Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-13 / 188. szám, szombat

TANÁCSADÁS ÚJSZÓ' 1994. AUGUSZTUS 13. „Remény" jeligére - Negyvenéve­sek vagyunk, nem túl régen, csak né­hány éve élünk házaséletet. Olvastuk, hogy testmozgással, tornával lehet ­főleg a nő részéről - könnyebbé tenni a közösülést. Tulajdonképpen az a probléma, hogy nem tudjuk össze­hangolni a kielégülést. Mit lehet ten­ni a luigyományos recepten túl, ami­kor a férfi hamar kész, de a nőnek még jó soká tart, amíg kielégül? - Mivel a hagyományos recepteket már kipróbálták, s mint a levélből kivi­láglik, nem segítettek, úgy érzem, legfőbb ideje ellátogatniuk a legköze­lebbi szexológiai tanácsadóba. Már csak azért is, mert - némileg ismerve térségünk szexuáli s kultúrájának szín­vonalát - nem vagyok biztos benne, hogy megfelelőek voltak-e azok a ha­gyományos receptek. Önöknek meg­feleltek! Ma már ugyanis nemcsak a szakemberek számára ismert, hógy a tartós párkapcsolatokban a nemi aktus minősége e kapcsolat barométereként viselkedik. Amennyiben a partnerek egymást teljes mértékben el tudják fo­gadni, nem állítanak a másikkal szemben tudatosan vagy nem kész­akarva különböző akadályokat, akkor ritkán jelentkeznek olyan tipikus sze­xuális problémák, mint a merevedési zavarok, orgazmushiány vagy korai magömlés. A szervi okok keresése után vagy azzal párhuzamosan ezért mindig kell keresni e lelki összhang ja­vításának lehetőségét. Nem tudom, milyen irodalmat olvasott levélírónk ezzel kapcsolatban, kár, hogy csak a testmozgásra, tornára összpontosított. _ Ha szakmai szempontból is kifogásta­lan, de laikus szemmel is közérthető „segédkönyvet" szeretne áttanulmá­nyozni, keresse dr. Lux Elvira szerzőtől a Szexkontroll című könyvet, amely 1992-ben jelent meg Budapes­ten, a Pesti Műsor Lap- és Könyvkiadó Kft. gondozásában. Persze nem lehet kizárni, hogy levélírónk fantáziáját a hagyományos módszerek már kimerí­tették, ezért szeretne tájékozódni más irányban is. Ebben az esetben ajánlha­tom például az ősi Kínát. A kínai orvo­sok már 2000 évvel ezelőtt nyíltan ír­tak - ma is használható - könyveket a szexről, s meg tudták tanítani a férfia­kat arra, hogy százéves korig megőriz­zék szerelmi vitézségüket. Tanulmá­nyozza át talán A T AO tanítása a sze­relemről, szexről című könyvet. „Remény II. "jeligére - Informáci­ót szeretnék kérni a férjem állapota miatt, ugyanis nagyon aggódom. Ő most 52 éves, és körülbelül 25 évvel ezelőtt egy csomó keletkezett a hátsó felén. Nem tulajdonított neki na­gyobb jelentőséget, de ha megütötte vagy megizzadt, 2-3 napig is nedve­zett, vérzett. Az utóbbi időben egyre gyakrabban. Most, a nagy melegek­ben megint így járt, és sikerült őt rá­beszélnem, hogy menjen orvoshoz. A sebész berendelte a kórházba, mert­hogy nagyot kell vágni, ezért benn kell maradnia. A férjem idegileg egé­szen összeomlott, és én is meg vagyok ijedve, mert tudom, hogy sok minden rossz történhet, hiszen ez a 2 cm át­mérőjű csomó, állüólag erekkel átszőve ott van a hátgerince végén, 10 cm-re a végbéltől. Mi lehet ez, és mit jelent az orvos kijelentése, hogy na­gyot kell vágni? - Kérem, tessék megnyugodni. Egy eléggé gyakori fejlődési rendellenes­ségről van szó, amelyiknek a becsüle­tes orvosi neve: dermoidális vagy pilo­nidális ciszta. Valóban a hátgerinc vé­gén szokott lenni, de nem a gerincvelő végén, ahogy azt sokan tévesen értel­mezik! Kimetszése tehát nem jár azzal a veszéllyel, hogy a műtét alatt vagy ufán a beteg megbénul. A betegség lé­nyege, hogy - valószínűleg egy apró fejlődési zavar következtében - az említett helyen egy hámréteggel bélelt üreg keletkezik, melybe a bőr járulé­kos szervei, a faggyúmirigyek, verejték­mirigyek és Szőrtüszők nyílnak, és ter­mészetesen ürítik ismert tartalmukat. Az üreg lassan telítődik, terjeszkedik, és ha sokáig, akár évekig néma marad, akár gyermekfej nagyságúra is megnőhet. Ez megmagyarázza az ol­vasónk levelében leírt panaszokat. Ütésre, nyomásra, izzadásra begyul­ladt és feszült, fájt a ciszta, és egyálta­lán nem meglepő, hogy a tartósan kel­lemetlen nagy meleg következményei győzték meg a beteget, hogy orvoshoz menjen. Az elmondottakból érthető, hogy az ilyen soká tenyésztett ciszta nagy kiterjedésű lehet, ezért mondta a sebész, hogy „nagyot kell vágni". A cisztát a műtét során, amit teljes altatás alatt végeznek, tökéletesen el kell tá­volítani, különben újra és újra ki­fejlődhet. Ezért nem végzik ma már ­bár régebben próbálkoztak vele - az ir­tását a járóbeteg-rendelésen. „Darázscsípés"jeligére - A minap darázs csípte meg a fülemet. A fülem és a fél arcom pillanatok alatt beda­gadt. Aztán nagyon kezdett viszketni, amit kiütések követtek. Olyanok, mint a csaláncsípés után. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez nem valami al­lergia-e, és hogyan kell védekezni a csípés után, hogy legalább enyhíteni lehessen ezt az égető érzést. Még annyit tennék hozzá, hogy gyerekko­romban darázscsípés után nem vol­tak ilyen kiütéseim és problémáim. -- A tünetekből ítélve egyértelmű, hogy a darázs méreg elleni túlérzé­kenységről van szó, melynek jelei ke­verednek az allergiás reakció tünetei­vel. Ebből a szempontból még tipikus is, hogy csak most, felnőttkorban, az ismételt csípés után jelentkezett, hi­szen a szervezetnek a méreggel való ismételt találkozása váltja ki a fejetlen védekező reakciót. Ez elég gyakran előfordul, sőt az esetek egy részében életveszélyes is lehet a csípés helyének és a reakció hevességének a függvényé­ben. Aki hajlamos az ilyen reakciókra, csípés esetén mindig igyekezzen eljut­ni a legközelebbi orvosi rendelőbe vagy ügyeletre, és hordjon magával mindig egy fiolá kalciuminjekciót. A laikus elsősegély a megcsípett testrész immobilizálásából (merevítéséből), ecetes, hideg borogatásból és kalcium­tartalmú pezsgőtabletta fogyasztásá­ból (természetesen vízben feloldva) áll. Ne feledkezzünk meg a szúrás he­lyének fertőtlenítéséről sem, mert a bakteriális fertőzés még gennyes, gyulladásos folyamattal is nehezítheti a beteg helyzetét. .figaró"jeligére - Tízéves korom óta hordok szemüveget. Erősen rö­vidlátó vagyok, a legutolsó szemvizs­gálat után mínusz 8-as dioptriájú szemüveget kaptam. Pedig még csak 16 éves vagyok. Az orvosom azzal buzdü, hogy serdülőkorban ez nor­mális, és felnőttkorban majd javul a helyzetem. Csakhogy ez még legalább 5-6 év vagy talán több is, és attól fé­lek, hogy addigra úgy leromlik majd á látásom, hogy az már a vaksággal lesz egyenlő. Kérem, írja meg, nem. va­gyok-e túlságosan pesszimista, bár szerintem minden embernek nem­csak joga, hanem kötelessége is törődni az egészségével. Másik kérdé­sem a lézeres szemműtéttel kapcsola­tos. Alkalmazható lenne-e ez az én esetemben? - Dicséretes, hogy törődik az egészségével, és hogy helyre tudja tenni a dolgokat, lehetőleg pontos is­meretekre van szüksége. Nos, a rö­vidlátás a leggyakoribb és egyben a legterhesebb szembántalom a vilá­gon. Leggyakrabban a nyolc és 15 éves, iskoláskorú gyerekeknél jelent­kezik. Orvosának igaza van, hogy van egy fajtája, ahol a korai felnőttko­rig, átlagosan úgy 30 éves korig ál­landóan romlik a beteg látása, és ki­vételes esetekben akár 20-nál több di­optriára is „szert tehet". Ezekben az esetekben semmiképp sem ajánlott a lézeres szemműtét, helyesebben sza­ruhártya-korrigálás, mert idővel újra . kialakul az említett szembántalom, Ennél a formánál, de az enyhébb lefo­lyásúaknái is nagy szerepe van a szemizmok görcsös állapotának. Fi­gyeljük meg, mennyi iskoláskorú gyer­meknek rossz a testtartása, görnyed­tek, tele feszültséggel. Nos, a szemiz­mok feszültsége deformálja a szem­golyót, melynek megnyúlik a hosz­szanti tengelye, és rövidlátást okoz. Idővel aztán ez a görcsös állapot tar­tóssá válik, a szem elveszti képessé­gét az alkalmazkodásra, amit akkomo­dációnak neveznek. Idővel a recehár­tyán és a Szem más részein, degenera­tív folyamatok jelennek meg. Ezt kell megakadályozni, vagy legalábbis las­sítani. A rövidlátó szemet lehet gya­korlatokkal újra nevelni, a látásrom­lás mértékét csökkenteni. Kell hozzá egy kis fantázia, nagy adag kitartás, akaraterő, rendszeresség. Mindezt részletesen megtudhatjuk Ralph J. Mac Fadyen Dobd el a szemüveged! című könyvéből, melynek magyar fordítása már az ötödik kiadást érte meg, és mindenkinek ajánlom, aki­nek a szemüveg viselése bármilyen problémát okoz. Megdöbbentett fiatal levélírónk pesszimista hangvétele. A pozitív gondolkodás elsajátításával látványosan tudna segíteni magán. Sok tekintetben előbbre léphet, ha át­tanulmányozza J. Silva könyvét, az Agykontrollt. „35 éves anya" jeligére ­Hörgőgyulladásom van, ami króni­kus, és hiába kérdeztem az orvosomat a VRP1 Desitinről, nem hallott róla. Sokat kínoz a köhögés, ezért gondol­tam, az Új Szóban olvasottak alapján, hogy segítene nekem. Hol lehet ezt beszerezni? Kaptam már mindenféle gyógyszert, többek között Dithiadent és Prothazint is, de ezek nagyon kábí­tanak. Állítólag ezeket a Zyrtec nevű gyógyszerrel lehetne helyettesíteni. Tavaly kaptam Fenistil retard tablet­tát, ami segített, de idén már az orvos ezt felnőttnek nem írhatja fel. - Az orvosának megküldtem a tá­jékoztatót a VRPl-ről. Mivel az Üj Szóban erről már sokszor írtam, most csak röviden ismétlem az eddigieket. Ezt a segédeszközt a pozsonyi UNI­MED gyógyszerforgalmazónál lehet beszerezni, s mindamellett, hogy, je­lentősen gazdaságosabbá teheti a be­teg kezelését, látványosan enyhíti a tüneteit, megszabadítván őt a kínzó köhögéstől. Miközben kitisztítja a lég­utak. Olvasónk másik kérdésére azt válaszolom, hogy amennyiben a Fe­nistil tabletta jó hatással volt rá, való­színűleg a Zyrtecnek is jó hatása lesz. Felírását beszélje meg az allergoló­gussal, akihez ellenőrzésekre jár, ő fogja megállapítani a pontos adago­lást is. „Szív"jeligére - Már többször ész­revettem, hogy ha lehajolok, szédülni kezdek, és az ujjaim is elzsibbadnak. Összefügghet ez a szív működésével? Mennyire mutatja ki az EKG a szív betegségeit? - Tünetei valószínűleg nem függ­nek össze a mellékelt EKG-lelettel, in­kább a vérnyomást korrigáló mecha­nizmusok renyheségével, ezért meg kell tanulnia mindig óvatosan változ­tatnia a testhelyzetét. Az esetek több­ségében alkati adottságról van szó. Mivel nem írta le sem életkorát, sem fizikai állapotát az EKG-vizsgálat ide­jén (például menzesz), a görbét csak egy légzési aritmia erejéig lehet minősíteni. Mivel az EKG-görbe sok­féle rendellenességre utalhat, mindig össze kell vetni a szubjektív és objek­tív tünetekkel. Önmagában ugyanis a görbe csak nagyon ritkán utal konkrét diagnózisra. * # * Várom és megválaszolom tisztelt ol­vasóinknak az Új Szó szerkesztőségé­be küldött leveleit. A nevet és a lakcí­met ezúttal nem szükséges feltüntemi. JOGTÜKÖR J Rovatvezető: FEKETE MARIAN Apa kerestetik Füleki olvasónk írja: Húgom nevében kérek tanácsot, aki apasági kere­settelfordult bírósághoz, ugyanis volt barátja tagadja az apaságot. Sőt sze­rintem más férfit küldött el maga helyett a vérvizsgára Pozsonyba, bár nem tudom, hogyan lehetséges ez. Egyáltalán: miként járnak el a bíróságok, amikor az apaságot perrel állapítják meg? Hogyan kell bizonyítani, mi a te­endője az anyának az apasági per során? Kérem, írjanak erről egy kicsit részletesebben. A gyakorlatban nem mindig egy­szerű feladat a vér szerinti apa azono­sítása. Tudunk olyan esetről is, hogy a megjelölt apa más személyt küldött maga helyett a vérvizsgára. Konkrét­eset, hogy a megjelölt férfi szándéko­san „elvesztette" személyi igazolvá­nyát, szakállt, bajuszt növesztett, szemüveget kezdett viselni úgy, hogy a barátjára hasonlítson, és miután az új arccal új személyit készíttetett, elküld­te vérvizsgálatra a barátját. Egy dolog­ról azonban nem tudott, mégpedig ar­ról, hogy az orvosszakértőnél az egyik hüvelykujjról lenyomatot (daktilosz­kópiai jelet) készítenek, és ez az ujjle­nyomat lett a megjelölt apa veszte... Most már részletesebben az apaság peres megállapításáról. Az apaság megállapítására bírósági úton általában akkor kerül sor, amikor az apaság sem a házasság tényével, sem a szülők egybehangzó nyilatkoza­tával nem állapítható meg. A törvény értelmében az ilyen esetekben azt a férfit tekintik apának, akiről az anya vagy a gyermek kezdeményezésére a bíróság megállapítja, hogy az anyával a gyermek születése előtti nem keve­sebb mint 180 és nem több mint 300 napig nerfii kapcsolata volt. Természe­tesen csak amennyiben az apaság té­nyét nem zárják ki fontos körülmé­nyek (például a vélelmezett apa nemzőképtelensége). Mi a bíróság teendője az apasági per során? A kérdés megválaszolása során ab­ból kell kiindulni, hogy az apaságot bí­rósági döntéssel állapítják meg feltéte­lezés (vélelem) alapján, és ez az apa­ként megjelölt személy akarata ellené­re történik. Ezért az eljárás egyik fázi­sában annak megállapítására össz­pontosítanak nagy gonddal, vajon helytálló-e a feltételezés. A figyelem arra összpontosul, vajon a kritikus időszakban, tehát a gyermek megszü­letése előtti maximum 300 és mini­mum 180 napban sor kerülhetett-e a férfi és a nő közösülésére (és ha erre sor került, az apaként megjelölt férfit. csak akkor nem tekinthetik apának, ha a kellő orvosi vizsgálat azt igazolja, hogy ő - akár impotenciája, nemzőképtelensége miatt - nem is le­het a gyermek apja). A vizsgálatok során ezért elsősor­ban a gyermek megszületésének, tehát a szülésnek a kérdését teszik első hely­re. Hivatalosan és a szülészeti minősí­tés szempontjából is az olyan gyermek világra jötte tekinthető születésnek, aki több mint 1000 gramm súlyú, és túlélte a szülést követő 24 órát. A közösülés tényének bizonyítása nem könnyű feladat. A bíróság azt fel­tételezi, hogy megvalósult közö­sülésről, nem pedig bármilyen más in­tim kapcsolatról volt szó. Ha a bíróság megállapítja, hogy a kritikus időszakban az anya és a perbe fogott férfi közösült, vélelmezhető a perbe fogott személy apasága. Az apaság feltételezése cáfolatának legfontosabb tényezőjét áz orvosi szakvélemények jelentik. Az apa személyének megtárgyalása vagy ki­zárása a vércsoport- és a vérsavó-sajá­tosságok, örökléstani - antropológiai -, illetve nemzőképességi vizsgálat alapján történhet. Eredetileg a négy vércsoport (A, B, AB és 0) alapján folytattak összehasonlító vizsgálato­kat, később azonban rriás tényezőket is figyelembe vettek. Az alapvizsgálat során abból indulnak ki, hogy amennyiben a gyermek vércsoportja eltérő az anyáétól, vércsoportjának szükségszerűen az apa vércsoportjával kell megegyeznie. Persze még más té­nyezőket és összetevőket is figyelem­be vesznek. A lényeg az, hogy ha a gyermek vércsoportja sem az anyáé­val, sem a feltételezett apáéval nem egyezik meg, a feltételezett férfit ki­zárják az apaságból. A legkorszerűbb módszerek alkalmazása során már a fehér vérsejteket is vizsgálat alá ve­szik, és különös figyelmet fordítanák az úgynevett HLA-rendszerre. Általá­ban már több mint 90 százalékos biz­tonsággal megállapítható, hogy egy férfi természetes apja egy gyermek­nek. Igaz, a vérvizsgálat csak negatív bizonyítékkal szolgál, de tudományos laboratóriumi vizsgálatok alapján szerzett tényekkel. Ugyanakkor van­nak esetek, amelyekben a kritikus időszakban a gyermek anyja közösült az apasággal gyanúsított férfival, az il­lető azonban nem természetes apja a gyermeknek, mindazonáltal a vérvizs­ga sem zárja ki a apaságot. Vérvizsga segítségével ugyanis nem állapítható meg az apaság; nincs pozitív je­lentősége, biztosan csak kizárni (cáfol­ni) lehet vele az apaságot. A szülész szakvéleménye is azok közé a tényezők közé tartozik, ame­lyek figyelembevételével kizárható az apaság. Ez ugyan nem szolgáltat annyira egzakt bizonyítékot, mint a vérvizsga, a nagy számú adat alapján azonban a szülész véleményezheti, hogy a perben szereplő férfi gyerme­kéről van-e szó vagy sem. Ez az újszü­lött fejlettsége (koraszülés, normális időben való szülés, késve szülés) alap­ján történik, természetesen a közösülés időpontjának figyelembevételével. A szülészeten az újszülöttet megmérik (súly, hosszúság), és bejegyzik, hogy milyen fejlettségi stádiumban jött a vi­lágra. Ezek az adatok, illetve az anya által közölt tények később, az apaság, megállapításánál perdöntőek lehetnek. A szexológiai szakbírálat is az apa­ság kizárását szolgáló bizonyítékok közé tartozik. Ezzel a szakbírálattal az állapítható meg, hogy a perbe fogott férfi a közösülés idején képes volt-e gyermeket nemzeni. A nemzőképes­ség hiányának megállapítása elegendő ok arra, hogy a bíróság a férfit fel­mentse. Ez akkor következhet be, ha megállapítást nyer, hogy nincsenek ondósejtjei, vagy ezek a sejtek elhaltak. Ez a bizonyíték is a negatív bizonyíté­kok kategóriájába tartozik, mert ugye, segítségével az apa személye nem ál­lapítható meg. A szakvéleményezési bizonyítékok között utolsóként említjük a genetikai vizsgálatok által produkált bizonyítéko­kat. A genetikusok az apaság vizsgálata során a domináns, illetVe á recesszí v je­gyekből indulnak ki, amelyekből eddig csaknem 140-et írtak le teljes részletes­séggel. A szakvéleményezés során a gyermek, az anya és az apa hasonlósá­gából vagy a gyermek és az anya ha­sonlóságából indulnak ki. Értékelik pél­dául a szem és a haj színét, a koponya felépítését, a fülkagyló formáját, az ujj­lenyomatokat (kézen és lábon), a kro­moszómák és a vér összetételét. Azóta, hogy a hematológia (vértan) az utóbbi .évtizedekben óriásit lépett előre, a genetikai vizsgálatok az apasá­gi perekben háttérbe szorultak. Előfordul,'hogy különböző okok miatt (a perbe fogott személy meghal, eltűnik stb.) a teljes körű szákvélemé­nyezés nem hajtható végre. A bíróság tehát nem támaszkodhat a szakembe­rek által szolgáltatott adatokra. A dön­téshozatalnál azt mind „bekalkulál­ják". Csak tájékoztatásként hadd je­gyezzük meg, hogy a vizsgálat céljá­ból nemcsak a gyermektől, az anyától és á perbe fogott férfitől lehet vért ven­ni, hanem rokonoktól, netán tanúktól is, például olyan férfiaktól, akik lehet­séges apaként számba vehetők. DR. MÉSZÁROS LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents