Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-16 / 190. szám, kedd

SZULOFOLD 1994. AUGUSZTUS 16. Van mire építeni VágseIlyén Egy kisváros idegenforgalmi lehetőségei •A rendszerváltás után, a vasfüggöny leomlásával megnyílt az át a keleti turisták előtt. Szlovákiából is egyre özönlenek a világot látni vágyók Ausztriába, Olaszországba, a Benelux államokba és még sorolhatnánk. Nem is csoda, hiszen rengeteg természeti, történelmi, kulturális látványosság van, amelynek élvezetétől a keleteurópai kisember azelőtt meg volt fosztva. De vajon mi mit tudunk nyújtani az idelátogató külföldieknek a Tátrán és a fővároson kívül? Tőlünk nyugatabbra az idegenforgalom egyre inkább a vidék felé orientálódik, a nagyvárosokból a természetbe, a vidéki kisvárosokba menekülnek a pihenni vágyók. Nálunk milyen idegenforgalmi lehetőségekkel rendelkezik egy vidéki város, például a huszonötezer lakosú Vágsellye? - ezt kérdeztük Szabó Sándor polgármestertől. A kínálat szegényes, de a tervek nagyok - Sajnos, jelenleg nincs mivel dicsekednünk, a városban egyelőre nem rózsás a helyzet, mert hiányzik a korszerű infrastruktúra. De vannak terveink, "és van mire építenünk - bizakodik a polgármester. - A város idegenforgalmi szempontból nagyon jó helyen fekszik, a Vág folyó.két oldalán terül él, s a környéken több termálvízforrás is található. Szeretnénk bekapcsolódni az agroturisztikába, s ehhez minél jobb lehetőségeket akarunk teremteni. De mint említettem, nemcsak idegenforgalmi szempontból de a város szempontjából is nagyon hiányzik a fej lett infrastruktúra kiépítése. A polgármester elmondta, hogy egyelőre jó fürdési lehetőséget tudnak nyújtani, nemcsak a Vágón, de kiépített medeneében is. Ez utóbbi ugyan nem a város tulajdona, hanem a Duslo vegyiüzemé, de jelenleg a város üzemelteti. Ami az elszállásolási lehetőségeket illeti, ezen a téren nem nagyon dicsekedhetnek. Egyetlen szálloda működik a városban, ötven ággyal, de minőségét tekintve ez a szolgáltatás sem áll a csúcson. Turistacsalogató szennyvíztisztító Arra a kérdésre, hogy a jövőben mivel akarják idecsalogatni a vendégeket, a polgármester meglepő választ ad: például a tervezett szennyvíztisztító állomással. Meglepődésemét látva mindjárt meg is magyarázta, mire gondol: egy olyan környezetkímélő új technológia megépítését tervezik, amely Országos viszonylatban is újdonságnak számít. Például amikor egy lengyel kisvárosban üzembe helyeztek egy ilyen tisztítót, egyszeriben megnövekedett a városka idegenforgalma. Egyebek mellett az újdonságnak számító berendezések megtekintésére szerveztek oda tanulmányi kirándulásokat. A sellyeiek úgy képzelik, hogy egy komoly ökológiai központot építhetnének ki a tisztítóállomás környékén, ami valóban nagy vonzóerővel bírhat. Persze, egyéb turistacsalogatót is terveznek: a Vág mentén Vághosszúfalut és Vágkirályfát, vagy távolabb a deáki termálfürdőt is bevonva, ide-' genforgalmi övezetet szeretnének kiépíteni, ahová fürdési, csónakázási és cikloturisztikai lehetőségek csábítanák az aktív pihenésre vágyókat. A távlati tervekben egy, a Vágón átívelő gyaloghíd elképzelése is felmerült. Az elszállásolási lehetőségeken lehet javítani, van is magánvállalkozó, aki a város központjában szeretne új szállodát építeni, színvonalas Szolgáltatásokkal, amelyben például egy kongresszusi központ is helyet kapna. Sok minden szerepel a város következő tíz évre tervezett fejlesztési tervében, de mindezt a szennyvíztisztító felépítése után lehet csak megvalósítani. Amíg ez nincs megoldva, addig egyéb létesítményeket sem építhetnek. A tisztító kivitelezési tervei már rendekezésre állnak, kijelölték a területet, már csak az építési engedély hiányzik, hogy belekezdhessenek az építkezésbe. A polgármester bizakodó, szerinte a jövő év folyamán akár üzembe is helyezhetnék a tisztítóállomást. A sportban van mit felmutatni A sport terén azonban nem kell panaszkodniuk a sellyeieknek. A már említett strandfürdőn kívül van fedett sportpálya és természetesen a futballpálya sem hiányzik, de van tekepálya és sportlövölde is. Mindezekből egy nagy szabadidőközpontot szeretnének létrehozni. És akkor még nem szóltunk a nagy hagyo

r mánnyokkal rendelkező és jelentős sikerekkel büszkélkedő lovasiskoláról, amely az idén lesz kilencven éves, és amelyet sok külföldi versenyen is jói ismernek. A tervek szerint a városközpontot teljesen újjáépítenék, kezdve a közműhálózattal és folytatva a közlekedési rendszerrel, hiszen addig hiába csinosítgatnák a meglévő épületek homlokzatát amíg az utcák fel lennének túrva. Majd ha megteremtik az európai szintű infrastruktúrát, azután jöhet a többi építkezés. Történelmi nevezetessége is van Vágsellyének - a kastély. Jelenleg az állam tulajdona, és levéltárként szolgál, de a polgármester reméli, hogy a városnak Sikerül megszereznie és megfelelőbb módon kihasználnia. A kastély nagyon erős történelmi összefüggéseket jelképez, érezhető benne a genius loci, kisugárzik belőle a hely szelleme, s éppen ezért úgy érzem, hogy ez az a hely, ahol el tudnánk kezdeni terveink megvalósítását - véli Szabó Sándor. - Szerintem az épület jelenlegi kihasználása nem méltó, annak szelleméhez, s habár ezek még valóban csak tervek, szeretnénk q kastélyban egy többrendeltetésű városi központot kialakítani. A külföldi kapcsolatokra is számítanak Más városokhoz hasonlóan Vágsellyének is vannak külföldi baráti kapcsolatai. Még a múlt rendszerben, 1978-ban felvették a kapcsolatot a finnországi Kuhmo városával. Az akkor induló helsinki folyamat hatására nagyon megnőtt a Finnország iránti érdeklődés, Sellye is ilyen módon került kapcsolatba az északi várossal. Vannak azonban közelebbi kapcsolataik is: a magyarországi Oroszlánnyal és a csehországi Telčcsel tartják a barátságot. Különféle közös rendezvényeken vesznek részt, iskolák közötti kapcsolatokat tartanak fenn, a gyerekek levelezést folytatnak, sőt csereüdültetéseken is részt vesznek. A finnországi Kuliméban évente rendeznek nemzetközi kamarazenei fesztiválokat és oktatótáborokat, amelyeken sellyei fiatal zenészek is részt vettek. A zenészek mellett fiatal fényképészek is bemutatkoztak a baráti városban. Ezénkívül természetesen polgármesteri és képviselői szinten is tartják a kapcsolatot, az önkormányzatok szakmai tapasztalatokat cserélnek. Ezektől a kapcsolatoktól is az idegenforgalom fellendülését várják, hiszen ha sikerül megvalósítani az említett terveket, a baráti városok külföldre is elvisžik a Vág menti üdülési lehetőségek hírét. GAÁL LÁSZLÓ Komárom: Patthelyzetben a városi tömegközlekedés Nagyobb városokban a tömegközlekedés már régóta a városi ön- . kormányzatok hatáskörébe tartozik, míg a néhány ezer lelket számláló településeken, a járási székhelyen található Szlovák Autóközlekedési Vállalat irányítja a városi tömegközlekedésben részt vevő járművek forgalmát is. Az önkormányzatok hatáskörének bővülésével, megszilárdulásával egyre több szó esik arról, hogy a helyi közlekedés kerüljön a város irányítása alá- Tekintettel arra, hogy egy kiépített rendszer leválasztásáról van szó, a szóban forgó művelet nem is lenne olyan bonyolult. Tudni kell azonban azt is, hogy a városi tömegközlekedés még akkor is veszteséges, ha azt az állam támogatja, ezért a dotáció látható megemelése nélkül a kialakult patthelyzet aligha változik meg. - Mekkora állami támogatást élvez Komáromban a városi tömegközlekedés? - kérdeztem Marián Mikláštól, a Komáromi Autóközlekedési Vállalat személyforgalmi osztályának vezetőjétől. - Annak ellenére, hogy kiadásaink csak növekednek a korábbi évekhez viszonyítva, 20 százalékkal kevesebb állami támogatást kaptunk, mint egy évvel ezelőtt. Egyébként az\ 1994-es állami támogatást két csomagban kaptuk meg. Az egyik a városi autóbuszjáratok támogatására szolgál, míg a másik a helyközi járatok zavartalan közlekedését biztosítja'. A csökkentett. dotáció már az első félév eredményeiben megmutatkozott: a Komáromban közlekedő 15-16 autóbusz 600 ezer koronát meghaladó veszteséget termelt. - Hogyan, illetve mivel ellensúlyozzák az említett veszteségeket? - Anyagi veszteségeinket részben a vállalat melléktevékenységéből fedezzük, így többek között a szolgáltatásokból. Hogy a. jövőben csökkentsük a városi tömegközlekedésből adódó veszteségeinkét, augusztus elejétől korlátozásokat léptettünk érvénybe. Némely vonalon csökkentjük a hétvégi járatok számát, amit a helyközi járatok pótolnak majd. Bevezetjük ugyanis azt, högy a helyközi járatokra is felszállhatnak az érvényes városi bérlettel rendelkező utasok. - Kivel egyeztetik a tervezett módosításokat? - A tervezett . intézkedéseket elsősorban a városi 'hivatal közlekedési osztályának dolgozóival vitatjuk meg. Nem állíthatnám, hogy tökéletes az együttműködés a város és vállalatunk között. Nemrég például Komárom belvárosában megszüntették azt a parkolót, ahol autóbuszaink várakozhattak két menetrend szerinti járat kőzött, s most emiatt naponta több kilométert kell megtenniük feleslegesen, ami újabb kiadásokkal jár. - Komáromban már felmerült, hogy a városi tömegközlekedés az önkormányzat hatáskörébe kerüljön? , - A közlekedési minisztérium ez év májusában kérdezte meg a városi hivatalt, átvenné-e a helyi tömegközlekedést. A város vezetése akkor úgy nyilatkozott, hogy kellő dotáció hiányában nem áll módjában élni a lehetőséggel. Véleményem szerint azonban ennek előbb-utóbb meg kell történnie. . -• Szóba került-e már a tömegközlekedés privatizációja? - Tekintettel arra, hogy a tömegközlekedés - legalábbis a jelenlegi formájában és szervezettségében - nem kis veszteségeket termel, a közeljövőben aligha lehet szó privatizációról. Személy szerint csupán azoknak a járatoknak a privatizációját tudnám elképzelni, amelyek telítettek, ezek pedig a diák- és a munkásjáratok. KOSÁR DEZSŐ Torna feltornázza magát? Torna a múlt század végéig, 1882-ig a róla elnevezett megye székhelye volt. Mezőváros. A megyét ekkor egyesítették Abaújjal, az új közigazgatási egység székhelye is máshová került. A volt megyeháza épülete azonban - a környék egyik legszebb épületeként - megmaradt Tornán. Ma már nem túlzás azt mondani, hogy katasztrofális állapotban van. Évtizedekig élelmiszerraktárnak használták, a Jednota tulajdonába került, ők nemrégiben magánvállalkozóknak adták el. Még szerencse, hogy nem romboltatták le, mint annak idején, 1685-ben a bécsi haditanács a Torna fölé magasodó várat. A kommunizmus évtizedei azonban nem csak a volt megyeházán látszanak meg, magát a volt mezővárost - 1945 után már csak falut - is meglehetősen lezüllesztették. Van, amit már nem lehet visszahozni. Például azt a tavacskát sem, amelyet a hatvanas években temettek be, s amely annak idején a városka ékessége volt. Az ütött-kopott főutca azonban a magánvállalkozások révén az utóbbi években megváltozott. Bartók László mérnököt, Torna polgármesterét arról fogattam, tudtak, tudnak-e tenni valamit azért, hogy a község újra visszanyerje régi fényét. - Azt hiszem, Torna hanyatlása akkor kezdődött,, amikor a múlt században a vármegyét Abaújhoz csatolták - kezdte a polgármester. — 1945 után aztán Szepsi kapott jobb lehetőséget azáltal, hogy járási székhely lett. Végül az 1960as közigazgatási átrendezéskor ezt a járást is megszüntették, a székhely távolra, Kassám került. Ezek az évtizedek Torna számúra valóban a hanyatlás éveit jelentették, Most lenne lehetőségünk arra, hogy fellendítsük a falut, apénzszűke azonban határt szab vágyainknak. "- Ha jól tudom. Torna kataszterében a szövetkezeten és az állami gazdaságon kívül nincs olyan nagyüzem, amelyik bevételi forrást is jelenthetne. A cementgyár nem tornai területen van. - A gyár, bár tornai cement-. gyárnak hívják, valóban nem a mi kataszterünkön vari. Községünk területén csak kisüzemek működnek, mint például a pékség, egy barlangászfelszerelést és ruhát gyártó kisvállalat és a magánkereskedők. Tavaly nyáron két magánvállalkozóval létrehoztunk egy részvénytársaságot. Piskőtagyárat szeretnénk beindítani, amely kezdetben 35 embert foglalkoztatna. Elég nehézén Jön össze az induláshoz '• sz,úkséges pénz, de talán ősszel el-, kezdődhet az építkezés. A pénzhiány ellenére azért sok mindent sikerült megvalósítaniuk a tornaiaknak. Befejezték például a már korábban megkezdett lakóháztömbök építését. Tavaly 36 új lakást adtak át, idén 18-at. Végéhez közeledik a szennyvíztisztító állomás építése is, melyet még 1989-ben kezdtek el, amikor a szomszédos Áj község is Tornához tartozott, Egy évre rá azonban Áj különvált, ám a víztisztító-még a két településnek is sok lett volna, hiszen 8000 lakosra építették, holott Torna lakosainak 'száma jelenleg körülbelül háromezerre tehető. Bartók László szerint egy szerényebb tisztító már elkészülhetett volna az eddig építkezésre fordított pénzből is. Egy. másik építkezés azonban gyakorlatilag már befejeződött: szeptemberben megkezdődhet a tanítás abban a tíz tantermes iskolaépületben, amelyet a község a tanüggyel közösen épített, s amely arra hivatott, hogy enyhítse a tornai közös magyar-szlovák alapiskola elhelyezési gondjait. Rövidesen hózzáfognak a közösségi gázvezeték építéséhez is. - Megegyeztünk a Slovtransgasvdllalattal, hogy mivel a gázvezeték főnyomócsöve kataszterünkön halad át, á gázművek finanszírozni fogja a községi vezeték felépítését. Erre az évre hatmillió koronát adnak rá - mondja erről a polgármester. - Torna környéke bővelkedik természeti szépségekben. Közel a Szádelői-völgy, Jászó, Kraszriahorka, a gömöri barlangok. Bizonyára gondoltak már arra, hogy a községet a turizmus felvirágoztatása által jobb helyzetbe lehetne hozni. - Természetesen gondoltunk rá, és .komolyabban is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, az önkormányzat azonban megteremtheti a feltételeket, de pénz híján nem tud beruházni a turizmusba. Torna egymaga egyébként is kevés arra, hogy e területen fordulatot érjen el, itt regionálfs együttműködésre van szükség, amely tulajdonképpen már el is kezdődött. Sokat segítene, és nemcsak a turizmus fellendítésében, hanem a vidék gazdaságának is, ha a közeli Bódvavendégi-Torna nádas ka magyar-szlovák határátkelőhelyet nemzetközinek minősítenék. - Filkus miniszter, akinek hatáskörébe a kérdés tartozik, nemrégiben Köteles László interpellációjára válaszolva erről az átkelőhelyről azt mondta, azért nem került szóba az átminősítés, mert ezt egyetlen környező község sem kérte. - A miniszter úrnak nincsenek jó információi. Bizonyítani tudom, hogy több levelet írtam már az illetékeseknek, melyekben nemcsak az átkategorizálást kértem, hanem a Szepsi—Tornanádaska vasúti összeköttetés létrehozását is. KLINKO RÓBERT