Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-20 / 217. szám, kedd

1994. SZEPTEMBER 20. •órszö- KALEIDOSZKÓ P Komárom Késik a lakások privatizációja A 182/93-as törvény értelmében tulajdonképpen még a múlt évben elkezdődött a városi önkormányzatok tulajdonába került egykori állami lakások privatizációja. Az említett törvény azonban csak a keretet adja meg a lakások magánkézbe való juttatásához, részletkérdésekben már az egyes képviselő-testületek döntenek. Végső soron a helyi önkormányzatokon múlik, hogy a város tulajdonában levő lakások hány százalékát kínálják fel megvásárlásra, s egyáltalán milyen ütemben bonyolítják le a privatizációt. A komáromi képviselő-testület tavaly novemberben döntött a város tulajdonát képező lakások privatizálásának mikéntjéről. A képviselők a privatizáció előkészítésével, illetve a továbbiak intézésével a Városi Lakásgazdálkodási Vállalatot bízták meg. Kinczer Istvánt, az említett vállalat igazgatóját arról faggattuk, hogy Komáromban milyen ütemben halad a lakások privatizációja, mekkora a bérlők vásárlókedve. - Komáromban megközelítőleg 6300 lakás van jelenleg a város tulajdonában. A képviselőtestület döntése értelmében a lakásoknak az 5-7 százaléka szociális okokból a város tulajdonában marad, a többit privatizáljuk. Ez idáig mintegy kilencszáz lakást kínáltunk fel megvásárlásra a jelenlegi bérlőknek, akik közül csupán kétszázan jelezték, hogy élni kívánnak a felkínált lehetőséggel. - Tudomásom szerint az önök által megállapított lakásárak meg sem közelítik a piaci árakat. Mi lehet hát az oka annak, hogy a bérlők mégsem a vásárlás mellett döntenek ? - A felkínált lakások ára, a felépítésre kapott állami támogatás erősen hullámzó ménéke miatt még azonos nagyságú lakások esetében is meglehetősen ingadozó, de még a legszélsőségesebb esetben sem éri el a 100 ezer koronát. Hogy ennek ellenére a bérlők mégsem a megvásárlás mellett döntenek, azt én elsősorban hanyagságukkal. felelőtlenségükkel és csak kisebb részben az anyagiak hiányával tudom magyarázni. Mert a bérlőknek, miután megkapták ajánlatunkat - mely a lakás árán túl tartalmazza a fizetési feltételeket is-, három hónap gondolkodási idejük marad a döntésre. Annak ellenére, hogy a három hónap épp elég idő a mérlegelésre, sokan figyelmetlenségüknek köszönhetően kicsúsznak a megadott határidőből, és ezzel természetesen a mi munkánkat is hátráltatják. - Milyen kritériumok alapján döntenek a privatizálásra kerülő lakások sorrendjéről? - Egyetlen és legfontosabb szempont az, hogy az ingatlanok tulajdonjogi viszonyai rendezettek legyenek, mivel az egyének nemcsak a lakást vásárolják meg, hanem azt a földterületet is, egészen pontosan annak egy részét, amelyen lakásuk áll. Ezért mi egyelőre azoknak a lakásoknak a privatizációját készítettük elő, amelyeknél a használt földterület a város tulajdonában áll. Egyébként a lakások mintegy 85-90 százalékánál nem merülnek fel ilyen problémák, tulajdonjogi gondok legfőképp az óvárosban vannak. - A város számára mi az előnyösebb: ha magánkézbe kerülnek a lakások, vagy ha megmaradnak a város tulajdonában ? - A város akkor jár jól, ha minél több lakás gazdára talál. Már csak azért is, mert a jelenlegi lakásbérekből igencsak körülményes a lakások fenntartása. A jelenlegi viszonyok mellett vállalatunk működése már akkor sikeresnek mondható, ha nem veszteségesen zárjuk az évet. - Amennyiben a jelenlegi bérlők megvásárolják a lakást, vajon megválaszthatják-e, hogy lakásuk karbantartását kivel végeztetik el? - Ha az egy lépcsőházhoz tartozó lakások többsége magánkézbe kerül, akkor várhatóan kialakul majd a tulajdonosok közössége (esetleg önkormányzata). Ha a társaság úgy dönt, hogy felmondja a karbantartásra kötött szerződést vállalatunkkal, akkor maguknak kell további megoldásokat keresni. A távfűtést és a melegvíz-szolgáltatást azonban továbbra is mi biztosítjuk, mivel más lehetőség egyelőre nincs. - Várhatóan mikor fejeződik be a lakások privatizációja ? - Az év végéig 1500 lakást szeretnénk felkínálni megvásárlásra. A privatizáció üteme viszont nemcsak a Városi Lakásgazdálkodási Vállalaton múlik, hanem magukon a vásárlókon is. Mert ha továbbra is annyira gyenge lesz az emberek vásárlókedve, mint jelenleg, akkor félő, hogy a privatizációs folyamat nagyon hosszú lesz. KOSÁR DEZSŐ Összefogtak a csécsiek Mintha űj lenne A csécsi református hívek évekkel ezelőtt fájó szívvel vették tudomásul, hogy templomuk állaga romlik - a tetőt és a falakat egyre nagyobb mértékben kikezdi az idő foga. Tudták, mi lenne a teendőjük, nem féltek a munkától, csak hát műemlékről lévén szó, az illetékes állami hivatalok engedélye nélkül nem kezdhettek bele az épület tatarozásába. Meg az is igaz, hogy állami segítség nélkül sem. Tudniillik az egyház kasszájából nem telt volna az időszerűvé vált alapos felújításra, s a százötvennél kisebb lélekszámú helyi gyülekezet nem érezte magát annyira erősnek, hogy külső segítség nélkül megbirkózzon a nagy feladattal. és a svájci székhelyű HEKS evangéliumi segélyszolgálat is hozzájárult a költségek fedezéséhez. Két évvel ezelőtt tehát elkezdődhettek a munkálatok. Az ács- és kőművesmunkát, valamint a mázolást Dienes Ferenc kurátor irányításával a helyi gyülekezet tagjai végezték, s csak elvétve fordultak idegen mesterekhez segítségért. - Nagymértékben a kis gyülekezetnek köszönhető, Itogy a közel kétmillió korona értékű felújítást jóformán egymillió koronából megoldottuk, s hogy a munka folyamatos volt. Dienes Ferenc szó szerint gondnokként szervezett, intézkedett, dolgozott, s dicséretet érdemel hozzáállásáért a gyülekezet minden tagja - nyilatkozta lapunknak a szeptember első vasárnapján megtörtént templomszentelés előtt Kozér Sándor lelkipásztor. A múlt században feltárt freskókat, freskómaradványokat két szakember, Viktor Sevčík és Székely László restaurálták. GAZDAG JÓZSEF A csécsi református templom A krónika szerint a Kassa-vidéki járásban lévő Csécs község első írásos emléke 1317-ből származik, „amikor Tamás esztergomi érsek az. egri káptalannak ítélte Csécs tizedét, amelyet az egri püspök jogtalanul magának szedett sok évig. Valószínűleg ebben a korban már állott a kőből épült temploma, a későbbi református templom, amely középkori építőművészetünk igen szépen megmaradt emléke". A csécsi református templomot - mely kezdetben a katolikus egyházat szolgálta - az egyik XX. század eleji műemlék ismertetésben így jellemzik: Csúcsos oromzatú, torony nélküli homlokzattal. Déli oldalán két román ablak - XIII. század. Belül a kisméretű szentélyben falképek, a mennyezeten Maestas Domini. Az északi falon az angyali üdvözlet és az Utolsó vacsora, a keletin a Menekülés Egyiptomba, s egy fej az ablakkereten, a délin Mária halála még kivehető. A rosszul kibontott és rosszul renovált falképek a XIV. századból valók. A szószék 1763-ból. * * A bizánci építészeti iskola jegyeit magán viselő templom felújítását az állami műemlékvédelmi hivatal is igen időszerűnek látta. Már évekkel ezelőtt is. A tatarozás kivitelezési tervét elkészítette, ám a terv megvalósításához hiányzott az anyagi fedezet. A műemlékvédők és az egyház közös igyekezetét a járási hivatal és a helyi önkormányzat is pártfogolták, majd a Pro Slovakia Alap ...belülről (Veronika Januškováfelvételei) Alapítványi támogatással Óvoda a rászorultaknak Az ablakunk alatti óvodában tegnap délelőtt nagytakarítás folyt. Mintha csak abban szerettek volna segíteni, miképpen kezdjem el ezt az írásomat. Két óvónő - talán takarítónő - nagy dobozban hasznavehetetlennek minősített játékokat cipelt az épület előtti szemeteskonténerbe. Pedig a kidobott játékok között nem egy olyan akadt, melynek sok lakótelepi gyerek minden bizonnyal örült volna. Mint ahogy örült is, mert délután gyermekcsapat lepte meg a konténert, lelkendezve mutogatva egymásnak a szemétből kihalászott kincseket. Mennyivel könnyebb lett volna a dolguk, ha a két hölgy egyszerűen csak leteszi a dobozt a konténer mellé. Vagy, tanévnyitó után, fölajánlja a játékokat a kevésbé módos szülőknek: vigyék haza nyugodtan. Talán attól tartottak, hogy a szülők - szégyellve elfogadni visszautasították volna az ajánlatot? Közben én egy éppen olyan, most induló rozsnyói óvodáról szeretnék írni, amely szociálisan rászorult családok, magyarán szegények részére létesül. A Soros György által finanszírozott Nyitott Társadalomért Alapítvány Szlovákia nyolc városában olyan óvodákat hozott létre, melyekbe az illetékes szociális dolgozók segítségével olyan gyermekeket válogattak, akiknek szülei a család rossz anyagi helyzete miatt nem tudnák vállalni az óvodai költségeket. Dél-Szlovákiában egyedül Rozsnyón indul ilyen óvoda, a Vajanský utcai volt bölcsőde termeiben, melyek a bölcsőde megszűnése óta hosszabb ideje kihasználatlanul állnak. Az alapítvány félmillió koronát költött az épület felújítására, s a benne létrehozott óvodában 50 gyermekkel indul a tanév. Elena Žilkovát, a rozsnyói óvoda menedzserét arról kérdeztem, miben különbözik majd ez az intézmény az átlagos óvodáktól. - Az. alapítványnak a szociális tárca segített azoknak a helyeknek a kiválasztásában, ahol szükség van az ilyen jellegű intézmények létrehozására - válaszolt Zilková asszony. - Ezek az óvodák az USA-ban kidolgozott Head Start Programra alapozva 4-5 évesekkel foglalkoznak, hogy felkészítsék őket az iskolára. Két osztályt nyitunk, 25-25 gyerekkel. A tanüggyel történt megegyezés alapján két óvónőnket ők fizetik, a segédóvónőket pedig az alapítvány. - Mi lesz a dolguk a segédóvónőknek? Óvodáinkban eddig ilyen beosztással nem találkoztunk. - Nálunk ez a fogalom valóban ismeretlen. Az állami óvodákban egy-egy óvodai osztállyal egy-egy óvónő foglalkozik. A segédóvónőnek ugyanolyan szakképesítése van, mint a másiknak, és segít bizonyos foglalkozások vezetésében. A gyerekeknek már óvodáskorban is különbözőek az adottságaik, különféle az érdeklődésük. Mi éppen ezért egy időben többfajta foglalkozást kívánunk tartani, több időt szentelni a gyermeknek, egyénenként fejleszteni adottságaikat. - A rozsnyói óvoda szlovák vagy vegyes tannyelvű lesz? - Tulajdonképpen szlovák. Mivel azonban a válogatás alapján nemcsak szlovák, hanem magyar és roma családok gyermekeit is fölvettük, nem a nemzetiséget, hanem a rászorultságot tartván elsősorban szem előtt, a foglalkozásokat két nyelven tartjuk majd, magyar nemzetiségű óvónőket is alkalmazunk. - Annak ellenére, hogy a Rozsnyói járás óvodáinak zömében immár a szülők is hozzájárulnak az óvoda költségeinek fedezéséhez, ez csak önkéntes adomány, hiszen törvény erre nem kötelezi őket. Mennyivel segít többet az önök intézménye a szegényebb szülőknek? - Nálunk nemcsak az óvoda ingyenes, hanem az étkeztetés is. Ezenkívül a szülőknek semmilyen fölszerelést, segédeszközt nem kell saját pénzükön megvásárolniuk. ezt mind az. alapítvány biztosítja. Sőt arra is lesz lehetőség, hogy a gyermekek játékokat kölcsönözzenek és hazavigyenek. Jő! tudjuk, milyen drága ma a játék, főleg a fantáziát fejlesztő építőjátékok, melyeket a szülők egyszerűen nem képesek megfizetni. - Ahhoz, hogy a gyermekeiket ilyen óvodába járathassák, a szülőknek is teljesíteniük kell bizonyos föltételeket? Sajnos, számtalan példa van arra. hogy a szülők nem gondoskodnak megfelelően gyermekeikről. - A munkába a szülőket is szeretnénk bevonni, úgy is mondhatnám, hogy gyermekeiken keresztül bizonyos módon a szülőket is nevelni szeretnénk. Célunk, hogy a gyermekeknek a szülőkkel karöltve adjuk meg mindazt, amire szükségük van. A szülők számára külön helyiséget rendeztünk be, ahol leülhetnek, beszélgethetnek, folyóiratokat, könyveket böngészhetnek, sőt ki is kölcsönözhetnek. Szeretnénk, ha együtt is működnének velünk, akár úgy is, hogy részt vesznek a foglalkozásokon, vagy segítenek azok vezetésében. A szülők előtt az ajtó mindig nyitva áll, bármikor bejöhetnek, a gyerekkel lehetnek. Ugyanakkor ha látjuk, hogy nem teljesítik a minimális követelményeket, előfordulhat, hogy gyermeküket ki kell venniük óvodánkból. KLINKO RÓBERT