusaival. A háborús veszélyekkel fenyegető szikrapattanást pedig a nemzetiségi feszültség csiholhatja elő. Mindjobban kirajzolódik a balkáni térség biztonságának megingása mögött Albánia és a térség országainak közös történelmi tehertétele - a nemzetállami reflexek és nyílt törekvések megütközése az európai értelemben vett kisebbségi jogok nyomásgyakorló erejével. Görögök a 16. század óta élnek Albániában, s mára az ország egyedüli számottevő kisebbségét jelentik. Görögország csak 1971-ben mondott le dél-albániai területi igényeiről, az albán vezetés pedig 1946-tól az egységes nemzetállam kisebbségellenes, elnemzetlenílő politikájára vett irányt. Az üldöztetések és a zaklatások a Kína-barát volt albán rendszer 1967-ben meghirdetett „kulturális forradalma" idején öltöttek elképesztő méreteket. A görög közösség szétbomlasztását célzó intézkedések léptek életbe. Anyanyelvüket a görögök csak az általuk lakott falvakban használhatták. Elég volt egyetlen albán család a görög településen, hogy az albán nyelv használata legyen kötelező. Nyilvános helyeken tilos volt görögül beszélni, még a börtönökben is csak családi látogatások alkalmából tettek kivételt. A közigazgatási szervek listáin szereplő, kötelezően előírt nevekkel kényszerítették a görögöket ősi nevük megváltoztatására, az iskolákban az új albán néven kellett egymást szólítaniuk a gyerekeknek. Görög tannyelvű oktatást csak az elemi iskola negyedik osztályáig engedélyeztek. Hihetetlenül kíméletlen támadások kereszttüzébe került a görög egyház: bezártak több mint kétezer templomot, kolostort, 630 ortodox templomot leromboltak. Nyilvánosan megfosztották ruhájuktól 1967 tavaszán majd félszáz görög ortodox papot, szakállukat levágták. Ezek után nem meglepő, hogy egyes kutatók negyven- és négyszázezer közé teszik a sok megpróbáltatást szenvedett albániai görögök emiatt is bizonytalan, nehezen megállapítható számát. Van miből hát ösztönzést meríteni a mostani újabb rettegésben tartáshoz. A kisebbségekkel való szolidaritás közös, egyetemes ügy - szól az újabb balkáni figyelmeztetés a jugoszláviai súlyos tragédia árnyékában. KISS JÓZSEF