Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-29 / 175. szám, péntek

1994. JÚLIUS 1771. ÚJ SZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 3 BALOLDAL Polgármesterarckép Bitter Imre, Sárkány polgármestere Nem mindenki mondhatja el magáról, hogy (a) Sárkány sorsa függ tőle. Bitter Imre a kivétel - már negyedik éve nála van a végső döntés joga Sárkány sorsát illetően. Ő gondoskodik arról, hogy Sárkány elégedett legyen, ő biztosítja számára az életfelté­teleket. Nem mondhatni, hogy nagy Sárkányról van szó, hiszen még az autótérképeken sem található meg, s így, ügy tűnhet, hogy valahol az Isten háta mögött van. Pedig nem ez az igazság. Csak néhány kilométerre fekszik Köbölkúttól, ahol minden la­kos szívesen útbaigazítja a „sárkánykeresőket". • Polgár­mester úr, ide­jövet megál­. lapítottuk, hogy Sárkány tiszta falu, gondozot­tak a pa rkok, a polgárok se­gítőkészek és kedvesek, s működik a he­lyi hangosbeszélő. Mi azonban töb­bet szeretnénk megtudni róla. Talán azzal kezdeném, hogy Sár­kánynak, melynek része Gyiva is, 396 lakosa van, ebből 161 nyugdí­jas. Az aktív lakosság többsége a helyi szövetkezetben dolgozik, né­hányan bejárnak Párkányba a Dél­Szlovákiai Papírgyárba. Pillanat­nyilag „csak" harmincan vannak munka nélkül, mivel a dohánysze­zon idejére a szövetkezet 8 sze­mélyt újra alkalmazott, s a község is felvett 5 sze'mélyt közmunkála­tokra. A lakosság kb. 88 százaléka magyar, 12 százaléka szlovák nem­zetiségű. Volt egy cseh állampolgá­runk is, aki azonban Csehszlovákia szétválása után családjával együtt /Csehországba költözött, mivel itt nem tudtak munkához jutni. Négy élelmiszerüzletünk van, ebből kettő Gyiván. Postára Köböl­kútra járunk be, s ott vannak a szol­gáltatóüzemek is. Gyermekeink a köbölkúti szlovák vagy magyar is­kolában tanulnak. Sajnos, nincs kultúrházunk, mivel az eddigi kul­túrközpontunkat, amely a régi ura­dalmi cselédházból lett, annak ide­jén átalakítva, néhány évvel ezelőtt életveszélyessé nyilvánították. Annyira tönkrement, hogy már nem érdemes felújítani. Ha lehetne is, a mai gazdasági helyzetben egy­szerűen nem lenne rá pénzünk. • Egy ilyen kisfalu polgármeste­re vajon mivel dicsekedhet válasz­tási időszaka lejártával? A mai világban már az is nagy dolognak számít, ha sikerül bizto­sítani a közszolgáltatásokat. Ne­künk a szemételhordáson, a falu rendbentartásán, a közhivatal és a hangosbeszélő működtetésén kívül sikerült felújítani a közvilágítást, kicserélni a villanyvezetékeket, oszlopokat és lámpatesteket. Elké­szült a gyivai vízvezeték ki vitelezé­si terve, s megszereztük az építke­zési engedélyt is hozzá. Sajnos, a munkálatok még nem kezdődhet­tek el, mivel háromszor utasították el kérelmünket az állami dotációra. Bár 1994-ben járási viszonylatban az első helyen szerepeltünk, külön­böző okok miatt a kért pénzössze­get nem kaptuk meg. Most is be­nyújtottam a kérvényt azzal, hogy egymillióval kevesebbet kértem, mivel a helyi szövetkezet - adóssá­ga törlesztése fejében - elvégzi a földmunkákat. Itt szeretném meg­jegyezni, hogy a szemét kivitelét nagy kapacitású konténerekkel és a szemét el túrását szintén a szövet­kezet végzi. Még egy nagy fába vágtam a fej­szémet. Tizenöt további helységgel együtt létrehoztunk egy társulást, melynek célja a vezetékes gáz be­vezetése. A komáromi gázgyár is érdekelt ebben, s amint megígérték, kölcsönt is folyósítanának. • Miből áll a sárkányi polgár­mester munkanapja? Azzal kezdem, hogy beosztom munkára az embereket. Utána jön a napi posta áttanulmányozása, ill. •előkészítése. Naponta végigjárom a falut a romos kultúrháztól a te­metőig. Ha valami nincs rendben, intézkedek. Erre szükség van, mi­vel az utóbbi időben már kétszer törtek be a templomba. Elbeszélgetek az emberekkel, megvitatjuk a problémáikat, s ha tu­dok, segítek. Feladatom a külön­böző hivatalokkal való együttműkö­dés, információ nyújtás, ill. -szerzés is. Elhiheti, nem szoktam unatkozni. • Polgármester úr, az utolsó szó jogán, miről szeretne még szólni? Ne csak rólam írjanak. Említsék meg azt a két kislányt is, akik ön­ként lemondtak a szociális se­gélyről, és beálltak közmunkára. Nemcsak a falu szépítésében, a par­kok, a temető karbantartásában je­leskednek, hanem a könyvtárat is működtetik. Ők és a többi három közmunkás megérdemlik köszöne­tünket. (pa) Varjú János parlamenti képviselő Az agrártermelésből származó jövedelem elsősorban a föld művelőjének nyújtson megélhetést! A rendszerváltás óta átalakuló­ban levő nemzetgazdaságunk leg­bonyolultabb ágazata talán a mezőgazdaság. Összehasonlítva a többi ágazattal, az agrárszektorban észlelhető a legnagyobb termelési visszaesés, s ennek folytán a legna­gyobb mértékű a munkaerő-elván­dorlás is. E visszaesésről és a mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexum je­lenlegi állapotáról ad helyzetjelen­tést az a dokumentum, amelyet a Szlovák Köztársaság Mezőgazda­sági Minisztériuma terjeszt a kor­mány, majd a parlament elé. A helyzetjelentés nagyon aprólékosan elemzi az 1993-as évben elért ered­ményeket, pontosabban mondva a termelés visszaesésének további fejleményeit az előző évekhez vi­szonyítva. Többek között rámutat arra, hogy amíg a mezőgazdaság­ban dolgozók száma Szlovákiában 1990-ben 302 766 személy volt, ad­dig 1993-ban ez a szám 178 805-re csökkent. Ehhez hozzáadva az 1993-ban nyilvántartott 17 630 ön­állóan gazdálkodó földművelőt, látható, hogy a mezőgazdaság visszaesése nagyban hozzájárult a sajnálatosan magas munkanélküli­ség kialakulásához. Míg 1990-ben 100 hektár mezőgazdasági térületet szlovákiai átlagban számítva 12,36 dolgozó művelt meg, addig 1993­ban csupán 7,31. A gazdasági váltás következté­ben bizonyos csökkenés várható is volt, és végeredményben logikus­nak mondható. Hisz a fejlett piac­gazdaságokban, ahol nem elhanya­golható állami támogatással működő agrárkonkurenciával talál­juk magunkat szemben, a mezőgaz­dasági dolgozók részaránya még mindig kisebb, mint nálunk. Példá­ul az Amerikai Egyesült Államok­ban, ahol a farmergazdaságok át­lagterülete 350 hektár körül mozog, és nem ritka az ezer hektárt is meg­haladó családi gazdaság, a munka­képes lakosságnak csupán 2 száza­léka foglalkozik földműveléssel. Nyugat-Európa fejlett országaiban ez a szám 4-5 százalék körül mo­zog. Nálunk ez a mutató még min­dig jóval magasabb, tehát a logika azt diktálja, hogy további csökke­nés várható. A probléma azonban ott kezdődik, hogy az agrárágazatból felszabadult munkaerő felszívására Szlovákiában nem alakulnak új munkahelyek. Ha a munkaerővi­szonyok eme alakulásánál figye­lembe vesszük, hogy a létszám­csökkenés következtében tapasztal­ható némi munkatermelékenység­növekedés ellenére is az agrárszek­torban a legalacsonyabbak az átlag­bérek, nagyon is helyénvaló felten­ni a kérdést, hogy vajon milyen lét­számú munkaerőt bír el majd a szlo­vák mezőgazdaság? Vajon kinek nyújt majd megélhetést a föld műveléséből származó jövedelem? Mennyi jövedelmet várhat a maga átlagosan kéthektárnyi földterületé­vel a Szlovákiában nyilvántartott hárommillió földtulajdonos? E feltett kérdések bizony össze­függenek a napjainkban aktuálissá váló ún. transzformációs törvény módosításával is. Arról van ugyanis szó, hogy rugalmasabbá kellene tenni a szövetkezeti vagyonrész ki­adásának lehetőségét. Nem lenne gond a nagyobb tulajdonrészek ki­adásánál, ahol ingatlanokkal, gaz­dasági épületekkel is lehetne tör­leszteni. A probléma akkor keletke­zik, amikor a jogosult személyek abszolút többsége olyan kis résztu­lajdonnal rendelkezik, amit csak pénz formájában vagy ingóságok, azaz mozgatható termelőeszközök (pl. gépek, tenyészállatok) formájá­ban lehetne kiadni. Pénze viszont az együttgazdálkodó résztulajdono­soknak nincs. Ha viszont szétoszt­ják a traktorokat, tenyészállatokat, akkor maradnak az üres épületek, silósáncok, trágyatelepek stb. A nemzetgazdaság jelenlegi álla­potában nem engedhetjük meg ma­gunknak azt a luxust, hogy további kihasználás biztosítéka nélkül le­gyenek szétosztva a termelőeszkö­zök, hogy a tehenek a szövetkezet istállójából egyenest a vágóhídra jussanak, mindent összegezve: a je­lenlegi állapotban felmerül a nagy kérdés, hogy hogyan működik majd tovább a mezőgazdasági termelés, mennyi embernek és kinek ad majd megélhetést a földművelői munká. A válasz szerintem egyértelmű ­elsősorban annak kellene nyújtania, aki a földet meg is műveli. Ez nem csak politikai kérdés, de a könyörte­len valóság diktálta törvény­szerűség is. A Demokratikus Baloldal Pártjának képviselőjelöltjei Mint már közöltük kedves olvasóinkkal, a párt országos tanácsának legutóbbi ülése jóváhagyta a DBP jelöltjeit. Ók fognak szerepelni a Kö­zös választás (Spoločná voľba) koalíció jelöltlistáján. POZSONY Milan Ftáčnik, mérnök, docens, a tudományok kandidátusa - 38 éves, egyetemi oktató, képviselő, a DBP alelnöke, Pozsony Jozef Košnár, mérnök, professzor, a tudományok doktora - 61 éves, egyetemi oktató, képviselő, Pozsony Katarína Kpcúrová, mérnök - 26 éves, újságíró, SZTV, Pozsony Dr. Július Homola - 51 éves, a Foglalkoztatási Alap igazgatóhelyettese, Pozsony Ľubomír Staňo, mérnök - 42 éves, állami alkalmazott, Pozsony Branislav Ondruš - 21 éves. diák, a Szlovákiai Ifjúsági Tanács elnöke, Pozsony Ján Novotný - 52 éves, Dévény polgármestere, Pozsony Viliam Janček - 52 éves, sütőipari munkás, Pozsony Zlatica Beňová - 37 éves, a Slovart Deutschland-Bratislava Kft. igazga­tójának asszisztense, Pozsony Dr. Ján Krekáň, a tudományok kandidátusa - 44 éves, orvos, Pozsony Dr. Rostislav Matoušek, a tudományok kandidátusa - 38 éves, a Športka Rt. igazgatója, Pozsony Viliam Jasaň - 42 éves, a Danbar Szálloda osztályvezetője, Pozsony Dr. Miroslava Sekerková - 37 éves, a DBP parlamenti klubjának titkára, Pozsony Matej Vincenec - 22 éves, diák, Pozsony Ján Holko - 42 éves, sportszövetségi titkár, Pozsony NYUGAT-SZLOVÁKIA Dr. Ľubomír Fogaš, a tudományok kandidátusa - 43 éves, egyetemi ok­tató, képviselő, Pozsony Brigita Schmögnerová, mérnök, a tudományok kandidátusa - 46 éves, kormányelnök-helyettes, Pozsony Dr. Mária Durišinová - 34 éves, jogász, sportoló, képviselő, Pozsony Dr. Michal Benčík, a tudományok kandidátusa - 62 éves, jogász, képvi­selő, Léva Dr. Miroslav Chovanec - 46 éves, orvos, a Szlovák Vöröskereszt elnö­ke, Trencsén Boris Sopira, mérnök - 44 éves, közgazdász, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársa, Pozsony Vladimír Faič - 46 éves, járási pártelnök, Tapolcsány Borza Erzsébet, mérnök - 39 éves, közgazdász, egyetemi oktató, a DBP alelnöke, Pozsony Peter Bohunický - 42 éves, járási elnök, képviselő, Nagyszombat Ladislav Ballek - 53 éves, író, egyetemi oktató, képviselő, Pozsony Jozef Klemens, mérnök- 56 éves, vállalatigazgató, Trencsén Juraj Horváth, mérnök- 44 éves, járási elnök, képviselő, Nyitra Pavol Jakubík, mérnök - 49 éves, a Textilipari Dolgozók Szakszerveze­tének elnöke, képviselő, Trencsén Jozef Marenčík, mérnök - 48 éves, szövetkezeti elnök, Senica Ivan Šimko, mérnök, a tudományok kandidátusa - 52 éves, kft.-ügyvivő, Vysoká pri Morave Helena Psotová - 44 éves, tanító, Vágsellye Paulický Péter - 46 éves, járási elnök, Dunaszerdahely Varjú János, mérnök - 47 éves, mezőgazdász, képviselő, Komárom Dr. Milan Štefanovič, professzor, a tudományok doktora - 67 éves, jo­gász, mezőgazdasági szakértő, Pozsony Dr. Ivan Borovský - 46 éves, iskolaigazgató-helyettes, Vŕbové Pavol Dorman - 43 éves, elöljáró-helyettes, Partizánske Ján Weis, mérnök, docens, a tudományok kandidátusa - 42 éves, egyete­mi oktató, képviselő, Nyitra Ján Mravec - 50 éves, vállalatigazgató, Bazin Dr. Tibor Matuška, a tudományok kandidátusa - 41 éves, nőgyógyász, Érsekújvár Rudolf Tvaroška, mérnök - 66 éves, nyugdíjas, képviselő, Trencsén Bende István - 56 éves, a szociális osztály vezetője, Komárom Jozef Jendrušák - 47 éves, vállalatigazgató, Párkány Vontszemű Lídia - 34 éves, a Regionális Biztosító igazgatója, Dunaszer­dahely Július Morávek - 56 éves, a Művelődési Intézet igazgatója, Vágsellye Vladimír Hudák - 44 éves, iskolaigazgató, Uhrovec (A közép- és kelet-szlovákiai jelöltlistát a következő számunkban közöl­jük.) A válságból való kiút keresése Peter Magvaši a Dunaszerdahelyi járásban A DBP járási bizottsága és a járási hivatal meghívására az elmúlt héten Peter Magvaši gazdasági miniszter a Dunaszerdahelyi járásba látogatott. A vendég a villámlátogatás során megbeszélést folytatott a járás vállalkozóival, banki képviselőivel, polgármestereivel, valamint az állami közigazgatás vezetőivel. Peter Magvaši ellátogatott a nagymegyeri motorkerékpárt gyártó üzembe és a felszámolásra ítélt dunaszerdahelyi Progresson (a volt Tesla) állami vállalatba. A látogatás tapasztalatai is igazolták, hogy a Dunaszerdahelyi járásban az elmúlt időszakban gyors ütemben romlott a gazdasági helyzet, s ez elkerülhetetlenül a munkanélküliség ugrásszerű növekedését váltotta ki. A járásban a munkanélküliség meghaladja a 20 százalékot, és nagyon sokan a létminimum körüli szintre vagy alá kerültek. A találkozók résztvevői figyelmeztették a minisztert, hogy a lakosság egyes rétegei között olyan differenciálódási folyamat megy végbe, amelyet nem a piacgazdaság okoz - a nagy jövedelmekhez sajnos sokan másokon élősködve, spekulációval és törvénytelen eszközökkel jutnak hozzá. Peter Magvaši gazdasági miniszter a súlyos helyzetre való.tekintettel (az ürességtől tátongó hatalmas üzemcsarnokok valóban szánalmas látványt nyújtottak) olyan konkrét és azonnali intézkedések meghozatalára tett ígéretet, melyek főleg a munkanélküliség riasztó mértékét mérsékelnék. (Paulický Péter, a JB elnöke)

Next

/
Thumbnails
Contents