Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-15 / 163. szám, péntek

VELEMENYEK ÜJSZÓ' 1994. JÚLIUS 15. Honatyák a Horthy-korszakról Kolozsvári események Újabb kormányvélemény 2 HÍREK ­Agrokomplex Minden hely foglalt (Új Szó-tudósítás) Több mint egy hónappal az augusztus 13-a és 21 -e kö­zött Nyitrán zajló nemzetközi mezőgazdasági kiállítás, az Agro­komplex megnyitása előtt gyakorlati­lag minden talpalatnyi hely foglalt az Agrokomplex kiállítási csarnokaiban és a szabadtéri területen. Erről tájékoz­tattak tegnapi "sajtóértekezletükön a nyitrai kiállításszervező cég vezetői. Amint azt Ladislav Švihel, az Agro­komplex igazgatója elmondta, az idén 17 országból több mint ötszáz kiállító jelezte részvételét, amelyek 1100 cég termékeit hozzák magukkal a sereg­szemlére. A hagyományosan részt vevő országok mellett először jelenik meg Nyitrán Ukrajna, amellyel széles körű gazdasági kapcsolatok kiépítésére van­nak előfeltételek. A nemzetközi kiállí­tásra várják a FAO küldöttségét, egy napot pedig a diplomáciai testületek képviselői számára szánnak. Magyar­országról mintegy 35 céget várnak a nemzetközi hírű mezőgazdasági sereg­szemle 21. évfolyamára. tszl RÖVIDEN I Az MKDM nevében Csáky Pál frakcióvezető megköszönte Horn Gyulának, a magyar miniszterelnök­jélöltnek, hogy a kormányprogram elfogadása előtt kikérték a határon túli magyarok képviselőinek véle­ményét is. Reméljük, jövőbeli rend­szeres kapcsolattartásunknak ez csu­pán az első lépése - áll többek között a levélben. Franciaország államünnepe al­kalmából fogadást adott Pozsonyban Michel Perrin, francia nagykövet. Jelen volt Michal Kováč állam- és Jozef Moravčík kormányfő, vala­mint a szlovák politikai és társaiami élet számos neves képviselője. (Új Szó- és TA SR-hír) Barsiné Pataky Etelkát Felmentették (TXT-hír) Boross Péter magyar ügyvezető kormányfő augusztus 5-i hatállyal felmentette Barsiné Pataky Etelka expo-főbiztost. Az MTI je­lentése szerint az Expo Iroda sajtóér­tekezletén a távozó főbiztos elmond­ta: a világkiállítás megrendezésének lehetőségét vizsgáló szakértői bi­zottság várhatóan a jövő héten nyújt­ja be tanulmányát az új kormánynak. Barsiné cáfolta, hogy az Expo Iroda 10 millió forintért környezetvédelmi tanulmányt rendelt volna egy olyan kft-től, amelyben a férje érdekelt. Ma: KEK-csűcs Triesztben (Új Szó-hír) Triesztben ma kezdődik a Közép-európai Kezde­ményezés tagországainak kétnapos csúcsértekezlete, amelyen Szlováki­át Jozef Moravčík kormányfő és Eduard Kukán külügyminiszter kép­viseli - tájékoztatott a pozsonyi kül­ügyminisztérium sajtóosztálya. Az MTI jelentése szerint a magyar részről Horn Gyula miniszterelnök­jelölt utazik az olasz városba, ahol megbeszélést folytat majd több kol­légájával, köztük Jozef Moravčík­kal, Klaus cseh és Vacaroiu román kormányfővel. KÖZLEMÉNY J Hármas magyar koalíciót!, a Magyar Polgári Párt lakossági fó­rumai ma: Dunamocs, 19.30, kultúr­ház - Mészáros Lajos, Öllős Lász­ló, Tóth Péter, Bödők Zsigmond, Nagyölved, 20.00 - Zoller Mihály,, dr. Hunčík Péter. MindenkiLszeíe­tettel várunk. , K-52 (Új Szó-tudósítás) Interpellációk­kal és általános vitával folytatódott tegnap a törvényhozás ülése. E napi­rendi pont keretében három magyar képviselő interpellálta a Moravčík­kormány minisztereit. Csáky Pál (MKDM) arra kérte az oktatási minisztert, sürgesse meg azt a minisztériumi szakbizottságot, amely felülbírálja azon oktatási in­tézmények kérelmét, amelyek vala­mely személyiség nevét akarják fel­venni. Csáky lapunknak elmondta, ígéretet kapott a tárca főnökétől az írásos válaszra, illetve a bizottság megsürgetésére. A miniszter ígérete szerint az iskolák kérelmei tanévnyi­tásig elbírálhatók. Köteles László (Együttélés) a királyhelmeci Majláth utcai óvoda kérdésében interpellált immár harmadszor. Arról az óvodá­ról van szó, amelyet a Tőketerebesi Tanügyi Igazgatóság törvénysértően engedett át egy vállalkozónak. A tör­vények megsértésének tényét már az ügyészség és az oktatási minisztéri­um is konstatálta, ám Királyhelme­cen mégis minden maradt a régiben. Köteles László kívánatosnak tartaná, hogy a tárca bírósági úton mondja ki az adásvételi szerződés érvénytelen­ségét. Mikuláš Dzurinda, közlekedé­si miniszternek pedig arra hívta fel a figyelmét, hogy a vasút privatizált vállalatainak dolgozóitól, akiket a privatizáció után elbocsátottak mun­kahelyükről, megvonták a kedvez­ményes utazási lehetőséget. Barta Pál (MKDM) a határok védelmének kérdését vetette fel. Szorgalmazta a határőrség átszervezését úgy, hogy váljon ketté a rendőrség és a ha­tárőrség az idegenrendészettel. Erre azért van szükség - mondta a képvi­selő, mert Szlovákia tranzitország. Értesülése szerint más országokban is így működik a határőrség. A rövid általános vita után a képvi­selők megszavazták a restaurátorok kamarájáról szóló törvényt. Majd na­pirendre került az okmányok hitelesí­téséről szóló képviselői tervezet, amelyet azonban nem tárgyaltak meg a honatyák, mert nem voltjelen a kö­Lapzártakor érkezett zös előadó. Este visszatértek a Fehér Miklós által előterjesztett indítvány­hoz, ám mindössze 14-en szavaztak a jelenlévők közül mellette. Későbbi időszakra napolták el a polgármeste­rek fizetését és jutalmazását célzó tervezetet. Ezt követően a törvényho­zás megkezdte a Horthy-ellenes ellen­állásról szóló képviselői indítvány vitáját, amelyet két nemzeti párti képviselő terjesztett be. Rózsa Ernő (Együttélés) többször kiállt amellett, hogy az előterjesztést vissza kell ad­ni. Egyrészt, mert nem ment át a nor­mális törvényelőkészítési folyama­ton, pontatlan adatokat tartalmaz, s nem foglalt állást a tervezettel kap­csolatban a kormány sem. Rózsa em­lékeztetett arra is, hogy ezt a kérdést törvény formájában rendezni nem il­domos, s végképp nem akkor, amikor napirenden van a szlovák-magyar alapszerződés kérdése. Szavait az el­lenzék viharosan fogadta. Jozef Pro­keš (SZNP) megkérdezte, Rózsa a Horthy-korszak mellett áll-e ki. Pro­keš szerint igenis foglalkozni kell ez­zel az időszakkal az alapszerződés aláírása előtt is. Hasonló nézeteknek adott hangot Augustín Marián Húska is (DSZM). Milan Ftáčnik (DBP) úgyszintén kétségbe vonta, hogy a Horthy-ellenes ellenállásról törvényt kellene alkotni. Rózsa Ernő indítvá­nyát a többség végül is elvetette, de a végső szavazás során 95 képviselő közül csak 44 szavazott a törvényter­vezet mellett, így ez végül is nem ment át. Az esti órákban a képviselők meg­kezdték annak a képviselői törvény­tervezetnek a vitáját, amely 10 millió koronában határozza meg a pártok választási kampányára felhasználha­tó pénz összegét. Az ilyen korláto­zást az ellenzék hevesen ellenezte, mondván, antidemokratikus. A vitá­ban Harna István (Együttélés) emlé­keztetett arra, hogy a kampánypénze­ket voltaképpen az adófizető polgá­rok állják, ezért igenis szükség van az ilyen törvényre. A vita a parla­ment mai ülésén folytatódik. (gágyor) (Új Szó-hír) Bukarestben megala­kult a kolozsvári ásatások időszerűségét és fontosságát véle­ményező rendkívüli bizottság, mely­nek július 20-ig kell véleményt nyil­vánítania. Megfigyelők szerint azon­ban nem biztos, hogy a testület ezt rövid időn belül megteszi, mert a ro­mán régészek közt is vita van az üggyel kapcsolatban. A román kormány ezzel összefüg­gésben újabb nyilatkozatot tett köz­zé, mely hangsúlyozza: az, aki bár­mely indokból semmibe veszi a kor­mánynak a vizsgálóbizottság létre­hozásáról szóló döntését, az az álla­mi intézményeket sérti meg. A személyes érdekek és törekvé­sek nem veszélyeztethetik a román társadalom békére és egyetértésre irányuló általános érdekeit. A közlemény a július 7-i kolozs­(TA SR-jelentés) New Yorkban a napokban hozták nyilvánosságra az emberi jogok védelmére alapított cso­port, a Helsinki Watch évi jelentését, amely többek közt a szlovákiai helyze­tet is értékeli. A dokumentum szerint 1933-ban Szlovákiában nem került sor az emberi jogok durva megsértésére, ám problémák adódtak a kisebbségek jogait, illetve a sajtószabadság betartá­sát illetően. A jelentés megállapítja: a gazdasági reform, amely 1990-ben kezdődött a (Új Szó-hír) A MAGYAR POLGÁ­RI PÁRT tegnapi sajtóértekezletén Petó'cz Kálmán szóvivő elmondta, hogy a koalíciós tárgyalásokon az alapvető kérdésekben már megegyez­tek, de az Együttélés Országos Taná­csa által elfogadott, három pontból álló dokumentum megvitatásában még nem sikerült megegyezésre jutni. Hogy konkrétan milyen pontokról van szó, azt a szóvivő a közös megállapo­dásra hivatkozva nem árulta el, de vári polgári megmozdulást a jogren­den kívülállónak nevezi. A doku­mentum rögzíti: Románia kormánya nem fogadhatja el a polgári elége­detlenséget, mivel az a demokrácia fogalmának semmibevételét jelenti. A kormány szerint a politikai erőknek minden eszközük megvan arra, hogy véleményüket kifejtsék, anélkül, hogy szembeszegüljenek a jogállamisággal. Minden más, a jog­államiság demokratikus kereteit fe­szegető akció a törvény megszegését jelenti, és azt ennek megfelelően büntetik. A dokumentum végezetül hangsú­lyozza, hogy az ország törvényei mindenki érdekeit szolgálják és a törvényeket részrehajlás nélkül al­kalmazni fogják az illetékes hatósá­gok, méghozzá a jogtiprók faji, etni­kai származásától vagy vallásától függetlenül. (kj) volt szövetségi köztársaságban, Szlo­vákiában lassúbb ütemben folytatódik. Noha a szabad gyülekezésre, a vallás­ra való jogot Szlovákiában tiszteletben tartják, az emberi jogok terén még problémák vannak. Ezek közé sorolja például a romák társadalmi diszkrimi­nálását. A fiatal demokrácia további „szépséghibája", hogy a DSZM és az SZNP soraiból toborzott kormányta­gok megpróbálták ellenőrzésük alá vonni a sajtót, több esetben különböző módszerekkel igyekezték befolyásolni az újságírók tevékenységét. annyit megtudhattunk, hogy egyebek között a pártok közötti fluktuáció meg­akadályozását is biztosítanák. A parla­menti képviselőkre vonatkozó érdek­ütköztetésről szóló törvénytervezetek­kel kapcsolatban a szóvivő elmondta, szerinte a képviselőknek százszázalé­kosan a képviselői munkájukra kellene összpontosítaniuk, s képviselői megbí­zatásuk alatt az eredeti foglalkozásukat csak kivételesen - például az orvosok - folytathatnák. (gaál) hogy fel tudja vállalni a politikai célo­kat és feladatokat. Nem elegendő azt le­írni, hogy a szlovákiai magyarság ér­dekeit fogják képviselni, ehhez szemé­lyi biztosítékok is kellenek. Ezt azoknál a személyeknél nem látjuk, akik az el­múlt négy évben egyértelműen az egy­séges magyar fellépés ellen folytattak propagandát, akik az önálló magyar felsőoktatás ellen léptek fel, akik eluta­sították a komáromi nagygyűlést és an­nak dokumentumait. Ezeket a játéksza­bályokat kell megteremteni ahhoz, hogy tisztességes hármas koalíció jöj­jön létre, amely a választások után egy­ben marad. Az Együttélés 1991 tava­szától az egységes magyar politizálást próbálja megszervezni, de eddig ez nem sikerült az egyéni és a különböző pártérdekek ütközése miatt. Ennek el­lenére" mindent megteszünk a közös politikai platform kialakításáért. Nagy esély van most, hogy ez létrejön. Nem az MPP-vel vagy másokkal szemben támasztott feltételekről van szó, ha­nem a tiszteséges játékszabályok le­fektetéséről. Az Együttélés részéről akár most is megtörténhetne az aláírás, mi készen vagyunk, elkészültek javas­lataink a szerződés még hiányzó része­ire. Sajnos, egyelőre a másik két part­ner nem készült fel teljesen politikai­lag és lelkileg arra, hogy a hármas ko­alícióban a játékszabályokat lefektes­sük. (csizmár) Az előrelépés jelei koalícióügyben A ks -a hit. ­rom m i " tívhitii találkoztak a/. MKDM. az Együttélés és az MPP tárgyalóküldött­ségei. I - • - • np !í.M».kaptunk HíS'iií '.K.rtó! a találkozóról, ki.szi­í Mt ­lépés jeles mutatkoztak. Koalíciókálvária? (Folytatás az 1. oldatról) galmazott feltételekhez. Hangsúlyo­zom, hogy nem az MPP prókátora­ként akarunk fellépni. A tárgyaláso­kon mi elveket próbálunk védeni. Nem szeretnénk, ha olyan megfogal­mazások kerülnének a koalíciós szerződésbe, amelyekért szégyen­keznünk kellene a választók és a tör­ténelem előtt. Másfél órás egyeztetés után megkérdezték az MPP tárgya­lóküldöttségének tagjai, hogy lesz­nek-e hármas tárgyalások. Az Együttélésnek az volt a véleménye, hogy nem, nekünk az, hogy leg­alább tájékoztassuk harmadik part­nerünket a helyzetről és egyezzünk meg a további tárgyalásban. Amikor megjelentek a teremben az MPP képviselői, az Együttélés képviselői felkeltek az asztaltól és elmentek. Nem kaptunk választ arra,,hogy mi­kor folytatjuk a tanácskozást. Ertet­lenül állok ejejlemény előtt, hiszen az Együttélés Országos Tanácsa a Jiárirtas koalíció megkötésére hatal­mazta fel tárgyalóküldöttségét. Sze­rintem nem szabad visszaélnünk a választópolgárok bizalmával és tü­relmével. Az idő vészesen szalad, és úgy érezzük, a jövő hét az utolsó időpont, amikor a szerződést alá kel­lene írni. Nagyon remélem, hogy a történtek ellenére a közeljövőben si­kerül előrelépnünk. TÓTH KÁROLY, az MPP alelnö­ke: Szerdán este a megegyezett időpontban megjelentünk a tárgyalás színhelyén. Közel két órát vártunk, hogy az MKDM és az Együttélés küldöttsége valamilyen eredményre jusson. Ez nem következett be. Ami­kor Csáky Pál meghívására bemen­tünk volna a terembe, az Együttélés delegációja elhagyta a termet. Nem tudjuk, hogy mi történt, feltételez­zük, hogy az Együttélés Országos Tanácsa által elfogadott határozat kérdésében nem sikerült megálla­podniuk. Nem tartom külünösebben tragikusnak a helyzetet. A megfogal­mázott pontok ebben a határozatban olyanok, amelyék"áthidalhatóak és könnyen megoldhatóak, csak akarat kérdése az egész, mind a három fél részéről. A koalíciós szerződés több mint 90 százalékában már meg­egyeztünk, csak a szövegezés van hátra. Mi egy szövegjavaslatot elké­szítettünk, az MKDM is jelezte, hogy van javaslata, így ez könnyen össze­illeszthető. Hogy mikor kerül aláírás­ra a szerződés? Azt hiszem a jövő hét elejére sikerül lezárnunk a tárgyalá­sokat és aláírásra alkalmas állapotba hozni a szerződést. DURAY MIKLÓS, az Együttélés elnöke, magnószalagon juttatta el véleményét szerkesztőségünkbe, mi­vel tegnap a somodi művelődési tá­borba utazott: Az Együttélés mindent megtett azért, hogy sikeresen tehessük meg az utolsó lépéseket a választás előkészítésében és a hármas koalíció megteremtésében, hi­szen az Országos Tanács minden alap­vető dokumentumot elfogadott, ami a hármas koalíció előtt zöld utat nyitott. Most már csak a tisztességes játéksza­bályokról kell tárgyalnunk. Olyan poli­tikai kultúrát kell megalapoznunk a ko­alíción belül és a szlovákiai magyarság egészében, amely lehetőséget ad arra, hogy valóban a választópolgárt tudjuk képviselni. Tehát el kell érnünk,-hogy regionálisan rte teljesen idegen embe­rek kerüljenek a jelölőlistákra. Arra is tekintettel kell lenünk, hogy a politikai élet és a parlamenti jelöltség ne hozzon felszínre negatív magatartásokat és ér­dekeket, amelyek összeférhetetlenek a parlamenti munkával és a politikai élet­tel. Ezért azt akarjuk, hogy a közös je­lölőlistákra ne kerüljenek azok, akik va­lamilyen személyes érdekeltség miatt átálltak az egyik pártból a másikba, ezt az erkölcstelenséget ki akarjuk küszö­bölni az egész politika tisztasága érde­kében. A harmadik szempont az, hogy mind a három párt jelöltje olyan legyen, Kim Dzsong II epilepsziás? (TA SR-hír) A közelmúltban hirtelen elhunyt észak-koreai vezető, Kim Ir Szen fia, Kim Dzsong II, valószínűleg epilepsziás, s ezért nem vállalhat aktív politikai szerepet - írta tegnapi számában a South China Morning Post című hongkongi napilap egy magas rangú pekingi diplomatára hivat­kozva. A lap magyarázatként fűzte hozzá: az ifjabb Kim a gyakori epilep­tikus rohamok miatt került a politika hátterébe, emiatt lépett oly ritkán a nyilvánosság elé. Ideje nagy részét állítólag videofilmek nézésével tölti. PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI A Helsinki Wafch Szlovákiáról

Next

/
Thumbnails
Contents