Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)
1994-08-12 / 187. szám, péntek
12 1900 MOZAIK ÚJ SZÓ 1994. AUGUSZTUS 10. TEGNAP OLVASTOK | A privatizáció sorsdöntő' pillanatai A vagyonjegyes privatizáció elsó' hulláma idején tapasztalt „hajtás" célja az-volt, hogy még a kilencvenkettes választások előtt tulajdonossá váljék a lakosság zöme, és ezzel is befolyásolják választási magatartását. Ügy tűnik, a privatizációs minisztérium mostani motiválásának is hasonlóak az okai, miközben a minisztérium kínálatának növelésével a magánosítás vonzóbbá tételére törekszik. Valóban különbség, hogy a vagyonjegyes privatizációban egy résztvevőre tíz- vagy harmincezer korona értékű vagyonrész jut-e. A vagyonjegyes privatizáció első hullámának legnagyobb tanulsága, hogy az egyes vállalatokban ä magánosítás) módszer megválasztásakor az idő sürgetése és más tényezők miatt nem vették figyelembe kellőképpen az új részvénytársaságok jövendő magatartását. Ennek következménye többek között, hogy ott, ahol a vagyonjegyes módszerrel a vállalat 97 százalékát privatizálták (3 százaléka a restitúciós alapba került), általában rosszabbak az eredményeik, mint a privatizáció előtt voltak. Ez arról tanúskodik, hogy rossz privatizációs formát illetve rossz privatizációs kombinációt választottak. No- ha a gazdasági eredmények alakulása sokmindentől függ, általánosságban elmondható, hogy a tulajdonosok éppen ezekben a vállalatokban képtelenek voltak megfelelő vezetést választani, a vállalatvezetést megfelelően ösztönöz. ni. Bizonyára kellemes dolog, ha az állampolgár tízezer koronát kap a vagyonjegykönyvért, vagy ha a jó befektetésnek köszönhetően néhány ezer koronás osztalékhoz jut. Azonban szeretnék emlékeztetni számos egyéni részvényes tragikomikus közgyűlési részvételére, a közgyűlésen való szavazására, amikor rájött, hogy végül is nem a kisrészvényesek döntenek arról, ki lesz a vállalatvezető, vagy mi lesz a lehetséges osztalékok sorsa. Meglepetésük és csalódásuk egyaránt nagy volt, mikor azt tapasztalták, hogy szavazattöbséggel mindenről a befektetési alapok néhány jelen levő képviselője döntött, egyetemben a Nemzeti Vagyonalap képviselőivel. A gyorsított és hibás privatizációs megoldások következményei megmásíthatatlanok és sorsdöntőek lehetnek. Minden vállalat esetében az optimális privatizációs utat kellene megtalálni. Csakhogy a politikai érdekek a maguk (nemegyszer sötét) hátterével mindezt akadályozzák. (/van Podstupka, Pravda) Orpheus csodái Kávéházi menü - színművészek tálalásával „Orpheus, mint művész csodákat tudott művelni: ha megpengette lantját, és dalba kezdett, az erdők sűrűjéből hozzásereglettek a vadállatok, odarepültek hozzá a madarak, a fák és sziklák elhagyták a helyüket, hogy köréje gyülekezzenek, a farkas a bárány mellett hevert le és elérzékenyülten hallgatta, a platán nem vetett árnyékot a mezei virágra - az egész természetben harmónia és béke honolt" - ezzel a nyitószöveggel indul az Orpheus Színház első bemutatója, mely egyúttal ennek a nyári színháznak a szándékát, ars poétikáját is jelenti, jóllehet a Kávéházi menü valójában egy sokfogásos kabaré: hangulatokból, kacagásokból, dallamokból, mosolyokból. Csendes László és Kolár Péter, akik ezt az étlapot összeállították, nem véletlenül fordultak Orpheushoz, az ókori görög mitológia dalnokához. Tudták, hogy a költészet és a zene varázsos erejének megtestesítője annak idején Kazinczy Ferencet is lelkesítette, hiszen Kassán megálmodott lápjának ő serri véletlenül adta az Orpheus nevet. Kassát és Sátoraljaújhelyét pedig mindmáig Kazinczy kapcsolja leginkább egybe. A kassai Thália Színház egyik sátoraljaújhelyi vendégszereplése alkalmával vetődött fel az ötlet, hogy Orpheus Színház Kassa-Sátoraljaújhely néven - főleg a kassai Thália művészeire alapozva - létre kellene hozni egy nyári társulatot, mely mind Magyarországon, mind Szlovákiában kellemes perceket szerezhetne a nézőknek. Nos, az ötlet elhatározássá vált, és meg is valósult: vasárnap 19 órai kezdettel a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központban az Orpheus Színház megtartja első bemutatóját! A Kávéházi menüt - ez az összeállítás címe - olyan írók sütötték ki, mint Karinthy Frigyes, Nádassy László, Rejtő Jenő, Nagy Endre, Görög László, Gádor Béla, valamint olyan zeneszerzők, mini Bánóczy Béla, Dékán Frigyes, Erdélyi Mihály, Reményi Béla, Kondor Ernő, Márkus Alfréd, Nádor Mihály, Garami Béla, Szirmai Albert, Zorkovits Béla. A menüt felszolgálják: Bartollás Katalin, Bocsárszky Attila, Boráros Imre, Csendes László, Dudás Péter, Fabó Tibor, Kövesdi Szabó Mária, Pólós Árpád, Sárközi V. Zsuzsa, Tóth Éva, Tóth Tibor, Varga Anikó színművészek, és nem kevésbé a Thália Színház szalonzenekara Csendes Csaba és Gablyasz Péter vezetésével. A kávéházi főúr, Csendes László rendező így nyilatkozott a bemutató előtt: - Ezeket a bohózatokat és kuplékat úgy válogatták össze, hogy zömmel kávéházban játszódnak, kivéve egy-két jelenetet, amikor a kávéház átalakul más színhellyé, de a háttérben mégiscsak ott sejlik, hiszen ez a millió'áz éltető eleme. Az öröm és bánat, a sírás és nevetés határeset, de mindkettőt nagyon szereti a néző, ha katartikus élményben van része. Ebben a menüben - szinte hideg-melegvíz formájában keveredik a szomorú és a komikus. Nem arra akarok törekedni, hogy a rekeszizmokat a végtelenségig megfeszítsem, az értelemre is hatni akarok. Remélem, hogy tetszeni fog, élmény lesz. a közönségnek. Kolár Péter igazgatót is megkérdeztük, hogy milyen várakozással tekint a bemutató elé. - Nagy várakozással és örömmel, hiszen arra eddig még nem volt példa, hogy két ország között - ebben az esetben Magyarország és Szlovákia között - kialakuljon egy olyan együttműködés, ami egy közös produkcióban csúcsosodik ki, és ez a közösprodukció ráadásul egynyelvű, ebben az esetben magyar. Az ősbemutató tehát vasárnap Sátoraljaújhelyen! Ezt követően az Oipheus a miskolctapolcai Akropolis Amfiteátrumban tart három előadást, majd Devecserben, Szerencsen és Sárospatakon. Nálunk a Kávéházi menüt első ízben szeptember 15-én a Thália Színházban ízlelheti meg a közönség (szaszák) Milyen a Latorca vize? (Új Szó-hír) Tegnap a Bodrog és Hernád Vízügyi Igazgatóságon,valamint a Tőketerebesi Járási Környezetvédelmi Hivatalban újból érdeklődtünk a Latorca vizének minősége felől. Jaroslav Mráz igazgatóhelyettestől és Vladimír K und rá l elöljárótól megtudtuk: az Ukrajnában eredő folyó biológiai összetétele a vízálláscsökkenés és a nagy melegek következtében romlott ugyan, ám nem olyan mértékben, hogy veszélyeztetné a közeli ivóvízforrásokat, (g-f) Gúta címert változtat Kerék helyett földvár : Nagyszabású ünnepségre készül ma Guta városa. A Nagyboldogasszony ünnepére eső hétvége mindig is nevezetes volt a gútaiak számára, hiszen már hagyományosan ekkor tartják a gútai búcsút, az idén azonban az is emlékezetessé teszi az ünnepet, hogy új címert kap a város. Egyházi ünnepség keretében a helyi római katolikus plébános ma délután négy órakor, a városi hivatal előtti téren szenteli fel Gúta új címerét és zászlaját. - Miért volt szükség új címerre? - a városra sokkal inkább jellemző, kérdeztem Harsányi Imre polgár- mint a kerék. Létezett itt egy Békamestert. vár néven emlegetett földvár, amely, -A régi címer, amelyet az 1965- visszatekintve egészen a török ös árvíz után iktattak be,'szerintünk ldők l& az eIlens e8 v a8y az arvizek nagyon egyoldalú volt, s ezért az önkormányzat létrehozott egy ad hoc bizottságot a felülbírálására. A bizottság úgy ítélte meg, hogy az eredeti, a hullámba merülő kereket ábrázoló jelkép nem helytálló. A víz vagy hullám még jellemző lett volna, de a kerék, amelyet a kolo-kolárovóból vezettek le, nem helytálló. Igaz, hogy az írások szerint valaha tizenhét vízimalma volt a településnek, de azért nem ez volt a jellemző Gútára. Tavasszal pályázatot hirdettünk egy új címer megalkotására. Erre kilenc pályamű érkezett, ebből választotta ki az önkormányzat a szerinte legmegfelelőbbet. Ez egy négyszög alakú földvárat ábrázol, amely elől nyújtott menedéket a település lakosságának. Éppen ezért én úgy látom, hogy jő választás volt, hiszen a lakosság mindig is rá volt utalva erre az építményre. A címerben, illetve a zászlón is négyszög alakban ábrázolják a földvárat, anielynek mára már csak egy domb jelzi a helyét, a tizennyolcadik századból származó dokumentumok azonban ilyen formában ábrázolják. A címerben az ezüst négyszög a vizet jelképező kék mezőben fekszik. Ej a jelkép egyrészt kifejezi a vár-város kapcsolatot, másrészt utal arra, hogy a történelem folyamán valóban döntő jelentősége volt a lakosság számára. Visszatértünk tehát a hagyományokhoz. (gaál) Népfacsarás Kabaréba illő történet: A parlament megalkot egy törvényt, de íiem vonja vissza a népszavazást arról, hogy akar-e a jónép egy olyan törvényt, amely már voltaképpen megszületett. Rosszabb, hogy ez nem kitaláció, hanem valóság. Szerdán történt a.rendkívüli parlamenti ülésen, amikor is a képviselők többsége megszavazta a jogszabályt, amely lehetővé teszi a privatizációban felhasznált pénzek eredetének vizsgálását, de nem vonta vissza a népszavazás kiírását ugyanerről. Kit érdekel az az apróság, hogy a referendum 60-100 millióba kerül majd, amit esetleg másra, az oktatásügyre vagy a csődeljárás előtt álló tizenkét kórház megmentésére lehetne inkább fordítani. Előrebocsátom: én is híve vagyok annak, hogy körmére kell nézni a vagyonukat nem becsületes úton megszerzőknek, pénzüket törvénysértő módon kamatoztatni kívánóknak, mindazoknak, akik ismeretségüket vagy ismertségüket, (pénzügyi) befolyásukat kihasználva próbálják megkerülni az érvényes törvényeket egyéni meggazdagodásuk érdekében. Tudom, hogy a szerdán elfogadott jogszabály nem tökéletes, hiányoznak belőle például a szankciók, s a vágyón bizonyításának módszerei sem a legmegbízhatóbbak. És tudatában vagyok annak is, hogy az elfogadott jogszabály csak a hot-dog-árusokat, meg a hozzájuk hasonló kisvállalkozókat állítja vigyázzba, pontosabban: inti nagyobb óvatosságra, a nagyhalak továbbra is vígan lubickolnak majd. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy egyetlen törvénnyel nem lehet megfékezni az ügyeskedőket. Ez a jogszabály csak az első lépés, a jogsértések kivédésére további törvényeket kell megalkotni, esetleg a meglévőket módosítani. Az igazsághoz tartozik, hogy az elfogadott jogszabály és a referendum kérdése nem fedi egymást. A különbség az, hogy a referendum indítványozói visszamenőleges ellenőrzést követelnek. Tudni kell: ha a lakosság igent mond a visszamenőlegességre, Szlovákia megnézheti majd, ki hajlandó befektetni pénzét egy olyan országban, ahol a játékszabályokat utólag is módosítani lehet. Hogy a törvényalkotók ezt nem tudnák? Tévedés, nagyon is tudják. De azt is, hogy szeptember végén parlamenti választások lesznek. Márpedig a választások élőtt azt mondani a lakosságnak, hogy a népszavazás kidobott pénz, demokratikus országokban retroaktív rendelkezéseket nem lehet hozni, a törvénysértések felderítésére ott van a rendőrség, a pénzügyőrség, meg a vámőrség, stb. - ez politikai öngyilkosság lenne. Legalábbis a DBP szemében. Mással, aligha magyarázható, hogy júliusban épp a DBP indítványára adta feladatul a parlament a kormánynak a jogszabály előkészítését, mondván, elfogadása esetén nem kell kiírni a népszavazást, augusztusban pedig ugyanaz a párt kijelenti: a törvényt ugyan megszavazzák, de a népszavazás visszavonására már nem hajlandóak. (Hírek szerint szerdán reggel még a törvény megszavazása felett is haboztak.) Lehet, hogy ez a fajta politizálás az eredményesség, a népszerűség záloga, ám nem biztos, hogy becsületes. A DBP magatartását figyelve mind többször támad az az érzésem, ez a párt a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon elv szerint politizál. Még egy megjegyzés azok számára, akik most felvetik, a népszavazás a legdemokratikusabb, Svájcban még a huszadrendű kérdésekről is megkérdezik a nép véleményét. Ez igaz, csakhogy Svájcnak pénze is van rá. Szlovákia pedig nem válik második Svájccá, ha az időközben időszerűtlenné váló kérdésről kéri ki a nép véleményét. Ez nem demokrácia, hanem népfacsarás. GÁGYOR ALÍZ PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI A régi kerék.... és a régi-új földvár (Új Szó-tudósítás) A MAGYAR POLGÁRI PÁRT helytelennek tartja, hogy a szlovák parlament nem vonta vissza a népszavazás kiírását, holott megszavazta a törvényt, amely lehetővé teszi a privatizációban felhasznált pénzek eredetének vizsgálatát. A. Nagy László elnök megjegyezte: Ügy látszik, Szlovákia túlontúl gazdag ország. Bírálta a népszavazást támogató képviselőket, hogy nem tudtak ellenállni a demagógiának, az olcsó megoldásoknak; a populista húzásoknak. A magyar-szlovák kormányfői megbeszélések kapcsán elhangzott: a két ország, nemzet viszony ának javítását célzó elemzések helyett a lapok egy héten keresztül csak az áliítólagos bocsánatkéréssel foglalkoztak. A pártelnök megjegyezte, hogy szerinte mindazok, akik ezt a kérdést piszkálják, nem a két ország közötti jó viszony megteremtésére törekszenek. Petőcz Kálmán szóvivő bejelentette, az MPP szeptember 4-én a Komáromi Jókai Színházban tartja választási kampányindítóját. A KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM visszautasítja mindazon, a sajtóban napvilágot látott találgatásokat, hogy a KDM közvetlen vagy közvetett nyomására kérdőjelezte meg a nyugat-szlovákai választási bizottság a Demokrata Párt választásokon való részvételét. Ján Čarnogurský emlékeztetett arra, hogy a. választási bizottságok független szervek, a KDM által delegált tag pedig támogatta a DP indulását. Szóba került annak az öt nagyvállalatnak a privatizálása is, amelyeket a Nemzeti Vagyonalap Elnöksége hagyott jóvá, ám a kormány néhány tagjának fenntartásai vannak a vagyonalap tulajdonában lévő részvények eladását illetően. Mikuláš Dzurinda közlekedési miniszter a gazdasági miniszterek tanácskozásáról tájékoztatva közölte: a tervezetek hiányosak, ezért szerinte a Moravčíkkormány mandátuma lejártáig nem kerül sor a Benzinol, a Takarékpénztár, a Biztosító, a Kelet-szlovákiai Vasmű és a Befektetési és Fejlesztési Bank részvényeinek eladására. (gágyor) A DEMOKRATIKUS UNIÓ alelnöke, Roman Kováč pártja tegnapi sajtóértekezletén azon véleményének adott hangot, hogy a parlament szerdai döntése a privatizáció során felhasznált pénzek eredetének vizsgálatáról, azt tanúsítja, hogy eltérően ítélik meg a dölog lényegét. Az előterjesztett törvénytervezetét szerinte a szervezett bűnözésről szóló törvényjavaslattal összefüggésben kellett volna értékelni, és akceptálni kellett volna a kormány magyarázatát, miszerint a kedden tárgyalt törvényben nem ismételhették meg azokat a paragrafusokat, melyeket a szervezett bűnözésről szóló törvény tartalmaz. Roman Kováč úgy vélekedett, hogy az említett két törvény kombinációja által teljesülnek a közvélemény elvárásai. A jelenlegi helyzetet tömören így értékelte: - A parlament döntése által hatályba lép a privatizációban felhasznált pénzek eredetének vizsgálatáról szóló törvény, a parlament - feltételezésem szerint - elfogadja a szervezett bűnözésről szóló jogszabályt, hiszen melyik párt merné vállalni az elutasítását, és mindemellett népszavazásra is sor kerül, ami kb. 65 millió koronába kerül majd. Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha az állampolgárok többsége nemmel felelne a referendum során, Kováč úgy vélekedett, ez a szerdán jóváhagyott törvény megszüntetését jelentené. (horváth)
