Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-01 / 177. szám, hétfő

VELEMENYEK ÚJSZÓ' Hőségrekordok 2 • HÍREK ­A szigetköziek elvárásai (Munkatársunktól) A Duna vizé­nek szlovák oldalon való elterelése miatt katasztrofális vízhiánnyal küzdő Szigetközben tett tegnap láto­gatást Kovács László magyar kül­ügyminiszter, aki a kormány ré­széről a bősi kérdést tárcaközi szin­ten koordinálja. A helyi önkormány­zatokkal és vízügyi szakemberekkel való tanácskozása után újságíróknak elmondta: a helyiek nem tartják jó megoldásnak a mostani szivattyús vízpótlást, amely amellett, hogy drá­ga, még a környezetet is erősen szennyezi. Egy fenékküszöb meg­építése márjobb megoldás lenne, de a szigetköziek helyeselnék, ha leg­alább részlegesen feltöltenék a duna­kiliti víztárolót. Ehhez a megoldás­hoz viszont a parlament hozzájárulá­sa kell, mert ez a lépés ellentétes len­ne a jelenleg érvényes parlamenti határozattal. Szentkuti Károly szabaddemokra­ta országgyűlési képviselő, megyei közgyűlési alelnök megjegyezte, hogy a dunakiliti tározó részleges feltöltésére a vízpótlás céljából ke­rülne sor. Ezt azért fontos hangsú­lyozni, nehogy befolyásolja majd Magyarország tárgyalási pozícióit Hágában. A vízmegosztással azonban nem lehet Hágára várni - mondotta Ko­vács László. Ahhoz, hogy a szlovák és a magyar miniszterelnök a duna­kiliti alternatíváról tárgyaljon, még nem kell parlamenti jóváhagyás. Megerősítette, hogy a kormány csü­törtöki ülésén dönt a magyar állás­pontról. . (KOKES) Segély Ruandának (TA SR-hír) A Szlovák Vöröske­reszt szervezésében tegnap meg­kezdődött a gyűjtés az éhínség és járványok sújtotta Ruanda lakossá­gának megsegítésére. A pénzbevéte­lekből gyógyszert és élelmiszert vá­sárolnak a sokat próbált afrikai or­szág lakosainak. A Vöröskereszt munkatársai augusztus végéig járják Szlovákia városainak utcáit, és a hordozható pénztárakba gyűjtik az adakozók pénzadományait. A szer­vezet saját alapjából 50 ezer koronát különített el a segélyezésre, és az adományok a következő számlára küldhetők: VÚB Bratislava-mesto 35-8437-012/0200. Magyar kamion balesete (TA SR-hír) A Besztercebánya és Zólyom közti autópályán eddig is­meretlen okokból, tegnap éjjel, letért az útról egy áruval megrakott ma­gyar kamion. A besztercebányai tűzoltóknak két óráig tartott, míg a porragasztót fuvarozó teherautót is­mét visszahelyezték az úttestre. Sze­rencsére a baleset során senki sem sérült meg. RÖVIDEW j Négy héttel a Szlovák nemzeti fel­kelés 50/evforJulójának esemény­sorozata előtt Besztercebánya már felkészült a vendégek fogadására. A szervezők legkevesebb 15 ezer, maxi­mum pedig 30 ezer cseh, lengyel, uk­rán, magyar, izraeli és francia vendég érkezésével számolnak. Mintegy 10 millió koronával tar­toznak a cégek, állami és magánvál­lalatok az érsekújvári körzeti távköz­lési központnak - közölte Miroslav Kleman igazgató. Ezért az 50 darab érsekújvári, párkányi és nagysurányi új telefonautomata felszerelése érde­kében magas kamatú hitel felvételére szorultak. * ­(TA SR) (TA SR-hírek) Az évszázad leg­melegebb júliusát tudjuk a hátunk mögött. A rekord az utóbbi két hét rekkenő hőségének köszönhető >­nyilatkozta tegnap Gustáv Otruba, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet munkatársa. A 20. század másik két legmelegebb júliusát 1928-ban és 1983-ban regisztrálták a meteoroló­gusok. Az elmúlt hét a kánikula je­gyében telt. Dél-Szlovákiában nap­közben 35-37 fokot mutatott a hőmérő higanyszála, számos több évtizedes rekord dőlt meg ország­szerte. Vasárnap Pozsonyban, Nyit­rán, Ógyallán és Gyügyön például 36 fokot mértek. A hegyekben szin­tén tombol a nyár; a Csorba-tónál 26, a Lomnici-csúcson 14, a Chopokon pedig 18 fokot mértek. * * * Hasonlóan rossz a helyzet külföl­dön is. Az Egyesült Államokban a nagy meleggel járó szárazság hatal­mas erdőtüzeket okozott. Szombatra virradó éjszaka hét államban már 60 ezer hektár erdő égett, másfél ezernél több tűzoltó küzdött a lángokkal. Száznál több lakóház lett a lángok martaléka, több száz embert kellett evakuálni. A tegnapi hírek arról szól­tak, hogy már gyakorlatilag mindenütt sikerült ellenőrzés alá vonni a tüzeket. * * * (Munkatársunktól) Az utóbbi száz év legmagasabb hőmérsékletét, 35,5 Celzius fokot mérték a szombat dél­utáni órákban Budapesten. Az eddigi rekordot az 1917-ben mért 34,7 fok jelentette. Az Országos Meteorológiai Szol­gálat adatai szerint országos vi­szonylatban az elmúlt száz év leg­magasabb hőmérsékletét, 37,9 fokot, 1921-ben mérték Debrecenben. Nem kizárt, hogy a mostani folytató­dó kánikulában ez a rekord is megdől. (kj) És mégis kiálltam a sort (Munkatársunktól) A szudétané­metek történetének egyik tragikus eseménye, az „Üstí-i vérengzés" ál­dozatairól kívánt szombaton a terezí­ni erőd melletti nemzeti temetőben megemlékezni a csehországi néme­tek kulturális szervezete, a cseh-né­met megértés baráti köre és a szudé­tanémet honfitársi egyesület drezdai szervezete. A megemlékezés kap­csán felelevenített drámai ese­ményről a történészek feltárták, hogy 1945. július 31-én, tehát már néhány hónappal a háború után mindmáig tisztázatlan körülmények közt fel­robbant az Ústí nad Labem-i lőszer­raktár, s utána véres megtorlás követ­kezett. Egyes források szerint közel száz helyi németet lincseltek meg, s holttestüket az Elbába dobták. mentben nagy csinnadrattával be­terjesztette. Áz volt a szándéka, hogy főleg az angol jövevényszava­kat irtsa ki a francia nyelvből, de ezt a szándékot nemcsak az egyszerű emberek, hanem a szakemberek is erős ellenérzésekkel fogadták. A jól bevált, évek óta meghonosodott ki­fejezéseket nem voltak hajlandóak felcserélni a kevésbé találó, netán ­éppen a törvény alkalmazhatósága érdekében - frissen kitalált franci­ákra, csakhogy szekértolói legye­nek valamiféle kétes hazafiságnak, nyelvi felsőbbrendűségnek. Pedig a franciát jóval több millióan beszé­lik, mint amennyit az egyik kezén összeszámlálhatna az ember. (gzs) 1994. AUGUSZTUS 1. Idejében elkezdik (Új Szó-tudósítás) A múlt hét végén befejeződött az aratás a Losonci járás legnagyobb mezőgazdasági üzemé­ben, a Füleki Állami Gazdaságban. Összesen 1450 hektárról takarították be a gabonát, s átlagosan közel 54 má­zsás hektárhozamot értek el. Amint ar­ról Szabó Gyula mérnök, az állami gazdaság növénytermesztője tájékoz­tatott, az aratással párhuzamosan folyt a szalmabegyűjtés és a tarlóhántás is. A hét végéig a terület kétharmadán vé­gezték el a tarlóhántást. A termény­szállító teherautókat a héten trágya­szórókkal szerelik fel, majd hamaro­san kezdetét veszi az ősziek talajelőké-­szítése. Az állami gazdaságban össze­sen 950 hektáron terveznek búzát, 200 hektáron őszi árpát vetni, ezenkívül kí­sérletképpen kisebb területen repcét. ­Mielőbb hozzálátunk - mondta -, mert az a tapasztalatunk, hogy ott érjük el a legmagasabb hozamot, ahol idejében elvetünk. (farkas) Amikor szombaton a kegyeletes aktus résztvevői, csehek és németek a terezíni temető nagykeresztjénél el akarták helyezni koszorúikat, s fel akarták olvasni a két nép közti meg­békélésre felszólító felhívásukat,- a szélsőséges jobboldali Sládek-féle Republikánus Párt fanatikus hívei ­lehettek vagy tizenöten - durván megzavarták az eseményt. A koszo­rúzó küldöttséget tojással dobálták meg, lefasisztázták őket, Németor­szágot és a németeket szidalmazták, majd a megbékélését hirdető szala­gokkal ellátott koszorúkat megtipor­ták, s elrúgták a kereszt tövéből. A rendőrség, jóllehet a republikánusok nem jelentették be tiltakozó akcióju­kat, nem lépett közbe. SOMOGYI MÄTYÄS Slota perel (TA SR-tudósítás) Augusztus 12­én kezdődik az a bírósági tárgyalás, amelyen Ján Slota, Zsolna polgár­mestere, a Szlovák Nemzeti Párt el­nöke és Vladimír Kölnik, Zsolna korábbi államügyésze perét tárgyal­ják. Slota azzal vádolja Kolníkot, hogy az államügyész a Csehszlo­vák Rádió egyik 1992 augusztusi adásában nacionalistának nevezte őt. Kölnik ezt nem tagadja, sőt állí­tását alá is tudja támasztani. Az ál­lamügyész szerint, amikor a polgár­mesterrel egy lakáskiutalás kérdé­sében tárgyalt, Slota állítólag kije­lentette: „Ne féljen, lesz itt ele­gendő lakás, ha elmennek a zsidók és a csehek." Minden rossz, ami magyar (Folytatás az 1. oldalról) zeti érzelmektől túlfűtött felszólalását tehát már a vendégek is végighallgat­ták. A készülőfélben lévő szlovák-ma­gyar alapszerződés veszélyeire hívta fel a jelenlévők figyelmét. Fontosnak tartotta hangsúlyozni: Duray Miklós nyilvánosan kijelentette, hogy az alap­szerződést csak a 600 ezres szlovákiai magyar kisebbség beleegyezésével köthetik meg, és az autonómiára való jogot, valamint a beneši dekrétumok semmissé nyilvánítását is tartalmaznia kell. A hallgatóság ezt követően meg­tudhatta: bár a magyarok eddig nem mertek nyíltan kiállni a határok meg­változtatása mellett, ezt hamarosan megteszik. E cél érdekében töreksze­nek a Nagy-Magyarország idejében használt helységnevek ismételt beve­zetéséhez, Dél-Szlovákia hivatalos, adminisztratív úton történő elmagyaro­sítására, a nemzetiségi minisztérium létrehozására, a területi autonómia be­vezetésére stb. Nekünk két lehetősé­günk lenne: alkalmazkodni, vagy el­menekülni - vélekedett Garajová. A veszély mértéke a felszólalók szerint gyors beavatkozást igényel. A Dél-Szlovákiában élő szlovákok számára nem marad más hátra, mint­hogy saját erőből próbáljanak javítani sorsukon - állapították meg a felszó­lalásokban, s ezért el is fogadtak négy dokumentumot. Az egyiket Boros Jenő szlovákiai magyar nagykövet­nek címezték, ákit arra kérnek, tolmá­csolja Horn Gyulának, hogy a nemze­tiségi kérdést a szlovákiai magyarok képviselői feleslegesen politizálják. A közlemény egyrészt az anyaköny­vi és a táblatörvény jóváhagyását ne­hezményezi, másrészt arra a veszélyre mutat rá, amit a szlovákiai magyar pár­tok autonómiaigényei jelentenek. Az­zal vádolja a szlovák kormányt, parla­mentet és köztársasági elnököt, hogy döntéseikkel lerakták „a hivatalos ma­gyar autonómia" alapjait, ami a szlová­kiai magyar pártok számára kiinduló­pontként szolgálhat a területi autonó­mia kiharcolásához. (horváth) Megértő' rugalmasságot (Folytatás az 1. oldalról) mázni fogja a megállapodást és meg­értő rugalmasságot mutat majd. Ugyanakkor lehet egy másik hatása is a választások közelségének, még­pedig az, hogy a szlovák kormány úgy érezheti, túl sok olyan gesztust tesz, amit politikai ellenfelei enged­ménynek, elvtelen engedménynek tudnak beállítani a választási kam­pány során, akkor a jelenlegi kor­mánypártok választási esélyeit ez csökkentheti. „Bizonyos vagyok abban, hogy az augusztus 5-ére tervezett szlo­vák-magyar kormányfői találkozó lökést fog adni a kapcsolatoknak és az alapszerződés megkötésének, pontosabban a szerződés tárgyalásá­nak. Úgy gondolom, amennyiben a jelenleg tapasztalható szlovák maga­tartásban nem következik be valami­féle lényeges fordulat, esetleg a vá­lasztásokat követően, akkor ez év őszén nagy valószínűséggel a ma­gyar-szlovák alapszerződés aláírha­tó. S tulajdonképpen hasonló időpontot lehet valószínűsíteni a ma­gyar-román alapszerződéssel káp­csolatban is - szögezte le a magyar diplomácia vezetője. KÖKES JÁNOS * * * . A jelenlegi magyar kormány igye­kezete a Szlovákiához fűződő vi­szony javítására nagyon fontos az ország hosszú távú politikai stabili­tásának szempontjából - jelentette ki Lubor Bystrický, a külügyminisztéri­um államtitkára. Az államtitkár a két ország közötti alapszerződés-terve­zettel kapcsolatban visszautasította a szlovákiai magyar pártok képvi­selőinek kritikus megjegyzéseit, akik azt nehezményezték, hogy ve­lük a tervezetről senki sem konzul­tált. Bystrický szerint az államközi szerződések és egyezmények terén az állam hivatalos képviselői az or­szág kisebbségeit is képviselik. Homályos célok és szankciók (TA SR-hír) Genfben szombaton tárgyalóasztalhoz ültek a boszniai ren­dezéssel foglalkozó úgynevezett összekötő csoport - az Egyesült Álla­mok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - kül­ügyminiszterei, s a volt Jugoszlávia maradéka elleni szankciók megszigo­rításáról döntöttek, mivel a boszniai szerbek nem voltak hajlandóak elfo­gadni az általuk kidolgozott tervet Bosznai felosztására. Közös nyilatko­zatuk óva intik a szerbeket a terv to­vábbi szabotálásától, a Szarajevóba vezető utak lezárásásától, a harci cse­lekmények folytatásától. Ellenkező esetben - figyelmeztetnek - kénytele­nek lesznek feloldani a fegyvervásár­lási embargót a boszniai muzulmánok számára. Mindemelett nem született határozat a szerbek elleni azonnali ka­tonai akciókról. Paleban még szombaton reagáltak a szerbek a nyilatkozatra, mégpedig ne­gatívan: azzal fenyegetőztek, hogy megszakítanak minden kapcsolatot az összekötő csoporttal, ha végrehajtja a szigorításokat. Viszont Szlobodan Mi­losevics szerb államfő a rendezési terv elfogadására szólította fel a védelme alatt álló boszniai szerbeket. Genfben a miniszteri találkozó után négyszemközti megbeszélést folyta­tott az amerikai és az orosz diplomá­cia vezetője. A különtalálkozóra nyil­vánvalóan az adott okot, hogy míg az USA a legszigorúbban kíván fellépni a szerbekkel szemben, addig Oroszor­szág meglehetősen engedékeny. And­rej Kozirev figyelmeztette tárgyaló­partnereit, ne hozzanak elhamarko­dott döntéseket, melyek esetleg továb­bi vérontáshoz vezetnek. Közölte, amint a NATO-repülőgépek támadást hajtanak végre szerb célpontok ellen a szarajevói és a gorazsdei védelmi öve­zetek elleni állítólagos támadás indo­kával, Boszniából azonnal kivonják az orosz ENSZ-katonákat. Elégedetlenül nyilatkozott a genfi döntésről - melyet a héten az ENSZ Biztonsági Tanácsának még jóvá kell hagynia - Alija Izetbegovic bosnyák elnök. Szerinte az új szankciók „bi­zonytalanok és távol állnak a realitá­soktól". Alátámasztja véleményét az a hír, mely szerint a szerbek a nyugat-bosz­niai Banja Lukából tegnap további 300 muzulmánt űztek el. Ám csak az­után deportálták őket Travnikba, hogy nyilatkozatot írattak velük alá, mely­ben lemondtak minden személyi tulaj­donukról. Rendbontás a terezíni temetőben A francia nyelv Nem felsőbbrendű A francia alkotmányozö tanács úgy döntött, hogy a parlament által július 4-én jóváhagyott nyelvtör­vény - melyre oly előszeretettel hi­vatkoztak Közép-Kelet-Európában is a szemellenzős nyelvvédők - alkot­mányellenes. A legfelső törvényho­zó testület szerint ugyanis ellenétét­be az 1789. évi emberi és állampol­gári jogok nyilatkozatával, amely a francia alkotmány preambulumá­nak része. Áz alkotmányozó tanács ezek után törölte a nyelvtörvényből azo­kat a sokat vitatott részeket, ame­lyek a francia nyelvet más nyelvek fölé helyezték volna és kinyilvání­totta: a törvénybe foglalt rendelke­zések csak a közszolgáltatásban al­kalmazhatók, de nem az állampol­gárok magánéletében. Vagyis a kor­mány nem tilthatja meg médiumok­nak és a reklámügynökségeknek sem, hogy idegen kifejezéseket használjanak. Nagy pofon ez a jobboldali kor­mány, s főleg a kultuszminiszter számára, aki a törvényt a parla­. IL klíMiér.";­l-Hwjf..: 22 fi,

Next

/
Thumbnails
Contents