Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-08 / 157. szám, péntek

1994. JÚLIUS 8. OKTATÁSÜGY 7 Nem középiskolás fokon Beszélgetés Sidó Zoltánnal, a Komáromi Városi Egyetem igazgatójával -A néhai Csehszlovákia történetében első ízben, 1990 tavaszán került a Szövetségi Gyűlés elé a Komáromban létesítendő Jókai Egyetemről szóló törvénytervezet. Előterjesztője mindkét esetben Sidó Zoltán volt, így hozzá szól a kérdés: négy évvel ezelőtt mi akadályozta mtg a Jókai Egyetem létrejöttét? - A közvélemény talán nem tudja, hogy a törvénytervezet elkészülését követően az akkori magyar képviselőkkel közösen egy találkozóra gyűltünk össze. Popély Gyula ismertette velünk az akkor még nagy befolyással bíró Ján Budaj kijelentését, miszerint a törvénytervezet aláíróit kizárja a szlovák páriamentből. Akkor még lehetőség volt erre, mivel a parlamentbe kooptálások útján lehetett bekerülni. Végül is a törvénytervezet három ember - Duray Miklós, Popély Gyula és jómagam - aláírásával került a parlament bizottságai elé. Annak ellenére, hogy 1990 tavaszán Szlovákiának és az akkori Csehszlovákiának is sokkal liberálisabb parlamentje volt, mint manapság, a tervezetet mindkét törvényhozó testület különösebb indoklás nélkül elvetette. Az SZNTben a legvehemensebben Vladimír Mináč és a szakértőként meghívott Jozef Pastier, a Nyitrai Pedagógiai Kar akkori dékánja tiltakozott. Lehangoló, hogy a .törvénytervezet támogatásában még a magyar képviselők sem voltak egységesek. - Mely adatok utalnak a szlovákiai magyar pedagógusok létszámcsökkenésére, illetve a magyar pedagógusképzés tudatos leépítésére? - A szlovákiai magyar pedagógusok létszámcsökkenése a nyugdíjkorhatár előtt álló alapiskolai tanítók feltűnően magas számarányából adódik. Ez többek között a Szlovák Köztársaság Tájékoztatási és Prognosztikai Intézetének Analízisek '93 című kiadványából is kiolvasható. Ami az alapiskolás tanítók részarányát illeti: nem töltötte be a 30. életévét a szlovák iskolákban tanítók 35,4 százaléka, míg a magyar iskolákban tanítóknak csupán a 12 százaléká, ezzel szemben az 51 és 55 év közötti, tehát a nyugdíj előtt álló pedagógusoknak csak a 4,3 százaléka tanít szlovák iskolában, míg magyar iskolában 33 százalék. Ez azt jelenti, hogy az ezredfordulóra akkora lesz a magyar pedagógushiány, amilyet ma talán még el sem tudunk képzelni. E tény ismeretében a Nyitrai Pedagógiai Főiskola mégis egyre kevesebb magyar diáknak biztosít továbbtanulási lehetőséget. Nagyon érdekesek azok a statisztikai adatok is, amelyek az alapiskolákat látogató gyerekek nemzetiségi megoszlásáról szólnak. Ha hihetünk az Analízisek '93 című kiadványnak, akkor a magyar nemzetiségű gyerekek 27,5 százaléka jár szlovák iskolába, míg csupán 1,1 Százalékot tesz ki azoknak a szlovák gyerekeknek az aránya, akik magyar iskolákat látogatnak. Elszomorító a helyzet Pozsonyban és a Pozsonyvidéki járásban, ahol a magyar gyerekek 54 százaléka jár szlovák iskolába, ugyanez a Nyitrai járásban 45,8, a Rozsnyói járásban 42,9, Kassán pedig 41 százalék. - A pedagógusképzés gondjainak enyhítésére Komárom város önkormányzata 1992-ben megalapította a városi egyetemet. Ezt megelőzően azonban a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége több magyarlakta városban konzultációs központot hozott létre... - Az SZMPSZ célja az volt, hogy az általa szervezett konzultációs központokban a magyarországi főiskolákról érkező tanárok saját főiskolájuk távúton tanuló hallgatóiként oktassák a szlovákiai magyar diákokat. Mivel az SZMPSZ iskolát nem alapíthatott,, a később létrehozott Komáromi Városi Egyetem vette át az oktatás szervezését. Amint erről tudomást szerzett Piús úr, a nyugat-szlovákiai tanügyi hivatal főosztályvezetője, azonnal megtiltotta a Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium, az ipariskola és a gadóci mezőgazdasági iskola igazgatójának, hogy bérbe adjon tantermeket a városi egyetemnek. Ideiglenesen a református egyház biztosított számunkra tantermeket, majd a város önkormányzata a Tiszti Pavilon épületében rendelkezésünkre bocsátotta a járási könyvtár egykori helyiségeit. Elsősorban az Illyés Alapítvány és mások mintegy 2 millió korona értékű támogatásával (és nem a város költségéből, mint ahogy az gyakran elhangzik) elvégeztük a felújítást, így jelenleg 4 tanteremmel, egy tanárival, igazgatói irodával rendelkezünk. - Komáromban melyik magyarországi felsőoktatási intézménynek van konzultációs központja? - A városi egyetem a soproni Benedek Elek Óvónőképző Főiskola, a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, valamint a Kecskeméti Kertészeti Főiskola szlovákiai hallgatói számára biztosítja az oktatás szervezését. A tanítóképzés érdekessége, hogy a magyarországi tananyagon túl az itteni diákok szlovák nyelvet, a szlovák nyelv tantárgypedagógiáját és szlovák gyermekirodalmat is tanulnak, éppen ezért az eredeti 6 szemeszteres oktatás a mi hallgatóink számára 8 szemeszteressé bővül. Az előadások zömét a Magyarországról érkező tanárok tartják, azonban néhány tantárgyat komáromi pedagógusok oktatnak. — Milyen anyagi forrásokból biztosított az iskola működése? - Szlovák részről többször is elhangzott, hogy a Komáromi Városi Egyetem oklevelét Szlovákiában nem fogják elismerni. - A városi egyetem oklevelet nem ad ki, ebből kifolyólag a szlovák hatóságoknak nincs is mit elismerniük. A Komáromi Városi Egyetemet látogató diákok ugyanis az említett magyarországi iskolák hallgatói, így az oklevelet is azoktól kapják. Tudomásom szerint a külföldön szerzett oklevelek érvényességét mind az Európa Tanácstagság, mind pedig államközi szerződések szavatolják. Nemrég wm HP HH Silis ilíllí api®! Sitit Folyik a rekonstrukció a Tiszti Pavilonban, ahol jelenleg mintegy 400 négyzetméternyi területet foglal el a Komáromi Városi Egyetem (A szerző felvétele) - A soproni és a győri iskolák hallgatói szemeszterenként ezer, míg a kecskeméti iskola tanulói évente 1500 koronával járulnak hozzá anyagilag is a képzéshez. Ebből az összegből a magyarországi gyakorlatokon és a laboratóriumi foglalkozásokon való részvételt, valamint a főiskolai jegyzetek fénymásolását biztosítjuk. Kapunk külföldi adományokat-is, ezenkívül a Schola Comaromiensis és a Pro City University Alapítvány épp az egyetem megsegítésére létesült. Tudomásom van róla, hogy a Schola Comaromiensist több községi, illetve városi hivatal is támogatta jelentősebb összeggel. Az új tantermeken kívül egy könyvtár létrehozásán is fáradozunk, amelynek az alapját már az SZMPSZ letette. A városi költségvetésből nagy ütemben halad a Tiszti Pavilon nagytermének a rekonstrukciója, mely nemcsak a város rendezvényeinek, hanem az egyetem jelentősebb eseményeinek is méltó helye lesz. Szlovákia legfőbb ügyésze nyugtatta meg a közvéleményt, hogy a Királyhelmeci Városi Egyetem, amely a Komáromi Városi Egyetem alapító dokumentumai alapján jött létre, nem törvényellenes. - Mi a helyzet most a Jókai Egyetem körül? - Az SZMPSZ tavalyi kassai rendkívüli közgyűlésén határozatot fogadott el, amelyben felkéréssel fordult politikai mozgalmainkhoz, illetve pártjainkhoz, hogy terjesszenek a szlovák parlament elé törvénytervezetet egy önálló szlovákiai magyar állami felsőoktatási intézmény létrehozásáról. Meggyőződésem, hogy előbb-utóbb Szlovákiának lesz egy olyan parlamentje, amely az új törvénytervezetet nem fogja államellenesnek és felforgatónak tekinteni. Hiszen mi, állampolgári jogainkkal élve, épp a Szlovákia gazdagítása érdekében munkálkodó magyar ajkú szakemberek számát szeretnénk gyarapítani. KOSÁR DEZSŐ A puska A puska nemcsak elmés emberölő szerkezet és nem is csak szerszám, amivel a vadászok kedvükre gyilkolhatják az ártatlan állatokat. A diákok számára pontosan fordított értelemmel bír. Életmentő eszköz... Kimentheti a szegény, bajba jutott diákot a gonosz, vérengző tanárok karmai közül. Régóta tudományosan bizonyított tény, hogy a diákok olykor emlékezetkiesésben szenvednek Érthetetlen módon eiről eddig még nem tudták meggyőzni a tanárokat. Ezért oly fontos tartozéka a diákéletnek a puska, melynek eredete az ősidők homályába nyúlik vissza. Már az ókori görögök is... Az öreg Platón, midőn az árnyas diófaligetben sétálgatott tanítványai között, bizonyára nemegyszer kobozta el primitív puskáikat. Hisz áz ifjak viselete, a bő tóga annyi alkalmas rejtekhelyet kínált. A diákok ma már inkább farmert hordanak, és a „puskakészítés" tudománya is jelentősen előbbre lépett. Különbözőfajtáik leírása kötetekre rúgna, néhány az oktatók elismerő csodálatát is kivívná. A tanárokfőleg azon csodálkoznak, hogy a nebulók mennyi furfanggal, már-már zsenialitással felérő leleménnyel készítik a puskákat. Erre a tevékenységre sokszor hosszú órákat szánnak értékes szabadidejükből. Fele-, annyi energiával simán bevághatnák az egész tananyagot, érvelnek logikusan. Csak hát a diák, mint tudjuk, illogikus lény. Bonyolult, komplex személyiségét a tanárok nem minden esetben méltányolják kellőképpen. Hisz a toll kevés arra, hogy leírja azt a csodás, bizsergető izgalmat, ami a diákembert elfogja puskázás közben. Miközben éppen kisimítja a gombóccá gyűrt papírfecnit, miközben a tanár orvul hátulról közeledik... Nem lehet e csodás élményt semmivel sem helyettesíteni. Hosszú évek múltán, az érettségi találkozók alkalmával a volt diákok felemlegetik a régi, szép időket és a régi, csalafinta puskázáSi módszereket. A feltaláló, az egykori diák még ma is legalább oly büszke találmányára, mint Alfréd Nobel a dinamitra. Az egykori görcsös, gyomorszorító izgalom, a tanárok dühe idővel a diákromantika részévé nemesedett. Egy világ omlott össze bennem, amikor nemrég a könyvesboltban járva furcsa, kicsi, kocka alakú könyvecskékre lettem figyelmes. Puskák! Gyárilag készített puskák! Hát idáig süllyedtünk. A mocskos üzlet ide is betette a lábát. A puskát, amit a diák keserves munkával, sokszor éjnek évadján bütykölt össze (mellesleg átismételve közben a tananyagot), most tálcán kínálják neki. Persze borsos áron. Az ilyet még a tanár sem kobozhatja el jóízűen. Hogy jön ő ahhoz, hogy elvegye más kemény pénzen vásárolt puskáját? Amelyhez most már nem kell sem lelemény, sem furfang, sem kézügyesség, sem idő. „Csak"pénz. TÓTH FERENC Lesz önálló magyar kar Nyitrán? A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Nyitrai Területi Választmánya néhány nappal ezelőtt beszélgetésre hívta meg a Nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar nemzetiségű tanárait és Fóthy János képviselőt, a parlament oktatási bizottságának tagját. - Mi volt a találkozó célja? - kérdeztük Fóthy Jánostól. - Elsősorban azért mentem Nyitrára, hogy megtudjam, van-e lehetőség az együttgondolkodásra, tudnak-e a nyitrai magyar pedagógusok olyan elképzelésekkel, javaslatokkal szolgálni, amelyeket mi, politikusok támogathatnánk, a kormánnyal szemben képviselhetnénk. A beszélgetés során felhívtam a figyelmet arra, hogy a jelenlegi koalíciós kormány a szlovákiai oktatásügy átalakítását tervezi az úgynevezett Konstantin-terv alapján. Ez a tervezet egy UNESCO-dokumentumra épül, amelyet az ENSZ még 1960. november 14-én hagyott jóvá. Félő, hogy a hatalom a dokumentum azon pontjaira helyezi majd a hangsúlyt - többek között a kétnyelvű iskolarendszer bevezetéséré és a multikulturalizmusra -, amelyek az államalkotó többség érdekeit erősítik velünk szemben. Ezzel kapcsolatban felhívtam a figyelmet az ENSZ-konvenció 3. cikkelyének c/ pontjára, mely szerint a nemzeti kisebbségeknek ugyanolyan jogot kell biztosítani a művelődés terén, mint az államalkotó nemzet tagjainak; továbbá a konvenció 4, cikkelyének d/ pontjára, mely szerint a tagállamok támogatják a kisebbségi pedagógusképzést. Az ENSZ-dokumentum említett pontjai hivatkozási alapul szolgálhatnak pedagógusaink számára, mivel a Konstantin-terv egészét szeptemberben hozzák nyilvánosságra. Ekkor, a véglegesítés előtt ki lehet egészíteni, új javaslatokat lehet tenni, hogy nemzeti kisebbségünk érdekei ne szenvedjenek csorbát. • Szó esett a találkozón a magyar pedagógusképzés problémájának megoldásáról? - Természetesen. Hiszen az anyanyelven való pedagógusképzés létünk és .megmaradásunk feltétele. Ennek érdekében interpelláltam több esetben a parlamentben, ezért kilincselek a minisztériumban. Sajnos, egy idő után be kellett látnom, hogy ez egy ördögi kör, amelyből nehéz kitörni. A parlamenti bis zottság partnere ugyanis az oktatási minisztérium, amely nem utasíthatja a főiskolákat és egyetemeket, mivel azok önállóak; és itt a kör bezárul. • Mi a helyzet a Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karával? - A NEKK-et mozgalmunk csak kényszermegoldásként támogatta, programunkban kezdettől fogva egy önálló felsőoktatási intézmény létrehozása szerepel. Mivel erre jelenleg Szlovákiában sem demokratikus miliő, sem politikai akarat nincs, a NEKK átmeneti megoldásként szolgálhatott volna. De a rektor úr tervezete egyrészt elfogadhatatlan volt számunkra, mivel csak az 1-4. évfolyam számára biztosította volna a pedagógusképzést, másrészt a nyitrai magyar pedagógusok sem voltak egységesek ebben a kérdésben. 0 Miért? - Egyesek azért, mert a rektor elkötelezettjei, másokat a tanszékvezetők félemlítettek meg, többek között azzal, hogy amennyiben a NEKK-en órát vállalnak, akkor náluk nem kaphatnak órát. A magyar tanszék kezdetben állítólag nem ellenezte a NEKK létrehozását, de 1992 őszén már igen, arra hivatkozva, hogy az itteni magyarságnak kiépített, működő iskolarendszere van, amely nem hozható szinkronba a romák vagy a bolgárok által igényelt iskolákkal. Jelenleg az a helyzet, hogy az egyetemi tanács még nem törölte el a NEKK-et, de nem hagyta jóvá azt a Nemzetiségi és Etnikai Művelődési és Kulturális Intézetet sem, amely - úgy látszik - a legújabb elképzelések szerint a NEKK-et hivatott helyettesíteni. Ez utóbbi intézet azonban semmiképp sem lehet a magyar pedagógusképzés alternatívája, mivel csak kulturális dolgozókat képezhet. • Ha sem a NEKK, sem a tervezett kulturális intézet nem biztosítja a magyar pedagógusképzést, mi a megoldás? - A mintegy két és fél órás beszélgetés során a legkülönbözőbb nézetek ütköztek, végül az eszmecsere azt eredményezte, hogy a nyitrai magyar pedagógusok döntő többsége támogatásáról biztosította egy önálló magyar pedagógiai kar létrehozását, amely a tanító- és tanárképzést is felvállalja. ígéret született arra, hogy a hungarisztikai tanszék, valamint a nyitrai diákok és tanárok választott képviselő-testülete július 15-éig kidolgozza a kar tervezetét. A két tervezetet a többi politikai mozgalom és a Csemadok képviselőinek bevonásával összevetjük, és véglegesített változatát a hungarisztikai tanszék segítségével az egyetemi tanács elé lehet terjeszteni, amely ezt legközelebbi ülésén már megtárgyalhatja. (y-j)