Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-23 / 196. szám, kedd

>ÚJSZÓ> HÍREK - VeLEMENYEK 3 (TA SR-hír) A Bosznia nyugati részén fekvő Bihacs muzulmán enklávéból - amely eddig a F ikret Abdics vezette szakadárok kezén volt - ezrek menekülnek Horvátországba, s teszik még nehezebbé a nemzetközi humanitárius" szervezetek munkáját. 10, 20, sőt 60 ezer menekültről szólnak a jelentések. A szerbek ellenőrizte területekről akarnak Horvátországba- jutni, viszont Zágráb bejelentette: innen nem fogad menekülteket. A horvát és a bosnyák vezetés állítólag megegyezett abban, megpróbálják hazatérésre rávenni a muzulmánokat. Az exodus vasárnap kezdődött, főleg .a muzulmán autonomisták családtagjai indultak útnak azután, hogy a bosnyák kormányerők részéről megkezdődött a döntő támadás Veliká Kladusa, a szakadár bosnyákok utolsó erődítménye ellen. Alija Izetbegovic bosnyák elnök még vasárnap hazatérésre szólította fel őket és sértetlenséget ígért nekik. Vasárnap kísérelte meg a bejutást Horvátországba a szerb Krajinába (TA SR-hír) Veszélyben a Csehország és Szlovákia közti vámunió - állapította meg hétvégi számában a Der Standard című bécsi napilap. A cikk szerint a szlovák partnereknél kevés megértésre találtak a prágai javaslatok, hogy az ország felosztása után bevezetett clearing-elszámolást a kölcsönös kereskedelemben most már helyettesítsék keményvalutában való elszámolással. Az osztrák lap idézte a prágai (TA SR-hír) Madonna, aki sorozatosan sokkolja közönségét, ezúttal barátaival, vendégeivel tette ugyanezt. A 36. születésnapja alkalmából rendezett ünnepség résztvevőivel - köztük volt Jon Secada, Gloria Estefan, Giorgio Armani egy nyilatkozatot íratott aláj mely menekült Abdics felesége és lánya is, de a horvát hatóságok nekik sem adtak belépési engedélyt. A bosnyák nagykövetség kivételt kért számukra, de Zágráb elutasította ennek megadását. « Tegnap délben felújították a sza

1 rajevói humanitárius légihidat - közölte az ENSZ menekültügyi főbiztosának hivatala. Tíz gépet vártak délután, hogy feltölthessék a készleteket, melyek nagyon megcsappantak: a szükségletek alig 21 százalékát tudták csak fedezni. Ahhoz, hogy az ENSZ elegendő tartalékot tudjon felhalmozni, naponta 350 tonna élelmiszert és más árut kell Szarajevóba szállítani. Még egy jó hír érkezett a bosnyák fővárosból: 17 nap után helyreállították a villamosközlekedést. Tudni kell, hogy a villamosok voltak a szerb orvlövészek kedvelt célpontjai i- több utast megöltek vagy megsebesítettek -, így aztán a villamosok az élet normalizálásának szimbólumaivá váltak az ostromlott városban. Lidové novinyt, mely szerint Csehország számára már „kevésbé fontos" a Szlovákiával folytatott kereskedelem, hiszen 6 milliárd dolláros valutatartaléka van. Ezzel szemben Pozsony valutahelyzete távolról sem ilyen kedvező, s a Csehországgal folytatott kereskedelem is sokkal fontosabb számára. A helyzetet súlyosbítja, hogy másfél hónappal a választások előtt korlátozott a jelenlegi szlovák kormány akcióképessége. szerint a nyilvánosság előtt nem fognak beszélni a buli részleteiről. Az egyik résztvevő a bizarr ötlettel kapcsolatosan kijelentette: „Minden világos. Ha valaki megszegi az egyezséget, akkor Madonna becsületsértésért beperelheti." (TA SR-hír) A volt szocialista tömb országaiba indult körútra Tran Due Luong vietnami miniszterelnök-helyettes. Ellátogat Csehországba, Szlovákiába, Magyarországra, Lengyelországba és Romániába. Célja, hogy újjáélessze a szocialista időkben oly élénk kétoldalú együttműködést, de elsősorban a kereskedelmet, amely 1991 után nagyon visszaesett. Vietnam és az említett országok viszonyára az is rányomja bélyegét, hogy mindegyikben több tízezer vietnami él. Például csak Csehországban kb. 70 ezer. A 80-as évek elején államkőzi megállapodások alapján érkeztek Kelet-Európába, most azonban nem hajlandóak hazatérni. Hanoi azt ígérte, a miniszterelnök-helyettes erről a problémáról is tárgyalni fog az érintett államokkal. Vo Van Kiet kormányfő hasonló céllal júniusban járt Ukrajnában, Kazahsztánban és Oroszországban. r-peng Hsziao-ping, a legbefolyásoJ. sabb kínai politikus tegnap töltötte be 90. életévét. A kínai reformok atyjának tekinthető Teng már négy éve ném tölt be semmilyen tisztséget, de a kínai lapok tegnap mégis megemlékeztek róla, habár életjubileumáról nem tettek említést. A politikus legutóbb februárban, jelent meg a nyilvánosság előtt a holdújév alkalmából két lányának kíséretében. A

radikális palesztin ellenzéki vezetők is részt vehetnek a palesztin parlament Gázában esedékes ülésénjelentette ki tegnap Simon Peresz izraeli külügyminiszter a rádióban. Peresz szerint nincs kifogásuk az ellen, hogy az izraeli-palesztin megállapodásokat helytelenítő olyan politikusok belépjenek Gázába, mint Najef Havatma, vagy Dzsibril, akik nem értenek egyet a palesztinoknak autonómiát biztosító tavalyi izraeli-palesztin alkuval. J

icchak Rabin megerősítette: Izrael javasolta Libanonnak, hogy kilenc hónapon belül kivonja a DélLibanonban tartózkodó egységeit. Az izraeli kormányfő ezt a javaslatot már korábban ismertette Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel, akit egyúttal figyelmeztetett arra, hogy a Libanon és Izrael között létrejövő esetleges megállapodást egyeztetni kell Szíriával. C

siang Cö-min kínai államelnök szeptember elején ötnapos látogatást tesz Oroszországban, majd Ukrajnát és Franciaországot keresi fel, közölte tegnap a pekingi külügyminisztérium. E

rnesto Zedillo lett a mexikói elnökválasztás győztese. A kormányzó Intézményes Forradalmi Párt jelöltje a nem végleges eredmények szerint a szavazatok 47,14 százalékát szerezte meg. Az államfői tisztségben Carlos Salinas de Gortarit váltja fel, s mandátuma hat évre szól. K

ínát az utóbbi évtized legkatasztrofálisabb szárazsága sújtja. Leginkább hét tartományt sújt a csapadékhiány, ami közveúenül 27 millió embert érint. Közülük két tartományban olyan tragikus a helyzet, hogy a helybeliek emlékezete szerint hatvan éve nem volt ilyen aszályos időjárás. B

ettino Craxi egykori olasz miniszterelnök valóban súlyos beteg, akit hazájában korrupció vádjával nemrég távollétében nyolc és féléves börtönbüntetésre ítéltek. Orvosa állítja ezt a büntetés letöltése elől Tuniszba menekült exkormányfőről, sőt, nem kizárt, hogy amputálni kell az egyik lábát.. Madonna óvatos Egy hazaszállítás bonyodalmai A mama nem aludt halott volt (TA SR-hír) Egy Zürichben élő olasz férfi meg akarta magát kímélni a hivatali utánjárásoktói, s végeredményben még nagyobb bonyodalmakba keveredett. A nyáron nála üdülő 86 eves édesany ja meghalt. Egy svájci orovostói rendes halotti bizonyítván} t kapott, mégis fondorlathoz folyamodott. A határon simán átjutóit, a vámosok elhitték neki, hogy az autó hátsó ülésén fekvő idős hölgy alszik. Olaszországba érve nyomban egy kórházba vitte a hullát, de jól kigondolt terve itt már kudarcba fulladt. A Genova mellel t i Belimo városka bírósága is úg> ítélte meg, illegálisan szállította haza a holttestet, s ezért nem adott engedélyt a temetésre. 1994. AUGUSZTUS 30. Tízezrek menekülnek Bihacsból Újra jár a villamos Szarajevóban Osztrák vélemény Veszélyben a vámunió >ÚJSZÓ> NÉHÁNY SORBAN I Továbbra is feszült a helyzet a ruandai-zairei határon. Miután az elmúlt hétvégén az utolsó francia katona is távozott Ruandából, a polgárháború elől menekülők ezrei tódultak a szomszédos Zaire felé. A franciák helyét ugyan ghanai és etióp egységek vették át, de a ruandaiak szemmel láthatóan nem nagyon bíznak meg bennük. Mivel vasárnap hiába rohamozta meg többtízezer menekült a zairei Bukavunál lévő átkelőt, mert a zairei katonák azt teljesen lezárták, más határátkelők felé vették az útjukat. Képünkön kétségbeesett arcú ruandai kisfiúk, akiknek szülei már Zairében vannak, de a határőrök megakadályozták őket abban, hogy átkeljenek hozzájuk. Mint a hírügynökségek megjegyezték, még a sűrűn patakzó gyermekkönnyek sem lágyították meg a zairei katonák szívét... Vietnami vizit Illúziók nélkül A román kiugrás 50. évfordulóján Hanglemezen is fennmaradt annak a beszélgetésnek a szövege, amelyet 1944. augusztus 23-án délután öt órakor Mihály román király folytatott Ion Antonescu marsallal, „államvezetővel" és Mihai Antonescu miniszterelnök-helyettessel. A monarchia és a diktatúra sajátos együttélésére is rávillant annak a beszélgetésnek a hangneme, amely véget vetett az átmeneti „összenövésnek". A király felszólította a marsallt, hogy onnan, az irodájából továbbítsa azt a táviratot, amely elrendeli az Egyesült Nemzetekkel viselt ellenségeskedések megszüntetését. Vagyis a fegyverszünet megkötését. Mire Antonescu szinte bibliai fennköltséggel odaszólt beosztottjának: „Olvasd fel, Mihai Antonescu, és lásd, hogy elküldhete a marsall egy ilyen táviratot!" Nos, a marsall ezután is egyes szám harmadik személyben utasította el a német szövetségesek „elárulását." Majd már kissé a közvetlen párbeszéd fonalát átvéve jelentette ki, hogy „Felség fiatal, és nincs tapasztalata." A király végül határozottan és a polgári megszólítást alkalmazva zárta le az engedetlenség körüli vitát: „Itt és mától kezdve én döntök. Felajánlottam az alkalmat, hogy saját magukat is megmentsék. Éppen itt akartam magukat oltalmamba helyezni, de a börtönbe! Uraim, elrendelem a letartóztatásukat!" A második világháború egyik legsikeresebb kiugrásának minősített fordulat döntő eseménye volt, ami a királyi palotában lejátszódott. S ennek lett folytatása is. A király koronatanácsra hívta a minisztereket. S azok, akiknek kocsija begördült a királyi palota elé, annak sorrendjében a Vatra Luminoasa külvárosi negyedben, a kommunista párt titkos házában kötöttek ki. A letartóztatásokat végrehajtó harci gárda Emil Bodnarasnak, a kommunista párt egyik vezetőjének a parancsnoksága alatt állt. Igazi miliőben elevenedett meg a fenti eseménysor azokon a filmkockákon, amelyeket Jurij Ozerov rendező forgatott a hetvenes évek második felében. A szovjet rendező a honvédő háborúról készült filmeposszal bizonyította, hogy miként „egyeztethető" a világszerte népszerű dokumentumtényeket megjelenítőjátékfilm a brezsnyevi ideológia kívánalmaival. A kelet-európai ellenállási mozgalmakról készített sorozat kivitelezése a kulisszák mögött már felért egy akkori szocialista belviszállyal. Az igazi kemény dió Románia volt. Könnyebbnek tűnt a király személyéhez kapcsolódó kiugrás korhű filmrevitele, mint az utána következő események felidézése. Mert azt kellett bizonyítani, hogy a fordulat igazi hőse, a fegyveres felkelés vezető alakja az a huszonéves, az ifjú királytól alig pár évvel idősebb kommunista, akit úgy hívtak, hogy - Nicolae Ceausescu. Az átállásnak van olyan mozzanata is, ami nem a látványosan megörökíthető történeti összefüggésekhéz tartozik. Ez pedig Románia háború utáni határainak kialakulása, amire a király is valahogy homályosan emlékszik vissza. Legalábbis erről tanúskodik az a nemrégi exkluzív rádióinterjú, amit Genfben Fülöp Mihály magyarországi történésznek adott. Arra a kérdésre, hogy milyen szerepet játszott az 1940-ben Magyarországhoz visszatért Észak-Erdély újbóli Romániához csatolásában, igencsak kitérően válaszolt. Beismerte, hogy a kérdés kezdettől fogva, tehát a bécsi döntés óta foglalkoztatta, híveivel együtt, de 1944. augusztus 23-a előtt állítólag nem fogalmazódott meg benne valami határozott állásfoglalás. Az első gondjuk szerinte az volt, hogy kilábaljanak a háborúból és megszabaduljanak a németektől. íme, talán már igaz sem volt, hogy Észak-Erdély megszerzésének biztosra vett reménye egységbe kovácsolta a románokat és a kiugrás egyik meghatározó tényezője volt. Persze, lehet, a király sem tudta pontosan - amint azt áJlítja -, hogy mi is játszódott le a tágabb kelet-európai térség sorsát meghatározó szovjet politikai berkekben. Szovjet békeelőkészítési dokumentumok tanúskodnak arról, hogy Sztálin 1944 nyarán ráébredt: ha Besszarábiát elveszi Romániától, akkor fájdalomdíjként valami ellenértéket is kell nyújtania, s ezt Erdély jelentheti. De ennek érdekében Észak-Erdélyt először szovjet kezekben kell tartani, s úgy juttatni Romániának, hogy az rá legyen utalva a Szovjetunió támogatására Magyarországgal szemben, amely - az egyik szóban forgó szovjet kulcsdokumentum szerint „sohasem fog belenyugodni Erdély végleges elvesztésébe." Az ÉszakErdélyben bevezetett szovjet katonai közigazgatás egyben jó eszköz lehet mindkét ország zsarolásához és végső esetben a békekonferencia támogatását is elnyerő területi döntés meghozatalához. Mára már ismertek a fejlemények részletei is, s ezek nem számítanak tabu témának. Az angolszász hatalmak közbelépésére az 1944 szeptemberi román fegyverszüneti szerződésbe nem került be ÉszakErdély átadása, számolva egy magyarországi kiugrási kísérlet sikerével. Ennek elmulasztása után a nyugati hatalmak később, amikor már sikerült a szovjet nyomásra, erős baloldali támogatással létrehozott Groza-kormány pozícióit mérsékelni, lemondtak a Magyarország javára történő határmegvonás támogatásáról. A Petru Groza mögé felsorakozó demokratikus erők és kisebbségi magyar szerveződések pedig legalább annyira kiszolgáltatottjai lettek a szovjet hatalmi érdekeknek, mint amennyire a román nacionalista veszéllyel kellett dacolniuk. Érdekes módon ez utóbbiról, az Észak-Erdélybe betört Maniu-gárda garázdálkodására, öldöklésére, amikoris a magyar parasztokat fejszével mészárolták le, a király nem emlékszik. S az autonómia követelésével sem tud, mint mondta, mit kezdeni. Most, félévszázad múltán egy valami bizonyos: a román-magyar összefogás a nagyhatalmi fennhatóságtól megszabadulva sem épülhet illúziókra. S ez Erdély és Románia határain alighanem túlmutató felismerés. KISS JÓZSEF