Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-20 / 217. szám, kedd

4 PUBLICISZTIKA ÚJ SZÓ 1994. SZEPTEMBER 20. A bosszú eszköze: a gyermek Méry Gábor illusztrációs felvétele Összeházasodtak 1984-ben, elváltak 1994-ben. Nem az elsők voltak, de nem is az utolsók, akik így cselekedtek. A veszekedések, verekedések elől T. Katalin kisfiával a szüleihez menekült, miközben a gyermek érdekeit szem előtt tartva nem korlátozta az apa és fia találkozását. Tavaly viszont a vágsellyei bútsú alkalmával T. I. elvitte magához 8 éves gyermekét, ám a megbeszélt időben édesanyjának nem adta vissza. Azzal érvelt, hogy fia nála akar maradni, sőt, maga a gyermek is kijelentette, hogy nem akar megválni megszokott környezetétől, szobájától, környékbeli pajtásaitól. A férj 1993 nyarán a házasság felbontását kérte, s a bíróság 1994 márciusában kimondta a válást. S mivel a kisfiú jogtalanul ugyan, de nála tartózkodott, a bíróság, figyelembe véve a pszichológus véleményezését, az apának ítélte. Azzal persze, hogy az anya hetente kétszer, kedden és csütörtökön délután, valamint minden második hétvégén találkozhat, együtt lehet a fiával. A valóság az, hogy nem találkozhat. anyai jogaival nem élhet. Az érvényes bírósági végzés ellenére sem, mivel a volt férj különböző ürüggyel nem teszi számára lehetővé. Sőt. Jogfosztott anya Régiónkban nem túl gyakori, hogy a bíróság nem az anyának ítéli a kiskorú gyermeket. Az sem fordul elő nagyon sokszor, hogy az anya szinte bénultan mindenbe beleegyezik, s Türelem Kezdhetném azzal a türelemmel, amivel az ember a bajait, a gondjait igyekszik megszüntetni vagy megoldani. Idő' és lelki állóképesség is szükséges hozzá. Tűrés, amely néha már túlnő a testi és lelki erőfeszítés mértékén. Megmaradhat-e az ember türelmesnek, toleránsnak, ha már-már naponta, többszázezred magával tapasztalhatja, hogy a szlovákiai magyarokat valamely politikai erő újra a bűnösök szerepébe kényszerítené? Meg kell maradnia. Legalábbis erre készteti józansága, amelyei nélkülözhetetlen erkölcsi értékké növelnek ezek a támadások. Tévedés lenne azt hinni, hogy mindez valami új jelenség a szovákiai demokráciában. Nem tudtak ellene tenni a magyar politikai pártok képviselői, de a demokratikus elveket követő szlovák politikai erők sem. Talán ezért is tapasztalhatjuk, mennyire fontos ebben a kérdésben a közvetlen kapcsolat, a személyes jelenlét, találkozás, barátság. Mindez arról jutott eszembe, hogy tegnapelőtt Dolný Kubín-i vendégeink voltak, akikkel egy a nemrég létrejött lengyel-szlovák regionális együttműködés keretében megvalósítható üzleti kapcsolatról tárgyaltunk. Az eltelt két óra alatt egyetlen percre sem kételkedtünk egymásban. Senki sem csodálkozott azon, hogy fiunknak magyar, szlovák, német és angol könyvei vannak. Az sem lepte meg őket, hogy hol magyar, hol szlovák barátai telefonáltak neki. Egyikünknek sem áll érdekében a másik lenézése, lekicsinylése és megalázása. Bizonyára nem egyedi esetről van szó. Éppen ezért csak türelemmelfogadható az a hír, mely szerint valakik újra bűnösnek tekintik a szlovákiai magyarokat, és politikai képviseletünket veszik célba. Meg kell őrizni józanságunkat és a türelmességet. Meddig? Amíg vendégeink érkeznek Alsókubinból, amíg halvány esélye is mutatkozik a megértő együttműködésnek. DUSZA ISTVÁN hagyja magát megfosztani legősibb jogától. Hogy oroszlán módjára nem harcol az ítélet megmásításáért. Hogy vállalja a megaláztatást, a szóbeszédet, de főleg a fájdalmat. - Mostanáig azt hittem, hogy a fiamnak azzal teszek jót, ha elfogadom a pszichológus tanácsait. Ö ugyanis ana figyelmeztetett, hogy ha a gyereket akarata ellenérc nekem ítélik, elfordulhat tőlem, és számolnom kell azzal, a legkisebb összetűzést követően az apjához szökhet, nála találhat „menedéket". A pszichológiai vizsgálatok során ugyan kiderült, hogy érzelmileg egyformán ragaszkodik mindkettőnkhöz, ám igényli megszokott környezetét, a családi ház adta kényelmet, barátait. Ezért ajánlotta. maradjon egyelőre az apjánál, de figyelmeztetett, legyek vele minél többet, nehogy a kapcsolatunkba törés álljon be. Nehezen fogadtam el érvelését... Végül elhitette velem, hogy a gyerek érdekei a legfontosabbak. Ma már tudom, nem lett volna szabad hallgatnom senkire. A volt férjem ugyanis mindent megtett és megtesz azért, hogy a megszabott időben a fiammal ne találkozhassam. Egy kilencéves gyerek könnyen befolyásolható, megvásárolható. Akár azzal, hogy pénzt kap, akár azzal, hogy szabadjára engedik. Hibáztam, hagytam elfajulni a dolgokat, hagytam, hogy ellenem fordítsák - mesélte kétségbeesetten a vágsellyei körzeti hivatal gyermekvédelmi osztályán, majd unszolásomra előadta az előzményeket is. Házassága elromlásának történetét. - Kapcsolatunk négy évvel ezelőtt fordult rosszra. Azóta, hogy vállalkozásba fogtunk, s a férjem inni, majd féltékenykedni kezdett. Részegen aztán egyre többször megvert, fojtogatott, de nem lehetett vele szót érteni józanul sem. Volt olyan hónap, ami• Egyáltalán: hogyan kerültetek Amerikába? - A legtömörebben: ajánlásra. Dobos Lászlóéra, sőt tán egy kicsit Sunyovszky Szilviáéra is. S hogy kinek? Az együttest meghívta a clevelandi székhelyű Magyar Baráti Közösség, az útiköltséget pedig a magyar kulturális minisztérium állta. így aztán augusztus 19-én már csak fel kellett ülnünk a repülőre... kor a vendéglőnkben 12 ezer koronás fogyasztása volt. Nem mondom, hogy az egész az ő torkán folyt le, a barátait is vendégül látta. Közvetlen környezetünk tudott vitáinkról, a sógornőin velünk dolgozott. Hányszor figyelmeztette a férjemet, de eredménytelenül... Tavaly februárban betelt a pohár, gyerekestül Vágkirályfára, a szüleimhez költöztem. Igaz, hogy elvittem a személyautót, de a személyes holmimon kívül, amit csak nagy sokára kaptam vissza, mindenem a házban maradt. Azután pedig, hogy a férjem elvitte a fiamat, Vágsellyén albérletbe költöztem, hiszen gyermekem közelében akartam lenni. A megszabott időpontban hiába mentem érte az iskolába, a pedagógus sajnálattal közölte, hogy az apja már elvitte. Június végén, a bizonyítványosztás napján sem várhatott • Anélkül, hogy a fiúk majdani élménybeszámolóját „ellőnéd", mi volt a program, dióhéjban? - De tényleg csak a címszavaknál maradva, jó? Elsőként: Toledo, fellépés az ottani Magyar Napon. Toledo egyébként egy Erie-tóhoz közeli város. Aztán: részvétel a meghívóink által évről évre megrendezett egyhetes művelődési táborban. Itt számtalan érmeg, az apja magával vitte a vendéglőbe. Utánuk mentem. Amikor követeltem a fiamat, a volt férjem azzal rázott le, hogy a gyerek azt üzeni „soha többet látni nem akar". A nyári szünidő alatt is csak véletlenszerűen találkozhattunk. Egyrészt apai nagyszüleivel nyaralt, másrészt a volt férjem nem volt hajlandó tárgyalni a láthatás időpontjáról. Munkahelyén letagadtatta magát, vagy egyszerűen letette a telefonkagylót. Júliusban a szociális osztály gyermekvédelmi osztályán panaszt tettem, de egyelőre nem sokra mentem vele. Jogaim továbbra is csak papíron léteznek. A volt férjem pedig azzal az indokkal, hogy rossz hatással vagyok a gyerekre, meg akarja szüntetni a láthatást! - Hogyan lehetséges, hogy T. I. vállalkozó az érvényes bírósági végzést büntetlenül kijátszhatja? - kérdeztem a gyermekvédelmi osztály előadójától. - Az anyának keményebben kell harcolni a gyermekéért. Tanúkra lesz szüksége althoz, hogy bebizonyítsa, a volt férj gátolja a láthatást. T. Katalin ezután visszakövetelheti a fiát, de számolnia kell azzal, hogy T. családdal nehéz dolga lesz. Kétségbeejtő, a gyermek gyakran csak ürügy arra, hogy a volt házasfelek bántsák egymást. A kisfiú, úgy tűnik, a bosszú eszköze. Hogy ez érzékeny lelkében mekkora törést okoz(hat), csak a későbbiekben szokott kiderülni. Akkor, amikor már késő... dekes emberrel találkoztunk, mint például Sára Sándorral, de ott volt a táborban pl. Gál Sándor is. Külön is megemlíteném Földes Lászlót, alias Hobót, akivel a fiúk szinte perceken belül összebarátkoztak; persze rögtön muzsikáltak is egy jót együtt. A Ghýmesnek egyébként volt itt egy nagy sikerű koncertje, egy gyermekműsora, és az utolsó előtti napon egy forró hangulatú táncházban húzták a talpalávalót. Fellépett még az együttes az ugyancsak Ohio állambeli Lorainben, majd Chicagóban, Clevelandben, no és hogy a kanadai „átruccanást" konkrétan Torontóba - ki ne felejtsem... Azóta az együttes tagjai már a turné utolsó napjait muzsikálják, és ha minden a program szerint ment. Noha az újságíró nem vállalhatja a döntőbíró szerepéi, a részrehajlás legkisebb gyanúját is kerülendő, kíváncsi voltam az apa érvelésére. „Nem nyilatkozom..." A vendéglő irodájában vártam meg míg T. I. elintézte anyagi ügyeit, majd előadtam jövetelem okát. Egy kérdésre vártam csak választ, magyarázatot: mivel indokolja a találkozások megakadályozását? - Nem nyilatkozom. Én nem akadályoztam meg semmit... Nem is ment a gyerek után - hadarta el mégis, ám amikor eszébe juttattam néhány időpontot és helyszínt, amikor bizonyíthatóan nem tett eleget a bírósági végzésnek, még mielőtt válaszolhatott volna, közbeszólt az irodában dolgozó hölgy is, T. I. vállalkozó testvére. Nagyon röviden és világosan adta tudtomra, hogy ez családi ügy, s nem tartozik a nyilvánosságra. S mivel a volt sógornője nem tudja bizonyítani, hogy megpróbált kapcsolatba lépni a fiával, ők pedig bizonyítani tudják, hogy nem kereste fel, nem sokra megyek sem én, sem ő. Ezután távozásra szólított fel. T. Katalin helyzete nem könnyű. Mivel kisfiát nem akarja végleg elveszteni vállalnia kell a csatározásokat. Vállalnia kell. hogy gyermeke esetleg neheztelni fog rá amiatt, hogy akár rendőri kíséret igénybevételével, évényesíti majd anyai jogait. Előfordulhat, sok minden, hiszen a gyerek befolyásolható. . Ennek ellenére sem hajlandó lemondani róla és nem tűri, hogy ellene neveljék. A váláskor azt hitte, azzal, hogy a fiát akarata ellenére nem követeli magának, jót tesz vele. Engedékenységének nemcsak ő látja a kárát. A legnagyobb vesztes a kilencéves kisfiú. PÉTERFI SZONYA időközben bemutatkoztak New Yorkban, Washingtonban, hogy majd ismét Toledóban búcsúzzanak Amerikától. Szeptember 21-én érkeznek majd haza. • A legvégére: ha csak három dolgot lenne szabad röviden kiemelned a turnéról - de valóban röviden! -, melyek lennének azok? - Az első: tetszett a zenénk. Többet mondok: nagyon tetszett. A második: rengeteg ismert, érdekes emberrel találkoztunk, az említetteken kívül is. S persze, ők is megismertek minket. A harmadik...? Talán az, hogy véglegesen bebizonyosodott: a zenekar tagjai, immár a „csikókorból" kinőve, felnőtt emberekként is jól ki tudnak jönni egymással. Magyarán: jó barátok maradtak. Mert ilyen hosszú turnét végigcsinálni, ennyi ideig összezártságban, a „tengeralattjáró-effektus" hatása alatt élni, másként nem is lehet. VAS GYULA AHOGY ÉN LÁTOM I Hogyan reagál a magyar koalíció? Úgyszólván kész tényként vagyunk kénytelenek elfogadni, hogy a választásokon Mečiarék bizonyulnak a legerősebbnek, így ők kapnak megbízást a kormányalakításra. Ez azonban még távolról sem jelenti azt, hogy tudnak is kormányt alakítani. Két esztendeje több mint 37 százalékát szerezték meg a szavazatoknak, jelenleg pedig 25-26 százalékos a népszerűségük. Előfordulhat, hogy a legközelebbi két hét folyamán még tovább csökken a népszerűségük. Ebből szükségszerűen következik, hogy a DSZM politikusai csak akkor tudnak a parlamentben többséget elérni, ha a Demokratikus Baloldal Pártja állal vezetett Közös Választás 20 százalékát is maguk mögött tudhatják. Viszont köztudomású, hogy a baloldaliaknak számos szempontból megvan a jó okuk arra, hogy ne akarjanak egy tálból cseresznyézni a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom politikusaival. Ugyanakkor Moravčík miniszterelnök kijelentette, szerinte a jelenlegi körülmények között az eddigi koalíció megtartása jelentené Szlovákia számára az optimális megoldást. Ezt a felfogást egészében véve a Kereszténydemokrata Mozgalom is helyesli. Egészében véve... Mert ugyanakkor a KDM egyik csúcsembere kijelentette: elképzelhetetlennek tartja, hogy a leendő szlovák kormány szilárdsága a magyar parlamenti képviselők szavazatain múljék. Könnyen kiszámítható viszont, hogy a magyar koalíció 10-11 százalékos (vagy akár csak 7 százalék körüli) eredménye nélkül az eddigi koalíció aligha lesz szilárd, főleg ha a Demokrata Párt nem jut be a parlamentbe. Jó lenne tudni, hogy Frantiäek Mikloško csak „kampányolt-e", amikor pártja nevében a magyarokkal kapcsolatos kijelentést tette, vagy elvi álláspontot tolmácsolt? Három-négy héten belül minden kiderül. Addig azonban hasznos lenne, ha a magyar koalíció vezetői minden lehetőségre felkészülnének, és alaposan átgondolnák, hogy a komáromi dokumentumot miként értelmezzék egy lehetséges koalíciós tárgyalás során. Ugyanis teljesen egyértelmű, hogy a szlovák pártok, e dokumentum bizonyos pontjait kifogásolva, ódzkodnak a magyarok kormánytényezőként való befogadásától. Egyvalamit semmiképpen nem lenne szabad a magyar hármas koalíciónak megengednie. Akár kompromisszumok árán is meg kell akadályozni, hogy bármelyik nem szélsőséges szlovák párt a magyarok radikalizmusára hivatkozva lépjen be egy olyan kormányba, amelyben Mečiarék játsszák a főszerepet. A magyar koalíció vezéregyéniségei közül egyesek eddig - valljuk be nem jeleskedtek a politikai taktikában. Hasznos lenne, ha az elkövetkező hónapokban megerőltetnék magukat e téren. Ha Mečiar kerül ismét hatalomra, mindent elveszíthetünk, míg egy szalonképes széles koalíció kormányzásának időszakában lélegzethez juthatunk. Arról már nem is beszélve, hogy elévülhetetlen érdemeket szerezhetünk abban, hogy Szlovákiában a szélsőségesek a politikai élet peremére kerülnek. Mečiarék csak a hatalom birtokában, illetve annak közelségében tudnak tömegbázisra szert tenni. TÓTH MIHÁLY A Ghýmes amerikai turnéja Élménybeszámoló-előzetes Lassan egy hónapja, hogy lapunkban hírt adunk az Ifjú Szivek Ghýmes együttesének amerikai turnéjáról, az együttes menedzserének, Csikmák Mónikának a telefonjelentései alapján. Nos, a Ghýmes folytatja a nagyszabású turnét, Mónika viszont időközben hazaérkezett, mert itthon is számos tennivaló várta. A recsegő telefonvonal helyett tehát élőszóban beszélgethettünk - valóban csak a leglényegesebb dolgokat említve, mert az „igazi" élménybeszámolót természetesen meg kell hagyni a fiúknak.