Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-29 / 225. szám, csütörtök

1994. SZEPTEMBER 28. ••••HUH ÚJSZÓ' KALEIDOSZKÓP Óvodák, kisiskolák - borotvaélen Tanügyi helyzetkép két gömöri járásból Két gömöri régió, a Rimaszombati és a Rozsnyói járás tanügyi hivatalának a vezetőjét kértem meg, mindketten mondják el, milyen a helyzet három héttel a tanévnyitó után az általuk irányított óvodákban és alapiskolákban. Köztudott ugyanis, hogy az elmált tanévben e két járásban (is) számos anyagi és nem csak anyagi probléma merült fel. - A Rimaszombati járás tanügye az elmúlt tanévben olyan rossz anyagi helyzetbe került, hogy néhány óvodát kénytelenek voltak bezárni, többet bezárás fenyegetett. Az iskolák, különösen a napközik, sem álltak sokkal jobban. Hogyan kezdték az idei tanévet? - kérdeztem Eva Alevovától, a rimaszombati tanügyi hivatal vezetőjétől. - Mi azon voltunk és vagyunk, hogy a járásban a körülményekhez képest a lehető legtöbb óvodát, napközit, iskolát működtessük. Háromszor jártuk végig a járás polgármestereit azzal a kéréssel, hogy segítsenek fenntartani az óvodahálózatot, s ha tudnak, nyújtsanak segítséget iskoláinknak is. Mivel járásunk a munkanélküliség tekintetében élen jár, a munkanélküliek aránya immár több mint 30 százalékos, nem folyamodtunk ahhoz, amihez más járásokban már az elmúlt tanévben, hogy a szülőktől kérjünk hozzájárulást. Ha ezt megtennénk, csak azt érnénk el, hogy óvodáink megszűnnének, mivel a szülőknek nem lenne pénzük az óvodára. - A községek hajlandóak támogatni az óvodákat? - Az óvodák helyzete nem egészen tisztázott. Már régóta szó van arról, hogy a községek megkapják őket, erről azonban egyelőre nem született döntés. Ugyanakkor a községek még nem, mi, a tanügy pedig már nem kaptunk pénzt működtetésükre. Ennek ellenére eddig mindössze 10 óvodát szüntettünk meg, ebből négyet a községekben, a többit a járás városaiban. Ahol a beíratott gyermekek száma 12 alá csökkent, fölajánlottuk a polgármestereknek, hogy félnapos óvoda működjék. Ezt legtöbbször el is fogadták. Általánosságban elmondható, hogy a polgármesterekkel, önkormányzatokkal nagyon jól együtt tudunk működni. Megértették, hogy nemcsak a tanügynek, hanem nekik, a falunak és polgárainak is fontos, hogy a községben fennmaradjon az óvoda. - A Rimaszombati járásban nagyon sok a kistelepülés, magas a kisiskolák száma is. Ezen a területen nincsenek problémák ? - A kisiskolákat még alacsony létszámokkal is megtartottuk. Éppen azért, mert nincs lehetőség arra, hogy a gyermekek egy másik környékbeli iskolába járjanak. Nemcsak a távolság miatt, hanem azért is, mert az autóbuszjáratok megszüntetésével szinte lehetetlenné vált, hogy a tanulók egyik faluból a másikba járjanak iskolába. Kénytelenek voltunk viszont - takarékosságból megszüntetni néhány kisiskola napközijét. Előírásaink szerint egy-egy napköziben legalább 25-30 beíratott gyermeknek kellene lennie. A falvakban, főleg a kisiskolákban ellenőrző utaink során számtalan olyan esettel találkoztunk, hogy a tanulókat ugyan beíratták a napközibe, de ténylegesen csak öten-hatan látogatták. Ahol ilyen alacsony volt a látogatottság, ott megszüntettük a napköziket. Például Détérben, Guszonán, Simonyiban, Rimajánosiban. - Tudtommal alsó tagozaton, és elsősorban a magyar tannyelvű iskolákban nagy a tanítóhiány. Van-e arra lehetőség, hogy az elbocsátott óvónő, nevelőnő átképezze magát tanítónővé? - Valóban kevés az alsó tagozatos tanító. Járásunkból 14 óvónő jelentkezett Nyitrára, a pedagógiai főiskola levelező tagozatára. Amellett, hogy tanulnak, közben már taníthatnak is, hiszen közülük sokan már korábban is dolgoztak alapiskolás tanítókként. - Lapunk is foglalkozott a Nyugat lakótelepi új iskolaépület kérdésével, melyben végül tavaly szeptemberben egy szlovák tannyelvű iskola kezdett el működni. Ugyanakkor már elkészültek az cdapjai egy másik épületnek is, melynek építése a város támogatásával azóta is folyik. Ön nemrégiben megegyezett a városi képviselő-testülettel, s ígéretet tett arra, hogy a minisztérium is nagyobb összeget különít el az építkezés befejezésének a finanszírozására úgy, hogy otl már a jövő tanévben megindulhasson az oktatás - magyar nyelven. Reálisnak tartja ezt a jövő szeptemberi terminust? - A minisztérium ígéretet tett arra, hogy pénzügyi támogatást nyújt az új rimaszombati iskola felépítésére. 13,2 milliót kell átutalnia, s azon vagyunk, hogy jövő szeptemberre legalább a tantermek elkészüljenek, és megindulhasson a tanítás. Az oktatási minisztérium két osztályvezetője járt Rimaszombatban, és ígéretet tett a pénz átutalására. vezetni, hogy valamilyen módon a szülők is támogassák az óvodák működését. Másrészt szigorúbban meg kell tartatnunk azt, hogy csak olyan szülők gyermekei járjanak óvodába, akik dolgoznak. Ezekhez az intézkedésekhez azonban csak végső esetben kívánunk folyamodni. A Rozsnyói járás tanügyének állapotáról Ján Leško hivatalvezetőt kérdeztem, aki a következőket mondta: - A helyzet az elmúlt tanévhez képest lényegesen nem változott. A tanügy pénzügyi helyzetéről dr. Ján Čelinský, a gazdasági ügyek felelőse tájékoztatott. - Összehasonlításként el kell mondanom, hogy beruházási kiadásokra az 1992-es évhez képest 1994re 61 millió koronával kevesebbet kaptunk. Ugyanakkor kifizetetlen számláink mintegy 10,5 millió koronát tesznek ki. Mindez azt jelenti, hogy fizetésekre és alapvető dolgokra futja ugyan a költségvetésünkből, de javításokra, karbantartásra szinte egy fillért sem költhetünk, csak akkor, ha az épület rossz állaga már a tanulók testi épségét veszélyezteti. - Kívánnak-e, tudnak-e még valamilyen módon takarékoskodni? - Azt hisszük, kénytelenek leszünk. Egyrészt talán azt kellene beFotó: Lőrincz János Annyiban igen, hogy az állami költségvetés módosítása után a minisztérium egy nagyobb pénzösszeget utalt ki számunkra kifizetetlen számláink egy részének rendezésére, illetve a bérekre. Ez összesen 12,5 millió korona, ebből körülbelül 3 milliót költünk bérek fizetésére. Meg kell mondjam, a pénz még így sem elegendő, javításokat, karbantartásokat csak igen korlátozott mértékben végezhetünk. - Ez azt jelenti, hogy óvodákat, iskolákat nem kellett bezárniuk? - Ami az óvodákat illeti, nagyon jól együttműködünk a községi-városi önkormányzatokkal, melyek anyagilag is hozzájárulnak az óvodák működtetéséhez. A költségek egy részét a szülők is magukra vállalják. így az óvodákat működtetni tudjuk. - Az elmúlt tanévben felfüggesztették a járás hét óvodájának működését. Ezek egyikében sem indult újra a foglalkozás? - A tanügyi hivatal az óvodák működtetési költségeinek csak 10-20 százalékát tudja magára vállalni. A többit a helyi önkormányzatoknak vagy a szülőknek kell vállalniuk. A szóban forgó hét óvoda közül háromban szeptembertől újraindult a tanítás. Sikerült ugyanis megegyeznünk a helyi önkormányzatokkal a működtetési költségeket illetően. Ezek közé tartozik például a barkai óvoda is. - Hány helyen működik félnapos, azaz étkeztetés nélküli óvoda? - Idén 28 félnapos óvodánk lesz, ez valamivel több. mint a múlt tanévben. Félnapos lesz például a jabloncai, körtvélyesi, barkai, szalóci óvoda. - Egyáltalán hány óvodával indult a tanév ebben a járásban ? - Idén 77 óvodánk működik, a múlt tanévet 83-mal kezdtük. - Ezek szerint már Rozsnyón is konszolidálódott a helyzet? - A városi önkormányzat júniusban félmillió koronát hagyott jóvá az óvodák támogatására. E segítség folytán a város óvodáit probléma nélkül működtetni tudjuk. A szülők tavaly havi 270 koronával járultak hozzá a költségekhez, az önkormányzati támogatás jóváhagyásával ez az összeg szeptembertől kétszáz korona alá csökkent. - A múlt tanévben az óvodák mellett a legnagyobb gond az. iskolai étkeztetés volt. - Valóban, az alapiskolák száma a múlt tanévhez képest nem változott, viszont az iskolai étkezdék száma jelentősen csökkent. Egy éve még több mint száz konyhánk volt, idén 85. - Szeptember elsején nem volt munkaerő-elbocsátás ? - Most már nem, ez inkább májusjúniusban történt. Sőt mivel a minisztériumtól megkaptuk a már említett pénzösszeget, 15 esetben visszavontuk a felmondást. KLINKO RÓBERT Szarvasmarha-tenyésztés felsőfokon Génközpont Vajkán A somorjai Kék Duna szövetkezet vajkai állattenyésztési telepe már évek óta kihasználatlanul állt, sőt sokáig úgy tűnt, sorsa megpecsételődött. Szeptember elején viszont megérkeztek ide azok a Charoleis üszők, amelyeknek köszönhetően nemcsak újra „benépesül" a telep, hanem várhatóan a hazai szavasmarha-tenyésztés egyik központjává is válik. - A bősi vízlépcső építése miatt szövetkezetünk 1200 hektár szántóját vesztette el, 82 hektár pedig a felvízcsatorna mögé szorult. Úgy tűnt, hogy a vajkai telep felszámolásra van ítélve, hasonlóan a doborgazi sertéshizlaldánkhoz, amelyet a talajvizek védelme miatt leszünk kénytelenek felszámolni. Egyedül nem voltunk képesek mindezt ellensúlyozni, ezért 1992 októberében segítséget kértünk a földművelésügyi minisztériumtól, illetve a vízügyi beruházó vállalattól. Ennek hatására a pozsonyi Urbion tanulmányt dolgozott ki a Kissziget hasznosítására. Az első változatot nem fogadtuk el, így 1993 augusztusára, már a mi elképzeléseinket is figyelembe véve, új javaslat készült el. Megvalósítására több ütemben kerül sor, az első a vajkai telep átépítése - tudjuk meg Móricz Zoltántól, a szövetkezet elnökétől. Vajkán tavaly októberben került sor az első kapavágásra, és júniusra már el is készült az új telep. - Ez mai formájában minden környezetvédelmi előírásnak megfelel. Szerintem ehhez hasonló környezetkímélő állattenyésztési telep nincs egész Nyugat-Szlovákiában, de talán az országban sem. Itt tulajdonképpen a szigetelés többe került, mint a felette lévő rész. Ez a beruházás összesen 21 millió korona értékű, melyért köszönettel tartozunk a minisztériumnak és a vízgazdálkodási vállalatnak is, hiszen a pénz egy részét támogatásként tőlük kaptuk mondja Móricz Zoltán. A vajkai telep igazi különlegessége azonban mégsem ez, hanem az ide telepített szarvasmarha-állomány. - A szövetkezet ötvenegy darab francia Charoleis fajtájú hústípusú marhát vásárolt. Ebből világszerte kétféle típust ismernek, közülük az amerikaival nálunk már néhány éve Szakolcán foglalkoznak, a franciát viszont mi hoztuk be először. Az állatokat Magyarországról, a lajosmizsei szövetkezettől vettük, ahol már húsz éve foglalkoznak a tenyésztésükkel. A Charoleis világelső a minőségét és hasznosságát tekintve egyaránt. Intenzív körülmények között a bikák napi 1,8-2,0 kilogrammos gyarapodást érnek el, vágósúlyuk pedig 8-9 száz kiló. Ennél is jövedelmezőbb a baby-beef, vagyis az anyjától hathónapos korában, 270-280 kilósán elválasztott és így értékesített borjú húsa. Ez a nyugati piac legkeresettebb cikke, ára kilogrammonként három dollár körül van, vagyis egy ilyen borjútól nagyobb bevétel érhető el, mint jelenleg egy halmázsás hízóbikától - mutatja be az állományt Figura Árpád, a szövetkezet fiatal állattenyésztési ágazatvezetője. Vajkán egy ideig csak az állomány szaporításával foglalkoznak majd, főként azért, mert a telepet országos génközpontnak szánják. Ez azt jelenti, hogy az üszőktől biotechnológiai módszerrel kimossák az embriókat, melyeket mélyhűtőt! állapotban szállítva ültetnek át az anyaállatokba. Az ötvenegy üsző közül jelenleg egy kivételével mind vemhes, ez utóbbitól már idén kimossák az embriókat. Az eljárás előnye, hogy ezek más fajtájú tehenekbe is beültethetők, így az utódok is tisztavérű Charoleis marhák lesznek. A vajkai telep egyelőre csak a genetikai anyagot termeli, az üszők árusítását csak akkor kezdik meg. miután az alapállomány elérte a kétszáz darabot. A minőségiszarvasmarha-tartás követelményei rendkívül szigorúak, például pontos nyilvántartást kell vezetni a születésről, súlygyarapodásról, fedeztetésekről. Arra számítanak például, hogy mivel a lajosmizsei szövetkezet a világszövetség tagja, az ő állományukat is elismerik. Ez ugyanis azzal az előnnyel jár, hogy a francia központ minden üsző számára individuális fedeztetési tervet dolgoz ki, melynek alapján az üsző a számára a világon fellelhető legjobb bikától kap szaporítóanyagot. A vajkai telep még csak néhány napja „népesült be", de már most is óriási érdeklődés mutatkozik az embriók és az üszők iránt egyaránt. Ez nem is csoda, hiszen a hazai koncepció az évezred végéig 33 000 darab hústípusú marhával számol, jelenleg viszont az állomány a háromszázat sem éri el, amiből 150 darab Charoleis fajta. Már létezik a hústípusú marha tenyésztőinek országos szövetsége, amelynek célja a termelők összetartása és az állomány minőségének megőrzése. A szövetség jelenleg huszonhárom tagú, központja Somorján van, elnöke pedig Figura Árpád. A másik, újdonságnak számító eljárás a biotechnológia segítségével történő szaporítás. Somorján az első ilyen akcióra két hónapja került sor, amikor egy ötven darabos Holstein-Frieseembrió-transzplantációt végeztek el. Az embriókat az Egyesült Államokból vették, és egy pozsonyi biotechnológus, Vindish Walter ültette be az anyaállatokba - nagyon jó eredménnyel. A megszülető botjak százszázalékos Holstein-Friese tehenek lesznek. Ez egy új vérvonalat bevezető országos akció része, amelynek keretében négyszáz embriót hoztak be, ebből ötvenet a somorjai szövetkezetbe. Felmerül a kérdés, miért van szükség a hazai mezőgazdaság jelenlegi helyzetében ezekre a különleges fajtákra. Móricz Zoltán szerint világszerte már több évtizede különválasztották a hús-, illetve a tejtermelő szarvasmarhafajták tartását. Ezek közül a Holstein-Friese csúcsminőségű tejtermelő, a Charoleis pedig hasonló szintű hústípusú marhának számít. Ez utóbbi előnye a gyors súlygyarapodás és az, hogy a húsban nincs faggyúlerakódás, ami akár száz kilogramm többlethúst is jelenthet. A nemesítés eredményeként vágáskor nem jelentkezik az úgynevezett DFDszindróma, vagyis a sokk, így az állat húsa nem sötétül meg, hanem a vásárlók által jobban kedvelt rózsaszínű marad. Ehhez hasonlóan érdemes foglalkozni a jól tejelő fajtákkal is, mivel a tejüzemek egyre kevésbé érdeklődnek a rossz minőségű tej iránt, és az állami dotációs politika is a minőségjavítása felé hat. A somotjai szövetkezet tapasztalatai szerint napjainkban már a tejtermelés is lehet gazdaságos, és minőségi állatok tartásával, valamint megfelelő technológia alkalmazásával az állattenyésztés stabilizáló tényezőjévé válhat. TUBA LAJOS