Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-30 / 151. szám, csütörtök

1994. JÚNIUS 30. Külföldön dolgozók -egészségügyi biztosítása GAZDASAG Négyszázhúsz hektáron tizennégy dolgozó Saját termék - saját üzletekben A hanvai AGRÁRIUS Kft. egyike Szlovákia legnagyobb földterületet birtokló mezőgazdasági társulásainak. Mezőgazdasági területe 420 hektár, ebből öt hektár rét, a többi szántóföld. A társulást 1992. október 26-án jegyezték be a cégbíróságon. Vezetőjével, Juhász Istvánnal beszélgettünk a társulás elmúlt másfél esztendejéről. Egyelőre duplán fizetnek Néhány hete egy csehországi biztosító társaság, a Bányászati Alkalmazotti Egészségbiztosító vezetői a Csehországban dolgozó szlovákiai állampolgárok biztosításáról nyilatkoztak. Pavel Petržílek igazgató kijelentette: arra törekszenek, hogy a szlovák állampolgároknak a csehekével megegyező "biztosítást nyújthassanak mind Csehország, mind Szlovákia területén. Vagyis a biztosítás ne csak a legszükségesebb orvosi ellátást tartalmazza - amint jelenleg a Cseh Általános Egészségbiztosító általi biztosítás -, hanem hosszabb ideig tartó egészségügyi ellátásban is részesülhessenek. -Arra törekszünk, hogy az alkalmazottak csak egyszeri biztosítást fi. zessenek, vagyis mentsék fel őket a Szlovákiában fizetendő biztosítási kötelezettség alól - mondta az alkalmazotti biztosító igazgatója. Megkérdeztük Oľga Pleškovát, a Szlovákiai Egészségbiztosítási Alap jogi osztályának vezetőjét, tudnak-e a cseh biztosító törekvéséről, s hogy jelenleg milyen biztosítási kötelezettség vonatkozik a Csehországban dolgozó szlovák állampolgárokra. Az osztályvezető nem tudott arról, hogy az említett cseh társaság javaslatával felkereste volna a Szlovák Nemzeti Biztosítót. Elmondta: A szlovák fél az egészségügyi minisztériummal közösen már dolgozik egy olyan törvénytervezeten, amely kiküszöbölné, hogy a külföldön dolgozók két helyen fizessenek egészségbiztosítást. Egyelőre azonban a 7/1993 Tt. számú, a a Szlovák Nemzeti Biztosító létrehozásáról, valamint a betegségi, az egészségi és a nyugdíjbiztosítás finanszírozásáról szóló, illetve a 9/1993 Tt. sz., az egészségbiztosításról és az Egészségbiztosítási Alap gazdálkodásáról szóló törvény érvényes. Ezeknek a jogszabályoknak az alapján a Szlovákiában áliandó lakhellyel rendelkező, de külföldön dolgozó szlovák állampolgár a bérezése alapján külföldön biztosítva van, emellett azonban a törvényből kifolyólag az állampolgár a Szlovák Köztársaság biztosítottja, s mint ilyennek, egészségi biztosítást kell fizetnie - a minimálbér 13,7 százalékát, ami a jelenlegi 2450 koronás • minimálbér esetében 336 koronát tesz ki. A biztosítási összeget saját zsebéből, postai utalványon, vagy bank-" számlájáról átutalva fizeti a Szlovák Nemzeti Biztosítónak. Amennyiben ennek a kötelezettségének valaki nem tesz eleget, a regionális biztosító törvényben megállapított szankciókkal élhet vele szemben. Ha a kötelező határidőn, azaz nyolc napon belül nem jelenti be biztosítási kötelezettségét, minden következő napra tíz korona bírsággal sújthatják. A külföldön bekövetkezett hirtelen megbetegedés vagy életveszélyes állapot esetén a szlovákiai biztosítottak ellátását olyan mértékben téríti a Nemzeti Biztosító, amennyibe a kezelés Szlovákiában kerülne - amennyiben a nemzetközi szerződések nem rendelkeznek másképp. Csehország és Szlovákia között létezik egy kormányközi szerződés, amely mindkét államban térítésmentesen szavatolja a legszükségesebb egészségügyi ellátást. A kinnlevőségek kölcsönös rendezését a Cseh Általános Egészségbiztosító és a Szlovák Egészségbiztosítási Alap közötti szerződés rendezi. Ez a szerződés szavatolja, hogy az egyik állam polgárai a másik államban kérvényezett ellátásban részesülhessenek, vagyis olyan ellátásban, amelyhez odahaza nincsenek meg a feltételek. Az ilyen ellátás költségeit szintén az egészségbiztosító téríti. Jelenleg - egyelőre alapelvek formájában - készen áll két törvénytervezet, amely új biztosítási feltételeket teremtene - ez a Szlovák Egészségbiztosítóról illetve a Szociális Biztosítóról szóló törvény. - Remélem, hogy az új jogszabály hamarosan megszünteti a kettős biztosítással kapcsolatos problémákat - fejezte ki reményét az osztályvezető. (gaál) 0 Mérnök úr, önt Gömörben újdonságokra fogékony vezetőnek ismerik. Néhányan mégis meglepődtek, amikor megalakult az Agrárius Kft. Miért? - Ezt én másképpen láttam: vannak, akik kezdettői fogva szorítanak nekünk, hogy sikerüljön, és vannak ellendrukkerek, akik szeretnék, ha most a csőd felé tartanánk. Azt hiszem, az utóbbiak azok, akik csodálkoznak, mert tavaly 8 millió korona forgalmat bonyolítottunk le, ebből félmillió volt a tiszta jövedelem. • Térjünk vissza még egy kicsit a kezdetekhez. Mikor gondolták úgy, hogy érdemes kiválni a szövetkezetből 'és társulást alakítani? - A társulás ötlete még akkor megszületett, amikor a hanvai szövetkezet elnöke voltam. Rendeztük a földtulajdonosok földjét, és amikor mindenki visszakapta a tulajdonát, néhányan úgy döntöttünk, megalakítjuk a társulást. A kezdet kezdetén hatan fogtunk össze, és százhárom tagnak a földjét vettük bérbe. Most huszonnégyen vagyunk, és egyre többen kínálják nekünk bérbe a földet. o Miért ez az érdeklődés? Talán az önök által kínált bérleti szerződés az érdekes a földet bérbe adók számára ? - Mi egy hektár szántóföldre három mázsa terményt adunk egy évre, vagy pedig három mázsa búza árát készpénzben. A búza árát a szerződésben úgy határoztuk meg, hogy mindig az adott év felvásárlási árát vesszük figyelembe. A földadót természetesen a társulás fizeti. Ezenkívül a háztájikban mindenféle mezőgazdasági szolgáltatást saját gépeinkkel elvégezzük azoknak, akik ránk bízták a földjüket. • Önök fizetnek földadót? - A törvény megadja a lehetőséget a társulások alakítására, kedvezményeket is biztosit, de ezek ránk nem vonatkoznak, Amikor létrehoztuk a társulást, az akkori törvények kétéves adókedvezményt ígértek számunkra. Sajnos, a kormány 1993. január l-jével kiadott egy rendeletet, amelyben módosította az előző évek kormányrendeleteit, így adókedvezményben csak azok a társulások részesülhetnek, amelyek 1993. január 1-je után létesültek. Mi két hónappal korábban alakultunk, nem részesülünk ezekben a kedvezményekben. Hasonló a helyzet a földadó esetében is, magánszemélyeknek jár kedvezmény, nekünk nem. • Milyen mezőgazdasági termékekre szakosodott az Agrárius? - Semmilyenre. Kétszázötven hektáron vetettünk búzát, hetvenen árpát, hatvanon kukoricát, huszonkettőn termesztünk zöldségfélét, a többin pedig takarmánynövényt. Jövőre biztosan bővítjük a vetésforgót, szeretnénk olajmagvakat és hüvelyeseket is termeszteni. • És az állattenyésztésben milyen terveik vannak? - Ez egyelőre megoldatlan kérdés társulásunkban. A helyi szövetkezettől nem kaptunk vagyonrészben állatokat, istállónk sincs, jelenleg egyetlen állatot sem nevelünk. De a közeljövőben . mindenképpen meg kell oldanunk az állattenyésztés kérdését: nemcsak azért, mert trágyáznunk kell a talajt, tehát istállótrágyára szükségünk van. A földterület egy része, úgy száz hektárnyi, védett terület, itt van a környék vízkészlete; Ezeken a parcellákon erősen korlátozott a műtrágyázás és a vegyszeres növényvédelem. Itt van a kertészetünk, úgy is mondhatnám, jelenleg biotermékeket termelünk. Kelendő is, jó kapcsolataink vannak a nagyraktárakkal, a feldolgozókkal, de legtöbbet saját üzleteinkben adunk el. • Hány üzletet működtetnek? - Hatot, és mindet a Rimaszombati járásban. A kereskedelmi hálózatban összesen tíz alkalmazott dolgozik. A társulásban egyébként huszonnégyen vagyunk, ebből, mint említettem, tízen a kereskedelemben dolgoznak, tizennégyen pedig az egyéb mezőgazdasági munkákat, a menedzselést, a könyvelést stb. intézzük. • Nem kevés 420 hektárra gyakorlatilag tizennégy dolgozó? - Nem, sőt még sok is. Úgy tervezzük, hogy ősszel megkétszerezzük a földterületet, de lehet, hogy 800 hektárnál sem állunk meg. Majd meglátjuk. Elképzelhető, hogy 1000 hektárra növeljük a földterületet. A dolgozók létszámát ezzel szemben nem emeljük, ha szükséges, idénymunkásokat foglalkoztatunk. • A tulajdonosok létszámát sem növelik? - Ha a jelenlegi tulajdonosok úgy gondolják, hogy a majdani jelentkezőknek közöttük a helye, akkor bővül a kör. Mindenesetre a másik szempont is bármikor érvényesíthető: tehát akik nem akarnak tovább a társulás tagjai maradni, azt .nem kényszerítjük. A társulásban ugyanis nagyon keményen kell dolgozni. Kezdetben nagy problémát jelentett megértetni az emberekkel, hogy nem alkalmazottai, hanem tulajdonosai a társulásnak. Tehát szemléletváltásra volt szükség, ami be is következett. Ma már nem kell senkit küldeni, hová menjen dolgozni, nem kapkodnak, mindenki képességeihez mérten a legjobbat, a legtöbbet nyújtja. Megjegyzem, ez másképpen nem is menne. A traktoros egyben agronómus is... • És kifizetődő ez a hajtás? - Mindenki kap havi fizetést. Tulajdonosként pedig az év végén a befektetett tőkére vagyonnövekedést. Tehát mi húszezer koronával léptünk be, a tavalyi félmilliós tiszta jövedelem, durván számolva, minden tulajdonosnak megkétszerezte a vagyonértékét. • Mennyi az Agrárius kintlévősége? . - Mi sem tartozunk senkinek, nekünk sem tartozik senki. Fizetőképes partnerekkel kereskedünk, és a boltokban is nagy forgalmat bonyolítunk le. Itt azonban szeretném megjegyezni, hogy a jövőben valószínűleg kiterjesztjük a partnerkapcsolatokat a határon túlra. Meg az országban is tovább keressük azokat az üzemeket, vállalkozókat, akikkel kereskedni tudunk, akikkel együtt tudunk dolgozni. FARKAS OTTÓ Az ÁVÜ Szlovákiai Ügyfélszolgálatának első tapasztalatai Tájékozatlan kárpótoltak A magyarországi Állami Vagyonügynökség Szlovákiai Ügyfélszolgálati Irodájának május negyedikei megnyitója óta immáron több mint ötven nap telt el. Naponta több tucat személyesen és telefonon érdeklődő vette igénybe a magyarországi intézmény egyetlen szlovákiai képviselete által nyújtott szolgáltatásokat. De vajon beigazolódott-e az ünnepélyes megnyitó óta eltelt időszak alatt az ÁVÜ szlovákiai jelenlétének fontossága? - kérdeztem Csenger Sándortól, az ÁVÜ komáromi irodájának vezetőjétől. - Az eddig szerzett tapasztalataink egyértelműen alátámasztják a komáromi és egy kihelyezett szepsi székhellyel működő ÁVÜ iroda fontosságát. Hiszen már a hivatalos megnyitót követő napon a sajtóból, valamint a televízióból szerzett információk alapján számtalan telefonhívást kaptunk, és nagyon sokan kerestek fel személyesen is bennünket, A legtöbben még mindig a kárpótlási jegyek felvételének körülményeiről kérnek eligazítást, a meghatalmazás kitöltésétől kezdve a kárpótlási jegyek felvételéig. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartanám elmondani, hogy a meghatalmazásnak a polgármesteri hivatal bélyegzője helyett újabban a pozsonyi magyar főkonzulátus pecsétjét kell tartalmaznia. Irodánk a megnehezített feltételek ellenére továbbra is vállalja a kárpótlási jegyek felvételével kapcsolatos mindennemű formaság elintézését, természetesen a jegyek felvételét is. • A szlovák állampolgárok mennyire értik a magyarországi kárpótlás lényegét, mennyire ismerik a kárpótlási jegyek felhasználásának lehetőségeit? - Míg Magyarországon olyan publicitást kap a kárpótlás, hogy arról még azok is bőségesen informálva vannak, akiket az a legkevésbé érint, addig Szlovákiában csak a magyar nyelvű sajtótermékek foglalkoznak a becslések szerint mintegy 11 ezer szlovák állampolgárt érintő üggyel - sajnos, a magyar nyelvű lapok sem elég alaposan. Legalábbis ez derül ki az ÁVÜ komáromi irodáját felkeresőkkel folyatott beszélgetésekből. Éppen az említett információhiányból eredően a kárpótoltak zöme nem is nagyon tudja, hogyan veheti fel a kárpótlási jegyeit, illetve mit is kezdhet azokkal. Az emberek tulajdonképpen csak most döbbennek rá, hogy nem készpénzt, hanem jegyet kapnak, amely csak Magyarországon hasznosítható - irodánk segítségével, vagy nélkülünk. A magyarországi kárpótlást érintő összes lényeges kérdéssel foglalkozik a Kárpótlási tájékoztató című kiadványunk, amely díjmentesen megrendelhető irodánk címén. Az említett kiadvány tartalmazza a kárpótlási jegyek felhasználási lehetőségeit is, különös tekintettel a hatályos szlovák deviza- és vámszabályokra, valamint az adótörvényben foglaltakra. • Azok a szlovák állampolgárok, akik nem gondolkodnak hosszú távú befektetésekben, bizonyára örömmel vennék, ha a magyarországi OTP fiókokhoz hasonlóan valamely szlovák bank vállalná a készpénzre való cserét. Van erre lehetőség Szlovákiában ? - Miután tőlünk is nagyon sokan kérdezték, hogy hol, melyik szlovák bankban cserélhetik be kárpótlási jegyeiket, több szlovák pénzintézettel is felvettük a kapcsolatot. Noha a kárpótlási jegyek felvásárlása hasonló feltételek mellett, mint ahogyan az Magyarországon is történik (jelenleg a névérték 50 százalékáért) szlovák bankok számára is előnyösnek mutatkozna, egyik pénzintézet sem hajlandó vele foglalkozni. Eddig négy bankkal folytattunk tárgyalást - egyelőre eredménytelenül. • Az iroda megnyitója óta eltelt egy hónap alatt mely magyarországi vállalat részvényei iránt mutatkozott a legnagyobb kereslet Szlovákiában? - Hasonlóképpen, mint Magyarországon, Szlovákiában is a MOL Rt. részvényjegyzési feltételeiről kérték ügyfeleink a legtöbb információt. Azt hiszem, hogy ez érthető is, hiszen kevés vállalat dicsekedhet olyan jó eredményekkel, mint a MOL Rt.. Mellesleg a kőolajfeldolgozásban érdekelt szlovákiai vállalatok részvényeinek is jó áruk van a szlovák tőzsdén. Miért lenne ez másképp Magyarországon? Persze, ehhez azonban azt is tudni kell, hogy a jól működő vállalatok részvényei iránt általában óriási a kereslet, már a jegyzési napokat megelőzően éjjel-nappal sorakoznak az emberek a jegyzési helyeken. Túljegyzés esetén pedig csak a jegyzett részvények bizonyos részéhez lehet hozzájutni - a túljegyzés mértékétől függően. Ebből következik, hogy ha valaki egy jól működő vállalat részvényeire szeretné beváltani az összes kárpótlási jegyét, akkor számolnia kell azzal, hogy az első nekifutásra nem fog sikerülni. E tekintetben tehát kényelmesebb megoldásnak látszik a kárpótlási jegyeket valamely befektetési társaságra bízni. \ KOSÁR DEZSŐ (Az ÁVÜ Szlovákiai Ügyfélszolgálati Irodájának címe: Letná 22, 945 01 Komárno, tel.: (0819) 4009, 2789, fax: (0819) 626 54) Magyar hadigondozási törvény A határon túliakra nem vonatkozik Számos, a második világháború következtében rokkantságot elszenvedett, özvegyen és árván maradt és emiatt sokat nélkülöző személy várta a magyar Országgyűlés által tárgyalt, a hadigondozásról intézkedő törvény kihirdetését. Annál is inkább, mert a háborús események következtében elesettekre és rokkantakra, illetve azok családtagjaira nem vonatkoztak a magyar kártérítési törvények. A Magyar Közlöny 48. számában 1994. május 6-án megjelent a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. számú törvény, mely ez év szeptember elsejével lép hatályba. E törvény értelmében a hadirokkantak, a hadiözvegyek, a hadiárvák és a hadigondozott családtagok részesülnek ellátásban, legáltalánosabban rendszeres havi (forint) járadékban. A hadigondozás igényjogosultságát első fokon a lakhely szerinti önkormányzat jegyzője bírálja el és hoz határozatot a járadék összegéről, tehát nincs lehetőség arra, hogy az érintettek a Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz forduljanak. Végső döntést az illetékes bíróság hozhat. Ami a Magyarország határain kívül élő érdekeltek szempontjából sajnálatos, a törvény első paragrafusában kimondja, hogy hadigondozásra a Magyarországon élő magyar állampolgár jogosult. Ez nagyon világos és egyértelmű meghatározás, mely szerint a Szlovákiában élő, a többi feltételt ugyan teljesítő egyén nem részesülhet hadigondozásban. Megjegyzem, hogy csehszlovák ill. szlovák törvény a második világháború ilyen következményeinek orvoslásával nem foglalkozik. ÁSVÁNYI LÁSZLÓ