Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)
1994-08-04 / 180. szám, csütörtök
1994. AUGUSZTUS 4. ÚJ SZÓ KALEIDOSZKÓP 7 Űj gyógyszerkategorizáció régi zökkenolckel Dunaszerdahely Dunaszerdahelyen a rendelőintézeti gyógyszertárban zökkenőmentes volt az átállás, A tára mögött álló gyógyszerészek előbb betáplálták az adatokat a számítógépbe, majd kiadták a gyógyszert. Dr. Árvái István, a gyógyszertár vezetője, s egyben a járásban található 13 állami patika főnöke csak akkor tudott nyilatkozni, amikor egy kissé elült a roham. - Délelőttönként sok a beteg, nem vonhatom ki magam a munkából — kért elnézést. Kérdésemre, vajon az állami gyógyszertárak •'nem késve kapták-e a jegyzékeket, nevetve közölte, hogy a tavalyi cirkuszhoz képest időmilliomosok voltak. A biztosítóban pénteken vette át a szükséges jegyzékeket és a programot, amit személyesen szállított a gyógyszertárakba. Igaz, voltak patikák, ahová csak hétfőn jutott el. Elmondta, hogy a vezetése alatt álló 26 tagú kollektíva - 12 gyógyszerész, 7 laboráns és a kisegítő személyzet - a hét végén vállalta a túlórázást,, a gyógyszerkészlet átárazását. - Nem tehetjük meg a betegekkel, hogy bezárjuk a boltot. Nálunk nincs megállás, mi éjszakai ügyeletet tartunk, s ellátjuk a kórházat is. Havonta vagy 18 ezer vényt dolgozunk fel, forgalmunk eléri a 3 millió koronát. Megszoktuk a számítógép használatát, igaz, a gyógyszerkiadás valamivel tovább tart. A beteg szempontjából nem a gyorsaság a legfontosabb, hanem a jó gyógyszerellátás. Sajnos, a biztosító fizetésképtelensége miatt előfordul, hogy bizonyos gyógyszerek a hiánylistára kerülnek. Néhány gyógyszerforgalmazó addig nem hajlandó újabb gyógyszerküldemény szállítására, míg az adósságot nem törlesztjük. De erről már nem mi tehetünk... Mit is fűzhetne hozzá a riporter a látottakhoz, hallottakhoz? Ennyit csupán: bárcsak minél előbb privátizálnák a gyógyszertárakat! Ugyanis akkor - feltéve, ha a biztosítónak lesz elegendő pénze - a különféle változások, kategorizációk, módosítások teljes üzemelés mellett, s nem a betegek kárára történnek majd. PÉTERFISZONYA A nagy előkészületek ellenére hétfőn néhány olvasónk jelezte, hogy több állami gyógyszertár átárazás miatt zárva tart. - Ha a magánpatikák menet közben is képesek elvégezni a szükséges teendőket, az államiak miért nem cselekszenek ugyanügy? - kérdezték, s kétségbeesésükben egyúttal azt is, hogy mitévők legyenek a betegek ott, ahol nincs magángyógyszertár. Somorja Kedden gyógyszetárnézőbe indultam. A somorjai patika ajtaján elolvashattam, hogy átárazás miatt... Ennek ellenére bekopogtam. A gyógyszertárban, ahol serény munka folyt, a vezető elmondta, hogy csak, hétfőn délelőtt kapták meg a jegyzéket és a számítógépprogramot, s míg • nem végzik el a temérdek teendőt, zárva tartanak. Dr. Apolenária Nitranová gyógyszerészből csak úgy dőlt a panasz. - Ebben a patikában mindig 6-7 gyógyszerész dolgozott, most hárman-négyen vagyunk csupán. Munkánkat 5 laboráns segíti, ők viszont a vényre előírt gyógyszerek kiadásánál nem segédkezhetnek. S ez az, ami a legtöbb gondot okozza. Hogy miért? Azért, mert a gyógyszerért betérők sorakozás közben látják, hogy a hátunk mögött van valaki, s azt szeretnék, ha többen szolgálnák - Jelenleg teljes üzemelés mellett végezzük a szükséges munkát, s ha kell, túlórázni fogunk. Mi a számítógépes feldolgozást nem a tára mögött, hanem az irodában végezzük. A három gyógyszerésznek és a laboránsnak sok a dolga, ráadásul én úgy tartom, hogy a receptfeldolgozás lassítja a gyógyszerkiadást. Szerintem a számítógép kezeléséhez nem kell gyógyszerészeti főiskola, de hát mit tehetünk? S ráadásul a regionális biztosító nemcsak lemezen kéri tőlünk a havi receptelszámolást, hanem a vényeket is, ötvenesével csomagolva, sörszámozva. A program, noha fejlesztik, nem tökéletes, hiszen nekünk kell beírni az orvos kódszámát, a beteg születési számát, a diagnózist stb. Havi 5-6 ezer recept és több mint 600 ezres forgalom mellett bizony sokat ülünk a számítógép mellett. S míg az én esetemben 50 vény feldolgozása már csak 20-25 percet vesz igénybe, vannak, akiknek negyvenet. Hibalehetőség nincs, mert ha tévedünk, duplán.kell dolgozni. 10 120 vényt kezeltünk - vette át a szót helyettese, dr. Mária Babičová. - Sok helyen nem szokás, de mi. ha a vényen feltüntetett gyógyszer valamelyike hiánycikk, pótreceptet írunk ki. Tudni kell azt is, hogy a környéken egyedül mi készítünk szemcseppeket, bőrgyógyászati kenőcsöket. Míg többen voltunk, jobban győztük a munkát. • ki őket. Türelmetlenek akkor is, amikor kétóránként a táránál váltjuk egymást, igaz, az átadáskor is használni kell a számítógépet, s a művelet időigényes. - A múlt hónapban másfél millió koronás forgalmat bonyolítottunk le, üzemelés mellett árazzuk ál készleteinket. Ha ugyanis hibázunk, a biztosító visszaküldi a vényeket, s mi ellenőrizhetjük a tengernyi receptet. Felbár Felbáron, noha a korszerű egészségügyi intézet épületében csak - Mit tegyen az a beteg, akinek hétfőn délután, illetve kedden volt szüksége a gyógyszerre? - kérdeztem, s utaltam arra, hogy a magánpatikák menet közben árazzák át a gyógyszereket. - Ha pénteken megkaptuk volna a jegyzéket, mi is túlóráztunk volna a hétvégén. Ingyen persze, mert az állami gyógyszertárban ezért pénz nem jár! Feltételezem, a maszek gyógyszerész megfizette az alkalmazottak túlórázását. Itt nagy a forgalom,-s nem engedhetjük meg magunknak, hogy teljes gyógyszerkiadó üzemel, nyitott ajókra leltem. Dr. Moltiár Valéria gyógyszerész labománs segítségével menet közben csoportosította s árazta át a készleteket. - Nem tehetem meg a betegekkel, hogy elküldjerh őket más faluba, esetleg Dunaszerdahelyre. Ebben a nagy melegben senkinek nem tesz jót a buszozás. A falusiak megértik, hogy a gyógyszerkiadás egy kicsit lelassult, hiszen állandóan lapoznom kell a jegyzéket. Amikor vaň egy szusszanásnyi időm, végzem a teendőket. Ezenkívül persze fel kell dolgoznom a vényeket, a gyors számítógépes adatfeldolgozást a gép lassúsága hátráltatja. A programot nem tartom a legjobbnak, de jelenleg ez van. Havonta általában 1500 vényre adunk ki gyógyszert, forgalmunk megközelíti a 180 ezer koronát. Bős A bősi gyógyszertárban is csak hétfőn kapták meg a szükséges jegyzéket, mégsem zárták be a patikát. Dr. Tóth Vilmos gyógyszerész szerint elsősorban a betegek érdekeit kell szem előtt tartani, s csak azután az alkalmazottakét. A rch ív felvételek Fülek Fülek jelenleg egyetlen gógyszertárában a hétfői zárvatartást követően kedden már kiszolgálták a pácienseket. Amint arról Darina Bakóvá, a gyógyszertár vezetője tájékoztatott, úgy félévenként szükséges a gyógyszerek kategorizálása, viszont más formában, nem úgy, ahogy ez most történik. Véleménye szerint elegendő volna az új csomagolásban megjelenő gyógyszerek besorolása. De mint azt a főnöknő a továbbiakban megjegyezte, Füleken a gyógyszerellátás terén nem ez okozza a legtöbb gondol, hanern az, hogy a városban és környékén kevés a gyógyszerész. Bár a helyi önkormányzat hozzájárult egy magángyógyszertár megnyitásához, ez szerinte nem oldja meg a gondokat. Előre láthatólag ugyanis a magángyógyszertár alkalmazottainak zömét az ő mostani patikusai alkotják majd. Tornaija A tornaijai Nimród magángyógyszertárban, úgymond, menet közben kategorizálták a gyógyszereket. Csefo Albert, a gyógyszertár tulajdonosa elmondta, hogy kétezernél több gyógyszer átsorolásáról van szó, amelynek egy része kiváltáskor a páciensek zsebét terheli majd, másik része pedig ingyenes lesz. Szerinte annyi a különbség, hogy a mostani kategorizálás kedvez a súlyos betegségben szenvedőknek. (farkas) Kassa Kassán, a Malom utcai magángyógyszertárban nem kísérték külső vizuális „nyomok" az újabb gyógyszercsoportosítást. Az átárazás alkalmából nem zárt be a patika, mert a szükséges szervezési műveletet a személyzet számítógép segítségével olyan ügyesen megoldotta, hogy közben az orvosságkiadás is zavarmentesen folyhatott. Hétfőn reggel sem álltak hosszú sorban az emberek. Egyszerre általában csak 3-4 ügyfél sorakozott a pultnál. És türelmesen. Még akkor sem emelték fel hangjukat, akkor'sem tiltakoztak, amikor megkérdeztem tőlük, hogy mit szólnak az új árakhoz. - Nézze, van olyan külföldi orvosság, amelyért eddig több mint kétszáz koronát fizettem, de most csupán tizenhármat kérnek tőlem érte. Ugyanakkor néhány orvosság esetében fordított a helyzet... Tehát összeségében alig érezhető az újabb árváltozás - érvelt egy szívbeteg férfi. Királyhelmec Királyhelmecen, a Fő utcai állami gyógyszertár múlt pénteken és szombaton zárva volt. Tartott az átárazás. Ezt a feladatot üzemelés közben képtelenség lett volna ott elvégezni, ugyanis a személyzetből többen szabadságolnak ezekben a napokban. Augusztus elsejétől az orvosságkiadás újból folyamatos ebben a bodrogközi patikában. (gazdag) Nyaralunk? (Új Szó-összeállítás) Milyenek üdülési szokásaink? A lakosság körében erre a kérdésre keresett választ a pozsonyi Idegenforgalmi Kutatóintézet felmérése. A közvéleménykutatásból kiderült, hogy a rendes évi szabadság felhasználása sokrétű volt; a felmérés készítői egyébként megengedték, hogy a válaszadók több „tevékenységet" is felsoroljanak. íme a legfontosabb adatok: az éves szabadságon lévők 59,5 százaléka a háza körül vagy a kertjében tevékenykedett, 35,9 százaléka rokonainak segítfett és 13,6 százaléka pénzkereső tevékenységei folytatott. Akik nem munkával töltötték a szabadságukat, azok 52,7 százaléka lakhelyén kívül tartózkodott, 34,8 százalékuk a lakhelyén üdült, míg 26,5 százalékuk otthon pihent. Vajon egy év alatt hányan hagyták el legalább egyszer a lakhelyüket? A felmérés szempontjából mindegy, hogy egynapos vagy többnapos útról volt szó, viszont az ingázókat kiszűrték. A megkérdezettek 15,5 százaléka egész évben nem hagyta el a lakhelyét; e csoportba elsősorban az idősebbek és az alacsony iskölázottságúak tartoznak. Az egynapos vagy pár napos (2-3 nap) utak a megkérdezettek 34,4 százalékára jellemzőek, míg többnapos kirándulásokat (4 és több nap) a reprezentatív minta 40,4 százaléka tett. A leggyakoribbak az egynapos utak; a legtöbb ilyen utat látogatás céljából teszik, továbbá a bevásárlás, a magánügyek intézése és végül a kikapcsolódás motiválja. A néhány napos utak egyik jellegzetessége, hogy meglehetősen ritkán teszik a sportolás céljából. A hosszabb kirándulások elsősorban két célterületre összpontosulnak: a vízpartra (31,5 százalék) és a hegyekbe (31,1 százalék). A többnapos kirándulások döntő többsége a nyári főszezonban történt. Azonban az igazán hosszabb kirándulások nálunk még mindig meglehetősen ritkák; a 10 napnál tovább tartó utak a 4 napot meghaladó kirándulásoknak csupán a 24,2 százalékát tették ki. A hosszabb kirándulásokra főleg saját személygépkocsival indulnak az üdülni vágyók (41,2 százalék), a közlekedési eszközök sorrendje a következő: autóbusz (23,3 százalék), vasút (15,5 százalék). Érdekes, hogy a többnapos kirándulások szervezésében az utazási irodáknak milyen csekély a szerepük, hiszen míg a négy napnál hosszabb utak 62,6 százalékát maguk a résztvevők szervezték, addig az utazási irodák a kirándulások mindössze 5,9 százalékának a szervezésében vettek részt. A külföldi kirándulások legfontosabb célterületeinek sorrendje: Olaszország, Görögország, Spanyolország, Magyarország, Franciaország és Németország. A megkérdezettek kétharmada a közeljövőben a szolgáltatások, az utak drágulásával számol. Ezzel kapcsolatban a felmérésben részt vevők 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ha az idegenforgalmi szolgáltatások árai több mint 20 százalékkal emelkednek, akkor teljesen lemond a lakhelyén kívüli üdülésről. A Hold ára (Új Szó-hír) Amikor szovjet űrkutatási emlékek kerültek kalapács alá a New York-i Sotheby'S árverésén, legnagyobb szenzációt a Szergej Koroljov özvegye által felajánlott holdkőzet jelentette, amelyet 1970ben hozott le a Luna 16 szonda. Ilyen eseményre először került sor, és ennek megfelelő volt a vételár is. A SáTcímú' lap beszámolója szerint a Luna 16 száz grammot nyomó szállítmányból származó, összesen 1 karát, vagyis 0,2 gramm súlyú három kőzetdarab ugyanis 442 500 dollárért kelt el. Ilyen alapon például az Apollo-program keretében a Földre szállított 381 kilogramm talaj és szikla értéke 850 milliárd dollár. (-Ü-)