Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-22 / 219. szám, csütörtök

4 1994. SZEPTEMBER 22. TEGNAP OLVASTUK I Szalmaszál a fuldoklónak? Törökország messzire van... Nehéz dolga van a magyar külpolitikának. Még akkor is, ha a pótköltségve­tésnek az államháztartás szinte minden területét érintő restriktív megszorítása éppen ezt a tárcát hagyta legérintetlenebbül (talán nem véletlenül, ha figyelem­be vesszük, a mostani kormányfő öt évvel ezelőtti hivataláról van szó). Igaz, senki nem várt látványos csodákat az új kormány hivatalba lépése után. A meg­valósuló csodák némiképp megmosolyogtató példája volt e nyáron a II. Szulej­mán szultánnak emelt mohácsi emlékmű kapcsán kirakatba emelt török-magyar megbékélést emlegető példálózás a magyar sajtóban. Hiszen, míg Törökország messzire van, s a török-magyar viszony a gazdasági érdekek mellett legfeljebb történészi téma, addig a közvetlen szomszédság viszonyában több évtizedes, a jó kapcsolatokat terhelő ballasztot kell maga előtt görgetnie a magyar külügynek. Az előző kormánynak Ukrajnával kötött gyors alapszerződése után ráadásul vár­ható volt, hogy Románia, Szlovákia és Szerbia, a helyzetet kihasználva, szintén szorgalmazni fogja a minél előbbi garanciákat a határok sérthetetlenségéről. Ezen mit sem változtat a tény, hogy Magyarország több nemzetközi szerződés­ben kinyilvánította erre vonatkozó pozitív álláspontját. Mert hát erről van szó elsősorban: az utódállamok számára a határok örökös­sége, Magyarországnak pedig a határain kívül élő nemzetrészek jogainak betar­tása jelentik a prioritást. Az első lépések után (melyek csekély eredményt hoz­tak) egyre nyilvánvalóbb, nem lehet látszatmegoldásokra törekedni, s ha törik, ha szakad, mindenáron alapszerződéseket kötni, melyek nyitva hagynak minden fontos kérdést. A deklaratív (bármilyen szintű) szándéknyilatkozatok helyett fontosabb és sürgetőbb a szomszédokkal való viszony bilaterális rendezése, hi­szen minden országban más színezetűek és dimenziójúak a problémák. Az apró biztató jelek mellett (a román kormány „odaszólása" Funarnak), sajnos, látni kell azokat a törekvéseket, amelyek egyike éppen a napokban vert nagy port: egy esetleges szerb-román-szlovák közös egyezkedésről a (magyar) kisebbsé­gek kérdésében. A román hadügyminisztérium titkos „kisebbség-megrendsza­bályozó" provokatív terve pedig mindennek nevezhető, csak éppen a jószom­szédi viszonyra való törekvés jelének nem. Ugyanakkor nem lehel felednünk azt sem, hogy tavaly éppen Michal Kováé szlovák államfő volt az, aki félajánlotta Leonyid Kravcsuknak a két ország kisebbségi kérdésében a „közös fellépést". Nem véletlen, hogy éppen a sokat támadott és egyes körökben megkérdőjelezett magyar-ukrán alapszerződés révén kapott elutasító választ Kováč elnök. Nyilvánvalóan az sem mindegy, hogy két ország között milyen garnitúra köt nagy horderejű és évtizedekre kiható szerződést. Semmiképp sem lehet sikernek elkönyvelni egy instabil, az illető országot sorozatos válságokba sodró, vagy ideiglenes, labilis pozíciójú kormánnyal kötött alapszerződést. Lehet, hogy a magyar külpolitikának még sok békát le kell nyelnie, míg sikerül az alapkérdé­sekben megegyeznie szomszédaival. Alapszerződéseket azonban nem lehet (s itt a kérdésben minap nyilatkozó Kiss Gy. Csabának kell igazat adnunk) a kollek­tív elv alapján kötni, csak kétoldalú, a vitás kérdéseket tisztázó, a kölcsönös tra­umákat türelmesen feloldó tárgyalások és gyakorlati megoldásokat jelentő ga­ranciák után. Magyarország - bármily fontos lenne a jelenlegi kormánynak a belpolitikai színtérre kivetítenie külföldi sikereit - nincs abban a helyzetben, hogy egyszerre követeljen minden szomszédjától átfogó garanciákat a kisebbsé­gi kérdés azonnali megoldására. Ezt csak egy komplex, egész Európát magába foglaló rendezési terv vagy szerződés tudja megoldani. Addig marad a k<- csö­nös érdekek alapján folytatott kétoldalú egyezkedés. S talán nem járunk messze az igazságtól, ha a kölcsönös érdekekre helyezzük a hangsúlyt. Kövesdi Károly Akad vevő a vajáni salakhegyre is? COPUS EXPO '94 MOZAIK KAMPÁNYHÍREK | ÚJSZÓ— Amerikai tapogatózások Az USA kereskedelmi tanácsosa a Komáromi járásban (Új Szó-tudósítás) A Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara ko­máromi irodájának szervezésében tegnap a Duna-parti városban találkozott Christopher Sandrolini, a pozsonyi amerikai nagykö­vetség kereskedelmi tanácsosa a régió néhány vállalkozójával, il­letve vállalati vezetőjével. A találkozóra Sandrolini úr kérésére ke­rült sor, hogy ne csak a fővárosban, illetve annak közvetlen köze­lében élő kereskedők véleményét ismerje meg, hanem a más régi­ókban tevékenykedőkét is. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom lakossági fórumai ma: Madar 19.00 - Bárdos Gyula, Sárközy Klára: Marcelháza 20.00 ­Csáky Pál, Sárközy Klára, Bárdos Gyula, Hóka László; Tompa-Horváti - 18.1X) - Princzkel József; Csúz ­18.00 - Csáky Pál, Hóka László; Nagy­abony - 19.00 - Farkas Pál, Fóthy János, Mózes Ferenc; Királyrév ­19.00 - Ásványi László, Szatmáry György; Csiffár - 19.00- Bugár Béla: Kőkeszi - 19.00- Molnár József, Tal­pas Margit; Hegyi - 18.30 - Munyók István, Gálya István, Paholics Gábor; Kisráska - 19.30 - Csatlós István, Li­zák Páter, Hornyák János', Szolnocska - 19.00 - Orosz Erich; Pólyán - 19.00 - Barta Pál; Szilice - 17.30 - Havasi Péter, Gálán Géza, Krivánszkv Miklós; Pelsőc - 18.30 - Havasi Péter, Gálán Géza, Krivánszky Miklós. A fórumok a helyi művelődési házakban kerülnek megrendezésre. K-130 * * Tisztelettel értesítjük, hogy az MKDM Pozsony II. kerületi alap­szervezete választási gyűlést szervez ma 18.00 órakor a CULTUS művelődési központban (Herlianska 5„ I. emelet). A találkozón bemutat­koznak a magyar koalíció 4-es listá­ján induló, az MKDM pozsonyi kép­viselőjelöltjei, és válaszolnak kérdé­seikre. A rendezvényen örömmel várjuk a főrévi és a vereknyei válasz­tókat is. Az MKDM Pozsony II. ke­rületi alapszervezete K-129 Beszéljük meg, hogyan tovább cím­mel lakossági fórumokat szerveznek az Együttélés helyi szervezetei ma: Pólyánban - 19,00 - Pásztor Ist­ván, Gilányi Istx'án; Szolnocskán ­19.00 - Szakszón Géza, Erdélyi Gábor, Iskén - 18,30 és Bésen - Fuksz Sán­dor. Molnár Károly, Gabri Rudolf; Miglécen - 19,00 - Balassa Zoltán, Albert Sándor, Lekenyén - 16,30 ­Köteles László, Görgey Árpád; Gicén - 16,30 - Katrenics Károly; Pelsőcön - 18,30 - Köteles László, Görgey Ár­pád, Katrenics Károly; Feleden ­18,00 - Komlósy Zsolt, Batta István; Gömörben - 18,(X) - Kovács István, Csutor Mária, Barassó lst\'án; Pálfa­lán - 19,00 - Boros Zoltán; Dacsoke­sziben - 18,30 - Urbán Aladár, Hru­bik Béla, Mag József; Csiffáron ­19,00 - Dolník Erzsébet; Felsőszecsén - 18,30 - Harna István; Madaron ­19.00, és Marcelházán 20,00 - Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit, Fehér Miklós, Bajnok István; Csúzon - 18,00 - Batta Attila, Száraz Dénes, Kele La­jos, Filakovszky János, Forró László; Farkastion - 20,00 - Rózsa Ernő; Ki­rályréven - 19,00 - Hulkó Gábor, Pázmány Péter részvételével. A fóru­mok a helyi művelődési központokban kerülnek megrendezésre. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak az Együtt­élés képviselői. K-131 Az Együttélés kampányzáró ren­dezvényén a 100 tagú Budapest Ci­gányzenekar muzsikál szeptember 27-én, kedden este 18 órai kezdettel a dunaszerdahelyi sportcsarnokban. Jegyelővétel: az Együttélés duna­szerdahelyi irodájában (Szabadság tér 1203/7, - a Duna Szállóval szem­ben - II. emelet 208-as iroda 9,00-13,00 óráig és a sportcsarnok­ban naponta, vasárnap kivételével, 7,00-21,00). K-126 A Magyar Polgári Párt lakossági fórumai ma: Palást 17,30és Ipolyság 19,30-dr. A Nagy László; Bodak - 15,30, Vajka - 17,30 és Doborgaz 19,30 - dr. Mé­száros Lajos; Harkács 17,30 és Han­va 19,30 - dr. Világi Oszkár, Jóba Mi­hály mérnök, Ferencz József; Vilke ­19,00 - Takács János; Szepsi - 19,00 - dr. Pirovits László, Máriássy Péter, Reiter Géza, Horváth Dénes, Szabó Béla. Koalíciós kampánygyűlések: Csúz - 18,00 - Könözsi László mér­nök; Király rév - 19,00 és Farkasd 20,30 - Tóth Károly. A lakossági fóru­mok a helyi művelődési házakban ke­rülnek megrendezésre. K-132 Az USA a Szlovákiába kihelye­zett 50 millió dollárnyi tőkével a fiatal ország negyedik legnagyobb külföldi befektetője. Hogy ez az összeg sok vagy kevés, arra egyértelmű választ adnak a kör­nyező országokbani befektetések. Például Magyarországon 2 milli­árd dollárnyi tőkével van jelen azon a piacon, ahol más nyugati államoknak is aránylag nagy a be­fektetési kedvük. Az eredményes lengyel diplomáciának köszön­hetően a külföldi befektetések te­rén északi szomszédunk is ked­vező helyet foglal el. Annak érdekében, hogy az Egyesült Államok megerősítse szlovákiai pozícióit, több progra­mot is kínál a szlovák, illetve az amerikai kereskedők számára. Sandrolini úr elmondta, a progra­mok mindegyike abban segít, hogy az amerikai kereskedők megfelelő szlovákiai partnerekre találjanak, továbbá segít a felmerülő akadá­lyok leküzdésében, s ha kell, a vá­sárlókat kedvezményes hitelekhez juttatja. Hogy az amerikai keres­kedők jobban megismerhessék a Az elmúlt napokban a szlovák kor­mány szervezésében került sor/l válla­lati és pénzügyi szektor reformja a transzformálódó gazdaságokban cím­mel tartott szemináriumra. A rendez­vényen többek között napirendi téma volt a vállalatok fizetésképtelenségé­nek rendkívül időszerű kérdése. Ezzel kapcsolatban többször is elhangzott a „csőd" kifejezés. Olyan súlyos kérdésről van szó, amelyre tulajdonképpen egyetlen for­dulat utáni kormány (legyen szó szö­vetségiről vagy a már önálló szlovák kormányok valamelyikéről) sem adott egyértelmű választ, egyetlen kormány­nak sem volt még mersze a fejlődésre képtelen vállalatok ilyen módon tör­ténő felszámolására. Már (vagy elsősorban) a szociális béke megőrzése érdekében sem. Tulajdonképpen ezért nem lépett hatályba a csődtörvény. szlovák gazdaság struktúráját, megismerkedhessenek a piaci le­hetőségekkel, a szlovákiai cégek­nek felajánlják: díjmentesen közöl­hetnek információkat vállalatukról az USA Kereskedelmi Minisztériu­mának „Eastern Europe Looks for Partners" című kétheti kiadványá­ban, amely az amerikai vállalatok zöméhez eljut. Ugyanakkor a ma­gukról információt nyújtó szlová­kiai vállalatok bekerülnek az emlí­tett minisztérium nemzeti kereske­delmi adatbázisába. A program eredményességét a nagykövetség munkatársai későbbi, személyes kapcsolatfelvétel során kívánják megállapítani. KOSÁR DEZSŐ Amennyiben lapunk vállakozó kedvű olvasói bővebben ér­deklődnek az USA Kereskedelmi Minisztériumának kelet-európai programjai iránt, bővebb tájékozta­tást a nagykövetség kereskedelmi ki­rendeltségén kapnak: - írásban: Obchodné oddelenie, Grösslingova 35, 811 09 Bratislava - vagy telefonon: 07/381 079, 381 098, fax: 07/361 085 Szlovákiában a vállalatok felszámolá­sáról azok, alapítói, nem pedig a hite­lezői döntenek. Kevesen tudatosítják azonban, hogy a csődnek nem kell okvetlenül a válla­lat azonnali és teljes felszámolását je­lentenie. A kormánynak szándékában áll a szóban forgó törvény módosításá­nak előkészítése, s a tervezett módosí­tás lehetővé tenné, hogy a csődeljárás­ba beépítsenek egy ún. szanációs, tehát a vállalat talpra állítását elsősegítő programot. Ha már ez sem segít - a vállalat képtelen rendezni tartozásait, és a törvényes határidőn belül nem találja meg a gödörből való kijutás módszerét akkor jöhet a végső csődeljárás, vagyis a vállalat teljes felszámolása. A fuldokló vállalat tehát a teljes csőd előtt még mindig belekapaszkodhat majd abba a bizonyos szalmaszálba... (Igor Žvach, Národná obroda) (Üj Szó-információ) A Nagykapo­son október végén sorra kerülő nem­zetközi árumintavásár és üzletember­találkozó iránt határainkon túl is nagy az érdeklődés - tudtuk meg tegnap Fuksz Sándortól, a rendezvényt szer­vező Globál Kft. ügyvezetőjétől. Az ung-vidéki városkában Lengyelor­szágból. Romániából, Magyarország­ról és Szlovákiából összesen közel harminc, építőanyagok, valamint lak­berendezések gyártására és forgalma­zására szakosodott cég szeretné be­mutatni termékeit, illetve üzletet, gaz­dasági együttműködési szerződést kötni a helyi érdeklődőkkel. A há­zigazdák többek között szeretnék az építőipari cégek Kapósra ellátogató szakembereihek figyelmébe ajánlani a vajáni salakhegyet - további hasz­nosításra. A szervezők a vállalkozók számára szemináriumot is rendeznek, amelyen a határmenti gazdasági együttműködéssel kapcsolatos tudni­valókat ismertetik a szakemberek. (g-D AHOGY ÉN LÁTOM í Bocsánatos nacionalizmus Egy-egy választást követően a nyugati politikai elemzők - ha másként nem, lábjegyzetben - min­dig külön foglalkoznak azzal is, minek köszön­hető, hogy a szélsőséges pártok továbbra is a köz­élet peremén maradtak, illetve hogy mi mindennel függ össze az előretörésük, amennyiben parla­menti tényezővé sikerült válniuk. Tíz-tizenkét nap múlva majd a szlovákiai vá­lasztásokról is bizonyára megjelenik a nyugati új­ságokban néhány elemzés, és amelyik politológus komolyan veszi a dolgát, annak bizony megle­hetősen terjedelmes „lábjegyzetet" kell írnia. Rá­adásul nem arról, hogy miért sikerült a szélsősége­seknek előretörniük, hanem - ha nevén akarják nevezni a gyereket - arról, hogy miért értek el a demokratikus erők oly szerény eredményeket a politikai radikalizmus visszaszorításában. A szélsőségesség nálunk elsősorban a naciona­lizmusban nyilvánul meg, és - meglepő módon ­csak másodsorban nyergeli meg a szociális dema­gógiában rejlő lehetőségeket. Ez abból következik, hogy sem a Demokratikus Szlovákiért Mozgalom­nak, sem a Szlovák Nemzeti Pártnak nincs „olvas­ható"' gazdaságátalakítási politikája. A Szlovák Munkásszövétségről már nem is beszélve... Így csak a nemzeti gondolatra tudnak építeni. És mivel a csehektől már különvált Szlovákia, a Prága démonizálásában rejlő lehetőségek megle­hetősen beszűkültek, a nemzeti nehéztüzérség így egy célpontra, a magyar kisebbségre összpontosít. Normális társadalmakban már gyakran megfi­gyelték, hogy a választási kampány során a mocs­kolódás ellentétes hatást vált(hat) ki. Magyaror­szágon a tavaszi választások során ez egyér­telműen megmutatkozott; Horn Gyula pártja állí­tólag nem kis mértékben annak köszönhette el­söprő győzelmét, hogy a Magyar Demokrata Fó­rum által pártosított rádió és televízió a szavazás előtti napokban oly válogatott és övön aluli szidal­makat zúdított a Magyar Szocialista Pártra. Magyarként ezt nem kis büszkeséggel írom, és felteszem a kérdést: várható-e, hogy Szlovákiában esetleg szintén működésbe lép ez a tömeglélektani mechanizmus? Amit akár így is nevezhetnék: ter­mészetes igazságérzet. Úgy tűnik, hogy a politikai élet bizonyos tarto­mányaiban nálunk is érvényesül ez a jelenség. Sajnos, csak szlovák-szlovák viszonylatban. Na­gyon valószínű, Michal Kováč köztársasági elnök népszerűségének kimondottan jót tesz, hogy Mečiarék oly kíméletlenül és légbőlkapott érve­ket hangoztatva gyalázzák. Szlovák-magyar vi­szonylatban viszont alig történt e téren elmozdu­lás. Néhány szlovák publicista ugyan már meg­pendítette, hogy ideje lenne szemügyre venni pél­dául az ország integritásának magyarok általi veszélyeztetéséről szóló híresztelések valóságtar­talmát. Vagy statisztikai adatokkal is alátámasz­tani, vajon a magyarok nemzetlenítik-e el a szlo­vákokat, vagy a szlovákok a magyarokat stb. Ezek a kezdeményezések azonban „ott, ahol a po­litikát csinálják", tehát a mérsékelt szlovák pár­tokban nem találtak visszhangra. A szlovák politikai pártok (tisztelet a kivétel­nek) bocsánatos bűnnek tekintik a nacionalizmust. E vonatkozásban tanúsított szótlanságukból csak erre lehet következtetni. Persze, Weisséknek, Čarnogurskýéknak, Mo­ravčíkéknak és másoknak konkrét közegben kell politizálniuk, így ezernyi módon meg tudják ideo­logizálni, hogy demokrata létükre itt és most (vá­lasztások) miért nem érvényesítik természetes igaz­ságérzetüket. Azt, amit bizonyára joggal elvárnak ők is az egyszerű szlovák emberektől. A végeredmény szempontjából azonban telje­sen közömbös, hogy miért maradnak szótlanok. Pedig szótlanságuknak könnyen az lehet a vége­redménye, hogy éppen a nemzeti radikalizmus okán oda sodródik Szlovákia, ahova Románia és a volt Jugoszlávia került. TÓTH MIHÁLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents