Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-04 / 154. szám, hétfő

1994. JÚnIUS 1551. ÚJ SZÓKALEIDOSZKÓP 1497 Hány óra van Nagylégen? Csütörtökön délben ketten is telefonáltak Nagylégről. Egyikük izgatottan közölte velem, hogy Andrássy Sándor, a mezőgazdasági szövetkezet elnöke elrendelte: a mezőn dolgozók négy órakor hagyják abba a munkát, és gyülekezzenek a szövetkezeti iroda előtt. A kombájnosok is. Az állatgondozók is. Az illető nem volt hajlandó bemutatkozni, csak ennyit mondott: - Olyan cirkusz lesz máma Nagylégen, amilyet még nem látott a Csallóköz.. Aztán letette. A másik telefonáló lihegve közölte velem, Vladimír Mečiar hat óra után nagygyűlést tart Légen, és legalább fél tucat autóbusszal közelednek a hívei a helyszínre. Szlovákia különböző járásaiból. Kattogni kezdett az agyam. Évekkel, hónapokkal korábban zajlott DSZM-mítingek élményeinek emlékfoszlányai ugrottak be tucatszámra. És eszembe jutott utolsó találkozásom Andrássy Sándorral. Somorján futottunk össze egy álló fogadáson. Emlékszem, dorgáló hangon szememre vetette, hogy 1990 tavaszán nem jót írtam róla. Valami olyasmit, hogy a fordulat után nem éppen demokratikusan választatta magát elnökké. Az ember feje nem káptalan, pontosan már nem emlékszem riportom (kommentárom, jegyzetem?) megírásának körülményeire. Azon a találkozáson később még egyszer odajött hozzám, és így szólt: - Maga, szerkesztő úr, még meg fog lepődni, hogy mire képes Andrássy Sándor. Ebben maradtunk. Öreg Skodámmal nyaktörő tempóban és rosszat sejtve hajtottam Nagylégre. Szent meggyőződésem volt, hogy Andrássy általános sztrájkot szervez szövetkezetében Mečiar nagygyűlése ellen., Csak erről lehet szó. Ügy jártam, mint a moszkvai .dolgozó annak idején, aki Leningrádba utazott, mert azt hallotta, hogy a Néva-parti városban autókat osztogatnak. Odaérkezvén három nap alatt meggyőződött róla, hogy a hír tulajdonképpen igaz, azzal a különbséggel, hogy az autókat nem osztogatják, hanem fosztogatják. Egy ismerősöm ezzel a mondattal fogadott a kocsma és a kultúrház előtti téren: - Képzelje, Tóth úr, ez az Andrássy mítinget szervezett Mečiarnak. Lesül a pofámról a bőr. - Aha, mondtam csendesen, hát ez volna a meglepetés, amit az elnök tartogat számomra? A szövetkezeti iroda előtt egyetlen autóbusz vesztegelt. Rég látott arcokat fedeztem fel a szövetkezeti iroda előcsarnokában. Egyikük, 1990-ben még a szövetkezet állattenyésztési csoportjának a tagja, akit Andrássy nem sokkal később kirúgott (az illető naiv volt, komolyan vette az egységes földműves-szövetkezet átalakítását), máskori ékesszólását vesztve csak ennyit képes kinyögni: - Nahát, nahát, nahát, ezt a szégyent! Három-négy év alatt mindenki napirendre tért Nagylégen afölött, hogy e község számára azzal vette kezdetét az 1989 telén kitört demokrácia, hogy nem sokkál a fordulat után listát készített Andrássy Sándor, és aki erre a lajstromra felkerült, az mérget vehetett rá, hogy rövidesen elveszíti munkahelyét. Sokan vannak, akik átkozzák a napot, amikor először meghallották, hogy „ rendszerváltás". Komolyan vették, és a váltáson azt értették, hogy leváltják az elnököt. „Sándor gróf" (így csúfolták a szociban) pedig belső emberei (szkupinárjai) segítségével csak írta, írta a listát - egy példánya a kezembe is került, valahol még mindig megvan a szerkesztőségi asztalfiókomban -, majd az átalakuló taggyűlésen „ demokratikusan " újraválasztatta magát, és megkezdődött a haddelhadd. Valamikor 1992 nyarán jelentette egy vegyészmérnök ismerősöm, hogy a listán szereplők közül az utolsót is menesztették a szövetkezetből. Ma már nemigen csúfolódnak Nagylégen „Sándor gróf' rovására. Végrehajtotta a racionalizálást. Megérkezett Mečiar. Üdvözlő beszédének úgy tizedik mondatában hatásszünetet tart Andrássy, a meghatódottságtól kissé, elfátyolosodik a szeme, és elárulja a titkot: - Pártelnök úr, megmondom őszintén, hogy 1992 júniusában, a legutóbbi választásokon én önre adtam az egyik szavazatomat. Az autóbusszal érkezettek nagyjából egy tömbben ülnek. Taps. A helybeliek lesütött szemmel hallgatnak, néhányan a fogukat csikorgatják, karosszékük ülőkéjét markolják. Veszprémi mérnök viszont lelkesen tapsol, bizonyára tudja, miért. Kint az előcsarnokban beszélgetnek néhányan. Az egyikük felteszi a kérdését: - Hát a másik szavazatát, hát a másikat kire adta? Kajánul nevet az egyik diskuráló: - Bátor ember ez a Sanyi gróf. Nem hiszem, hogy van még a Csallóközben egy szövetkezeti elnök, aki háromszáz ember előtt be merné vallani, hogy Mečiar nevét karikázta be a választásokon. Az emberek úgy ülnek a székeken, mint egykor a pártgyűlésen, amikor másfél munkaegységet adtak a jelenlétért. Nem nagyon jut el a fülükig, amit a három politikus mond. Delinga úr, a földművesek pártjának elnöke, illetve Baco volt mezőgazdasági miniszter csinos beszédet a nagyüzemi gazdálkodás egyedül üdvözítő voltáról. Andrássy orcája ragyog, szinte takaros dicsfény jelenik meg a feje fölött. A volt miniszterelnök mindent megígér a magyaroknak. Lesz magyar helységnévtábla, lesznek magyar újságok, és kilátásba helyezi, hogy megajándékoz bennünket a Slovenská republika című lap magyar változatával. A nagylégi magyarok pedig lesütött szemmel, konokul hallgatnak, miközben a máshonnan jött kísérők lelkesen tapsolnak. -Te - szól hozzám a gyűlés vége felé egy helyi munkanélküli -, engem nem az bánt, hogy ez a Mečiar eljött Nagylégre. Hanem az nem hagy nyugton, hogy itt van ez az Andrássy, aki akár Kim Ir Szennek is azt mondaná, ha övé lenne a hatalom, hogy' Kim Ír Szen elvtárs, én önre szavaztam 1992-ben. Akárhogy is van, még ha megnyomorognám is, én adnék ennek az Andrássynak egy ötvenest. Hogy vegyen rajta kalendáriumot. Egy kicsit eltévesztette az időszámítást. TÓTH MIHÁLY Vy GAMMA - p. E. T. s. r. o. Táborská 1684/99. 932 01 VEĽKÝ MEDER Virágkertészek. haltaiotrcöi'jiség-teimelőrf 'észére szakmai ismertetőt lart.-.fík i finn K£MIR.A - AG.tO < q :-!S!?.%yagyár, az ÓBUDA Keité: Rt. és az lmer«graserv<* Kft. szakemberei. Az elő&dás témáj| a piflgi«n)ozott tácanyag-utánppiás és a FERTÍÍ^

:^J műtrúgyacsaiád ismertetése, a cseiegt^tcfjntözés jelentö&ge valarvr.t tájékozta J az ÓBUDA Kertészet dugvány- és szaporítóanyagairó Mir.iez Dunaszer&Mfreh 1994. július 84it {péntek) i 3 órakor az Üzletsor (Obchodná) 3 szám alatt. (A volt járási term. Igazgatóság épületének 3. emeleti üléstermében). Minden érdeklődőt szeretettel várunk. VK-1005 Brigitte a felfokozott sajtóérdeklődésre hivatkozva marad távol, gyerekeit védi. Frodl szólásra jelentkezik, csak hogy jelezhesse, ő az első perctől fogva ellenezte felesége beidézését, meg akarta kímélni az eljárástól. Még akkor is, ha ez ránézve hátrányos. A meggyilkolt rendező nagynénje ellenben vállalja a vád tanújának a szerepét. Ünneplő ruhában, frissen berakott hajjal, izgalomtól piros arccal, remegő kézzel ül a mikrofon elé, de hangja határozottan, elszántan cseng. Fellépése láthatóan nagy hatással van az esküdtekre, különösen az, hogy kinyilvánítja háláját, amiért Frodl még egy ideig színleg életben tartotta unokaöccsét. Felvonulnak Köberl barátai, s a Bank Austria helyettes fiókvezetője - egyértelműen terhelő vallomások. Aztán jönnek sorra a magyar tanúk. Itt van a Visegrádi utcai ház számos lakója, akiktől nem csupán a gyilkosság körülményeiről hallhatnak a bírósági tárgyalás résztvevői, hanem egy pesti bérház hétköznapjairól is. Hogy kialudt a világítás a lépcsőházban, hogy a közterületre kitett ágykeret még egy hétig ott virít, hogy az emberek figyelik egymást, miközben nincs közöttük semmilyen kapcsolat. Pesti - jó szokásához híven - elégedetlen a magyar tolmáccsal, időnként jelentkezik, hogy kijavítsa. Izgalmas színfoltja volt a tárgyalásnak N. Sándor producer tanúként való megjelenése. Derűt keltett, amikor németül válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy beszél-e németül. Pestit csak Gábornak nevezte, de saját, korábbi, magyarországi tanúvallomására már nemigen emlékezett. Akkor még azt mondta, hogy Pesti Gáborral, akivel 1991 óta naponta beszéltek telefonon, s hetente-kéthetente személyesen is találkoztak, á rákbetegségét követően megváltozott, furcsa lett, depressziós. N. úgy hallotta, üldözési mánia is gyötörte. Szangvinikus alkat, semmiségeken fakadt sírva, egyszer például azon, hogy N, egy asztalról leverte a táskáját. N. szavaiból szeretet, sajnálat áradt. Amkor tanúvallomását befejezve kifelé tartott a teremből,, odalépett Pestihez, és megsimogatta a vállát. Pesti sírva fakadt, N. már ment is tovább. Mintha taps csattant volna. Mindvégig zsúfolt a tárgyalóterem, ám a per a hetedik napon fokozatosan veszíti el hallgatóságát. Ahogyan Georg Bauer professzor halad előre a gyilkosság technikai részleteinek ismertetésében, úgy fogyatkozik a közönség. Pedig a bécsi igazságügyi orvosszakértők vezetője egy találó kommentár szerint olyan szenvtelenül adja elő a gyomorkavaró, hajmeresztő részleteket, mintha csak a tulipántermesztők szövetségében tartana előadást. - Nehéz dolguk volt 'á szakértőknek - magyarázta dr. Bauer -, sajnálatosan nem állt rendelkezésükre egy egész hulla, mondjuk a szíve közepébe szúrt tőrrel. A kukákból összegyűjtött testrészekről, komoly erőfeszítés árán, sikerült bebizonyítani, hogy egy és ugyanazon személyhez tartoznak. De a „gyűjtemény" nem teljes: azt a szemetes konténert, amelybe a halott felsőtestének a nyak és a gyomor közötti részét rejtették, már kiürítették, mire a szisztematikus keresés megkezdődött. Még inkább nehezítette a szakértők dolgát, hogy a fej sem volt egyben, kettéfűrészelték, s az arcot összeroncsolták. - Hát ha nem az arcáról ismerszik meg az ember, akkor miről?, - teszi fel magának a patológus érzelemmentesen a kérdést. A fogazatáról, válaszol önmagának, s elmondja, hogy ezen az alapon, megtalálva Köberl fogorvosát, sikerült is az azonosítás. Még úgy is, hogy a fogazatot a tettesek igyekeztek szétroncsolni. Mint ahogyan az áldozat jobb kezének mind az öt ujját is a felismerhetetlenségig szétverték, feltehetően kalapáccsal. Anatómusként dr. Bauer nagyon rossz bizonyítványt állít ki a darabolókról. „Szakszerűtlenül", a test felépítését semmibe véve vagdosták szét a rendezőt. Nem túlzás azt állítani, hogy törtek-zúztak. Hogy a lábnál vagy a fejnél kezdték-e a darabolást, utólag már nem lehet megállapítani. Feltehetően beültették a kádba, lábát kilógatták, s úgy estek neki. Miközben az esküdtek a rosszulléttől émelyegve hallgatják az egyre rettenetesebb részleteket, fotóalbumokat tessznek eléjük, van belőlük vagy négy, illusztrálandó az elmondottakat. (Folytatjuk) Ha megszületik a csúcsszerv... Ki lesz ott a hollandiai cserkészvilágtalálkozón? Lapunk egy nemrégiben megjelent számában olvashattunk arról, hogy a Szlovák Cserkészszövetség legutóbbi közgyűlésén új vezetőséget választott. Ez a tény azért érdekes a magyar cserkészek számára, mert a Szlovákiában működő cserkészszövetségeket csak abban az esetben veszik fel a Cserkészek ^Világszövetségébe, ha Szlovákiában létrehozzák az ország területén működő szervezetek csúcsszervét. • Valóban olyan nagy szükség van a.csúcsszervre? - kérdeztem Hodossy Gyulától, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnökétől. - Amennyiben szervezetünk tagja kíván lenni a Cserkészek Világszövetségének, akkor igen. Márpedig az 1990 márciusában megtartott alakuló közgyűlésünkön elhatároztuk, hogy kérvényezzük a világszervezetbe való felvételt, ezért minden erőnkkel azon fáradozunk, hogy kérvényünk pozitív elbírálásban részesüljön. A világszervezet alapszabályából adódóan a legmagasabb szintű cserkészszövetségben egy országot csak egy szervezet képviselhet, ezért nagyon fontos számunkra, hogy a Szlovák Cserkészszövetséggel együtt létrehozzuk azt a csúcsszervet, amely egyenrangú partnerként kezeli az összes tagszervezetet, miközben munkájukba nem szól bele. • Hogyan viszonyul a Szlovák Cserkészszövetség új vezetése a magyar cserkészek kezdeményezéséhez ? - Eddig kétszer fordultam levélben a szlovák szervezet képviselőihez. Mindkét levelemben arra kértem őket, hogy tárgyaljunk a szövetségeink számára egyértelmű előnyöket kínáló csúcsszerv létrehozásának a feltételeiről. Választ, sajnos, mind a mai napig nem kaptam. • Milyen előnyökkel jár a világszervezetbeli tagság? - A közel százéves világszövetség nagyon sok olyan központot épített ki, ahol különféle tanfolyamokon és más rendezvényeken találkozhatnak a világ minden tájáról érkező cserkészek. A világszervezet a kelet-európai országok számára egy alapot hozott létre, amely éppen ä térségünkből érkező cserkészek költségeinek a fedezését szolgálja. Illetve csak szolgálná... A jövőre Hollandiában megrendezésre kerülő világtalálkozón, a cserkészdzsemborin is csak abban az esetben vehetünk részt, ha felvételt nyerünk a világszervezetbe. Igaz, a világtalálkozóra való jelentkezéseket gyakorlatilag már lezárták, azonban Jean-Pierre Isbendjian, a Cserkészek Világszövetsége Európai Régiójának főtitkára a dunaszerdahelyi cserkészközpontban tett látogatásakor ígéretet tett arra, hogy ha Szlovákiában megtörténik a két szervezet közti társulási szérződés aláírása, akkor részt vehetünk a nagyszabású hollandiai rendezvényen. KOSÁR DEZSŐ