Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-12 / 187. szám, péntek

12 1900 MOZAIK ÚJ SZÓ 1994. AUGUSZTUS 10. TEGNAP OLVASTOK | A privatizáció sorsdöntő' pillanatai A vagyonjegyes privatizáció elsó' hulláma idején tapasztalt „hajtás" célja az-volt, hogy még a kilencvenkettes vá­lasztások előtt tulajdonossá váljék a la­kosság zöme, és ezzel is befolyásolják választási magatartását. Ügy tűnik, a privatizációs minisztérium mostani motiválásának is hasonlóak az okai, miközben a minisztérium kínálatának növelésével a magánosítás vonzóbbá tételére törekszik. Valóban különbség, hogy a vagyonjegyes privatizációban egy résztvevőre tíz- vagy harmincezer korona értékű vagyonrész jut-e. A va­gyonjegyes privatizáció első hullámá­nak legnagyobb tanulsága, hogy az egyes vállalatokban ä magánosítás) módszer megválasztásakor az idő sür­getése és más tényezők miatt nem vet­ték figyelembe kellőképpen az új rész­vénytársaságok jövendő magatartását. Ennek következménye többek kö­zött, hogy ott, ahol a vagyonjegyes módszerrel a vállalat 97 százalékát pri­vatizálták (3 százaléka a restitúciós alapba került), általában rosszabbak az eredményeik, mint a privatizáció előtt voltak. Ez arról tanúskodik, hogy rossz privatizációs formát illetve rossz priva­tizációs kombinációt választottak. No­- ha a gazdasági eredmények alakulása sokmindentől függ, általánosságban el­mondható, hogy a tulajdonosok éppen ezekben a vállalatokban képtelenek voltak megfelelő vezetést választani, a vállalatvezetést megfelelően ösztönöz­. ni. Bizonyára kellemes dolog, ha az ál­lampolgár tízezer koronát kap a va­gyonjegykönyvért, vagy ha a jó befek­tetésnek köszönhetően néhány ezer ko­ronás osztalékhoz jut. Azonban szeretnék emlékeztetni számos egyéni részvényes tragikomi­kus közgyűlési részvételére, a közgyűlésen való szavazására, amikor rájött, hogy végül is nem a kisrészvé­nyesek döntenek arról, ki lesz a válla­latvezető, vagy mi lesz a lehetséges osztalékok sorsa. Meglepetésük és csa­lódásuk egyaránt nagy volt, mikor azt tapasztalták, hogy szavazattöbséggel mindenről a befektetési alapok néhány jelen levő képviselője döntött, egye­temben a Nemzeti Vagyonalap képvi­selőivel. A gyorsított és hibás privati­zációs megoldások következményei megmásíthatatlanok és sorsdöntőek le­hetnek. Minden vállalat esetében az optimális privatizációs utat kellene megtalálni. Csakhogy a politikai ér­dekek a maguk (nemegyszer sötét) hátterével mindezt akadályozzák. (/van Podstupka, Pravda) Orpheus csodái Kávéházi menü - színművészek tálalásával „Orpheus, mint művész csodákat tudott művelni: ha megpenget­te lantját, és dalba kezdett, az erdők sűrűjéből hozzásereglettek a vadállatok, odarepültek hozzá a madarak, a fák és sziklák elhagyták a helyüket, hogy köréje gyülekezzenek, a farkas a bárány mellett hevert le és elérzékenyülten hallgatta, a platán nem vetett árnyékot a mezei virágra - az egész természetben harmónia és béke honolt" - ezzel a nyitószöveggel indul az Orpheus Színház első bemutatója, mely egyúttal ennek a nyári színháznak a szándékát, ars poétikáját is jelenti, jóllehet a Kávéházi menü valójában egy sokfogásos kaba­ré: hangulatokból, kacagásokból, dallamokból, mosolyokból. Csendes László és Kolár Péter, akik ezt az étlapot összeállították, nem vé­letlenül fordultak Orpheushoz, az óko­ri görög mitológia dalnokához. Tud­ták, hogy a költészet és a zene vará­zsos erejének megtestesítője annak idején Kazinczy Ferencet is lelkesítet­te, hiszen Kassán megálmodott lápjá­nak ő serri véletlenül adta az Orpheus nevet. Kassát és Sátoraljaújhelyét pe­dig mindmáig Kazinczy kapcsolja leg­inkább egybe. A kassai Thália Színház egyik sátor­aljaújhelyi vendégszereplése alkal­mával vetődött fel az ötlet, hogy Orp­heus Színház Kassa-Sátoraljaújhely néven - főleg a kassai Thália művé­szeire alapozva - létre kellene hozni egy nyári társulatot, mely mind Ma­gyarországon, mind Szlovákiában kel­lemes perceket szerezhetne a nézőknek. Nos, az ötlet elhatározássá vált, és meg is valósult: vasárnap 19 órai kezdettel a sátoraljaújhelyi Kos­suth Lajos Művelődési Központban az Orpheus Színház megtartja első bemu­tatóját! A Kávéházi menüt - ez az összeállítás címe - olyan írók sütötték ki, mint Karinthy Frigyes, Nádassy László, Rejtő Jenő, Nagy Endre, Gö­rög László, Gádor Béla, valamint olyan zeneszerzők, mini Bánóczy Béla, Dékán Frigyes, Erdélyi Mihály, Remé­nyi Béla, Kondor Ernő, Márkus Alfréd, Nádor Mihály, Garami Béla, Szirmai Albert, Zorkovits Béla. A menüt fel­szolgálják: Bartollás Katalin, Bo­csárszky Attila, Boráros Imre, Csendes László, Dudás Péter, Fabó Tibor, Kö­vesdi Szabó Mária, Pólós Árpád, Sár­közi V. Zsuzsa, Tóth Éva, Tóth Tibor, Varga Anikó színművészek, és nem kevésbé a Thália Színház szalonzene­kara Csendes Csaba és Gablyasz Pé­ter vezetésével. A kávéházi főúr, Csendes László rendező így nyilatkozott a bemutató előtt: - Ezeket a bohózatokat és kuplékat úgy válogatták össze, hogy zömmel ká­véházban játszódnak, kivéve egy-két jelenetet, amikor a kávéház átalakul más színhellyé, de a háttérben mégis­csak ott sejlik, hiszen ez a millió'áz él­tető eleme. Az öröm és bánat, a sírás és nevetés határeset, de mindkettőt na­gyon szereti a néző, ha katartikus él­ményben van része. Ebben a menüben - szinte hideg-melegvíz formájában ­keveredik a szomorú és a komikus. Nem arra akarok törekedni, hogy a re­keszizmokat a végtelenségig megfe­szítsem, az értelemre is hatni akarok. Remélem, hogy tetszeni fog, élmény lesz. a közönségnek. Kolár Péter igazgatót is megkérdez­tük, hogy milyen várakozással tekint a bemutató elé. - Nagy várakozással és örömmel, hiszen arra eddig még nem volt példa, hogy két ország között - ebben az eset­ben Magyarország és Szlovákia között - kialakuljon egy olyan együttműkö­dés, ami egy közös produkcióban csú­csosodik ki, és ez a közösprodukció rá­adásul egynyelvű, ebben az esetben magyar. Az ősbemutató tehát vasárnap Sátor­aljaújhelyen! Ezt követően az Oipheus a miskolctapolcai Akropolis Amfiteát­rumban tart három előadást, majd De­vecserben, Szerencsen és Sárospata­kon. Nálunk a Kávéházi menüt első íz­ben szeptember 15-én a Thália Szín­házban ízlelheti meg a közönség (szaszák) Milyen a Latorca vize? (Új Szó-hír) Tegnap a Bodrog és Hernád Vízügyi Igazgatóságon,valamint a Tőketerebesi Járási Környezetvédelmi Hivatalban újból érdeklődtünk a La­torca vizének minősége felől. Jaroslav Mráz igazgatóhelyettestől és Vladimír K und rá l elöljárótól megtudtuk: az Ukrajnában eredő folyó biológiai összeté­tele a vízálláscsökkenés és a nagy melegek következtében romlott ugyan, ám nem olyan mértékben, hogy veszélyeztetné a közeli ivóvízforrásokat, (g-f) Gúta címert változtat Kerék helyett földvár : Nagyszabású ünnepségre készül ma Guta városa. A Nagybol­dogasszony ünnepére eső hétvége mindig is nevezetes volt a gúta­iak számára, hiszen már hagyományosan ekkor tartják a gútai bú­csút, az idén azonban az is emlékezetessé teszi az ünnepet, hogy új címert kap a város. Egyházi ünnepség keretében a helyi római ka­tolikus plébános ma délután négy órakor, a városi hivatal előtti té­ren szenteli fel Gúta új címerét és zászlaját. - Miért volt szükség új címerre? - a városra sokkal inkább jellemző, kérdeztem Harsányi Imre polgár- mint a kerék. Létezett itt egy Béka­mestert. vár néven emlegetett földvár, amely, -A régi címer, amelyet az 1965- visszatekintve egészen a török ös árvíz után iktattak be,'szerintünk ldők l& az eIlens e8 v a8y az arvizek nagyon egyoldalú volt, s ezért az ön­kormányzat létrehozott egy ad hoc bizottságot a felülbírálására. A bi­zottság úgy ítélte meg, hogy az ere­deti, a hullámba merülő kereket áb­rázoló jelkép nem helytálló. A víz vagy hullám még jellemző lett vol­na, de a kerék, amelyet a kolo-kolá­rovóból vezettek le, nem helytálló. Igaz, hogy az írások szerint valaha tizenhét vízimalma volt a település­nek, de azért nem ez volt a jellemző Gútára. Tavasszal pályázatot hirdet­tünk egy új címer megalkotására. Er­re kilenc pályamű érkezett, ebből vá­lasztotta ki az önkormányzat a sze­rinte legmegfelelőbbet. Ez egy négy­szög alakú földvárat ábrázol, amely elől nyújtott menedéket a település lakosságának. Éppen ezért én úgy lá­tom, hogy jő választás volt, hiszen a lakosság mindig is rá volt utalva erre az építményre. A címerben, illetve a zászlón is négyszög alakban ábrá­zolják a földvárat, anielynek mára már csak egy domb jelzi a helyét, a tizennyolcadik századból származó dokumentumok azonban ilyen for­mában ábrázolják. A címerben az ezüst négyszög a vizet jelképező kék mezőben fekszik. Ej a jelkép egy­részt kifejezi a vár-város kapcsola­tot, másrészt utal arra, hogy a törté­nelem folyamán valóban döntő je­lentősége volt a lakosság számára. Visszatértünk tehát a hagyományok­hoz. (gaál) Népfacsarás Kabaréba illő történet: A parlament megalkot egy törvényt, de íiem vonja vissza a népszavazást arról, hogy akar-e a jónép egy olyan tör­vényt, amely már voltaképpen megszületett. Rosszabb, hogy ez nem ki­taláció, hanem valóság. Szerdán történt a.rendkívüli parlamenti ülésen, amikor is a képviselők többsége megszavazta a jogszabályt, amely le­hetővé teszi a privatizációban felhasznált pénzek eredetének vizsgálását, de nem vonta vissza a népszavazás kiírását ugyanerről. Kit érdekel az az apróság, hogy a referendum 60-100 millióba kerül majd, amit esetleg másra, az oktatásügyre vagy a csődeljárás előtt álló tizenkét kórház megmentésére lehetne inkább fordítani. Előrebocsátom: én is híve vagyok annak, hogy körmére kell nézni a vagyonukat nem becsületes úton megszerzőknek, pénzüket törvénysértő módon kamatoztatni kívánóknak, mindazoknak, akik ismeretségüket vagy ismertségüket, (pénzügyi) befolyásukat kihasználva próbálják meg­kerülni az érvényes törvényeket egyéni meggazdagodásuk érdekében. Tudom, hogy a szerdán elfogadott jogszabály nem tökéletes, hiányoznak belőle például a szankciók, s a vágyón bizonyításának módszerei sem a legmegbízhatóbbak. És tudatában vagyok annak is, hogy az elfogadott jogszabály csak a hot-dog-árusokat, meg a hozzájuk hasonló kisvállalko­zókat állítja vigyázzba, pontosabban: inti nagyobb óvatosságra, a nagy­halak továbbra is vígan lubickolnak majd. Ugyanakkor azt is el kell mon­dani, hogy egyetlen törvénnyel nem lehet megfékezni az ügyeskedőket. Ez a jogszabály csak az első lépés, a jogsértések kivédésére további tör­vényeket kell megalkotni, esetleg a meglévőket módosítani. Az igazsághoz tartozik, hogy az elfogadott jogszabály és a referendum kérdése nem fedi egymást. A különbség az, hogy a referendum indítvá­nyozói visszamenőleges ellenőrzést követelnek. Tudni kell: ha a lakos­ság igent mond a visszamenőlegességre, Szlovákia megnézheti majd, ki hajlandó befektetni pénzét egy olyan országban, ahol a játékszabályokat utólag is módosítani lehet. Hogy a törvényalkotók ezt nem tudnák? Tévedés, nagyon is tudják. De azt is, hogy szeptember végén parlamenti választások lesznek. Márpedig a választások élőtt azt mondani a lakosságnak, hogy a népszavazás kido­bott pénz, demokratikus országokban retroaktív rendelkezéseket nem le­het hozni, a törvénysértések felderítésére ott van a rendőrség, a pénz­ügyőrség, meg a vámőrség, stb. - ez politikai öngyilkosság lenne. Leg­alábbis a DBP szemében. Mással, aligha magyarázható, hogy júliusban épp a DBP indítványára adta feladatul a parlament a kormánynak a jog­szabály előkészítését, mondván, elfogadása esetén nem kell kiírni a nép­szavazást, augusztusban pedig ugyanaz a párt kijelenti: a törvényt ugyan megszavazzák, de a népszavazás visszavonására már nem hajlandóak. (Hírek szerint szerdán reggel még a törvény megszavazása felett is ha­boztak.) Lehet, hogy ez a fajta politizálás az eredményesség, a nép­szerűség záloga, ám nem biztos, hogy becsületes. A DBP magatartását fi­gyelve mind többször támad az az érzésem, ez a párt a kecske is jóllak­jon, a káposzta is megmaradjon elv szerint politizál. Még egy megjegyzés azok számára, akik most felvetik, a népszavazás a legdemokratikusabb, Svájcban még a huszadrendű kérdésekről is meg­kérdezik a nép véleményét. Ez igaz, csakhogy Svájcnak pénze is van rá. Szlovákia pedig nem válik második Svájccá, ha az időközben időszerűtlenné váló kérdésről kéri ki a nép véleményét. Ez nem demok­rácia, hanem népfacsarás. GÁGYOR ALÍZ PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI A régi kerék.... és a régi-új földvár (Új Szó-tudósítás) A MAGYAR POLGÁRI PÁRT helytelennek tart­ja, hogy a szlovák parlament nem vonta vissza a népszavazás kiírását, holott megszavazta a törvényt, amely lehetővé teszi a privatizáció­ban felhasznált pénzek eredetének vizsgálatát. A. Nagy László elnök megjegyezte: Ügy látszik, Szlovákia túlontúl gazdag ország. Bírálta a népszavazást támogató képvi­selőket, hogy nem tudtak ellenállni a demagógiának, az olcsó megoldá­soknak; a populista húzásoknak. A magyar-szlovák kormányfői megbeszélések kapcsán elhangzott: a két ország, nemzet viszony ának ja­vítását célzó elemzések helyett a la­pok egy héten keresztül csak az álií­tólagos bocsánatkéréssel foglalkoz­tak. A pártelnök megjegyezte, hogy szerinte mindazok, akik ezt a kérdést piszkálják, nem a két ország közötti jó viszony megteremtésére töreksze­nek. Petőcz Kálmán szóvivő beje­lentette, az MPP szeptember 4-én a Komáromi Jókai Színházban tartja választási kampányindítóját. A KERESZTÉNYDEMOKRA­TA MOZGALOM visszautasítja mindazon, a sajtóban napvilágot lá­tott találgatásokat, hogy a KDM közvetlen vagy közvetett nyomására kérdőjelezte meg a nyugat-szlovákai választási bizottság a Demokrata Párt választásokon való részvételét. Ján Čarnogurský emlékeztetett arra, hogy a. választási bizottságok füg­getlen szervek, a KDM által delegált tag pedig támogatta a DP indulását. Szóba került annak az öt nagyvál­lalatnak a privatizálása is, amelyeket a Nemzeti Vagyonalap Elnöksége hagyott jóvá, ám a kormány néhány tagjának fenntartásai vannak a va­gyonalap tulajdonában lévő részvé­nyek eladását illetően. Mikuláš Dzu­rinda közlekedési miniszter a gazda­sági miniszterek tanácskozásáról tá­jékoztatva közölte: a tervezetek hiá­nyosak, ezért szerinte a Moravčík­kormány mandátuma lejártáig nem kerül sor a Benzinol, a Takarékpénz­tár, a Biztosító, a Kelet-szlovákiai Vasmű és a Befektetési és Fejleszté­si Bank részvényeinek eladására. (gágyor) A DEMOKRATIKUS UNIÓ alel­nöke, Roman Kováč pártja tegnapi sajtóértekezletén azon véleményé­nek adott hangot, hogy a parlament szerdai döntése a privatizáció során felhasznált pénzek eredetének vizs­gálatáról, azt tanúsítja, hogy eltérően ítélik meg a dölog lényegét. Az előterjesztett törvénytervezetét sze­rinte a szervezett bűnözésről szóló törvényjavaslattal összefüggésben kellett volna értékelni, és akceptálni kellett volna a kormány magyaráza­tát, miszerint a kedden tárgyalt tör­vényben nem ismételhették meg azokat a paragrafusokat, melyeket a szervezett bűnözésről szóló törvény tartalmaz. Roman Kováč úgy véle­kedett, hogy az említett két törvény kombinációja által teljesülnek a köz­vélemény elvárásai. A jelenlegi helyzetet tömören így értékelte: - A parlament döntése által hatályba lép a privatizációban felhasznált pénzek eredetének vizsgálatáról szóló tör­vény, a parlament - feltételezésem szerint - elfogadja a szervezett bűnözésről szóló jogszabályt, hiszen melyik párt merné vállalni az eluta­sítását, és mindemellett népszava­zásra is sor kerül, ami kb. 65 millió koronába kerül majd. Arra a kérdés­re, hogy mi történne, ha az állampol­gárok többsége nemmel felelne a re­ferendum során, Kováč úgy véleke­dett, ez a szerdán jóváhagyott tör­vény megszüntetését jelentené. (horváth)

Next

/
Thumbnails
Contents