Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-28 / 224. szám, szerda

4 SPORT ÚJ SZÓ' 1994. SZEPTEMBER 28. TEGNAP OLVASTUK | Betiltották a DSZM-et propagáló postai bélyegzőket A Közlekedési, Távközlési és Közmunkaügyi Minisztérium letil­totta a DSZM postai küldeménye­ken történő propagálását. Máriu Kaducová, a minisztérium postai főosztályánakjgazgatója ezzel kap­csolatban elmondta, a postai rend­szabály 4. sz. melléklete engedélye­zi, hogy a levélküldemények lepe­csételésénél propagandacélú bé­lyegzőbetéteket is használjanak. Erre a Szlovák Posta Központi Igazgatósága ad engedélyt, miután egy bizottság jóváhagyja a betét szövegét. A levélküldeményeken történő gépi propagácia díját a postai díjszabás tartalmazza. Mivel ezt a szolgáltatást jelentős esemé­nyek alkalmából használják, hétfőtől leállítottuk az. egyes szub­jektumok propagálását. Hlinka tér lesz Pozsonyban? Pozsony főváros képviselő-testü­lete a múlt héten csütörtökön meg­szavazta, hogy az SZNF-teret ezen­túl Andrej Hlinka térnek nevezzék. Azután történt ez, hogy Stanislav Stano (Keresztényszociális Unió) kezdeményezően javasolta, tűzzék napirendre ezt a kérdést Andrej Hlinka születésének 130. évfordu­lója alkalmából, érdemei elismeré­seként. Ellentmondásos vita után 28 képviselő az átkeresztelés mellett szavazott (többségük az SZNP, KSZU és a DSZM képviselője), ha­tan ellene voltak, 2()-an pedig tar­tózkodtak. Peter Kresánek főpol­gármester ezzel kapcsolatban kije­lentette, nem tartja elfogadhatónak, hogy Pozsonyban egy köztér se le­gyen elnevezve a szlovák nemzeti felkelésről. Mivel az a gyanúja, hogy a tér nevére vonatkozó szava­zás módja megsértette a területi és közigazgatási felosztásról szóló törvényt, a főpolgármester való­színűleg felfüggeszti a városi kép­viselő-testület határozatának érvé­nyességét. A törvény szerint a kép­viselő-testület döntését megelőzően a kérdést rneg kell vitatni a polgá­rokkal és a terminológiai bizottság­gal. Ráadásul a törvény 12 §-a sze­rint a parlamenti választások kihir­detésétől a választások megvalósí­tásáig nem születhet határozat terü­leti módosításról, nem változtatható meg a községek, utcák stb. neve. Kresánek főpolgármester a városi tanács október 6-i ülésén meg akar­ja tárgyalni a kérdést. A főpolgármester szerint Andrej Hlinka nevének helye van Pozsony­ban. Azt fogja javasolni, hogy vala­melyik új közteret nevezzék el róla. (SME) Már ma kapható a iläsárrmp A tartalomból: • „Jó" magyarok, „rossz" ma­gyarok Grendel Lajos írása • Hangsúlyok Miklósi Péter interjúja Eva Mitrovával, Szlovákia ma­gyarországi nagykövetével • Egy pohár víz • Hamis vágyak ellenszelében állva Dusza István tárcasorozata • Nyelvünkről - nyelvünkért S. Forgon Szilvia beszélgetése Jakab István nyelvésszel • A Vigadó Ordódy Vilmos riportja • A fák lelke bennünk tük­röződik T. Szilvássy László riportja 32 oldalas színes magazinunk sok érdekességgel, részletes rá­dió- és tévéműsorral Ajándék az elsősöknek A Rimaszombat és Vidéke Célalap beváltotta ígéretét Az év elején nagy politikai vihart kavart a Rimaszombat és Vi­déke Célalap felhívása, amely arra buzdította a magyar csalá­dokat, hogy írassák magyar alapiskolába gyermekeiket. Érvei­ket Komenský tanításával támasztották alá: az anyanyelvi isko­la adja a legjobb tudást. A felhívás nem irányult mások ellen, mégis uszító kampányt váltott ki. Érdekes módon nem a kurató­riumot támadták, hanem - kerülő utakon - a pedagógusokat félemlítették meg. A kampány azt sérelmezte, hogy a célalap 200 korona támogatást ígért azoknak a családoknak, amelyek ma­gyar alapiskolába íratják gyermekeiket. A felhívás ellenzői el­lenpropagandát indítottak a nemzetiségileg vegyes területen, többek között olyan híreket.terjesztve, hogy az ígéretnek nincs valós alapja, a felhívás csupán ügyes politikai húzás, a támoga­tás üres beszéd, stb. Eljött a szeptember, meg­kezdődött az új tanév. A célalap felhívása feledésbe merült. Most kezdenek újra visszaemlékezni a szülők, amikor az alapiskolákban megjelennek a Rimaszombat és Vidéke Célalap kuratóriumának tagjai és csomagokat oszlanak szét az elsősök között. Mi a feledi alap­iskolában kísértük figyelemmel az ajándékozást. - Nem tudom, mi lesz a csomag­ban - mondta Lehocky Rozália, az első osztályosok tanító nénije -, én azt szeretném, ha füzeteket is kapná­nak. Huszonöt tanulónk van, sajnos egynegyedének nincs füzete. Kevés­ke tartalékunkat osztottam szét, de ha betelik, nem lesz mibe írni. Délután háromkor, a megbeszélt időpontban érkezett az iskolába Boros Zoltán mérnök, a célalap ku­ratóriumának elnöke. - A napok­ban mind a huszonöt magyar tan­nyelvű alapiskolába eljuttatjuk a csomagokat - mondta -, közel 430 Izgalmas és örömteli pillanat - a csomag ki­bontása (A szerző felvétele) elsős kapja meg az ígért ajándékot. A felhívás után összeült a Rima­szombat és Vidéke Célalap kurató­riuma és megtárgyalta, hogyan len­ne legcélszerűbb teljesíteni az ígé­retünket. Abban állapodtunk meg, hogy füzeteket, tanszereket vásá­rolunk, hiszen a célalap a művelődést szolgálja. A készpénz szétosztása, újabb bonyodalmakat vonhatott volna maga után. Felvet­tük a kapcsolatot a pedagógusok­kal, kikértük véleményüket, me­lyek azok a tanszerek, amelyek nélkülözhetetlenek az első osztály­ban, azokat vásároltuk meg és rak­tuk be a csomagba. Miután a szülők részéről Filo Ka­talin megköszönte a célalap ajándé­kát, felbontottunk egy csomagot. ­Egész évre elegendő füzet, filctoll, ceruza és más olyan kellék van ben­ne, amire szükségük lesz a gyere­keknek - nyilatkozta Lehocky Ro­zália tanítónő. Filo Katalin, szülő: ­A Rimaszombat és Vi­déke Célalapnak né­hány nap alatt nagy híre lett a környéken. Bizto­san tudom, hogy egy ilyen alapot szívesen támogatnak a vállalko­zók. Szükséges is, hi­szen jövőre újabb elsősök jönnek, s na­gyon jó lenne, ha azo­kat is tudnák támogatni. Trifonti Adolf, szülő: - Tudtam a cél­alap felhívásáról, de őszintén szólva, nem nagyon hittem benne. Megvásároltuk a füze­teket. de nem számít, hiszen hosszú az év, biztosan teleírja vala­mennyit a fiam. Na­gyon örülünk, hogy valaki gondolt ezekre a gyerekekre. Köszönjük mindazoknak, akiknek ez az eszükbe jutott, és azoknak, akik megva­lósították. FARKAS OTTÓ Hatalom és erkölcs A nyitrai fesztiválon a Budapesti Kamaraszínház Várhatóan a Divadelná Nitra '94 nemzetközi színházi fesztivál egyik kiemel­kedő előadását láthatják ma Nyitrán. Este hétkor mutatja be a Budapesti Kama­raszínház, Ruszt József rendezésében, Christopher Marlow 11. Eduard című drá­máját. A Gálffi László alakításában látható uralkodó pontosan felismerhetően mai ember, aki Forgách András, a darab fordítója szerint csak szeretni vagy gyűlölni tud, s ennek ellenére csodálatra méltóan tud király lenni. Olyan király, aki uralkodik ugyan, de mindvégig ember marad, gyarlóságokkal, érdekből hűséges alattvalókkal és saját egyéniségének ellentmondásaival. (d-n) Stabil kormányra van szükség (Új Szó-tudósítás) Az Együttélés hisz a közvéleménykutatások ered­ményeinek, és biztosra veszi, hogy a hármas koalíció bejut a parlamentbe -jelentette ki mozgalma tegnapi saj­tóértekezletén Duray Miklós. Az Együttélést - tette hozzá - Szlovákia rövid távú kilátásai is érdeklik, ame­lyek nagymértékben függenek attól, hogy ki alakítja meg az új kormányt. Duray kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a választások nyomán olyan ka­binet jöjjön létre, amely kellő támo­gatottsággal rendelkezik ahhoz, hogy négy éven át stabilan kormányozhas­sa az országot. Egy kérdés kapcsán csodálkozását fejezte ki, hogy a vá­lasztások előtt nem folytak széles körű tárgyalások azok között a pár­tok között, amelyek egymás potenci­ális koalíciós partnereiként jöhetnek szóba. A továbbiakban megjegyezte: a szlovák politikusok többnyire arról beszélnek, hogy miért nem tudnak koalícióra lépni a magyar pártokkal, és nem arról, hogy milyen feltételek között tartanák ezt elképzelhetőnek. Duray szerint a a jelekből arra lehet következtetni, hogy a választások után nemzetileg egységes, tehát ma­gyarok nélküli kormányt igyekeznek majd létrehozni. Kvarda József beszámolt arról, hogy az államigazgatási szervek le­vélben kértek magyarázatot faluja, Csenke képviselő-testületének dönté­sére, amiért egy órával előbbre hoz­ták a választások kezdetét. A jövőben szerinte ügyelni kell arra, hogy az ál­lamigazgatás csak a törvényben meg­szabott, hatáskörébe tartozó esetek­ben szólhasson bele az önkormányza­tok tevékenységébe. (horváth* AHOGY ÉN LÁTOM Csendőrpertu Igazság szerint így kellene feltennem a kérdést: választási kampány idején szabad-e óriásplakátot, közismertebb nevén billboardot átrajzolni. Konk­rétabban és a népi alkotóművészet meghonosodott jelképrendszerét figyelembe véve: szabad-e Hit­ler-bajuszt és Lenin-szakállt festeni a nagyterje­delmű fényképeken szereplő közéleti kitűnőségek orcájára. Vagy illendő dolog-e jól megtermett lal­loszt (lásd: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest 1973, 649. old.) raj­zolni miniszterviselt hölgy fülébe orientálva. Mivel közelednek a kampánycsend órái. még­sem így teszem fel a kérdést, hanem így: illik-e választási kampány idején visszategezni a rendőrt, ha az igazoltatás közben egyes szám második sze­mélyében szólítja meg az embert. Pozsony és a kampány kellős közepén történt, hogy az egyik rendőrjárőr arra lett figyelmes, va­laki már megint átrajzolja a billboardot. Elkapták az illetőt. Az esetnek szemtanúi is voltak. Volt, aki kárörvendett, hogy szőrős romboidokkal, spontán jelszavakkal mázolták tele a hirdetőtáblát, volt, aki méltatlankodott. Mindenki pártállása sze­rint reagált. Párt pedig, mint tudjuk, van Szlováki­ában legalább tizennyolc. Egy, csak nézelődő egyetemistát is igazoltattak. Egyes szám második személyben szólt hozzá a rendőr. A diák vagy nem olvasta a Mi illik, mi nem illik című kiadványt, vagy tánciskolás korá­ban éppen hiányzott az óráról, amikor az illemsza­bályok tudora arról tartott előadást, kivel illik és kivel nem illik tegeződni. A diák - mi tagadás - visszategezte a rendőrt. Aki ezen úgy meglepődött, hogy azt sem vette észre, közben kereket oldott a billboard-művész. A rend derék őre rádiótelefonon nyomban erősí­tést kért, ami meg is érkezett, és a diákot ártalmat­lanná tette. Ami azt jelenti, hogy az erősítés egyik tagja gyomorszájon vágta a diákot, a többiek a földre teperték, és jól megrugdosták. Majd bevitték a rendőrszobára. Mint később kiderült tévedés történt. A diák té­vedett. Azt gondolta, hogy a járőröző rendőr a leg­jobb indulattal van iránta, és ennek jeléül ajánlotta fel tegeződjenek össze. Mi, akik annak idején nem blicceltük el az illem­tanórákat, tudjuk, amit tudni kell. Tisztában va­gyunk vele, hogy például ha reprezentációs bált tart a helyőrség és az ezredes letegezi a hadnagyot, visszategezni csak akkor szabad, ha már mindket­ten az asztal alá itták magukat. És azt sem szabad komolyan venni, ha a plébános gyóntatás közben kezd az emberrel tegeződni. És így tovább. Az ilyen élethelyzetekre nézve pontos eligazí­tást ad a Társadalmi Lexikon. Két nap óta csak ezt a művet forgatom, de arra nézve nem találtam benne eligazítást, mitévő legyen az ember, ha olyan rendőr ajánlja fel a brúdert, akinek nyolcvan centiméteres gumibot van a kezében. A diák mindenesetre megjegyezte az igazol­tatók kocsijának rendszámát és az őt gyomor­szájon vágó rendőr azonosítási számát. Miután tíz órányi kihallgatást követően elengedték a rendőrség épületéből, panaszt tett. Lehet hogy az ügyészségre kerül az eset. Akárhogy végződik is az ügy, annyit már most lehet gya­nítani, hogy némely rendőröknek egészen kü­lönbejáratú elképzelései vannak a szlovákiai demokrácia jövőjéről. TÓTH MIHÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents