Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-16 / 190. szám, kedd

1994. AUGUSZTUS 16. UJSZO' ÚJ SZÓ POLITIKAI HIRDETÉS 7 Néprajzosok Csicserben Egy továbbképző tanfolyam tanulságai •A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság idén immár ötödik alkalommal szervezte meg a néprajzi továbbképző tanfolyamot. A már hagyományosnak mondható rendezvénynek az Ung-vidék központja, Nagykapos adott otthont. A kis létszámú, de lelkes csapat Liszka József Bodnár Mónika, Fehérváry Magda és a helybeli Géczi Lajos irányításával Csicserben gyűjtötte a lakodalmas, illetve a karácsonyi népszokásokat. A tanfolyam után az SZMNT elnökét, Liszka Józsefet kérdeztem: beváltották-e a tanfolyamok a hozzájuk fűzött reményeket, sikerült-e egy új néprajzos nemzedéket útnak indítani? - A tanfolyamoknak kettős célja van: az egyik az utánpótlás biztosítása, illetve az, hogy a középiskolás, egyetemista és főiskolás fiatalokkal megismertessük a néprajzi gyűjtés alapvető módszereit. Iskolájuk elvégzése után így önkéntes néprajzi gyűjtőként tevékenykedhetnek. A másik cél: a tanfolyamok során a résztvevők konkrét néprajzi anyagot is gyűjtenek, amit aztán publikálunk. Az idei, csicseri gyűjtés eredményeképpen is összegyűlt annyi anyag, hogy egy Utánpótlás-füzetre való megjelenhessen. - Hogyan zajlik az oktatás? - A résztvevők alapvető ismereteket szereznek a néprajzi kutatás módszereiről, majd szakképzett néprajzosok segítségével kerül sor a terepmunkára. Az első, domicai tanfolyamunkra még jó néhány hivatásos néprajzost is meghívtunk egy előadás erejéig. Ezután három évig Szepsiben volt a tanfolyam, és egyre inkább úgy tűnt, hogy a speciális szakmai előadások helyett hasznosabb lesz egyszerűen elmagyarázni az alapismereteket, aztán konkrét gyűjtőmunkát végezni. A tanfolyamok így egyfajta „családias" légkörben folynak. - A tanfolyam hallgatói később is megmaradnak a néprajz mellett? - Egyik bánatunk, hogy a jelentkezők nagy része a néprajzi táborok után már nem folytat rendszeres gyűjtőmunkát. Az is nagyon sajnálatos, hogy első tanfolyamunkon volt néhány Ung-vidéki jelentkező is, de azóta nem hallottunk róluk. Akkoriban becsülettel megírták a dolgozatukat, de azóta semmi hír felőlük. Ami az érdeklődést illeti: volt ugyan egy előadásom a gimnáziumban, de a helybeli pedagógusoknak az egyes, iskolákban is fel kellett volna hívniuk a diákok figyelmét arra, hogy van egy ilyen lehetőség. Mi Komáromból nem tudjuk feltérképezni az érdeklődést. Ennek ellenére jövőre ismét Nagykapos ad otthont a tanfolyamnak, amelyet a helyi Csemadokszervezet, valamint a Nagykapos és Vidéke Alapítvány támogatott. • A tanfolyam utolsó napján a résztvevőktől is megkérdeztem: tulajdonképpen hogyan kerültek kapcsolatba a néprajzzal? Nagy Margit harmadik osztályos gimna' zista: - Érdekesnek, szépnek találom a néprajzot. Eddig is érdekelt, de nem olyan fokon, hogy gyűjtöttem volna is. Leginkább a terepmunkát szeretem. Szívesen hallgattam a csicseri öregeket. Én konkrétan a karácsonyi népszokásokkal foglalkoztam, de egyébként a boszorkányság, az ehhez kapcsolódó hiedelmek és a tárgyi néprajz érdekelne. Ez utóbbiból főleg a népviselet, a munkaeszközök. Önállóan, azt hiszem, Bésben fogok gyűjteni. Osztálytársnője, Fetyko Angelika: - Engem Liszka. József előadása fogott meg leginkább. Az előadás /hatására döntöttem úgy, hogy részt veszek a tanfolyamon. Jövőre és azután is szeretnék jelentkezni. Még a szünidőben szeretném tovább folytatni a gyűjtőmunkát. Leginkább a népi gyógyítás 1 érdekel, bár érdekes volt a csicseri lakodalmas népszokásokat is gyűjteni. Ha a gyűjtött anyag napvilágot lát, ha. a résztvevőik közül csak egy is kitart a néprajz mellett, a tanfolyam már nem mondható haszontalannak. Még a kevés jelentkező ellenére sem. Kissé nagyobb hírveréssel viszont jóval több diákot lehetett volna a néprajz irányába terelni. Ezt bizonyítja, hogy olyan érdeklődőt is sikerült találni, aki mind ez ideig „csak" saját szakállára foglalkozott gyűjtéssel, és a tanfolyamról sejtelme sem volt. Érdeklődő tehát akad, s mivel a néprajzi társaság elnöke szerint jövőre ismét Nagykaposon lesz a tanfolyam, semmi akadálya sem lehet egy állandó gyűjtőgárda létrehozásának. A két tanfolyamnak köszönhetően az amatőr „keletieknek" sem kell majd várniuk az oly sokr szor hiányolt „nyugati" segítséget. TÓTH FERENC A Jókai Színház új emblémája A háromarcú színész Lapunk egy korábbi számában is olvasható volt a pályázati felhívás, amelyet a komáromi Jókai Színház hirdetett meg a kőszínház arculatának megtervezésére. A beérkezett hét pályaművet azóta már elbírálta a szakmai zsűri, amely a legtetszetősebb és legátfogóbb munkának a dunaszerdahelyi Németh Ilona és Varga Emőke pályaművét találta. A csallóközi szerzőpáros a színház emblémájának egy olyan háromarcú színészt talált ki, amely síkban elforgatva számtalan variációt kínál fel a plakáttervezőnek. A nyertesek figyelme továbbá kiterjedt a színház homlokzati megjelölésére, a meghívókra, a jegyekre és a fejléces papírra is. Ugyanakkor foglalkoztak a reklámkérdésekkel, hogy milyen módon kerüljenek meghirdetésre'az egyes előadások Komáromban, illetve a város falain kívül. Soóky Lászlótól, a színház dramaturgjától megtudtuk, hogy a homlokzati megjelölést csak ez év novemberében láthatjuk meg, azonban az új plakátokkal, meghívókkal és jegyekkel már az első bemutató alkalmával, azaz október 14-én találkozhatunk. Akik a Hegedűs a háztetőn premierjére ellátogatnak, s a kezdés előtt fél órával érkeznek, egy kiállítás megnyitóján, valamint egy szlovákiai magyar kiadó bemutatkozásán is részt vehetnek. Az új dramatrurgiai terv szerint ugyanis minden egyes komáromi bemutatót valamely képzőművész kiállítása kísér, s a bemutatkozó képzőművész tervezi majd az aktuális darab művészplakátját is. KOSÁR DEZSŐ Európa jövője - Királyrévben Tudósítás egy gyermeknapról Milyen lesz Európa jövője? Olyan, amilyennek a mai gyerekek felépítik. A gyermekek nevelése viszont a felnőttek, pedagógusok, szülők feladata. Tőlük függ, milyenné alakítják őket. Napjainkban, amikor dúl az emberek közötti gyűlölet, az erőszak és a bűnözés, igen nehéz feladatot vállal az, aki a barátság és a szeretet szépségéről akarja meggyőzni hallgatóságát. Ez történt július elején Királyrévben,' ahol 250 gyerek és az őket kísérő vezetők voltak jelen az Európa Jövője című nemzetközi gyermektalálkozón, amelyet Szarka Mária alapiskolai igazgatónő és Katona Dezső polgármester nyitott meg. Ezen a napon minden a gyermekekért történt Királyrévben. Az egynapos rendezvény minden rezzenésében benne volt a szépség, a látványosság, az öröm és a simogató szeretet. A majorettcsoport és a nádszegi fúvószenekar fellépését követően a vendégek a templomba tartottak, ahol a falu plébánosa, Gombík Róbert ismertette a hallgatósággal a műemlékké nyilvánított épület történetét (1836-ban kezdték építeni). Természetesen itt sem maradhatott el a szeretet jelentőségének, a jó kapcsolatok kiépítésének hangsúlyozása az anyaországi és a szlovákiai ifjúság között. Ez az' előadás az istentisztelettel egyik fénypontját alkotta a találkozónak. Innen a gyermeksereg és a falubeli érdeklődők az iskola épületébe vonultak, ahol hangulatos kiállítás várta őket. A község szülöttének, Nagy Ottónak a képeit tekinthették meg, aki A mazsorettek egyébként Budapesten készül művészi hivatására. A kiállításon helyet kaptak még Mikó Zoltán festményei, amelyekből árad a természet szépsége, az évszakok lebilincselő, nyugalmat árasztó hangulata. A kiállítás harmadik része a népi művészeteké volt, ahol Juhos Rudolf nádból készült munkái is szerepeltek. Csodálatos erővel és szuggesztióval ábrázolja a falusi emberek munkáját, szokásait, bánatukat és örömüket is, a parasztasszonyok egykori leggyakoribb tevékenységét: a fonást, köpülést. A gyerekek megcsodálhatták a felsőszeli Füzek Erzsébet munkáit, aki a neccélt horgolásban álmodja meg fantáziadús képeit, színek és formák gyönyörű összhatását sűgárózva. A kiállítás egyik részében az iskola tanulóinak egész évi képzőművészeti tevékenységéből láthattunk bemutatót. A vendéggyerekek talán itt időztek a legtovább. Közelről vizsgálgatták, miből készült a robotember, és tud-e járni, ölükbe vették a hatalmas rongybabát, amely a lépcsőn üldögélt, és megszámolták, hány papírdoboz kellett a vár megépítéséhez, amelynek ablakából egy királykisasszony néz ki a látogatókra. Közben többen is elhatározták, hogy némelyik figurát odahaza megpróbálják maguk is elkészíteni. A nap további részében a gyerekek a sportpályán tartózkodtak, ahol a rekkenő hőség ellenére a stadion lelátója zsúfolásig megtelt, mert a vendéggyerekeken kívül a vendéglátó családok is egytől egyig megjelentek, hogy részesei lehessenek a további bemutatóknak. A műsor a szabadtéri színpadon zajlott, ahol szinte az egész helyi alapiskola fellépett. A legkisebbek nyuszitánca, a frissen alakult kis citerazenekar, a felnőttek Pipacsok citerazenekara, á néptánc, a modern tánc mind belefért az előadásba. Nagy sikert aratott a vendégek kocséri csoportjának fellépése is, melyet a „profi" Ghýmes együttes zenélése követett. A zenekar tagjai szívesen jöttek, hiszen - a Szarka testvérek révén, akik királyréviek tulajdonképpen hazajöttek, és a hazai közönségnek mutatták be mindazt, amit már a világ oly sok táján adtak elő nagy sikerrel. Műsoruk most is osztatlan tetszést aratott, s csak többszöri ismétlés után engedte le őket a gyereksereg és a falu lakossága a színpadról. A nap és a rendezvény végét jelentő diszkó után a gyermekek arcáról öröm és megelégedettség sugárzott, amit sok-sok köszönettel ki is nyilvánítottak. A szervezők, rendezők szintén örültek, mert sikerült a gyermekek szívébe vagy legalább annak csücskébe egy kis szeretetet és örömet belopni. A végső búcsúnál, hazainduláskor nem egy gyermek szemében könny csillogott. Amikor az autóbusz elindult velük hazafelé, integetve kiáltották: Viszontlátásra jövőre! SZ. M. Színe és visszája Beethoven életrajzát újra kell írni. A német zeneszakértők szenzációs felfedezéssel szolgáltak, mely szerint Beethoven életrajzírója, a bécsi Anton Schindler (1795-1864), aki egyébként több mint egy évtizeden át a nagy zseni fizetés nélküli magántitkára és kísérője volt - csaló és szélhámos. Schindler visszaemlékezéseiben Beethovent művészi, erkölcsi és emberi értelemben az egekig emelte. Beethoven image-át részben át kell formálni, jelentette ki dr. Helga Luehning, a bonni Beethoven-levéltár kutatója. « O O Leleplező életrajz Brechtről. Csak társszerzője volt a Koldusoperának Bertolt Brecht - állítja John Fuegi brit irodalomtörténész most megjelent terjedelmes Brecht-életrajzában. „A német költő és drámaíró alkotóműhelyében - állítja az életrajzíró - női munkatársak is közreműködtek, főként a női jelenetek megalkotásában. " Szerinte a Koldusopera legalább nyolcvan százaléka Elizabeth Hauptmanntól származik, aki annak idején, amikor a darab világsikert aratott, követelte is a maga szerzői jussát, sikertelenül. John Fuegi több mint 12 éven át tanulmányozta a Brechttel kapcsolatos dokumentumokat, és a szerző egyéb állítólagos „mesterkedéseire" is fényt derít. # O 0 A

1 Chaplin-jelmez árverésen. Filmtörténeti kosztümrelikviákat bocsát árverésre a brit Sotheby's aukciós cég. A kalapács alá kerülő darabok közül kiemelkedik a parányi Charlie Chaplin viselte diktátori jelméz, amely kalappal, sapkával, lovaglónadrággal együtt várhatóan huszonötezer fontért kel el. Chaplin ebben a ruhában játszadozott a föld(lég)gömbbel a Diktátorban, amely 1940-ben készült, és Németországban a toplista helyett a tilalmit vezette jó sokáig. Hasonló „sikerű" volt annak idején az olasz bemutató is. •

tt tt Múzeumi pályázatok Magyarhonban. Általában arányokról és nem tényekről vitatkoztak a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap múzeumi kollégiumának döntéshozatala során a testület tagjainak a múlt heti sajtótájékoztatón elhangzott véleménye szerint. Ennek megfelelően egymillió forintot juttattak a Nemzeti Múzeumnak, hogy megvásárolja Horthy Miklós egyenruháját és kitüntetéseit, s ugyanennyit a pannonhalmi főapátsági képtár festményeinek restaurálására. Villámgyors válás - gombnyomásra. Klasszikus zene hangjaival indítva bonyolítja ie a válást a világ első válóperi automatája, amelyet az USA-ban, az arizonai Mara városában helyeztek üzembe. Miután a válni szándékozó pár megnyomja a „start" gombot, „Viktor bíró" komputerhangon üdvözli őket. Egy beépített képernyőn megjelennek az ilyenkor szokásos adatokra kíváncsi kérdések, s a válaszokat ugyanígy a beépített klaviatúrán kell bepötyögtetni. Félóráig tart, amíg a komputer a válaszok alapján meghozza az ítéletet, s egy nyílásból kihullik a többoldalas válóperi ítélet, amit még alá kell íratni egy „élő" bírósági alkalmazottal. A gépezet hátránya, hogy csak a „közös megegyezéssel" kívánt válásokat tudja lebonyolítani. Előnye viszont, hogy „Viktor bíró" egy fillért sem kér, míg egy szokványos bírósági válás legalább 2800 dollárjukba kerül a feleknek. itfb, jM áftt t.) Or "SP W Váló(sliow) a tévében. Egy brit tévéstáb az Action Times produceri iroda szervezésében tervez ugyancsak érdekesnek ígérkező válóperi vetélkedő sorozatot. Az önként jelentkező, egymástól már elhidegült feleségek és férjek ahelyett, hogy „unalmas" bírósági tárgyalásokon osztozkodnának ingóságaikon, a nyilvánosságot szórakoztatva játékosan orozhatják el egymás elől magántárgyaikat. A félórára tervezett vetélkedő tétje, hogy a volt házastársak melyike ismeri jobban a másikat. A nyeremény a házasságból hozott anyagiakból áll össze, s ki-ki elvesztheti vagy megnyerheti azt, ami egyébként is megilleti. Hogy aztán mi mindent fognak a nyereménytárgyak közé „benevezni" a válófelek, nem tudni, de lehet, hogy akad majd közöttük ásó, kapa, talán még nagyharang is. •

tt tt Ki kit fertőzött meg? Szinte általános az a vélemény, hogy a fehér ember által Amerikába behurcolt fertőző betegségek az őslakók százezreit pusztították el, mert szervezetükben nem volt meg az, immunválasz ezekre a betegségekre. Peruban nemrégiben egy ezer éve meghalt, az Andok magas hegyvidékén mu-. mifikálódott indián asszony DNS-vizsgálata kiderítette: tuberkulózisban szenvedett. Eddig úgy hitték, hogy a TBC az európaiak közvetítésével került az Újvilágba. A felfedezés azzal a reménnyel is kecsegtet, hogy előbb-utóbb talán sikerül választ kapni a régóta vitatott kérdésre: a vérbajt az, európaiak adták át az indiánoknak vagy fordítva? (k-s)