Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-07 / 156. szám, csütörtök

1994. JÚLIUS 7. ÚJ SZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 3 Minden területen lehet javítani Michal Kováč interjúja a Népszabadságban Tegnapi számában közölte Hogy célhoz érjünk, rendezni kell dol­gainkat címmel a Népszabadság azt a terjedelmes beszélgetést, ame­lyet Farkas József György, a lap pozsonyi tudósítója készített a szlo­vák államfővel. Az alábbiakban azokat a részeket közöljük némi rö­vidítéssel, melyek a szlovákiai magyarság helyzetét és jogait érintik. A szlovák kormány tárgyalásokat folytat a magyar kisebbség képvi­selőivel, konszenzusra törekszik. Eredmény az anyakönyvezést tör­vény, amely lehetővé teszi a névhasz­nálatot a kisebbségek nyelvén. Elké­szült a kétnyelvű táblákra vonatkozó új törvényjavaslat. Az itteni ma­gyar parlamenti képviselők többsé­ge ezt értékeli is. Nem szeretném, ha az önök olvasói e kérdés felvetése kapcsán helytelenül értelmeznék az it­teni nemzetiségek helyzetét, hiszen mindketten tudjuk, hogy a szlovákiai magyar kisebbség körülményei össze­hasonlíthatatlanul jobbak, mint a szlo­vákságé Magyarországon. Négy ma­gyar politikai párt működik orszá­gunkban, kettő közülük a parlament­ben is képviselteti magát. Önöknél ugyan létezik kisebbségi törvény, de parlamenti képviseletüket a választási jog nem tette lehetővé. Nálunk, hál' is­tennek, ez másként van, az itteni ma­gyar honatyák ott ülnek a törvényho­zásban és bizonyára ott lesznek az új­ban is. - Elnök úr, a szlovákiai magyar pártok képviselői nem nemzetiségük folytán kerültek a parlamentbe, hanem mert megfelelő számú szavazatot gyűjtöttek. Ezért felvetődhet a kérdés: miért vonakodik Pozsony a kollektív kisebbségi jogok bárminemű elismeré­sétől? S miért a félelem az autonómiá­tól? - Nemcsak a szlovák politikai rep­rezentáció, de az európai politikusok döntő többsége is azt vallja, hogy a ki­sebbségek egyéni és nem kollektív jo­gait kell szélesíteni. A szlovák kor­mány ehhez a többséghez csatlakozik. Egyáltalán: meg kellene határozni, hogy mit értünk pontosan egyéni és kollektív jogokon. De legyünk konk­rétak: ha ön területi önkormányzatra gondol, akkor azt kell mondanom, hogy Dél-Szlovákiában nincsenek olyan területek, ahol bizonyos számú négyzetkilométeren kizárólag magya­rok élnének. Ha létezne ilyen, akkor lehetne arról beszélni, hogyan biztosít­sunk ott területi autonómiát. A polgári társadalom - amely önöknél is és ná­lunk is alakulófélben van - a községi és városi önkormányzatra épül. Mind több döntési jogot kívánunk átadni ne­kik és a regionális önigazgatási szer­veknek, ám ennek módjáról majd a vá­lasztások után tárgyalunk részleteseb­ben. Ahelyett pedig, hogy az egyéni és a kollektív jogok viszonyát boncolgat­nánk, hasznosabb konkrétan arról be­szélnünk, mit kell javítanunk az okta­tásügyben, a kultúrában, a közigazga­tásban. Például: mit tegyünk azért, hogy a magyar iskolában érettségizett fiatalok szlovák környezetben, egyete­men is érvényesülhessenek. A pozso­nyi vezetés célja, hogy az országban bárki bárhol meg tudja magát értetni, s nem áll érdekünkben zárt társadalma­kat létrehozni a nemzetiségek lakta te­rületeken. Az is ideális, ha egy magyar közegben élő szlovák megtanul ma­gyarul - ez egyébként sok esetben így is van -, hiszen minél több nyelvet tud valaki, annál jobb. Nem lehet akadálya annak, hogy valaki magyarul beszél­jen, olvasson, hozzájusson anyanyel­vén írt újságokhoz, könyvekhez, rá­dió- és tévéműsorokhoz. Az ilyen tárgyszerű megközelítést hasznosabb­nak érzem, mint a kérdésben foglaltak megvalósítását. Utcai harcok Adenben Boross szerint Betarthatatlan a koalíciós megállapodás NÉHÁNY SORBAN | Arab-izraeli tárgyalások Több helyszínen, minden mennyiségben (TA SR-hír) A keddi hírekkel ellen­tétben - melyek szerint az észak-je­meni erők elfoglalták egész Adent ­tegnap olyan jelentések érkeztek a térségből, hogy az északiak a déliek­kel vívott heves harcokat követően Aden egyik városnegyedét vonták el­lenőrzésük alá. A helyi rendőrállo­más elfoglalása után az északiak te­herautókkal azonnal megkezdték az ivóvíz, gyümölcslevek és élelmisze­rek szállítását és elosztását az éhező lakosságnak, melyet a nyugalom megőrzésére szólítottak fel. A déli ki­kötővárosban ugyan még folytatód­Magabiztosan ülnek helyükön a haiti tábornokok, mintha a karibi szi­getország partjainál, mondjuk, csak jachtok, kirándulóhajók „cirkálná­nak" és nem amerikai hadihajók. Mintha nem is érintené őket: az Egyesült Államokban egyre hango­sabban beszélnék az invázióról, mint a haiti diktatúra megbuktatásának és az USA-ban várakozó törvényesen megválasztott elnök, Jean-Bertrand Artistide visszatérésének egyedüli lehetőségéről. Ugyanakkor Washington hivata­losan cáfolja, hogy katonai beavat­kozásra készül, és azt állítja, továb­bi négy hadihajóját sem ilyen meg­fontolásból indította tegnap útnak, hogy csatlakozzanak a haiti partok­nál levő nyolchoz. Hivatalosan ezt csak azért teszi, hogy segítse a sze­génység és a diktatúra elől tömege­sen menekülő embereket, és meg­akadályozza a hétfőihez hasonló tragédiát, amikor mintegy 200-an fulladtak a tengerbe. Ök nem érték el a, csodálatos, gazdag Amerikát, amely, szó se róla, eddig liberálisan kezelte az utóbbi napokban ezrével érkező menekülteket. A tömeges bevándorlás miatt azonban Washing­tak az utcai összecsapások, de a har­cok intenzitása lényegesen csökkent. Közben kuvaiti kormányforrások arról tájékoztattak, hogy a háborús konfliktus befejezését szorgalmazó arab országok a közeljövőben nem ismerik el a szakadár Dél-Jement, ám a harcok folytatása esetén akár más­képp is határozhatnak. Bili Clinton amerikai elnök ezzel egyidőben Washingtonban szólította fel ismét az egymással szemben álló feleket, hogy azonnal kössenek tűzszünetet, és üljenek tárgyalóasztalhoz. ton is rákényszerült arra, hogy be­húzza a féket, és más országokat szólítson fel, tegyenek gyors lépé­seket a menekültek befogadására - amíg a politikai és a szigorított szankciók miatt tarthatatlanná vált gazdasági helyzet megoldódik... De vajon hogyan? Egyelőre sem­mi jele annak, hogy a karibi puccsor­szág mundérosait felszólításokkal, puszta fenyegetésekkel vagy szank­ciókkal a demokrácia útjára lehetne téríteni. Marad az utolsó alternatíva, a katonai lépés - vélik sokan Wa­shingtonban. A közelmúltban az ABC televízió bizonygatta e lépés való­színűségét, utalva arra a memoran­dumra, amelyben a haiti ENSZ­nagykövet tájékoztatta a világszerve­zet főtitkárát az amerikai katonai ter­vekről. Ezeket állítólag e hónap vé­gén valósítják meg, abban az esetben, ha a haiti junta addig sem lesz hajlan­dó lemondani a hatalomról. Az állí­tólagos washingtoni mérlegelések szerint könnyű lesz megbirkózni a mintegy 7500 fős rosszul felfegyver­zett haiti hadsereggel, a nehezebb féladat az Amerikai Államok Szerve­zetének tagállamaiból toborzott nem­zetközi békefenntartókra vár, hiszen (Budapesti munkatársunktól) Boross Péter ügyvezető miniszter­elnöknek komoly aggályai vannak a Magyar Szocialista Párt és a Sza­bad Demokraták Szövetsége közt megkötött koalíciós megállapodás­sal kapcsolatban. Újságírókkal ta­lálkozva tegnap kifejtette: vélemé­nye szerint a megállapodás a kor­mányzati munkában vagy betartha­tatlan, vagy bénító hatású lesz. Ügy gondolja, hogy a szocialista párt felvállalta a szabad demokraták programját, mert félt egyedül kor­mányozni. Mindezt azért találja ag­gályosnak, mert - mint fogalmazott - mindenkinek, így a Magyar De­mokrata Fórumnak is érdeke a sta­bil kormányzás, s az, hogy ne le­gyen szakítópróba az MSZP és az SZDSZ között. Boross úgy látja, hogy a kisebb párt programot dik­tált a nagyobbnak, s ilyen koalíciós (TA SR-jelentés) Miután Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője befejezte gázai és jerikói látogatását, tegnap Párizsba érkezett, ahol Jiechak Ra­bin izraeli kormányfővel és Simon Peresz külügyminiszterrel a palesz­tin autonómia jövendőbeli státusára vonatkozó megállapodásról tárgyal. Az UNESCO párizsi palotájában egyébként mindhárom politikust Houphouet-Boigny-díjjal tüntették ki, hozzájárulásukért a közel-keleti béke eléréséhez. Izraeli területen viszont kedden tartották meg az első jordán-izraeli nekik kell majd gondoskodniuk a po­litikai stabilitásról. Ami lényeges: a latin-amerikai ál­lamok magatartásából arra lehet kö­vetkeztetni, hogy többségük áldását adja az esetleges intervencióra, Ku­bát leszámítva, csak a politikai ha­gyományokhoz hű Brazília és Mexi­kó utasítja el az észak-amerikai bea­vatkozást a karibi térségben. Hazai fegyverletétel még nem volt a törté­nelemben. A leköszönő kormányfő szerint személyi ügyekben egyre nagyobb a radikalizmus, türelmetlenség kezd eluralkodni, s ennek során nem a minőség a csere kritériuma. Megje­gyezte azt is, nem szeretné ezt a kér­dést tovább boncolgatni, mert a jóíz­lés attól is visszatartja, hogy az 1990-ben megnyilvánuló hasonló manőverekről nyilatkozzon. Borossnak aggályai vannak azzal kapcsolatban is, hogy a következő négy évben az ellenzék kiszorul a mé­diákból. Megítélése szerint jó lenne, ha a televízióban egy „másik szem­mel" jellegű műsort indítanának. Ar­ról viszont már nem szólt, hogy a ko­rábbi konzervatív kormányzat miért is szüntette meg az ilyen „másik szem­mel" jellegű műsorokat, mint például az Egyenleget. KOKES JÁNOS találkozót azzal a céllal, hogy a két ország képviselői előkészítsék a bi­laterális tárgyalásokat. Joszi Beilin izraeli külügyminiszter-helyettes tegnapi bejelentése szerint az első nyilvános és hivatalos megbeszélé­sek július 18-án kezdődnek Wadi Araba térségében. Husszein jordán király tegnap Alexandriába utazott, ahol Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel éppen az Izraellel kötendő békemegállapo­dásról, a dokumentum aláírásának meggyorsítása érdekében tett jordán erőfeszítésekről tárgyalt. berkekben főleg a színes bőrű em­berjogi szervezetek „igenje" han­gos, míg a konzervatívok eleve el­utasítják a katonai beavatkozást, em­lékeztetve egy korábbi, az 1915-ben indított, amerikai invázióra. A meg­szállásra, amely 19 évig tartott. De ilyen kalandra csak nem vágynak az amerikaiak - a haitiakról nem is be­szélve URBÁN GABRIELLA N agy-Britannia kormánya összeállított egy hét nevet tartalmazó listát. Ezen azok szere­pelnek, akiket London szívesen lát­na Jacques Delors, az Európai Bi­zottság leköszönő elnöke helyén ­állítja a The Financial Times. A na­pilap értesülései szerint John Major kormányának legesélyesebb jelölt­je Giuliano Amato volt olasz mi­niszterelnök. Akik még számításba jöhetnek: Ruud Lubbers jelenlegi holland kormányfő, Poul Schluter volt dán miniszterelnök, Uffe Elle­menn-Jensen volt dán külügymi­niszter, Hans Van den Broek, az EU holland biztosa, Pedro Solbes spanyol pénzügyminiszter és az olasz Renato Ruggiero, akit a Vi­lágkereskedelmi Szervezet elnöké­nek posztjára jelöltek. K laus Kinkéi, az Európai Uni­óban jelenleg elnöklő Né­metország külügyminisztere a tag­országokban tesz körutat, melynek szintén az a célja, hogy megtalálják Delors utódját. Kinkéi tegnapi madridi tárgyalásai után bejelentet­te: Felipe Gonzalez kormányfő vé­gérvényesen visszautasította je­lölését ebbe a tisztségbe. M atthew Miller lesz minden bizonnyal azok egyike, akiktől nagyon fog tartani a Fehér Ház munkatársi gárdája. Miller az első félévben végzett ellenőrzések során megállapította: több munka­társnak nincsenek pontosan megha­tározott feladatai, nincs behatárolt munkaterülete. Miller ezt a felmé­rést Leon Panetta, a közigazgatási és költségvetési hivatal akkori el­nöke számára végezte. Mint isme­retes, Panetta - aki nagyra értékeli Miller munkáját - időközben a Fe­hér Ház személyzeti főnöke lett. K ároly walesi herceg, a brit trónörökös tegnap váratla­nul, Észak-Írországba, a birodalom legtöbbet szenvedő térségébe érke­zett. Rövid látogatását - melyet rendkívüli biztonsági intézkedések kísérnek - egy kórház megnyitásá­val kezdte. C hiapas dél-mexikói szövet­ségi államban a hatóságok megkezdték az indiánok eltávolítá­sát azokról a farmokról, melyeket a parasztok a lázadás során szálltak meg. A kormány e hónap 14-ig akarja kiüríteni az összes megszállt gazdaságot. G iulio Andreotti volt olasz kormányfőt a rendőrségi nyomozók azzal vádolják, hogy tagja a maffiának, s nemcsak együttműködött vele, ahogyan ed­dig vélték. A rendőrség be akarja nyújtani a vádiratot a bíróságnak a 74 éves politikus ellen, aki össze­sen hétszer volt kormányfő és több­szörös exminiszter. Z selju Zselev bolgár államfő tegnap háromnapos hivata­los látogatásra Törökországba uta­zott. A vizit során öt gazdasági megállapodás aláírását tervezik. A kétoldalú kapcsolatok mellett a fő téma a balkáni válság lesz. Biciklis polgármester (TA SR-hír) Dublinban kine­vezték a város első „zöld" pol­gármesterét, aki azt tervezi, hogy szolgálati gépkocsiját le­cseréli kerékpárra, hivatalos al­kalmakkor pedig vegetáriánus ételekkel kínálja vendégeit. A hét elején megválasztott 35 éves tanár-polgármester kijelentette: „környezetkímélő" szolgálati autót kért, amit csak hosszabb utakra vesz igénybe, hivatalába viszont többnyire kerékpáron utazik majd. Választási sikere tükrözi az írek fokozott érdeklődését a kör­nyezet iránt. Többségüket ag­gasztják a modern gazdaság ne­gatív következményei a gyö-— nyörű ír természetre. A Haiti, a legszegényebb karibi ország elleni teljes amerikai embargó meg­keseríti a gyerekek életét is. Rendszerint az őfeladatuk, hogy beszerezzék a napi ivóvízfejadagot. Vy GAMMA - p. E. T. s. r. o. Táborská 1684/99. 932 01 VEĽKÝ MEDER Kertészek, figyelem! Virágkei teszek. h.íjtatoit2öidség-termelc>k részért- szakmai is­mertetőt tartanak a finn KEM1RA - AGROCo. műtrágyagyár, az ÓBUDA Kertészet Rt. és az lníeragroservts Kft. szá|kfmberei. Az előadás témája a progiamozott fáp.inyag-utánpőtlás és a FERT1CARE műtrágyacsalád ismertetése, a csepegtetööntözés jelentősége, valamint tájékoztató az ÓBUDA Kertészet dug­vány- és szaporítóanyagalrői. Mindez Dunaszerdahelyen 1994. július 8-án (péntek) 13 órakor az Üzletsor (Obchodná) 3 szám alatt. (A volt járási term. Igaz­gatóság épületének 3. emeleti üléstermében). Minden érdeklődőt szeretettel várunk. VK-1005 Invázió küszöbén

Next

/
Thumbnails
Contents