Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-07 / 131. szám, kedd

SZULOFOLD ÚJ SZÓ* 1994. JUNIUS 7. Határnyitás a Csereháton Az egymásba igyekvő Hernád, Bódva és Sajó folyó utolsó kilométereivel bekerített dimbes-dombos Cserehát tájegység legészakibb része, a Rakaca és Kanyapta patak között tekergő dombvonulat határsáv, válaszvonal Szlovákia és Magyarország között. Az ott élő embereket ma a jelképes hídépítés foglalkoztatja. Elsősorban azokat, akiket testvérirokoni szálak kötnek össze - például a restei, és kányi testvéreknek nem csupán két kilométert kell megtenniük, ha találkozni akarnak, hanem a legközelebbi határátkelőn át. közel negyvenet. Sokan szeretnék a mostaninál átjárhatóbb határokat. A szorosabb kapcsolat, az akadálytalanabb együttműködés mindkét peremterület javát szolgálná, mindkettőnek előnyös volná. A két régió; nem hivatalos székhelytelepülése, a szlovákiai Buzita, illetve a magyarországi Biittös elöljáróságának tagjai már régen azon fáradoznak, hogy a határsorompó számukra-és minden magyarországi, valamint szlovákiai állampolgár számára - csak formális legyen. Azaz azt szeretnék, hogy határátkelő nyíljon Királyhegyen. Kérelmüket a két ország kormányszervei 1990-bén meghallgatták, és ideiglenes megoldással teljesítették. A határ- és vámhivatalok lehetővé tették a helyieknek, hogy majdnem egy fél évszázad elteltével, karácsonykor ismét a legrövidebb úton jussanak el egymáshoz. Azóta évente egy-egy alkalommal újból felnyitják a sorompót né- hány napra. idén június 10-11-12-e lesz a nevezetes időpont, ekkor lesz a buzitai búcsú. Török Imre polgármester lapunknak elmondta, az említett napokon reggel 8 órától este 20 óráig lesz nyitva a sorompó.. Tavaly határnyitáskor kétezren használták ki a közvetlen, megkönnyített szomszédolás lehetőségét. - Mi azon dolgozunk, hogy Buzita és Büttös között állandó jellegű határátkelő' nyíljon, illetve működjön. Az ugyanis nemcsak a rokonlátogatást könnyítené meg, hanem a kishatárforgaiom szabályai szerint lebonyolítható árucsere-kereskedelmet, gazdasági együttműködést is. Az illetékes járási, valamint kormányszervekkel, minisztériumokkal és a rendőrséggel tudattuk igényünket. A velük folytatott tárgyalások eddigi eredményei alapján ügy érzem, elképzelhető, hogy a jövő nyáron meginduljon itt a rendszeres szlovák-magyar kishatárforgalom. A vámház tulajdonképpen már megoldott kérdés, hiszen a falunk peremén álló két egykori csendőrkaszárnyából az. egyiknek a felújítását rövidesen befejezi a belügyminisztérium. A mi oldalunkon a közút állapota úgyahogy elfogadható, s egy kis munkával tökéletesíthető. A sorompó túloldalán, tehát a magyar oldalon nem ideálisak az útviszonyok, ám úgy tudom, az útépítők rövidesen munkához látnak ott is - vázolta a tényállást és a kilátást a buzitai polgármester. (gazdag) Két hír Kassáról • Egészségházat nyitottak meg la városban, ahol egy tető alatt gyógyszereket, egészségügyi segédanyagokat és orvosi kozmetikumokat árusítanak. Az üzemeltető Fakqn cég az ismert Ilollister és Smith and Nephew cégek termékeit is "forgalmazza. • Ismét közlekedik a Csermelyvölgyi gyermekvasút. A városháza költségvetéséből .300 ezer koronát fordítanak a közkedvelt kirándulószerelvények ismételt elindítására. A vonat csütörtökön és pénteken, , a nyári szünet alatt szombaton és vasárnap közlekedik majd. » Mindennapi szemetünk Környezetkímélő hulladéktároló Izsa határában A Komáromi járás egyetlen szigetelt hulladéktárolóját - Izsa község határában - még a Komáromi Lakásgazdálkodási Vállalat építtette azzal a szándékkal, hogy a széntüzelésű kazánokból származó salak megfelelő helyre kerüljön. Tavaly nyáron azonban a város kazánjait gáztüzelésűre állították át, s ezáltal fölöslegessé vált az izsai Bokros pusztán felépített tároló, mely időközben a község tulajdonába vándorolt át. - Nem kellett sokáig törnünk a fejünket a megörököli tárolót illetően - magyarázza Tóth Kuruc Mária, Izsa polgármestere -, mert a komáromi székhelyű REKO Kft.-tői azonnal nagyon kedvező ajánlatot kaptunk. A kommunális hulladék tárolásával és hasznosításával foglalkozó társaság ajánlatát a képviselő-testület szakértők bevonásával hosszasan tárgyalta, majd abban állapodtunk meg, hogy .a szigetelt tárolót 2,5 millió koronáért eladjuk, a közel hathektárnyi földterületre pedig 50 éves bérleti szerződést kötünk. Ez az időszak mér magába foglalja a rekultivációt is. A szerződés továbbá azt is tartalmazza, hogy a községünk háztartási hulladékát ingyen tárolják (ez csakis a kukák, tartalmára vonatkozik), s a falu elöljáróinak beleszólása van a hulladéktároló működési rendjébe is. - Hol tart ma a Bokros pusztai hulladéktároló építése? - Légfrissebb információim szerint a szemétlerakat július 15-étől tudja fogadni a háztartási hulladékot. Az eredeti tervek szerint már tavaly el kellett volna készülnie, a szigorú környezetvédelmi előírások azonban olyan beruházásokra kényszerítették a REKO Kft.-t, hogy csak mostanra vált reálissá az átadás határideje. - Jelenleg tehát még mindig a komáromi szeméttárolóba hordják az izsai hulladékot? - Sajnos, nem, ezért ha csak átmeneti időszakra is;, de kénytelenek voltunk kimélyíteni a helyi szeméttelepet. Számunkra ez. viszont ráfizetéses: Az évi 100 koronás lakossági hozzájárulást azonban nem emelhetjük , mert félő, hogy az. a vadlerakatok elszaporodásához vezetne. Azt pedig nem engedhetjük meg, hogy ilyen módón még tovább romoljon a Csecsemők számóra amúgy is ihatatlan izsai víz. *** - Mióta foglalkoznak Önök a lakossági hulladék tárolásával? - kérdeztem Jaromír Nemcsicstől , a komáromi REKO Kft. vezetőjétől. - Személy szerint már jó pár esztendejefoglalkozom ezzel a témával, s a külföldön .szerzett tapasztalataimat próbálom hasznosítani a REKO Kft.-ben. Ami Szlovákiát illeti, a szeméttárolás, illetve a hulladékhasznosítás gyerekcipőben jár. Talán majd az 1996-ban életbe lépő környezetvédelmi . szigorítások fogják rádöbbenteni az embereket a szeméttárolási gondok súlyosságára. - Az Önök által üzemeltetett izsai szeméitároló mennyire oldja meg a környék gondjait? - Mivel az izsai szigetelt hulladéktárolóbem préseli fonnában tároljuk majd a szilárd háflartási hulladékot, a tároló több évre. megoldhatja a Komáromi járás gondjait. De nem, kizárt az sem, hogy más járásból is Izsara fogjuk vinni a szemetet. - Nagyobb távlatokban gondolkodva nem lenne kézenfekvőbb megoldás a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladékfeldolgozás? - Távlati terveinkben szerepel egy komposztáló gépsor felszerelése, hiszen köztudott, hogy. Szlovákia déli részein a háztartási hulladék tekintélyes hányadát a mezőgazdaságból származó növényi anyagok teszik ki. Ami a szelektív hulladékgyűjtést illeti, annak abban az esetben lesz értelme, ha azt az állam anyagilag is támogatni fogja. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy ez a probléma a nyugati országok számára is nagy fejtörést okoz. - Mi a garancia arra, hogy az izsai szeméttárolóba nem kerülnek környezetre ártalmas anyagok? - kérdezem Martin Bicantól, a Komáromi Járási Környezetvédelmi Hivatal munkatársától. - A hulladéktároló csak a hivatalunk engedélyével üzemelhet. Folyamatosan ellenőrizni fogjuk, hogy a REKO Kft. megtartja-e a környezetvédelmi törvény előírásait, valamint a tároló üzemeltetési szabályait. Ha törvényszegésre kerülne sor, akkor az a kihágás mértékétől függően • akár a szeméttároló teljes leállítását is eredményezheti. KOSÁR DEZSŐ Magyar helységnévtáblák Nem mindenkit sértenek Az úgynevezett táblatörvény kapcsán a dél-szlovákiai „kisebbségi" szlovákság néhány képviselője kötelességének érezte, hogy a parlament elnökénél tiltakozzon az. „ellenük készülő merénylet" ellen. Ez eszembe juttatott egy tavaly történt esetet. A mátyusföldi falu alpolgármestere az egyik reggel a közeli városba ment. A falu szeíe'n jól szemügyre vette, helyén vannak-e a magyar névtáblák. Ott voltak. Néhány órával később, hazafelé tartva, azonbaň már hiába meresztgette a szemét, a tábláknak hűlt helyét találta. Nem mondhatni, hogy túlságosan meglepte volna a hiány, hiszen nem először voll része ebben a látványban. Tudta is mindjárt, hol keresse az „eltűnt tárgyakat". Rögtön a járási útkarbantartó vállalathoz autózott, hogy jelentse: „ellopták" a névtáblákat, nem tudnak-e „véletlenül" az esetről? Tudtak róla. A táblákat felsőbb utasításra szerelték le, és a vállalat udvarára szállították. Az alpolgármester kérte, adják ki neki, amit elvittek.,. Azt nem lehet" - jelentette ki magabiztosan az illetékes. „Akkor pedig kénytelenek leszünk feljelentést tenni a falu tulajdona elleni sérelem miatt" - így a falu képviselője. „És aztán mit akarnak csinálni a táblákkal?" - lett rögtön engedékenyebb a hivatalnok. „Az már a mi dolgunk, elvégre a táblák a mi tulajdonunkat képezik." Némi vonakodás után végül is kiadták az alpolgármesternek, amit kért. Hazaérve mindjárt megkereste a községi hivatal kisüzemének főnökét, s megbízta, helyezzék majd vissza a táblákat. A kisüzem dolgozói éppen kerítést állítottak. Főnökük nyugodtan mondhatta volna: majd ha a már megkezdett munkál befejezték, időt kerítenek a táblákra is. Sőt azt is: nem kényszeríthetik ilyen törvényellenes cselekedetre. Ehelyett a táblákat egy órán belül visszaállíttatta. Nincs ebben semmi különös - mondhatnánk -, hiszen a falu, lakói igénylik, hógv anyanyelvükön is feltüntessék községük nevét. Csakhogy a kisüzem főnöke szlovák nemzetiségű... (gaál) Zárószákaszába érkezett a kassai Állami Színház épületének felújítása. Képünköfi a történelmi épület kupoláján lévő szobor másolatát készíti RačkóÁrpád szobrászművész. (TA SR-felvétel) Füleksávoly Már lecsitultak a kedélyek A kilencvenes helyhatósági választásokon Füleksávoly lakossága Jarmila Gyetvaiovát választotta a falu polgármesterévé. Ténykedése alatt ugyancsak meggyűlt a baja a helyi vállalkozókkal és az úrbéresekkel, olyannyira, hogy a falu két táborra szakadt. Az egyik fele a polgármesternőt támogatta, a másik ellenséges szemmel nézett rá. Hogy mi váltotta ki a polgármesternő és a vállalkozók közötti feszültséget, azt. most nem taglalom, azt viszont szükséges megemlíteni, hogy a falu irányítása lehetetlenné vált. Ennek az állapotnak vetett véget az önkormányzat 1992. szeptember 17-én, amikor leváltotta a polgármesternőt, és a polgármesteri teendők elvégzésével ideiglenesen Mihály Józsefet bízta meg. A pótválasztások után, 1993. február l-jétől pedig Palik László került a polgármesteri székbe. •- A párválasztások után nagygyűlésre hívtam-össze a falu lakosságát - mondja Palik László -, s ekkor tisztáztuk a vitás kérdéseket. Két-három hónapon belül teljesen lehiggadtak a kedélyek, mostanra már nyoma sincs a korábbi ellenségeskedésnek. Hamarosan sikerült megszüntetni az illegális szemétlerakótokat is. Eddig a faluból kivezető utak mentén kisebb-nagyobb szemétkupacok éktelenkedtek, ezért évente .30-40 ezer korona bírságot fizettünk. Konténereket vásároltunk, a lakosság rövid időn belül hozzászokott, abba önti bele a hulládékor. Az 550 lakosú Füleksávolynak négy falusi kútja van, de mind a négynek kicsi a vízhozama, ráadásul a vizsgálatok szerint csak egynek a vize ihatQ. Áz új soron tavaly teljesen víz nélkül maradtak a családok. Az állami gazdaság furatából viszont már tizenhét éve kiváló minőségű ivóvíz folyik. A gazdasági telepen ezt itatják az állatokkal. - Beszéltünk az állami gazdaság vezetőivel - folytatja a polgármester. - Azt a választ kaptuk, hogy ha a furat vízhozama megfelel a gazdasági telep és á község vízellátásának, részükről semmi akadálya annak, hogy a forrást rákapcsoljuk a majdani falusi vízvezetékre. Elvégeztettük a méréseket, a furat vízhozama 2,7 liter másodpercenként, tehát egy literrel több, mint amennyi a falunak és az istállóknak kell. Ezek után elkészítettük a vízvezeték tervrajzait. A költségvetés szerint a vízhálózat kiépítése 4 millió 200 ezer koronába kerül. A munkálatok elvégzésére versenytárgyalást írtunk ki, amelyet az Aquamont Kft, nyert meg. A polgármester választási programjában a községi vízvezeték kiépítése állt az első helyen, nézete szerint a meglevő pénzösszegből a legkritikusabb házsoron elkészülhet a vízvezeték és természetesen az iskolában is, ahol a közegészségügyi szolgálat megtiltotta a-helyi kút vizének fogyasztását. A választási programban nem szerepelt, de már befejeződött annak a központi antennának a megépítése, amely tíz programnak, köztük az MTV és. az SZTV első és második műsorának a vételét teszi lehetővé. A katlanban fekvő Füleksávoly lakossága eddig az említett műsorokat serii tudta jó. minőségben fogni. FARKAS OTTÓ Városok három szövetsége Április végén Kassán létrehozták a Szlovákiai Városok Unióját: Ezzel a városoknak tulajdonképpen niár a harmadik szövetsége alakult meg. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásán belül néhány városi polgármester már régebben kifogásolta a szövetség munkáját, mondván,.elsősor-, ban a falvakkal foglakoznak, a nagyobb városok problémáinak pedig ném szentelnek elég figyelmet. Emiatt többen már régebben kiléptek "a szervezetből, és a létrehozták a Városi Polgármesterek Klubját. A társulás a polgármesterek ' elégedetlenségén okulva belátta: valóban többet kellene foglalkozni a városok problémáival, s a falvak kamarájával egyidejűleg létrehozták a városok kamaráját.A társulás illetékeséi szerint az. ajó, ha egyetlen szervezet létezik, mert így hatásosabban tudnak,fellépni követeléseikkel a kormánnyal és áz államigazgatással szemben. A társulásból kilépett városi polgármesterek igazságtalannak tartották, hogy egy húszezer lakosú város képviselője ugyanolyan szavazattal rendelkezik, mint egy nyolcszáz lakosú kisközségé: A városok uniójának létrehozását pedig azért tartották szükségesnek, mert,a polgármesterek klubja a.polgármestereknek mint fizikai személyeknek ,a társasága, s csak az válhat a tagjává, akit beválasztanak. Ezzel szemben a városok uniója a városi önkormány

r zatoknak mint jogi személyeknek a szövetsége, amelybe bárki beléphet. , Az említett szervezetek közül egyik sem zárja ki a másikkal való együttműködés lehetőségét. Remélhetőleg nemcsak üres frázisról van szó!,, (gaál).