Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-23 / 196. szám, kedd

HÍREK - VélEMÉNYEK RÖVIDEN J A Szlovákiai Újságírók Szindikátusa ' tiltakozott a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának azon döntése ellen, hogy tanácskozásain ezentúl nem vehetnek részt az újságírók. Ezzel a szakszervezetek megsértették alapszabályukat, amely kimondja, hogy a konföderáció védi a szakszervezeti tagok érdekeit és jogait - állapítják meg állásfoglalásukban. Eáuard* Kukán külügyminiszter független jelöltként indul a Demokratikus Unió listáján. Erről ő maga tájékoztatta a nyugat-szlovákiai választási bizottságot, mivel az eddig megjelentetett listákon ezt nem tüntették fel. A szlovák nemzeti felkelkés 50 évfordulójának központi ünnepségeire Besztercebányára 18 országból érkezenek vendégek. A rendezők 20-25 ezer részvevővel számolnak, akiknek biztonsága fölött 3100 rendőr őrködik majd. A hadipari üzemek adósságának törléséről és privatizálásukról tárgyaltak tegnap a gazdasági minisztériumban a tárca vezetői a privatizációs és a pénzügyminisztérium, valamint a szakszervezetek, több bank és az érintett üzemek képviselőivel. A Komenský Egyetem Peáagógiai Kara pótfelvételit hirdet szeptember 16-ra francia és spanyol nyelv, valamint zenei nevelés szakra. Az érdeklődők augusztus 25-ig jelentkezhetnek az egyetemen. ll.János Pál pápa a jelek szerint nem teljesen egészséges az április végén, elesése után végrehajtott medenceműtéte óta. A szabadságon tartózkodó katolikus egyházfő vasárnap misézett az olasz Alpok egyik falujában, azonban hirtelen hastájéki fájások kerítették hatalmukba. A 74éves pápa szóvivője úgy nyilatkozott, hogy nincs ok a pápa jövő heti szarajevói útjának elhalasztására. Lengyelországban tartják meg szeptember derekán a NATO és a Békepartnerség programban résztvevő posztkommunista országok első közös hadgyakorlatát. A hatnapos manővereken tizemhárom ország hatszáz katonája vesz részt. A Poznan közelében lezajló hadgyakorlaton elsősorban a békemissziókra váró feladatokat gyakorolják majd. (TA SR) Ne első látásra (Folytatás az 1. oldalról) összeszednek ennyit, a részvényüzérnek viszont elegendő bejelentenie érkezését a hangszóróban, máris tódulnak hozzá az emberek. Kicsit abban reménykedünk, hogy a vagyonjegyes privatizáció második hulláma talán más lesz, az eddigi tapasztalatok birtokában sokkal többen vigyáznak majd az ajándékba kapott lehetőségre. Az biztos, hogy a becserkészés módszerei is változnak, a könnyű megkopasztás lehetőségét felismerők már most, amikor még semmi sem indult be, járják a falukat, és előzetes szerződéssel kötik le maguknak az emberek vagyonjegykönyveit. És bizony sikerrel is járnak, mert a „mikrofon" híradása után sok helyütt a falubeliek egymást taposva rohannak az ajánlattal érkező idegenhez. Pedig ezt másképp kellene csinálni. Várjuk meg, ki mindenki jelentkezik szeptembertől novemberig a kegyeinkért, nézzük meg, mit ígérnek, és kire is bízzuk pontjainkat. Az sem marad hoppon, akinek nincs erre pénze, ma már nyilvánvaló, hogy majdnem minden befektetési alap kölcsönt fog biztosítani a könyv és a bélyeg megvásárlására. Kéressük tehát magunkat, válasszuk meg, kinek is adjuk életünk utolsó könnyű befektetési lehetőségét, mert ebben az esetben nem érvényes, hogy kétszer ad, aki gyorsan jön. TUBA LAJOS U. kiadás lapzárta: 2>.1<» ÚJ SZÓ" Nem kell külön kérvényezni 'újszó1 1994. AUGUSZTUS 19. (Folytatás az 1. oldalról) ledolgozott évekért járó, özvegységi és árvasági) az alábbi módon emelkednek: a havi összeg 23 százalékával valamint a nyugdíj fajtája szerint egy meghatározott összeggel. Az öregségi, rokkantsági és a ledolgozott évekért járó nyugdíjak 530 koronával, az özvegységiek 318. koronával, a részleges rokkantsági és teljes árvasági járadék 265, a félárváké 159 koronával. Megváltozik szeptember elsejétől az öregségi és rokkantsági nyugdíj maximális összege s ugyanúgy a párhuzamosan folyósított nyugdíjak, illetve a nyugdíj és a tehetetlenségi pótlék összességének maximális összege. Az emelés a következő: 4350 koronáról 4660 koronára. 3800 koronáról 4070 koronára. 3400 koronáról 3640 koronára. 3300 koronáról 3540 koronára. Ez az emelés csak akkor esedékes, ha a nyugdíjra vagy pedig az emelésre való jogigény 1994. augusztus 31e után keletkezett. A Nemzeti Biztosító, a Nyugdíjbiztosítási Alap Igazgatósága a nyugdíjakat külön kérvény nélkül emeli. Az emelésről a nyugdíjasok postán értesítést kapnak. Az 1994. augusztus 31-ig meghatározott nyugdíjak esetében először a szeptemberben esedékes időpontban folyósítják a megemelt összegű járadékot. Az 1994. szeptember 1-je és 1994. december 31 -e között meghatározott nyugdíjakat meghatározásuk napjától emelik. Ha véletlenül valaki szeptembertől nem kapná meg a megemelt nyugdíjat, vagy valamilyen kétségei támadnak, felvilágosítást kérhet a lakhely szerint illetékes regionális nemzeti biztosítótól, vagy pedig a Nyugdíjbiztosítási Alap Igazgatóságától. Ami a nyugdíjasoknak folyósított családi pótlékot illeti, az új törvény értelmében a Nyugdíjbiztosítási Alap csak augusztus 31 -ig küldi a nyugdíjasoknak a nevelési pótlékot, amiről levélben értesítik őket. Ebben a levélben részletesen tájékoztatnak arról is, mik a családi pótlék és a pótlék kiegészítése folyósításának feltételei, hogyan és milyen formában kapják azt meg a jövőben. Ülésezett a kormány gazdasági tanácsa Elégtelen a tőkebeáramlás (TA SR-hír) A kormány gazdasági tanácsa tegnap jóváhagyta a külföldi beruházásokról előterjesztett jelentést. A dokumentum szerint 1994. március végén Szlovákiában a külföldi beruházások értéke elérte a 11,48 milliárd koronát, ami nem éri el az évente szükséges külföldi tőke minimumát. A jelentést kidolgozó ügynökség igazgatója, Jozef Černák szerint a külföldi tőke több mint fele a feldolgozóiparba összpontosul, egynegyede pedig a kereskedelembe és a szolgáltatásokba. A gazdasági tanács szerint a nagyobb tőkebeáramlást elsősorban az információhiány, a hosszadalmas regisztráció, az adórendszer és több jogszabály akadályozza. Megállapította, hogy Szlovákiának évente 25 milliárd korona értékű külföldi tőkére lenne szüksége. Tabajdi Budapest és a magyar kisebbségek kapcsolatáról Elapadó rokonszenv, közöny (Budapesti tudósítás) „A szolidaritás, a rokonszenv mára a mai magyar társadalomban tragikusan elapadt, a közönyösség, de még inkább az ellenséges hangulat a jellemző, ha a határokon túli magyarságról van szó" - jelentette ki Tabajdi Csaba, a miniszterelnöki hivatal államtitkára az Erdélyi Gyülekezet ötnapos tanácskozásának zárónapján Budapesten, a Reménység szigetén. Az erdélyi magyar polgármesterek és népfőiskolai hallgatók előtt megtartott beszédében Tabajdi megállapítását azzal indokolta, hogy a „vadkapitalizmus" időszakában, amelyet ma megélünk, általában „szolidaritáshiányos" a társadalom. A politikus szerint ehhez hozzátartozik még, hogy az elmúlt négy évtizedben „bűnös hallgatás kísérte" a kisebbségek sorsát, míg a legutóbbi négy évben pedig az Antall-Boross kormány „túldimenzionálta " a témát, azl az érzetet keltve a magyarországi lakosságban, hogy ők kevésbé fontosak. A Horn-kormány határon túli magyarokat segítő politikájának változtatni kell ezen a gyakorlaton. Tabajdi úgy véli, hogy elsőként egy koordinációs tanácsot kell létrehozni a hat parlamenti párt részvételével, hogy ebben a kérdésben folyamatos lehessen az egyeztetés. Ezen túlmenően minden esetben figyelembe kell venni a határon túli magyar szervezetek, egyházak, civil szerveződések véleményét is. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban leszögezte: „az. elmúlt négy év lappangó és settenkedő határrevíziós nézetei miatt már nem lehet nem aláírni egy megfelelő szerződést, de ez még nem azt jelenti, hogy azt minden áron alá kell ími." Az államtitkár hangsúlyozta: „Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje felett." A Duna Televízióval kapcsolatban Tabajdi egyéni véleményként úgy fogalmazott, hogy azt autonómiáját megtartva integrálni kellene a Magyar Televízióba. A tanácskozáson részt vevő polgármesterek nyilatkozatot juttattak el a kormányhoz, amelyben kérik, hogy a kormány és a helyi önkormányzat továbbra is biztosítsa a Reménység szigetének működését, beleértve az anyagiak megnyugtató rendezését is. KOKES JÁNOS Teljesen kisiklott az egész vonatszerelvény a tunéziai Soussa mellett, s képünkön az egyik felborult vagon látható. A fővárostól, Tunisztól mintegy 150 kilométerre délre bekövetkezett súlyos vasúti szerencsétlenségnek huszonegy halálos és nyolcvankilenc sebesült áldozata van. Kelet-nyugati párbeszéd még az idén? (Folytatás az 1: oldalról) dekében. A legidőszerűbbek a kölcsönös látogatások: Göncz Áipád részt vesz a szlovák nemzeti felkelés 50. évfordulójának ünnepségein s egyben a Szalka-Letkés határátkelő megnyitásán, majd Michal Kováč utazik Magyarországra. Hogy mikor, az attól függ, milyen gyorsan sikerül megalakítani az új kormányt a választások után. Természetesen, szó volt a találkozón Bősről és Horn Gyula kormányfő pozsonyi látogatásáról is. Václav Havel cseh államfő a szlovák kollégájával megtartott négyszemközti találkozón megerősítette, hogy részt vesz a felkelési ünnepségeken. Megvitatták a bajmóci oltár problémáját, és megegyeztek abban, hogy a szlovákiai választások után Csehországban tartják a legközelebbi csúcstalálkozót. A szlovák államfő megbeszélést folytatót Luigi Scalfaro olasz és Milan Kucan szlovén államfővel is. A televíziós vitában elsőként szót kapó Michal Kováč köszönetet mondott Thomas Klestil osztrák államfőnek azért, hogy megszervezte ezt a találkozót. Szlovákia számára ez is lehetővé tette, hogy egyenrangú partnerként vegyen részt az Európai Unió tagországai és a tagságra váró államok vezetőinek vitájában. Megjegyezte, Szlovákia számára is fontos az integráció kérdése, különösen gazdasági téren. Fontosnak nevezte a biztonsági együttműködést, továbbá a közös harcot a szervezett bűnözés ellen. Örömmel nyugtázta, hogy Ausztria igent mondott az EUtagságra, s így az Unió határa keletebbre tolódott. A bécsi kormány pedig megígérte, átadja tapasztalatait Szlovákiának az EU-tagság megszerzését illetően. Köszönetet mondott Olaszországnak és Németországnak is a szlovák integrációs törekvések támogatsáért. A mintegy másfél órás televíziós kerekasztalvitában. Michal Kováč indítványozta a jelen lévő államfőknek, hogy tartsanak találkozót azon európai országok képviselői, amelyeket eddig geopolitikailag nyugati és keleti országokra osztottak. „Úgy vélem, hogy az ilyen párbeszéd sok új elképzelést és ötletet vetne fel arra vonatkozóan, hogy miként folytatódhatna az európai egyesülési folyamat" - jelentette ki a szlovák politikus. Támogatta az Európai Unióban jelenleg elnöklő Németország azon igyekezetét, hogy megszervezze az Európai Unió új tagországainak és az úgynevezett társulási szerződést aláírt államok képviselőinek a találkozóját. Michal Kováč szerint azonban nem szabad megfeledkezni más európai országokról sem, s rájuk is ki kell terjeszteni ezt a párbeszédet. Hírügynökségi jelentések szerint Németország állítólag még az idén meg kívánná tartani ezt a találkozót. A vitában felszólaló Thomas Klestil osztrák elnök kijelentette: Ausztria mint az EU új tagállama hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a közösség nyitott maradjon további közép- és kelet-európai országok számára. Leszögezte, hogy együtt kell működni ezekkel az országokkal, és segíteni kell mielőbbi belépésüket. Klestil szerint az EU 1996ban esedékes csúcsértekezletén várhatóan pontosítják az Unió kibővítésének további menetrendjét. Ottó Stich, Svájc legfelsőbb képviselője azokat az okokat próbálta megmagyarázni, amelyek miatt az ország lakossága a júniusi népszavazáson elutasította Svájc belépését az Európai Unióba. A svájci elnök szerint lényeges véleménykülönbség létezik a kormányok között. Václav Havel a vitában azt hangsúlyozta, hogy a cseh külpolitika legsarkalatosabb célja Csehország mielőbbi EU-tagsága. Havel azt fejtegette, hogy Csehország történelmi tapasztalataiból és földrajzi fekvéséből fakadóan az ország sokkal sürgetőbbnek érzi a nemzetközi integráció szükségességét, mint a többi posztkommunista ország. Milan Kucan szlovén elnök szerint országának EU-tagsága nem úgy vetődik fel, hogy belépni-e vagy sem, hanem úgy, hogy mikor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a két ideológiai rendszer megszűnése után azok nyomai megmaradtak, s ezzel számolni kell. A szlovén elnök megítélése szerint a balkáni válság, a délszláv fejlemények egyértelműen a nemzetközi megállapodások nyilvánvaló megszegését jelentik. Kucan ugyan csodálja az Európai Unió működési mechanizmusát, de úgy látja, hogy éppen ez a közösség osztja meg Európát. Göncz Árpád magyar elnök kijelentette: országa nem igyekszik Európába, mert már ott érzi magát. Szándéka szerint azonban mielőbb tagja kíván lenni az Európai Uniónak. Európának Göncz megítélése szerint segítenie kell a posztkommunista országokon, s nemcsak egyik vagy másik ország akarata a fontos, hanem mindenekelőtt az európai államok támogatása. Szerinte az Európai Uniót kiegyensúlyozottan kell bővíteni, s a közösség tagországainak el kell mélyíteni az együttműködést a többi állammal. Az olasz elnök a tévévitában leszögezte, hogy az Európai Uniónak ki kell tárnia az ajtót a posztkommunista országok előtt, s nagyon fontos, hogy bizalommal tekintsenek ezekre az államokra, amelyek Luigi Scalfaro szerint súlyos tragédián mentek keresztül, hívjuk azt fasizmusnak vagy kommunizmusnak, mégis meg tudták őrizni identitásukat, és elérték a szabadságot. Egyszerűen hinni kell nekik, és támogatni kell őket, jelentette ki. Roman Herzog nemrég beiktatott német elnök szerint az európai integrációnak két dologra kell összpontosítania: az európai békére és arra, hogy biztosítsuk a földrész túlélését. A német elnök szerint kelet felé haladva fel kell számolni a szegénységet, és segíteni kell a közép-kelet-európai országoknak, hogy azokban ne legyen úrrá a nyomor. II. Ádám János luxemburgi uralkodó elismerően szólt az 1989-es év sorsfordító eseményeiről, arról, hogy az egykori kommunista országoknak sikerült demokratikus jogállamokat létrehozniuk. A nagyherceg szerint országa támogatja az Európába igyekvő említett államokat. A déltájt befejeződött tévévita résztvevői ezután közös ebéden vettek részt, amelyen jelen volt Franz Vranitzky osztrák kancellár és Alois Mock külügyminiszter is, valamint Jacques Santer, az Európai Bizottság új elnöke is. Az ünnepi ebéd volt a kétnapos tiroli államfői találkozó záróeseménye. A Michal Kováč vezette szlovák küldöttség tegnap a kora esti órákban tért haza Ausztriából.