Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)
1994-08-16 / 190. szám, kedd
1994. AUGUSZTUS 16. •Ő7S2ÓKALEIDOSZKÓP Mítoszok és a valóság Dél-Szlovákiában Q Az ember mítoszteremtő lény. Nem csupán azért, mért szereti ősei keveredett emlékeit felidézni. A mítosz ugyanis nemcsak a régi események kiszínezett változata, hanem — sőt elsősorban - az ember gyakorlati eszköze a mindennapi aktuális események forgatagában való tájékoztatásban. Ott, ahol a régi mítoszok ezeket a gyakorlati funkciójukat rosszul, vagy elégtelenül töltik be, az emberek helyettük újakat teremtenek. Amikor a valóság feltárásáról van szó, akkor ezek az új mítoszok vetekednek a régiekkel. A Szlovákia déli részén a szlovák-magyar kapcsolatok mítoszainak valóságért folyó harcát próbálta vizsgálni az a szociológiai felmérés, amelyet a Márai Sándor Alapítvány a Szlovákiai Statisztikai Hivatallal együttműködve folytatott ez év márciusában. A felmérés 634 magyar nemzetiségű, 582 Dél-Szlovákiában élő szlovák és 624 homogén szlovák területen élő szlovák nemzetiségű lakossal valósult meg. Ez a kutatás mind tartalmi irányultsága, mint pedig a három csoport képviselőinek garantált kiválasztása szempontjából egyedülálló volt. A kultúrát a magyarok a szlovákoktól vették át I A politikai pállok hívei szerint a vegyes terűleteken • A politikai pártok hívei szerint a vegyes területeken kívül A kulturális elsőbbség mítosza A kutatás egyik célja feleletet találni azokra a kérdésekre, hogy a magyarok és a szlovákok kapcsolatában melyek az ún. élő mítoszok, milyen mértékben vannak ezek elterjedve, hogyan befolyásolják a szlovák-magyar kapcsolatokat, azok javulását vagy elmérgesedését. Az élő mítoszok egyike a kulturális elsőbbség mítosza. Ennek a történetnek ugyanazok a hősei, mégis a cselekmény - amely a szlovákok és a magyarok korai történelmében játszódik - két teljesen eltérő módon ismert az emberek között. Az egyik a szlovák nemzetet mint már itt letelepült népcsoportot mutatja be, amelynek területére betört a hun-magyar nomád törzs, s ez fokozatosan alkalmazkodott a szlovák civilizáció színvonalához. Ebben a történetben a vad ázsiaiak átalakulása kulturált európaiakká a szlovák nép érdemeként van feltüntetve. A másik úgy szól, hogy amikor a magyarok bejöttek erre a területre, a szlovákok olyan siralmas állapotban voltak, hogy szinte nem is hasonlítottak emberekhez. A magyarok hozták el a civilizáció reményét, és az európai kultúrába való bekapcsolódás lehetőségét. Ki volt tehát az első? Ki kinek köszönheti a kulturális felemelkedését? És egyáltalán, van-e alapja egy ilyen kérdésnek? A Márai Sándor Alapítvány és a Szlovák Statisztikai Hivatal felmérésének alapján a megkérdezettek egyharmada szerint igen. Az eredmények azt mutatják, hogy a szlovák nép kulturális elsőbbségben a dél-szlovákiai vegyes területen élő szlovákok 36 százaléka és a homogén területen élő szlovákok 30 százaléka hisz. Azt az elméletet, hogy ez épp fordítva történt, tehát, hogy a kultúrát és a civilizációt a szlovákok a magyaroktól vették át, a vegyes területen élő magyarok 31 százaléka vallja. A kulturális elsőbbség mítosza mind a magyar, mind a szlovák oldalon viszonylag egyforma mértékben van elterjedve mindegyik szociális kategóriában. Szembetűnő különbségek csak az egyes politikai csoportosulások hívei között mutatkoznak. Dél-Szlovákiában a szlovákok kulturális elsőbbségét a Szlovák Nemzeti Párt híveinek 79 százaléka, a magyarokét pedig a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szimpatizánsainak a 42 százaléka vallja. A szlovák nép kulturális elsőbbségének elméletéhez a Matica slovenská tagjainak 50 százaléka is csatlakozik. Bármely nemzet kulturális elsőbbsége elismerésének elsősorban politikai és ideológiai alapjai vannak, mely szorosan kötődik a nemzetiségi elégedetlenséghez, a jelenlegi nemzetiségi helyzethez Dél-Szlovákiában, a gyanakvó és intoleráns nemzetiségi kapcsolatokhoz, a szlovákok és magyarok együttélési problémája radikális megoldásának előtérbe helyezéséhez. (Holnap folytatjuk) XDH HZDS DÚ+NDS SDSS +SDĽ +SZS OS+SPÍS MÁRAI SÁNDOR ALAPÍTVÁNY kultúrát és a civilizációt a szlovákok vették át a magyaroktól ü A magyar politikai pártok hívei szerint "T" * 35 -20 -IPíiäši^ÉÍJIÄW 1 1 1 MKDM EGYÜTTÉLÉS MÁRAI SÁNDOR ALAPÍTVÁNY MPP Álomsziget a holtág mögött Turistaparadicsom készül Gútán A tizenegyezer lakosú Gúta 1967ben emelkedett városi rangra, de kimondottan városi jellegű intézményei - talán a városi és a körzeti hivatalon kívül - máig sincsenek. A város életében még ma is a mezőgazdasági termelés a meghatározó jellegű. Jóllehet az ipari üzemek főállásban több embert foglalkoztatnak, a háztáji termelés, mint kiegészítő jövedelemforrás túlsúlyban van az iparral szemben. Csallóközi városról lévén szó, ezen nincs is mit csodálkozni. Az elmúlt választási időszakra visszatekintve Harsányi Imre polgármester sikernek könyveli el, hogy a város gazdagodott egy magániskolával, egy egyházi, nyolcéves gimnáziummal, valamint sikernek tartja egy 23 hektáros ipari zóna kialakítását, amelyen a magánvállalkozóknak kínálnak vállalkozási lehetőséget. A polgármester úgy látja, végre beindult a polgárosodási folyamat Gútán. Az idegenforgalmi lehetőségeket firtató kérdésemre a polgármester egyszavas, de sokatmondó választ ad: Pocsék. Persze, ez csak a jelenlegi állapotokra vonatkozik, a jövőre nézve nagyszabású tervei vannak e téren az önkormányzatnak. A pocsék jelző például arra is vonatkozik, hogy - a néhány férőhelyes, sporttelepi panziót nem számítva - a városnak nincs szállodája. Vagyis van, de azt a tulajdonos Jednota szövetkezet fél éve nem működteti. Ottjártamkor éppen az önkormányzat bérelte a szállodát, hogy ott a nyári művésztelep résztvevőinek nyújtson elszállásolási lehetőséget. A polgármester szerint legjobb lenne csere útján megszerezni az épületet, hogy a város azután a turisták megelégedésére üzemeltethesse. Idegenforgalmi szempontból Gúta természeti adottságai is kedvezőek, hiszen a Vág és a Kis-Duna összefolyásánál fekszik. Jelenlegi állapotát tekintve azonban még ez a hely sem ideális az üdülésre, mert a folyóvíz annyira szennyezett, hogy fürdésre nem ajánlható. E téren azonban nagyszabású tervei vannak a városnak: nem a folyóparton, hanem egy mesterséges tó partján teremtenek fúrdési lehetőséget. De nemcsak azt, hanem egy egész turistaparadicsomot szeretnének kiépíteni. , A mesterséges tó pedig egy mesterséges szigeten lenne, amely a bősnagymarosi folyórendezési munkálatok következményeként keletkezett. A Kis-Duna egy szakaszát új mederbe terelték, miáltal a Vággal való összefolyása kb. 2 kilométerrel feljebb került, és így egy mesterséges sziget alakult ki az új meder és a régi mederből lett holtág között, közvetlenül Gúta mellett. A negyven hektárnyi sziget közepén, a rendezési munkálatok emlékeként egy tizenkét hektáros munkagödör maradt, amely vízi sportokra és fürdésre alkalmas tóvá alakítható.A polgármester színes térképen mutatja, mi mindent terveznek a tó köré, a szigetre. Lenne ott skanzen, motel, kertmozi, sátor- és lakókocsicamping, természetesen mindenféle vendéglátó-ipari és sportlétesítménnyel ellátva. A leendő skanzen területén már áll is egy vízimalom, emlékeztetőül arra. hogy valaha a település környékén tizenhét ilyen vízi alkalmatosság őrölte a csallóközi gabonát. Igaz, ez a mostani nem az eredeti építmények közül maradt fenn; a makett nemrég készült a komáromi hajógyárban, de az erdetinek élethű és életnagyságú másolata. A városnak nincs annyi pénze, hogy mindezt önerőből valósítsa meg, de már vannak jelentkezők, köztük külföldiek, akik szívesen fektetnének be az idegenforgalmi célú vállalkozásba. Úgy tűnik, a gútaiak valami álomszép paradicsomot szeretnének a szigetből teremteni, mert a vállalkozók tájékoztatására kiadott színes térképvázlaton a jövendő létesítményre Dream Island, azaz Álomsziget néven hívják fel a figyelmet. Harsányi Imre hangsúlyozta: ezek egyelőre csak tervek, amelyek még sokban változhatnak. Az azonban eltökélt céljuk, hogy néhány év múlva a Gútára látogató turisták valóban egy álomszigetet találjanak a Kis-Duna és a Vág összefolyásánál. GÁÁL LÁSZLÓ Előkészületben a Radio Star: Érsekújvár az éterben Érsekújvár szélén, a Stavomontáže egykori épületének harmadik emelete'n néhány hónap alatt az irodák új arcot kaptak, rádióstúdióvá alakultak át. A rádióstanács ugyanis az év elején úgy döntött, hogy sugárzási engedélyt ad az érsekújvári Star Rádiónak, amely így a 92,7 MHz-en, egy kilowatt teljesítménnyel, napi 24 órában adhat műsort. Azóta eltelt fél év, ezért Pintér Gyulától, a Star Rádió igazgatójától először is azt kérdeztük, vajon mikor kezdik a műsorszórást. - A stúdiókat már kialakítottuk, de gondot okoz, hogy tavasszal megszűnt az a lízingtársaság, amely eredetileg a berendezéseket biztosította volna, ezért most újabb forrásokat keresünk. Ezért azután a várostól próbáltunk támogatást kérni, de hiába. Hasonlóan jártunk az összes alapítvánnyal is. Most magánvállalkozókkal tárgyalunk, akik szponzorálnának bennünket, vagy beszállnának a vállalkozásba. Arról igyekszünk őket meggyőzni, hogy ez egy új, tájainkon eddig ismeretlen befektetési forma, amely jobban jövedelmezhet, mintha a pénzüket a bankban tartanák. • Milyen műsorszerkezetet terveznek? - Az adásidő hetvenöt százalékát zene alkotja majd. Főként a hetvenes-nyolcvanas évek könnyűzenéjét szeretnénk sugározni, hiszen rádiónk is elsősorban a vállalkozók és a középkorosztály támogatására számít. Magánrádió lévén bevételeink nagy részét a reklámok fogják adni, ezért nagyon fontos, hogy éppen ők találják jónak a műsort. Ezenkívül információs és hírműsorokat tervezünk, nagyon fontosnak tartjuk az olyan regionális információk nyújtását, amelyek hiányoznak az országos állami adókból. • Milyen nyelven hallgathatjuk a műsorokat? - Ez a kérdés sok gondot okozott, de végül is, szerintem, elfogadhatóan rendeződött. A rádió- és tévétanácshoz beadott kérvényemben eredetileg nagy ven százalék magyar és hatvan százalék szlovák nyelvű műsoridőt tüntettem fel. A pozsonyi bizottság ebbe belekötött, és a tárgyalások során egyre lejjebb igykezett nyomni a magyar adás arányát. Végül azután a licenclevelet olyan formában fogalmazták meg, hogy amennyiben a hallgatók úgy igénylik, akár egész nap is magyarul folyhat a műsor. Munkatársaink mindenestre mind a két nyelvet bírják majd, és mindenkinek azon a nyelven válaszolnak, amelyen a kérdést feltette, a magyar válaszokat pedig szimultán módon szlovákra is lefordítjuk. • Milyen körzetben foghatjuk majd az adást? - Az antenna Csúzon lesz, és az Érsekújvári járáson kívül a Komáromi, Lévai, Galántai, Nyitrai és a Dunaszerdahelyi járásban foghatnak majd bennünket a hallgatók. (tuba)
