Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-16 / 190. szám, kedd

SZULOFOLD 1994. AUGUSZTUS 16. Van mire építeni VágseIlyén Egy kisváros idegen­forgalmi lehetőségei •A rendszerváltás után, a vasfüggöny leomlásával megnyílt az át a keleti turisták előtt. Szlovákiából is egyre özönlenek a világot lát­ni vágyók Ausztriába, Olaszországba, a Benelux államokba és még sorolhatnánk. Nem is csoda, hiszen rengeteg természeti, tör­ténelmi, kulturális látványosság van, amelynek élvezetétől a kelet­európai kisember azelőtt meg volt fosztva. De vajon mi mit tudunk nyújtani az idelátogató külföldieknek a Tátrán és a fővároson kí­vül? Tőlünk nyugatabbra az idegenforgalom egyre inkább a vidék felé orientálódik, a nagyvárosokból a természetbe, a vidéki kisvá­rosokba menekülnek a pihenni vágyók. Nálunk milyen idegenfor­galmi lehetőségekkel rendelkezik egy vidéki város, például a hu­szonötezer lakosú Vágsellye? - ezt kérdeztük Szabó Sándor pol­gármestertől. A kínálat szegényes, de a tervek nagyok - Sajnos, jelenleg nincs mivel dicse­kednünk, a városban egyelőre nem rózsás a helyzet, mert hiányzik a kor­szerű infrastruktúra. De vannak ter­veink, "és van mire építenünk - bizako­dik a polgármester. - A város idegen­forgalmi szempontból nagyon jó he­lyen fekszik, a Vág folyó.két oldalán terül él, s a környéken több termálvíz­forrás is található. Szeretnénk bekap­csolódni az agroturisztikába, s ehhez minél jobb lehetőségeket akarunk te­remteni. De mint említettem, nemcsak idegenforgalmi szempontból de a vá­ros szempontjából is nagyon hiányzik a fej lett infrastruktúra kiépítése. A polgármester elmondta, hogy egyelőre jó fürdési lehetőséget tud­nak nyújtani, nemcsak a Vágón, de kiépített medeneében is. Ez utóbbi ugyan nem a város tulajdona, hanem a Duslo vegyiüzemé, de jelenleg a város üzemelteti. Ami az elszálláso­lási lehetőségeket illeti, ezen a téren nem nagyon dicsekedhetnek. Egyet­len szálloda működik a városban, öt­ven ággyal, de minőségét tekintve ez a szolgáltatás sem áll a csúcson. Turistacsalogató szennyvíztisztító Arra a kérdésre, hogy a jövőben mivel akarják idecsalogatni a vendé­geket, a polgármester meglepő vá­laszt ad: például a tervezett szenny­víztisztító állomással. Meglepődése­mét látva mindjárt meg is magyaráz­ta, mire gondol: egy olyan környe­zetkímélő új technológia megépítését tervezik, amely Országos viszonylat­ban is újdonságnak számít. Például amikor egy lengyel kisvárosban üzembe helyeztek egy ilyen tisztítót, egyszeriben megnövekedett a város­ka idegenforgalma. Egyebek mellett az újdonságnak számító berendezé­sek megtekintésére szerveztek oda tanulmányi kirándulásokat. A sellye­iek úgy képzelik, hogy egy komoly ökológiai központot építhetnének ki a tisztítóállomás környékén, ami va­lóban nagy vonzóerővel bírhat. Persze, egyéb turistacsalogatót is terveznek: a Vág mentén Vághosszú­falut és Vágkirályfát, vagy távolabb a deáki termálfürdőt is bevonva, ide-' genforgalmi övezetet szeretnének ki­építeni, ahová fürdési, csónakázási és cikloturisztikai lehetőségek csábíta­nák az aktív pihenésre vágyókat. A távlati tervekben egy, a Vágón átí­velő gyaloghíd elképzelése is felme­rült. Az elszállásolási lehetőségeken lehet javítani, van is magánvállalko­zó, aki a város központjában szeretne új szállodát építeni, színvonalas Szol­gáltatásokkal, amelyben például egy kongresszusi központ is helyet kap­na. Sok minden szerepel a város kö­vetkező tíz évre tervezett fejlesztési tervében, de mindezt a szennyvíz­tisztító felépítése után lehet csak megvalósítani. Amíg ez nincs meg­oldva, addig egyéb létesítményeket sem építhetnek. A tisztító kivitelezé­si tervei már rendekezésre állnak, ki­jelölték a területet, már csak az építé­si engedély hiányzik, hogy belekezd­hessenek az építkezésbe. A polgár­mester bizakodó, szerinte a jövő év folyamán akár üzembe is helyezhet­nék a tisztítóállomást. A sportban van mit felmutatni A sport terén azonban nem kell panaszkodniuk a sellyeieknek. A már említett strandfürdőn kívül van fedett sportpálya és természetesen a futballpálya sem hiányzik, de van te­kepálya és sportlövölde is. Minde­zekből egy nagy szabadidőközpon­tot szeretnének létrehozni. És akkor még nem szóltunk a nagy hagyo r mánnyokkal rendelkező és jelentős sikerekkel büszkélkedő lovasiskolá­ról, amely az idén lesz kilencven éves, és amelyet sok külföldi verse­nyen is jói ismernek. A tervek szerint a városközpontot teljesen újjáépítenék, kezdve a közműhálózattal és folytatva a köz­lekedési rendszerrel, hiszen addig hiába csinosítgatnák a meglévő épü­letek homlokzatát amíg az utcák fel lennének túrva. Majd ha megterem­tik az európai szintű infrastruktúrát, azután jöhet a többi építkezés. Tör­ténelmi nevezetessége is van Vág­sellyének - a kastély. Jelenleg az ál­lam tulajdona, és levéltárként szol­gál, de a polgármester reméli, hogy a városnak Sikerül megszereznie és megfelelőbb módon kihasználnia. ­A kastély nagyon erős történelmi összefüggéseket jelképez, érezhető benne a genius loci, kisugárzik belőle a hely szelleme, s éppen ezért úgy érzem, hogy ez az a hely, ahol el tudnánk kezdeni terveink megvalósí­tását - véli Szabó Sándor. - Szerin­tem az épület jelenlegi kihasználása nem méltó, annak szelleméhez, s ha­bár ezek még valóban csak tervek, szeretnénk q kastélyban egy több­rendeltetésű városi központot kiala­kítani. A külföldi kapcsolatokra is számítanak Más városokhoz hasonlóan Vág­sellyének is vannak külföldi baráti kapcsolatai. Még a múlt rendszer­ben, 1978-ban felvették a kapcsola­tot a finnországi Kuhmo városával. Az akkor induló helsinki folyamat hatására nagyon megnőtt a Finnor­szág iránti érdeklődés, Sellye is ilyen módon került kapcsolatba az északi várossal. Vannak azonban kö­zelebbi kapcsolataik is: a magyaror­szági Oroszlánnyal és a csehországi Telčcsel tartják a barátságot. Külön­féle közös rendezvényeken vesznek részt, iskolák közötti kapcsolatokat tartanak fenn, a gyerekek levelezést folytatnak, sőt csereüdültetéseken is részt vesznek. A finnországi Kuli­méban évente rendeznek nemzetkö­zi kamarazenei fesztiválokat és okta­tótáborokat, amelyeken sellyei fiatal zenészek is részt vettek. A zenészek mellett fiatal fényképészek is bemu­tatkoztak a baráti városban. Ezénkí­vül természetesen polgármesteri és képviselői szinten is tartják a kap­csolatot, az önkormányzatok szak­mai tapasztalatokat cserélnek. Ezektől a kapcsolatoktól is az ide­genforgalom fellendülését várják, hiszen ha sikerül megvalósítani az említett terveket, a baráti városok külföldre is elvisžik a Vág menti üdülési lehetőségek hírét. GAÁL LÁSZLÓ Komárom: Patthelyzetben a városi tömegközlekedés Nagyobb városokban a tömeg­közlekedés már régóta a városi ön- . kormányzatok hatáskörébe tarto­zik, míg a néhány ezer lelket szám­láló településeken, a járási székhe­lyen található Szlovák Autóköz­lekedési Vállalat irányítja a váro­si tömegközlekedésben részt vevő járművek forgalmát is. Az önkor­mányzatok hatáskörének bővülé­sével, megszilárdulásával egyre több szó esik arról, hogy a helyi közlekedés kerüljön a város irá­nyítása alá- Tekintettel arra, hogy egy kiépített rendszer leválasztá­sáról van szó, a szóban forgó művelet nem is lenne olyan bo­nyolult. Tudni kell azonban azt is, hogy a városi tömegközlekedés még akkor is veszteséges, ha azt az állam támogatja, ezért a dotáció látható megemelése nélkül a kia­lakult patthelyzet aligha változik meg. - Mekkora állami támogatást élvez Komáromban a városi tö­megközlekedés? - kérdeztem Ma­rián Mikláštól, a Komáromi Autó­közlekedési Vállalat személyfor­galmi osztályának vezetőjétől. - Annak ellenére, hogy kiadása­ink csak növekednek a korábbi évekhez viszonyítva, 20 százalék­kal kevesebb állami támogatást kaptunk, mint egy évvel ezelőtt. Egyébként az\ 1994-es állami tá­mogatást két csomagban kaptuk meg. Az egyik a városi autóbuszjá­ratok támogatására szolgál, míg a másik a helyközi járatok zavarta­lan közlekedését biztosítja'. A csök­kentett. dotáció már az első félév eredményeiben megmutatkozott: a Komáromban közlekedő 15-16 au­tóbusz 600 ezer koronát meghala­dó veszteséget termelt. - Hogyan, illetve mivel ellensú­lyozzák az említett veszteségeket? - Anyagi veszteségeinket rész­ben a vállalat melléktevékenysé­géből fedezzük, így többek között a szolgáltatásokból. Hogy a. jövőben csökkentsük a városi tömegközle­kedésből adódó veszteségeinkét, augusztus elejétől korlátozásokat léptettünk érvénybe. Némely vona­lon csökkentjük a hétvégi járatok számát, amit a helyközi járatok pótolnak majd. Bevezetjük ugyanis azt, högy a helyközi járatokra is felszállhatnak az érvényes városi bérlettel rendelkező utasok. - Kivel egyeztetik a tervezett módosításokat? - A tervezett . intézkedéseket elsősorban a városi 'hivatal közle­kedési osztályának dolgozóival vi­tatjuk meg. Nem állíthatnám, hogy tökéletes az együttműködés a vá­ros és vállalatunk között. Nemrég például Komárom belvárosában megszüntették azt a parkolót, ahol autóbuszaink várakozhattak két menetrend szerinti járat kőzött, s most emiatt naponta több kilomé­tert kell megtenniük feleslegesen, ami újabb kiadásokkal jár. - Komáromban már felmerült, hogy a városi tömegközlekedés az önkormányzat hatáskörébe kerül­jön? , - A közlekedési minisztérium ez év májusában kérdezte meg a vá­rosi hivatalt, átvenné-e a helyi tö­megközlekedést. A város vezetése akkor úgy nyilatkozott, hogy kellő dotáció hiányában nem áll módjá­ban élni a lehetőséggel. Vélemé­nyem szerint azonban ennek előbb-utóbb meg kell történnie. . -• Szóba került-e már a tömeg­közlekedés privatizációja? - Tekintettel arra, hogy a tö­megközlekedés - legalábbis a je­lenlegi formájában és szervezett­ségében - nem kis veszteségeket termel, a közeljövőben aligha le­het szó privatizációról. Személy szerint csupán azoknak a járatok­nak a privatizációját tudnám el­képzelni, amelyek telítettek, ezek pedig a diák- és a munkásjáratok. KOSÁR DEZSŐ Torna feltornázza magát? Torna a múlt század végéig, 1882-ig a róla elnevezett megye székhelye volt. Mezőváros. A me­gyét ekkor egyesítették Abaújjal, az új közigazgatási egység székhelye is máshová került. A volt megyeháza épülete azonban - a környék egyik legszebb épületeként - megmaradt Tornán. Ma már nem túlzás azt mondani, hogy katasztrofális állapotban van. Évtizedekig élelmiszerraktár­nak használták, a Jednota tulajdonába került, ők nemrégiben magánvállalkozóknak adták el. Még szerencse, hogy nem romboltatták le, mint annak idején, 1685-ben a bécsi haditanács a Torna fölé magasodó várat. A kommunizmus évtizedei azonban nem csak a volt megyeházán lát­szanak meg, magát a volt mezővárost - 1945 után már csak falut - is meglehetősen lezüllesztet­ték. Van, amit már nem lehet visszahozni. Például azt a tavacskát sem, amelyet a hatvanas évek­ben temettek be, s amely annak idején a városka ékessége volt. Az ütött-kopott főutca azonban a magánvállalkozások révén az utóbbi években megváltozott. Bartók László mérnököt, Torna polgármesterét arról fogattam, tudtak, tudnak-e tenni valamit azért, hogy a község újra vissza­nyerje régi fényét. - Azt hiszem, Torna hanyatlása akkor kezdődött,, amikor a múlt században a vármegyét Abaújhoz csatolták - kezdte a polgármester. — 1945 után aztán Szepsi kapott jobb lehetőséget azáltal, hogy já­rási székhely lett. Végül az 1960­as közigazgatási átrendezéskor ezt a járást is megszüntették, a szék­hely távolra, Kassám került. Ezek az évtizedek Torna számúra való­ban a hanyatlás éveit jelentették, Most lenne lehetőségünk arra, hogy fellendítsük a falut, a­pénzszűke azonban határt szab vá­gyainknak. "- Ha jól tudom. Torna kataszte­rében a szövetkezeten és az állami gazdaságon kívül nincs olyan nagyüzem, amelyik bevételi for­rást is jelenthetne. A cementgyár nem tornai területen van. - A gyár, bár tornai cement-. gyárnak hívják, valóban nem a mi kataszterünkön vari. Községünk te­rületén csak kisüzemek működnek, mint például a pékség, egy barlan­gászfelszerelést és ruhát gyártó kisvállalat és a magánkereskedők. Tavaly nyáron két magánvállalko­zóval létrehoztunk egy részvény­társaságot. Piskőtagyárat szeret­nénk beindítani, amely kezdetben 35 embert foglalkoztatna. Elég ne­hézén Jön össze az induláshoz '• sz,úkséges pénz, de talán ősszel el-, kezdődhet az építkezés. A pénzhiány ellenére azért sok mindent sikerült megvalósítaniuk a tornaiaknak. Befejezték például a már korábban megkezdett lakó­háztömbök építését. Tavaly 36 új lakást adtak át, idén 18-at. Végé­hez közeledik a szennyvíztisztító állomás építése is, melyet még 1989-ben kezdtek el, amikor a szomszédos Áj község is Torná­hoz tartozott, Egy évre rá azonban Áj különvált, ám a víztisztító-még a két településnek is sok lett volna, hiszen 8000 lakosra építették, hol­ott Torna lakosainak 'száma jelen­leg körülbelül háromezerre tehető. Bartók László szerint egy szeré­nyebb tisztító már elkészülhetett volna az eddig építkezésre fordí­tott pénzből is. Egy. másik építke­zés azonban gyakorlatilag már be­fejeződött: szeptemberben meg­kezdődhet a tanítás abban a tíz tan­termes iskolaépületben, amelyet a község a tanüggyel közösen épí­tett, s amely arra hivatott, hogy enyhítse a tornai közös ma­gyar-szlovák alapiskola elhelye­zési gondjait. Rövidesen hózzá­fognak a közösségi gázvezeték építéséhez is. - Megegyeztünk a Slovtransgas­vdllalattal, hogy mivel a gázveze­ték főnyomócsöve kataszterünkön halad át, á gázművek finanszírozni fogja a községi vezeték felépítését. Erre az évre hatmillió koronát ad­nak rá - mondja erről a polgár­mester. - Torna környéke bővelkedik természeti szépségekben. Közel a Szádelői-völgy, Jászó, Kraszria­horka, a gömöri barlangok. Bizo­nyára gondoltak már arra, hogy a községet a turizmus felvirágozta­tása által jobb helyzetbe lehetne hozni. - Természetesen gondoltunk rá, és .komolyabban is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, az önkormányzat azonban megteremtheti a feltétele­ket, de pénz híján nem tud beru­házni a turizmusba. Torna egyma­ga egyébként is kevés arra, hogy e területen fordulatot érjen el, itt re­gionálfs együttműködésre van szükség, amely tulajdonképpen már el is kezdődött. Sokat segíte­ne, és nemcsak a turizmus fellendí­tésében, hanem a vidék gazdasá­gának is, ha a közeli Bódvavendé­gi-Torna nádas ka magyar-szlovák határátkelőhelyet nemzetközinek minősítenék. - Filkus miniszter, akinek hatás­körébe a kérdés tartozik, nemrégi­ben Köteles László interpellációjára válaszolva erről az átkelőhelyről azt mondta, azért nem került szóba az átminősítés, mert ezt egyetlen kör­nyező község sem kérte. - A miniszter úrnak nincsenek jó információi. Bizonyítani tudom, hogy több levelet írtam már az il­letékeseknek, melyekben nemcsak az átkategorizálást kértem, hanem a Szepsi—Tornanádaska vasúti összeköttetés létrehozását is. KLINKO RÓBERT

Next

/
Thumbnails
Contents