Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-04 / 180. szám, csütörtök

MOZAIK •ŔJ SZŐ" 1994. AUGUSZTUS 1826. Leltározás a természetben Kutatók a Pogányvárban A Pogányvár lényegesen eltér a várként ismert erődítményektől. Mondhatnánk, ez a vár nem vár. Itt nincs erődítmény. Nincs más csak egy meredek hegy, s annak a tetején közel félszáz hektáros elhanyagolt fennsík. Valamikor, amikor még a falyak gulyái járták, kerékpározni is lehetett a tetőn, ma gyalogosan is gondot okoz az átkelés. A fennsík - peremén hatalmas, egyedi kőtengerrel - titokzatossá teszi á vidéket. A kőtengerből üregek vezetnek a hegy belseje felé. Azt mondják, a környező várak - Ajnácskő, Sőreg, Fülek, Salgó, Somoskő - alagútjai torkollnak a hegybe. Mindez csupán feltételezés, a valóságot tulajdonképpen ma sem ismeri senki. Legelőször Szabó József\ kora leghíresebb geológusa végzett kutatásokat a Pogányvárban és publikálta tapasztalatait az 1865-ben megjelenő újságokban. Aztán Nyáry Jenő báró végzett ásatásokat, sajnos, feljegyzéseinek nagy része elveszett. Nyáry 1868-ban érkezett a Pogányvárba és az Óbást feletti kőtenger egyik nyílásába' beküldte alattvalóját. A szolga órákig bolyongott a föld mélyében, amíg ismét a külszínre került. A báró egy év múlva visszatért a barlanghoz, ezúttal egy másik szolgáját küldte be. Csuklójára fonalat kötött, hogy visszataláljon. Amikor épségben visszajött, maga Nyáry báró ereszkedett le és kijelölte azokat a helyeket, ahol ásatásokat kezdett. Rengeteg értékes használati eszközzel tért vissza. A hatvanas években prágai kutatók, 1988" tói pedig a Cseres-hegységi Tájvédelmi Körzet dolgozói végeznek kutatásokat a Pogányvárban. A hegység természeti kincseinek teljes feltérképezése azonban csak tavaly kezdődött. Ebben közismert és gyakorlott szakemberek segítik a tájvédelmi körzet kutatóit. A leltározás tavaly kezdődött és már a vége felé közeledik. Július elején szakemberekből álló csoport táborozott a fennsíkon. A kutatókat dr. Katarína Gaálová, a Cseres-hegységi Tájvédelmi Körzet igazgatója vezette. - A csapat létszáma változó - mondta -, átlagosan öfven személy tartózkodik éjjel-nappal a táborban. Van közöttünk botanikus, zoológus, gombaszakértő, régész, erdész. Segítségül hívtunk idősebb cserkészeket is, akiket beosztottunk a kutatásokhoz. Regisztráltuk aZ itt megjelenő és itt élő madárfajokat, rovarokat, növényeket: Sajnos, néhány szakember rossz időben érkezett. Köztudott ugyan, milyen sok denevér él ezekben a barlangokban, de most csak háromfajtát sikerült azonosítani. A denevérek később, szeptemberben költöznek be a barlangokba. A gombaszakértő szárazságra panaszkodott, kevés gombafajtát talált. Talált viszont egy értékes parazitát; a sárgás színű viaszpecsétgomba elterjedt a Pogányvár déli lejtőjén nőtt fákon. Balázs Pál mérnöktől megtudtuk, hogy mintegy kétszáz növényfajtát térképeztek fel. Többek között olyan, a tájra nem jellemző fajt is találtak, mint a tarka nőszirom, a fekete kökörcsin, a bársonyos kakukkszegfű vagy a turbánnőszirom. A legnagyobb érdeklődés természetesen a barlangászok munkáját kísérte. Vezetőjük, Gaál Lajos geológus elmondta, hogy a Nyáry báró által kutatott barlangot már évekkel ezelőtt megtalálták. A bejárat után a barlang több járatra ágazik, s mivel a folyosók egyformák, könnyű eltévedni. Valószínűleg ezért bolyongott órákig Nyáry báró szolgája, Mivel folyosói szerteágazóak, a Labirintus barlang nevet kapta. A Pogányvárban eddig összesen 28 barlangot tártak fel, ebből idén 12-őt. - Néhány, bejáratot egy sőregi fiatalember, Szókis Gyula mutatott meg - tájékoztatott Gaál Lajos. - Szerinte a második világháborúban itt bújtak el a katonák elől menekülő fiatalok. Az egyik barlangból tovább ereszkedtünk, és rátaláltunk egy 12.1 méter hosszú, gyönyörű, két méter átmérőjű oszlopokkal „díszített" barlangra. Ez Szlovákia második leghosszabb álkarsztos barlangja. Elkereszteltük, és az Oszlopos barlang nevet kapta. Idén vetünk kutatott a Gönczöl Imre vezette magyar vűlkán-barlangász csoport, ők is találtak egy szép barlangot. A Pogányvár egynéhány barlangjában a nyári kánikula idején is megmarad a jég. A kutatómunkára manapság kevés a pénz. A természetvédelmi csoport munkáját a környező üzemek és vállalatok támogatták. A kutatásban részt vevő szakemberek ingyen készítik el az értékeléseket. Az állami pénzből még az útiköltség megtérítésére sem futotta. Mégis elkészül a Pogányvár természeti leltára! (farkas) Újjáalakult a Hanza szövetkezet Galántán Gazdag múlt. Milyen lesz a jövő? Előszerződésekkel a termelő biztonságáért A század első felében Dél-Szlovákiában nagy hagyományokkal és széles kereskedelmi hálózattal rendelkezett a Hanza szövetkezeti mozgalom. A második világháború után azonban - elsősorban politikai okokra hivatkozva - gyorsan felszámolták. Pukkai László, a Galántai Gimnázium egykori tanára több évig tartó kutatómunkával részletesen f eltárta a Hanza mozgalom múltját, sőt tovább is lépett. 1992 májusában tizedmagával galántai székhellyel újra létrehozta a Hanza szövetkezetet, s a mozgalom által hirdetett alapelvekre építve életre hívta azt a tevékenységet, amely egykoron nemcsak az itt élők ellátásában, hanem a megtermelt árucikkek értékesítésében is komoly szerepet játszott. Vele beszélgettünk a szövetkezet múltjáról és jövőjéről. • Hogyan került kapcsolatba d Hanza szövetkezettel? - 1987-ben a Galánta fennállásának 750. évfordulója alkalmából írt monográfia előkészítése során akadtam rá a Hanza szövetkezeti mozgalommmal kapcsolatos adatokra, mivel galántai gyökerei voltak. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy a háború utáni szlovák értékelések többnyire nacionalista, soviniszta szervezetként állították be a Hanzát. Az általam ismert idős emberek véleménye azonban merőben eltért ettől az állásponttól. Ez késztetett arra, hogy mélyebben is tanulmányozni kezdjem a történetét, s közben bebizonyosodott, hogy a Hanza egy becsületes elveken alapuló szövetkezet volt, amely teljes egészében az angliai, úgynevezett rochdale-i szövetkezeti eszmékhez ragaszkodott. Az alapelvek elsősorban a tagság érdekeit tartották szem előtt,'a tisztességes és lassú tőkefelhalmozás hívei voltak, tehát nem a gyors meggazdagodást szolgálták. Elsődleges célja a dél-szlovákiai falvak áruellátása volt, egyúttal az itt megtermelt mezőgazdasági termékfelesleget is értékesítette. • Milyen körülmények, történelmi feltételek között jött létre a Hanza? -A galántai Hanza szövetkezet 1925. június 18-án gyakorlatilag kényszerhelyzetben alakult, mivel az akkori Csehszlovák Köztársaságban nem volt, aki ellássa áruval Dél-Szlovákiát. Természetesen akkoriban is léteztek apró szatócs- és zsidó üzletek, amelyek a legszükségesebbekkel ellátták a falut, az itt élő emberek nagyobb bevásárlás esetén azonban a nagyvárosokba voltak kénytelenek utazni, mivel sem a pozsonyi, sem a zsolnai, sem pedig a kassai áruraktárak nem akartak ide szállítani. A Hanza a magyarországi Hangya szövetkezeti mozgalom mintájára jött létre. Mivel az akkori csehszlovák törvények nem tették lehetővé a Hangya név használatát, ezért Nagy Ferenc és társai Hanza névre keresztelték a szövetkezetet. • Milyen szerkezeti felépítéssel működött a Hanza? < - Amint említettem, a Hanza szövetkezet 1925. június 18-án 158 ezer csehszlovák korona alaptőkével jött létre. Fokozatosan építette ki vidéki hálózatát, s húszéves fennállása alatt 211 településen jött létre tagszervezete. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a magánszemélyek mellett a század elején alakult délszlovákiai fogyasztási szövetkezetek zöme is üzletrészt szerzett a Hanzában. A kapcsolatrendszer a kölcsönösség elvén alapult, hiszen az üzletrészes szövetkezeteket nemcsak áruval, hanem szakmai tanácsokkal is ellátták. 1928-tól tovább szakosodott a szövetkezet. Már nemcsak a kereskedelemmel foglalkozott, hanem a termelést is kiépítette. Többek között az ecetgyártást, a baromfifeldolgozást, később pedig a sertés- és szarvasmarha-tenyésztést is megszervezte, ami természetesen az áru értékesítésével is együtt járt. 1931-ben beindult a Hanza hitelszövetkezet, 1940-ben pedig a Hanza mezőgazdasági szövetkezet. A hitelszövetkezet a kis- és középparasztság számára nyújtott elsősorban segítséget. Vezetői általában helybeli tanítók vagy papok voltak. A Hanza fokozatos fejlődését bizonyítja, hogy a 158 e?er korona alaptőkével induló szövetkezet 10 év múltán már 36 millió koronás évi forgalmat mutatott ki. • Volt azonban a Hanzának egy másik arca is, amely a falusi kisembert életét érintő más kérdésekkel is foglalkozott... - A Hanzá, amely kifejezetten gazdasági érdekek érvényesítése céljából jött létre, később már tagjainak szellemi-kulturális fejlődését is felvállalta. A kisemberekért jött létre, tehát nem feledkezhetett meg szellemi fejlődésükről sem. Vezetői azt vallották, csak művelt emberek tudnak megfelelő szinten termelni. Ennek érdekében többek között kéthetente megjelenő újságot, valamint szövetkezeti kalendáriumot adtak ki. Ezek a kiadványok az egyszerű emberek számára érthető nyelven adtak tanácsokat. Ezenkívül autókra felszerelt mozik járták a falvakat, ahol tudományos filmeket vetítettek az érdeklődőknek. 1943-ban például a Hanzaújság példányszáma elérte a 43 ezret. Nemrég hunyt el Szőke Pétét;, aki hosszú ideig a lap főszerkesztője volt. • Hogyan alakult újjá a Hanza? - Az elején le kell szögezni, hogy az egykori Hanzát 1945. április 12-én nemzeti gondnokság alá helyezték, majd felszámolták. A mostani szövetkezetet nem nosztalgiából hoztuk létre. Az a célunk, hogy a régi szövetkezet hagyományaira épülve egy olyan dél-szlovákiai hálózatot hozzunk létre, amely tőkeerős, s az itt élők ellátását szolgálja. Távlati terveink szerint mintegy tíz év alatt szeretnénk ezt kiépíteni. Még csak a kezdeteknél tartunk, hiszen az induláskor kölcsönt sem akartunk felvenni. Később persze rájöttünk, hogy a befizetett alaptőke nem elég á szövetkezet működtetésére. Jelenleg sör- és iskolaszerraktárt működtetünk. Tartjuk magunkat az egykori Hanzaalapelvekhez, nem a gyors meggazdagodás a legfőbb célunk. Két-három év alatt szeretnénk felfuttatni itt helyben a tevékenység'et, s ezután szélesebb körben is megkezdeni a terjeszkedést. Az említett kereskedelmi tevékenység mellett üzletközvetítéssel is foglalkozunk. Tavaly csaknem az egész évünk ráment arra, hogy bekerüljünk az üzleti világba, de már ennek is megvannak az első eredményei. Szándékunk szerint elsősorban mezőgazdasági termékek termelésére és felvásárlására „hozunk össze" partnereket. A mezőgazdaság jelenlegi helyzetében fontosnak látjuk a termelői biztonságot erősítő lépéseket, kapcsolataink révén ezért isközvetítünk a termelők és a felvásárlók között olyan szerződések megkötésében, amelyek alapján a termelő már vetéskor garanciát kap arra, hogy a termékét megvásárolják. Az előszerződéses termelői hálózat kiépítését még csak most kezdtük, de hízunk benne, hogy a piacon keresett nem hagyományos termékfajták termelése iránt is lesz érdeklődés. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ Magyar-szlovák kereskedelmi kapcsolatok Mindig bővülhetnek Magyarország 1993-ban Szlovákia jelentős gazdasági partnerei között szerepelt. A teljes szlovák külkereskedelmi áruforgalomban való magyar részesedés 3,2 százalék, s így Magyarország az ötödik helyet foglalta el. A magyar külkereskedelemben Szlovákia 1,8 százalékkal részesedett. A szlovák forgalmi adatok bázisán a magyar-szlovák kereskedelmi kapcsolatok 366 millió dollár (USD) - magyar export 128 millió USD, szlovák export 238 millió USD - értéket képviseltek. Közös határ 1994 első négy hónapjában a magyar-szlovák kereskedelmi forgalom 126 millió USD-t (magyar export 38 millió, szlovák export 88 millió USD) tett ki. A két országot összekötő több mint 600 kilométernyi közös határ, a történelmi hagyományok, az etnikai kapcsolódások, valamint a valós komparatív előnyök miatt fontos a magyar-szlovák gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok rendezett, kölcsönös érdekeken alapuló fejlődése. A Szlovákiába irányuló magyar export 43 %-át alapanyagok, félkésztermékek, 13 %-át élelmiszerek, 16 %-át fogyasztási cikkek, mintegy 21 %-át pedig a gépek és szállítóeszközök alkotják. A szlovákiai importból az alapanyagok és félkésztermékek 40 %-ot tesznek ki. Számottevő a fogyasztási cikkek (közel 42 %) részesedése is, míg a gépek 14,2 %-ot, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek mindössze 4,2 %-ot képviselnek. Új arcok a piacon A piaci résztvevők köre átalakult: örvendetes módon növekvő részarányt képviselnek a magánvállalkozások, valamint a vegyes vállalatok. Ugrásszerűen megnőtt a szlovákiai székhelyű magyar-szlovák vegyes vállalkozások Száma-jelenleg 360, amelyből 41 teljes egészében magyar tőkerészvétellel jött létre. Ez elsősorban a külföldi tőkerészvételű vállalkozások számát illetően jelentős, mivel a magyar tőkebefektetés összege csekély, mintegy 2,1 millió USD, s ez a külföldi befektetéseknak csupán a 0,5 %-át éri el. Megállapodások A kétoldalú gazdasági kapcsolatok alapvető dokumentumaként az illetékes miniszterek 1993. március l-jén aláírták a kölcsönös kereskedelemről és fizetésekről szóló megállapodást. A vállalkozói kedv fenntartása és a tőkebehozatal növelése érdekében az 1993. január 15-én aláírt beruházásvédelmi megállapodáson kívül meg kell kötni a kettős adózást kizáró szerződést, mivel ennek hiánya a közös vállalkozások felfutását és a kétoldalú, kereskedelmi kapcsolatok bővülését egyaránt érezhetően akadályozza. A kereskedelmi kapcsolatok jövőbeni fejlődését, a forgalom növekedését mindenekelőtt olyan piackonform eszközök alkalmazásával kell elősegíteni, mint a trade promotion tevékenység fokozása, a piackorlátozó intézkedések minimális szintre való csökkentése, a bankközi kapcsolatok fejlesztése (eddig csak néhány közvetlen számlavezetői bankkapcsolat létesült), a gazdasági kamarák, regionális szerveződések munkájának támogatása, beleértve vegyes kamarák alapítását. A "magyar kereskedelemfejlesztési stratégiában az együttműködés fejlesztése kiemelt irány, s az úgynevezett szlovák országprogram keretében megvalósuló kereskedelemfejlesztési akciókat az illetékes budapesti tárca a kezelésében lévő alapból szakmailag és anyagilag is támogatja. CEFTA Az 1992. december 21 -én Krakkóban aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásra a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi együttműködés fejlesztésének hatékony eszközeként kell tekinteni. Az árucsere-forgalomban az eredmények még csak kismértékben számszerűsíthetők, de hasznát már mutatja az, hogy a két országban általában bekövetkezett visszaesés nem jelentkezett a forgalomban. A CEFTA gyorsításáról a kiegészítő jegyzőkönyv 1994. április 29-én került aláírásra, és július l-jével lépett életbe. Ettől a két ország közti kereskedelem további bővülését várható. A CEFTA aláírása éreztette pozitív hatását a gondolkodásban, így rendkívüli fejlődésnek indultak a vállalatközi kapcsolatok, amely keretében több fontos regionális gazdasági és üzleti fórum is megrendezésre került, s így a vállalkozók rendszeresen információkat tudtak cserélni. Információcsere Kiemelten kell kezelni a vállalatközi kapcsolatokhoz nélkülözhetetlen kiadványok cseréjét, üzleti ajánlatok kölcsönös megküldését, a kereskedelemtechnikai információkról való folyamatos tájékoztatást. Az elmúlt egy-két évben kiemelhető változások történtek a két ország régióinak kapcsolatában: - érzékelhető, hogy a korábbi kapcsolatok más alapokon történő újraélesztése megindult, ugyanakkor problémát jelent még mindig a pénzügyi műveletek rendezése; - a gazdálkodó alanyok részéről az alábbi területeken jelentek meg vásárlási. illetve kapcsolatbővítő szándékok: ipari késztermékek, élelmiszeripari termékek, vegyiáruk, fehérneműk, háztartási gépek, lakástextil, mezőgazdasági termékek. Az Incheba nemzetközi kiállításon való részvétellel a magyar fél hozzá kívánt járulni a gazdasági együttműködés hagyományos területeinek bővüléséhez. Ily módon is alátámasztva a két ország külgazdasági kapcsolatainak fejlődését.