Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-13 / 188. szám, szombat

TANÁCSADÁS ÚJSZÓ' 1994. AUGUSZTUS 13. „Remény" jeligére - Negyvenévesek vagyunk, nem túl régen, csak néhány éve élünk házaséletet. Olvastuk, hogy testmozgással, tornával lehet főleg a nő részéről - könnyebbé tenni a közösülést. Tulajdonképpen az a probléma, hogy nem tudjuk összehangolni a kielégülést. Mit lehet tenni a luigyományos recepten túl, amikor a férfi hamar kész, de a nőnek még jó soká tart, amíg kielégül? - Mivel a hagyományos recepteket már kipróbálták, s mint a levélből kiviláglik, nem segítettek, úgy érzem, legfőbb ideje ellátogatniuk a legközelebbi szexológiai tanácsadóba. Már csak azért is, mert - némileg ismerve térségünk szexuáli

s kultúrájának színvonalát - nem vagyok biztos benne, hogy megfelelőek voltak-e azok a hagyományos receptek. Önöknek megfeleltek! Ma már ugyanis nemcsak a szakemberek számára ismert, hógy a tartós párkapcsolatokban a nemi aktus minősége e kapcsolat barométereként viselkedik. Amennyiben a partnerek egymást teljes mértékben el tudják fogadni, nem állítanak a másikkal szemben tudatosan vagy nem készakarva különböző akadályokat, akkor ritkán jelentkeznek olyan tipikus szexuális problémák, mint a merevedési zavarok, orgazmushiány vagy korai magömlés. A szervi okok keresése után vagy azzal párhuzamosan ezért mindig kell keresni e lelki összhang javításának lehetőségét. Nem tudom, milyen irodalmat olvasott levélírónk ezzel kapcsolatban, kár, hogy csak a testmozgásra, tornára összpontosított. _ Ha szakmai szempontból is kifogástalan, de laikus szemmel is közérthető „segédkönyvet" szeretne áttanulmányozni, keresse dr. Lux Elvira szerzőtől a Szexkontroll című könyvet, amely 1992-ben jelent meg Budapesten, a Pesti Műsor Lap- és Könyvkiadó Kft. gondozásában. Persze nem lehet kizárni, hogy levélírónk fantáziáját a hagyományos módszerek már kimerítették, ezért szeretne tájékozódni más irányban is. Ebben az esetben ajánlhatom például az ősi Kínát. A kínai orvosok már 2000 évvel ezelőtt nyíltan írtak - ma is használható - könyveket a szexről, s meg tudták tanítani a férfiakat arra, hogy százéves korig megőrizzék szerelmi vitézségüket. Tanulmányozza át talán A T AO tanítása a szerelemről, szexről című könyvet. „Remény II. "jeligére - Információt szeretnék kérni a férjem állapota miatt, ugyanis nagyon aggódom. Ő most 52 éves, és körülbelül 25 évvel ezelőtt egy csomó keletkezett a hátsó felén. Nem tulajdonított neki nagyobb jelentőséget, de ha megütötte vagy megizzadt, 2-3 napig is nedvezett, vérzett. Az utóbbi időben egyre gyakrabban. Most, a nagy melegekben megint így járt, és sikerült őt rábeszélnem, hogy menjen orvoshoz. A sebész berendelte a kórházba, merthogy nagyot kell vágni, ezért benn kell maradnia. A férjem idegileg egészen összeomlott, és én is meg vagyok ijedve, mert tudom, hogy sok minden rossz történhet, hiszen ez a 2 cm átmérőjű csomó, állüólag erekkel átszőve ott van a hátgerince végén, 10 cm-re a végbéltől. Mi lehet ez, és mit jelent az orvos kijelentése, hogy nagyot kell vágni? - Kérem, tessék megnyugodni. Egy eléggé gyakori fejlődési rendellenességről van szó, amelyiknek a becsületes orvosi neve: dermoidális vagy pilonidális ciszta. Valóban a hátgerinc végén szokott lenni, de nem a gerincvelő végén, ahogy azt sokan tévesen értelmezik! Kimetszése tehát nem jár azzal a veszéllyel, hogy a műtét alatt vagy ufán a beteg megbénul. A betegség lényege, hogy - valószínűleg egy apró fejlődési zavar következtében - az említett helyen egy hámréteggel bélelt üreg keletkezik, melybe a bőr járulékos szervei, a faggyúmirigyek, verejtékmirigyek és Szőrtüszők nyílnak, és természetesen ürítik ismert tartalmukat. Az üreg lassan telítődik, terjeszkedik, és ha sokáig, akár évekig néma marad, akár gyermekfej nagyságúra is megnőhet. Ez megmagyarázza az olvasónk levelében leírt panaszokat. Ütésre, nyomásra, izzadásra begyulladt és feszült, fájt a ciszta, és egyáltalán nem meglepő, hogy a tartósan kellemetlen nagy meleg következményei győzték meg a beteget, hogy orvoshoz menjen. Az elmondottakból érthető, hogy az ilyen soká tenyésztett ciszta nagy kiterjedésű lehet, ezért mondta a sebész, hogy „nagyot kell vágni". A cisztát a műtét során, amit teljes altatás alatt végeznek, tökéletesen el kell távolítani, különben újra és újra kifejlődhet. Ezért nem végzik ma már bár régebben próbálkoztak vele - az irtását a járóbeteg-rendelésen. „Darázscsípés"jeligére - A minap darázs csípte meg a fülemet. A fülem és a fél arcom pillanatok alatt bedagadt. Aztán nagyon kezdett viszketni, amit kiütések követtek. Olyanok, mint a csaláncsípés után. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez nem valami allergia-e, és hogyan kell védekezni a csípés után, hogy legalább enyhíteni lehessen ezt az égető érzést. Még annyit tennék hozzá, hogy gyerekkoromban darázscsípés után nem voltak ilyen kiütéseim és problémáim. -- A tünetekből ítélve egyértelmű, hogy a darázs méreg elleni túlérzékenységről van szó, melynek jelei keverednek az allergiás reakció tüneteivel. Ebből a szempontból még tipikus is, hogy csak most, felnőttkorban, az ismételt csípés után jelentkezett, hiszen a szervezetnek a méreggel való ismételt találkozása váltja ki a fejetlen védekező reakciót. Ez elég gyakran előfordul, sőt az esetek egy részében életveszélyes is lehet a csípés helyének és a reakció hevességének a függvényében. Aki hajlamos az ilyen reakciókra, csípés esetén mindig igyekezzen eljutni a legközelebbi orvosi rendelőbe vagy ügyeletre, és hordjon magával mindig egy fiolá kalciuminjekciót. A laikus elsősegély a megcsípett testrész immobilizálásából (merevítéséből), ecetes, hideg borogatásból és kalciumtartalmú pezsgőtabletta fogyasztásából (természetesen vízben feloldva) áll. Ne feledkezzünk meg a szúrás helyének fertőtlenítéséről sem, mert a bakteriális fertőzés még gennyes, gyulladásos folyamattal is nehezítheti a beteg helyzetét. .figaró"jeligére - Tízéves korom óta hordok szemüveget. Erősen rövidlátó vagyok, a legutolsó szemvizsgálat után mínusz 8-as dioptriájú szemüveget kaptam. Pedig még csak 16 éves vagyok. Az orvosom azzal buzdü, hogy serdülőkorban ez normális, és felnőttkorban majd javul a helyzetem. Csakhogy ez még legalább 5-6 év vagy talán több is, és attól félek, hogy addigra úgy leromlik majd á látásom, hogy az már a vaksággal lesz egyenlő. Kérem, írja meg, nem. vagyok-e túlságosan pesszimista, bár szerintem minden embernek nemcsak joga, hanem kötelessége is törődni az egészségével. Másik kérdésem a lézeres szemműtéttel kapcsolatos. Alkalmazható lenne-e ez az én esetemben? - Dicséretes, hogy törődik az egészségével, és hogy helyre tudja tenni a dolgokat, lehetőleg pontos ismeretekre van szüksége. Nos, a rövidlátás a leggyakoribb és egyben a legterhesebb szembántalom a világon. Leggyakrabban a nyolc és 15 éves, iskoláskorú gyerekeknél jelentkezik. Orvosának igaza van, hogy van egy fajtája, ahol a korai felnőttkorig, átlagosan úgy 30 éves korig állandóan romlik a beteg látása, és kivételes esetekben akár 20-nál több dioptriára is „szert tehet". Ezekben az esetekben semmiképp sem ajánlott a lézeres szemműtét, helyesebben szaruhártya-korrigálás, mert idővel újra . kialakul az említett szembántalom, Ennél a formánál, de az enyhébb lefolyásúaknái is nagy szerepe van a szemizmok görcsös állapotának. Figyeljük meg, mennyi iskoláskorú gyermeknek rossz a testtartása, görnyedtek, tele feszültséggel. Nos, a szemizmok feszültsége deformálja a szemgolyót, melynek megnyúlik a hoszszanti tengelye, és rövidlátást okoz. Idővel aztán ez a görcsös állapot tartóssá válik, a szem elveszti képességét az alkalmazkodásra, amit akkomodációnak neveznek. Idővel a recehártyán és a Szem más részein, degeneratív folyamatok jelennek meg. Ezt kell megakadályozni, vagy legalábbis lassítani. A rövidlátó szemet lehet gyakorlatokkal újra nevelni, a látásromlás mértékét csökkenteni. Kell hozzá egy kis fantázia, nagy adag kitartás, akaraterő, rendszeresség. Mindezt részletesen megtudhatjuk Ralph J. Mac Fadyen Dobd el a szemüveged! című könyvéből, melynek magyar fordítása már az ötödik kiadást érte meg, és mindenkinek ajánlom, akinek a szemüveg viselése bármilyen problémát okoz. Megdöbbentett fiatal levélírónk pesszimista hangvétele. A pozitív gondolkodás elsajátításával látványosan tudna segíteni magán. Sok tekintetben előbbre léphet, ha áttanulmányozza J. Silva könyvét, az Agykontrollt. „35 éves anya" jeligére Hörgőgyulladásom van, ami krónikus, és hiába kérdeztem az orvosomat a VRP1 Desitinről, nem hallott róla. Sokat kínoz a köhögés, ezért gondoltam, az Új Szóban olvasottak alapján, hogy segítene nekem. Hol lehet ezt beszerezni? Kaptam már mindenféle gyógyszert, többek között Dithiadent és Prothazint is, de ezek nagyon kábítanak. Állítólag ezeket a Zyrtec nevű gyógyszerrel lehetne helyettesíteni. Tavaly kaptam Fenistil retard tablettát, ami segített, de idén már az orvos ezt felnőttnek nem írhatja fel. - Az orvosának megküldtem a tájékoztatót a VRPl-ről. Mivel az Üj Szóban erről már sokszor írtam, most csak röviden ismétlem az eddigieket. Ezt a segédeszközt a pozsonyi UNIMED gyógyszerforgalmazónál lehet beszerezni, s mindamellett, hogy, jelentősen gazdaságosabbá teheti a beteg kezelését, látványosan enyhíti a tüneteit, megszabadítván őt a kínzó köhögéstől. Miközben kitisztítja a légutak. Olvasónk másik kérdésére azt válaszolom, hogy amennyiben a Fenistil tabletta jó hatással volt rá, valószínűleg a Zyrtecnek is jó hatása lesz. Felírását beszélje meg az allergológussal, akihez ellenőrzésekre jár, ő fogja megállapítani a pontos adagolást is. „Szív"jeligére - Már többször észrevettem, hogy ha lehajolok, szédülni kezdek, és az ujjaim is elzsibbadnak. Összefügghet ez a szív működésével? Mennyire mutatja ki az EKG a szív betegségeit? - Tünetei valószínűleg nem függnek össze a mellékelt EKG-lelettel, inkább a vérnyomást korrigáló mechanizmusok renyheségével, ezért meg kell tanulnia mindig óvatosan változtatnia a testhelyzetét. Az esetek többségében alkati adottságról van szó. Mivel nem írta le sem életkorát, sem fizikai állapotát az EKG-vizsgálat idején (például menzesz), a görbét csak egy légzési aritmia erejéig lehet minősíteni. Mivel az EKG-görbe sokféle rendellenességre utalhat, mindig össze kell vetni a szubjektív és objektív tünetekkel. Önmagában ugyanis a görbe csak nagyon ritkán utal konkrét diagnózisra. * # * Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltüntemi. JOGTÜKÖR J Rovatvezető: FEKETE MARIAN Apa kerestetik Füleki olvasónk írja: Húgom nevében kérek tanácsot, aki apasági keresettelfordult bírósághoz, ugyanis volt barátja tagadja az apaságot. Sőt szerintem más férfit küldött el maga helyett a vérvizsgára Pozsonyba, bár nem tudom, hogyan lehetséges ez. Egyáltalán: miként járnak el a bíróságok, amikor az apaságot perrel állapítják meg? Hogyan kell bizonyítani, mi a teendője az anyának az apasági per során? Kérem, írjanak erről egy kicsit részletesebben. A gyakorlatban nem mindig egyszerű feladat a vér szerinti apa azonosítása. Tudunk olyan esetről is, hogy a megjelölt apa más személyt küldött maga helyett a vérvizsgára. Konkréteset, hogy a megjelölt férfi szándékosan „elvesztette" személyi igazolványát, szakállt, bajuszt növesztett, szemüveget kezdett viselni úgy, hogy a barátjára hasonlítson, és miután az új arccal új személyit készíttetett, elküldte vérvizsgálatra a barátját. Egy dologról azonban nem tudott, mégpedig arról, hogy az orvosszakértőnél az egyik hüvelykujjról lenyomatot (daktiloszkópiai jelet) készítenek, és ez az ujjlenyomat lett a megjelölt apa veszte... Most már részletesebben az apaság peres megállapításáról. Az apaság megállapítására bírósági úton általában akkor kerül sor, amikor az apaság sem a házasság tényével, sem a szülők egybehangzó nyilatkozatával nem állapítható meg. A törvény értelmében az ilyen esetekben azt a férfit tekintik apának, akiről az anya vagy a gyermek kezdeményezésére a bíróság megállapítja, hogy az anyával a gyermek születése előtti nem kevesebb mint 180 és nem több mint 300 napig nerfii kapcsolata volt. Természetesen csak amennyiben az apaság tényét nem zárják ki fontos körülmények (például a vélelmezett apa nemzőképtelensége). Mi a bíróság teendője az apasági per során? A kérdés megválaszolása során abból kell kiindulni, hogy az apaságot bírósági döntéssel állapítják meg feltételezés (vélelem) alapján, és ez az apaként megjelölt személy akarata ellenére történik. Ezért az eljárás egyik fázisában annak megállapítására összpontosítanak nagy gonddal, vajon helytálló-e a feltételezés. A figyelem arra összpontosul, vajon a kritikus időszakban, tehát a gyermek megszületése előtti maximum 300 és minimum 180 napban sor kerülhetett-e a férfi és a nő közösülésére (és ha erre sor került, az apaként megjelölt férfit. csak akkor nem tekinthetik apának, ha a kellő orvosi vizsgálat azt igazolja, hogy ő - akár impotenciája, nemzőképtelensége miatt - nem is lehet a gyermek apja). A vizsgálatok során ezért elsősorban a gyermek megszületésének, tehát a szülésnek a kérdését teszik első helyre. Hivatalosan és a szülészeti minősítés szempontjából is az olyan gyermek világra jötte tekinthető születésnek, aki több mint 1000 gramm súlyú, és túlélte a szülést követő 24 órát. A közösülés tényének bizonyítása nem könnyű feladat. A bíróság azt feltételezi, hogy megvalósult közösülésről, nem pedig bármilyen más intim kapcsolatról volt szó. Ha a bíróság megállapítja, hogy a kritikus időszakban az anya és a perbe fogott férfi közösült, vélelmezhető a perbe fogott személy apasága. Az apaság feltételezése cáfolatának legfontosabb tényezőjét áz orvosi szakvélemények jelentik. Az apa személyének megtárgyalása vagy kizárása a vércsoport- és a vérsavó-sajátosságok, örökléstani - antropológiai -, illetve nemzőképességi vizsgálat alapján történhet. Eredetileg a négy vércsoport (A, B, AB és 0) alapján folytattak összehasonlító vizsgálatokat, később azonban rriás tényezőket is figyelembe vettek. Az alapvizsgálat során abból indulnak ki, hogy amennyiben a gyermek vércsoportja eltérő az anyáétól, vércsoportjának szükségszerűen az apa vércsoportjával kell megegyeznie. Persze még más tényezőket és összetevőket is figyelembe vesznek. A lényeg az, hogy ha a gyermek vércsoportja sem az anyáéval, sem a feltételezett apáéval nem egyezik meg, a feltételezett férfit kizárják az apaságból. A legkorszerűbb módszerek alkalmazása során már a fehér vérsejteket is vizsgálat alá veszik, és különös figyelmet fordítanák az úgynevett HLA-rendszerre. Általában már több mint 90 százalékos biztonsággal megállapítható, hogy egy férfi természetes apja egy gyermeknek. Igaz, a vérvizsgálat csak negatív bizonyítékkal szolgál, de tudományos laboratóriumi vizsgálatok alapján szerzett tényekkel. Ugyanakkor vannak esetek, amelyekben a kritikus időszakban a gyermek anyja közösült az apasággal gyanúsított férfival, az illető azonban nem természetes apja a gyermeknek, mindazonáltal a vérvizsga sem zárja ki a apaságot. Vérvizsga segítségével ugyanis nem állapítható meg az apaság; nincs pozitív jelentősége, biztosan csak kizárni (cáfolni) lehet vele az apaságot. A szülész szakvéleménye is azok közé a tényezők közé tartozik, amelyek figyelembevételével kizárható az apaság. Ez ugyan nem szolgáltat annyira egzakt bizonyítékot, mint a vérvizsga, a nagy számú adat alapján azonban a szülész véleményezheti, hogy a perben szereplő férfi gyermekéről van-e szó vagy sem. Ez az újszülött fejlettsége (koraszülés, normális időben való szülés, késve szülés) alapján történik, természetesen a közösülés időpontjának figyelembevételével. A szülészeten az újszülöttet megmérik (súly, hosszúság), és bejegyzik, hogy milyen fejlettségi stádiumban jött a világra. Ezek az adatok, illetve az anya által közölt tények később, az apaság, megállapításánál perdöntőek lehetnek. A szexológiai szakbírálat is az apaság kizárását szolgáló bizonyítékok közé tartozik. Ezzel a szakbírálattal az állapítható meg, hogy a perbe fogott férfi a közösülés idején képes volt-e gyermeket nemzeni. A nemzőképesség hiányának megállapítása elegendő ok arra, hogy a bíróság a férfit felmentse. Ez akkor következhet be, ha megállapítást nyer, hogy nincsenek ondósejtjei, vagy ezek a sejtek elhaltak. Ez a bizonyíték is a negatív bizonyítékok kategóriájába tartozik, mert ugye, segítségével az apa személye nem állapítható meg. A szakvéleményezési bizonyítékok között utolsóként említjük a genetikai vizsgálatok által produkált bizonyítékokat. A genetikusok az apaság vizsgálata során a domináns, illetVe á recesszí v jegyekből indulnak ki, amelyekből eddig csaknem 140-et írtak le teljes részletességgel. A szakvéleményezés során a gyermek, az anya és az apa hasonlóságából vagy a gyermek és az anya hasonlóságából indulnak ki. Értékelik például a szem és a haj színét, a koponya felépítését, a fülkagyló formáját, az ujjlenyomatokat (kézen és lábon), a kromoszómák és a vér összetételét. Azóta, hogy a hematológia (vértan) az utóbbi .évtizedekben óriásit lépett előre, a genetikai vizsgálatok az apasági perekben háttérbe szorultak. Előfordul,'hogy különböző okok miatt (a perbe fogott személy meghal, eltűnik stb.) a teljes körű szákvéleményezés nem hajtható végre. A bíróság tehát nem támaszkodhat a szakemberek által szolgáltatott adatokra. A döntéshozatalnál azt mind „bekalkulálják". Csak tájékoztatásként hadd jegyezzük meg, hogy a vizsgálat céljából nemcsak a gyermektől, az anyától és á perbe fogott férfitől lehet vért venni, hanem rokonoktól, netán tanúktól is, például olyan férfiaktól, akik lehetséges apaként számba vehetők. DR. MÉSZÁROS LAJOS