Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-29 / 225. szám, csütörtök

1994. SZEPTEMBER 28. ••••HUH ÚJSZÓ' KALEIDOSZKÓP Óvodák, kisiskolák - borotvaélen Tanügyi helyzetkép két gömöri járásból Két gömöri régió, a Rimaszombati és a Rozsnyói járás tanügyi hivatalának a vezetőjét kértem meg, mindketten mondják el, mi­lyen a helyzet három héttel a tanévnyitó után az általuk irányított óvodákban és alapiskolákban. Köztudott ugyanis, hogy az elmált tanévben e két járásban (is) számos anyagi és nem csak anyagi probléma merült fel. - A Rimaszombati járás tanügye az elmúlt tanévben olyan rossz anya­gi helyzetbe került, hogy néhány óvodát kénytelenek voltak bezárni, többet bezárás fenyegetett. Az isko­lák, különösen a napközik, sem áll­tak sokkal jobban. Hogyan kezdték az idei tanévet? - kérdeztem Eva Alevovától, a rimaszombati tanügyi hivatal vezetőjétől. - Mi azon voltunk és vagyunk, hogy a járásban a körülményekhez képest a lehető legtöbb óvodát, nap­közit, iskolát működtessük. Három­szor jártuk végig a járás polgármes­tereit azzal a kéréssel, hogy segítse­nek fenntartani az óvodahálózatot, s ha tudnak, nyújtsanak segítséget is­koláinknak is. Mivel járásunk a munkanélküliség tekintetében élen jár, a munkanélküliek aránya immár több mint 30 százalékos, nem folya­modtunk ahhoz, amihez más járá­sokban már az elmúlt tanévben, hogy a szülőktől kérjünk hozzájáru­lást. Ha ezt megtennénk, csak azt ér­nénk el, hogy óvodáink megszűnné­nek, mivel a szülőknek nem lenne pénzük az óvodára. - A községek hajlandóak támogat­ni az óvodákat? - Az óvodák helyzete nem egé­szen tisztázott. Már régóta szó van arról, hogy a községek megkapják őket, erről azonban egyelőre nem született döntés. Ugyanakkor a köz­ségek még nem, mi, a tanügy pedig már nem kaptunk pénzt működteté­sükre. Ennek ellenére eddig mind­össze 10 óvodát szüntettünk meg, ebből négyet a községekben, a többit a járás városaiban. Ahol a beíratott gyermekek száma 12 alá csökkent, fölajánlottuk a polgármestereknek, hogy félnapos óvoda működjék. Ezt legtöbbször el is fogadták. Általá­nosságban elmondható, hogy a pol­gármesterekkel, önkormányzatokkal nagyon jól együtt tudunk működni. Megértették, hogy nemcsak a tan­ügynek, hanem nekik, a falunak és polgárainak is fontos, hogy a köz­ségben fennmaradjon az óvoda. - A Rimaszombati járásban na­gyon sok a kistelepülés, magas a kis­iskolák száma is. Ezen a területen nincsenek problémák ? - A kisiskolákat még alacsony lét­számokkal is megtartottuk. Éppen azért, mert nincs lehetőség arra, hogy a gyermekek egy másik kör­nyékbeli iskolába járjanak. Nemcsak a távolság miatt, hanem azért is, mert az autóbuszjáratok megszünte­tésével szinte lehetetlenné vált, hogy a tanulók egyik faluból a másikba járjanak iskolába. Kénytelenek vol­tunk viszont - takarékosságból ­megszüntetni néhány kisiskola nap­közijét. Előírásaink szerint egy-egy napköziben legalább 25-30 beíratott gyermeknek kellene lennie. A fal­vakban, főleg a kisiskolákban el­lenőrző utaink során számtalan olyan esettel találkoztunk, hogy a ta­nulókat ugyan beíratták a napközibe, de ténylegesen csak öten-hatan láto­gatták. Ahol ilyen alacsony volt a lá­togatottság, ott megszüntettük a nap­köziket. Például Détérben, Guszo­nán, Simonyiban, Rimajánosiban. - Tudtommal alsó tagozaton, és elsősorban a magyar tannyelvű isko­lákban nagy a tanítóhiány. Van-e ar­ra lehetőség, hogy az elbocsátott óvónő, nevelőnő átképezze magát ta­nítónővé? - Valóban kevés az alsó tagozatos tanító. Járásunkból 14 óvónő jelent­kezett Nyitrára, a pedagógiai főisko­la levelező tagozatára. Amellett, hogy tanulnak, közben már taníthat­nak is, hiszen közülük sokan már ko­rábban is dolgoztak alapiskolás taní­tókként. - Lapunk is foglalkozott a Nyugat lakótelepi új iskolaépület kérdésé­vel, melyben végül tavaly szeptem­berben egy szlovák tannyelvű iskola kezdett el működni. Ugyanakkor már elkészültek az cdapjai egy másik épü­letnek is, melynek építése a város tá­mogatásával azóta is folyik. Ön nemrégiben megegyezett a városi képviselő-testülettel, s ígéretet tett arra, hogy a minisztérium is na­gyobb összeget különít el az építke­zés befejezésének a finanszírozására úgy, hogy otl már a jövő tanévben megindulhasson az oktatás - ma­gyar nyelven. Reálisnak tartja ezt a jövő szeptemberi terminust? - A minisztérium ígéretet tett arra, hogy pénzügyi támogatást nyújt az új rimaszombati iskola felépítésére. 13,2 milliót kell átutalnia, s azon va­gyunk, hogy jövő szeptemberre leg­alább a tantermek elkészüljenek, és megindulhasson a tanítás. Az oktatá­si minisztérium két osztályvezetője járt Rimaszombatban, és ígéretet tett a pénz átutalására. vezetni, hogy valamilyen módon a szülők is támogassák az óvodák működését. Másrészt szigorúbban meg kell tartatnunk azt, hogy csak olyan szülők gyermekei járjanak óvodába, akik dolgoznak. Ezekhez az intézkedésekhez azonban csak végső esetben kívánunk folyamodni. A Rozsnyói járás tanügyének ál­lapotáról Ján Leško hivatalvezetőt kérdeztem, aki a következőket mondta: - A helyzet az elmúlt tanévhez képest lényegesen nem változott. A tanügy pénzügyi helyzetéről dr. Ján Čelinský, a gazdasági ügyek fe­lelőse tájékoztatott. - Összehasonlításként el kell mondanom, hogy beruházási kiadá­sokra az 1992-es évhez képest 1994­re 61 millió koronával kevesebbet kaptunk. Ugyanakkor kifizetetlen számláink mintegy 10,5 millió koro­nát tesznek ki. Mindez azt jelenti, hogy fizetésekre és alapvető dolgok­ra futja ugyan a költségvetésünkből, de javításokra, karbantartásra szinte egy fillért sem költhetünk, csak ak­kor, ha az épület rossz állaga már a tanulók testi épségét veszélyezteti. - Kívánnak-e, tudnak-e még vala­milyen módon takarékoskodni? - Azt hisszük, kénytelenek le­szünk. Egyrészt talán azt kellene be­Fotó: Lőrincz János Annyiban igen, hogy az állami költségvetés módosítása után a mi­nisztérium egy nagyobb pénz­összeget utalt ki számunkra kifize­tetlen számláink egy részének ren­dezésére, illetve a bérekre. Ez összesen 12,5 millió korona, ebből körülbelül 3 milliót költünk bérek fizetésére. Meg kell mondjam, a pénz még így sem elegendő, javítá­sokat, karbantartásokat csak igen korlátozott mértékben végezhe­tünk. - Ez azt jelenti, hogy óvodákat, iskolákat nem kellett bezárniuk? - Ami az óvodákat illeti, nagyon jól együttműködünk a községi-vá­rosi önkormányzatokkal, melyek anyagilag is hozzájárulnak az óvo­dák működtetéséhez. A költségek egy részét a szülők is magukra vál­lalják. így az óvodákat működtetni tudjuk. - Az elmúlt tanévben felfüggesz­tették a járás hét óvodájának műkö­dését. Ezek egyikében sem indult új­ra a foglalkozás? - A tanügyi hivatal az óvodák működtetési költségeinek csak 10-20 százalékát tudja magára vál­lalni. A többit a helyi önkormányza­toknak vagy a szülőknek kell vállal­niuk. A szóban forgó hét óvoda kö­zül háromban szeptembertől újrain­dult a tanítás. Sikerült ugyanis meg­egyeznünk a helyi önkormányzatok­kal a működtetési költségeket il­letően. Ezek közé tartozik például a barkai óvoda is. - Hány helyen működik félnapos, azaz étkeztetés nélküli óvoda? - Idén 28 félnapos óvodánk lesz, ez valamivel több. mint a múlt tan­évben. Félnapos lesz például a jab­loncai, körtvélyesi, barkai, szalóci óvoda. - Egyáltalán hány óvodával indult a tanév ebben a járásban ? - Idén 77 óvodánk működik, a múlt tanévet 83-mal kezdtük. - Ezek szerint már Rozsnyón is konszolidálódott a helyzet? - A városi önkormányzat június­ban félmillió koronát hagyott jóvá az óvodák támogatására. E segítség folytán a város óvodáit probléma nélkül működtetni tudjuk. A szülők tavaly havi 270 koronával járultak hozzá a költségekhez, az önkor­mányzati támogatás jóváhagyásával ez az összeg szeptembertől kétszáz korona alá csökkent. - A múlt tanévben az óvodák mel­lett a legnagyobb gond az. iskolai ét­keztetés volt. - Valóban, az alapiskolák száma a múlt tanévhez képest nem változott, viszont az iskolai étkezdék száma je­lentősen csökkent. Egy éve még több mint száz konyhánk volt, idén 85. - Szeptember elsején nem volt munkaerő-elbocsátás ? - Most már nem, ez inkább május­júniusban történt. Sőt mivel a mi­nisztériumtól megkaptuk a már em­lített pénzösszeget, 15 esetben visszavontuk a felmondást. KLINKO RÓBERT Szarvasmarha-tenyésztés felsőfokon Génközpont Vajkán A somorjai Kék Duna szövetkezet vajkai állattenyésztési telepe már évek óta ki­használatlanul állt, sőt sokáig úgy tűnt, sorsa megpecsételődött. Szeptember elején viszont megérkeztek ide azok a Charoleis üszők, amelyeknek köszönhetően nem­csak újra „benépesül" a telep, hanem várhatóan a hazai szavasmarha-tenyésztés egyik központjává is válik. - A bősi vízlépcső építése miatt szövetkeze­tünk 1200 hektár szántóját vesztette el, 82 hek­tár pedig a felvízcsatorna mögé szorult. Úgy tűnt, hogy a vajkai telep felszámolásra van ítél­ve, hasonlóan a doborgazi sertéshizlaldánkhoz, amelyet a talajvizek védelme miatt leszünk kénytelenek felszámolni. Egyedül nem vol­tunk képesek mindezt ellensúlyozni, ezért 1992 októberében segítséget kértünk a földművelésügyi minisztériumtól, illetve a víz­ügyi beruházó vállalattól. Ennek hatására a po­zsonyi Urbion tanulmányt dolgozott ki a Kis­sziget hasznosítására. Az első változatot nem fogadtuk el, így 1993 augusztusára, már a mi elképzeléseinket is figyelembe véve, új javas­lat készült el. Megvalósítására több ütemben kerül sor, az első a vajkai telep átépítése - tud­juk meg Móricz Zoltántól, a szövetkezet elnö­kétől. Vajkán tavaly októberben került sor az első kapavágásra, és júniusra már el is készült az új telep. - Ez mai formájában minden környezetvé­delmi előírásnak megfelel. Szerintem ehhez hasonló környezetkímélő állattenyésztési telep nincs egész Nyugat-Szlovákiában, de talán az országban sem. Itt tulajdonképpen a szigetelés többe került, mint a felette lévő rész. Ez a beru­házás összesen 21 millió korona értékű, me­lyért köszönettel tartozunk a minisztériumnak és a vízgazdálkodási vállalatnak is, hiszen a pénz egy részét támogatásként tőlük kaptuk ­mondja Móricz Zoltán. A vajkai telep igazi különlegessége azonban mégsem ez, hanem az ide telepített szarvas­marha-állomány. - A szövetkezet ötvenegy darab francia Charoleis fajtájú hústípusú marhát vásárolt. Ebből világszerte kétféle típust ismernek, kö­zülük az amerikaival nálunk már néhány éve Szakolcán foglalkoznak, a franciát viszont mi hoztuk be először. Az állatokat Magyarország­ról, a lajosmizsei szövetkezettől vettük, ahol már húsz éve foglalkoznak a tenyésztésükkel. A Charoleis világelső a minőségét és hasznos­ságát tekintve egyaránt. Intenzív körülmények között a bikák napi 1,8-2,0 kilogrammos gya­rapodást érnek el, vágósúlyuk pedig 8-9 száz kiló. Ennél is jövedelmezőbb a baby-beef, vagyis az anyjától hathónapos korában, 270-280 kilósán elválasztott és így értékesített borjú húsa. Ez a nyugati piac legkeresettebb cikke, ára kilogrammonként három dollár kö­rül van, vagyis egy ilyen borjútól nagyobb be­vétel érhető el, mint jelenleg egy halmázsás hí­zóbikától - mutatja be az állományt Figura Ár­pád, a szövetkezet fiatal állattenyésztési ágazatvezetője. Vajkán egy ideig csak az állomány szaporí­tásával foglalkoznak majd, főként azért, mert a telepet országos génközpontnak szánják. Ez azt jelenti, hogy az üszőktől biotechnológiai módszerrel kimossák az embriókat, melyeket mélyhűtőt! állapotban szállítva ültetnek át az anyaállatokba. Az ötvenegy üsző közül jelen­leg egy kivételével mind vemhes, ez utóbbitól már idén kimossák az embriókat. Az eljárás előnye, hogy ezek más fajtájú tehenekbe is be­ültethetők, így az utódok is tisztavérű Charole­is marhák lesznek. A vajkai telep egyelőre csak a genetikai anyagot termeli, az üszők áru­sítását csak akkor kezdik meg. miután az alap­állomány elérte a kétszáz darabot. A minőségiszarvasmarha-tartás követelmé­nyei rendkívül szigorúak, például pontos nyil­vántartást kell vezetni a születésről, súlygyara­podásról, fedeztetésekről. Arra számítanak pél­dául, hogy mivel a lajosmizsei szövetkezet a vi­lágszövetség tagja, az ő állományukat is elis­merik. Ez ugyanis azzal az előnnyel jár, hogy a francia központ minden üsző számára individu­ális fedeztetési tervet dolgoz ki, melynek alap­ján az üsző a számára a világon fellelhető leg­jobb bikától kap szaporítóanyagot. A vajkai telep még csak néhány napja „népe­sült be", de már most is óriási érdeklődés mutat­kozik az embriók és az üszők iránt egyaránt. Ez nem is csoda, hiszen a hazai koncepció az évez­red végéig 33 000 darab hústípusú marhával szá­mol, jelenleg viszont az állomány a háromszázat sem éri el, amiből 150 darab Charoleis fajta. Már létezik a hústípusú marha tenyésztőinek orszá­gos szövetsége, amelynek célja a termelők összetartása és az állomány minőségének megőrzése. A szövetség jelenleg huszonhárom tagú, központja Somorján van, elnöke pedig Fi­gura Árpád. A másik, újdonságnak számító eljárás a bio­technológia segítségével történő szaporítás. So­morján az első ilyen akcióra két hónapja került sor, amikor egy ötven darabos Holstein-Friese­embrió-transzplantációt végeztek el. Az embrió­kat az Egyesült Államokból vették, és egy po­zsonyi biotechnológus, Vindish Walter ültette be az anyaállatokba - nagyon jó eredménnyel. A megszülető botjak százszázalékos Holstein-Fri­ese tehenek lesznek. Ez egy új vérvonalat beve­zető országos akció része, amelynek keretében négyszáz embriót hoztak be, ebből ötvenet a so­morjai szövetkezetbe. Felmerül a kérdés, miért van szükség a hazai mezőgazdaság jelenlegi helyzetében ezekre a kü­lönleges fajtákra. Móricz Zoltán szerint világ­szerte már több évtizede különválasztották a hús-, illetve a tejtermelő szarvasmarhafajták tartását. Ezek közül a Holstein-Friese csúcsminőségű tej­termelő, a Charoleis pedig hasonló szintű hústí­pusú marhának számít. Ez utóbbi előnye a gyors súlygyarapodás és az, hogy a húsban nincs faggyúlerakódás, ami akár száz kilogramm több­lethúst is jelenthet. A nemesítés eredményeként vágáskor nem jelentkezik az úgynevezett DFD­szindróma, vagyis a sokk, így az állat húsa nem sötétül meg, hanem a vásárlók által jobban ked­velt rózsaszínű marad. Ehhez hasonlóan érdemes foglalkozni a jól tejelő fajtákkal is, mivel a tej­üzemek egyre kevésbé érdeklődnek a rossz minőségű tej iránt, és az állami dotációs politika is a minőségjavítása felé hat. A somotjai szövet­kezet tapasztalatai szerint napjainkban már a tej­termelés is lehet gazdaságos, és minőségi állatok tartásával, valamint megfelelő technológia alkal­mazásával az állattenyésztés stabilizáló té­nyezőjévé válhat. TUBA LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents