Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-24 / 146. szám, péntek

1994. JÚNIUS 1469. ÚJ SZÓ KALEIDOSZKÓP 5 Királynövel randevúztam Igaz, hogy a királynő nem uralkodóház tagja, a randevú pedig nem szerelmi légyott interjúkészítés céljából beszéltünk meg találkozót egy szépségkirálynővel. - Na, ez ugyan nem nagy ügy - gondolhatja a kedves olvasó, hiszen az utóbbi időben szűkebb és tágabb régiónkban egyaránt, szinte egymást érik a különféle szépségversenyek, s lassan már lépten-nyomon szépségkirálynőkbe ütközhet az ember. Az állítás nem alaptalan, az én interjúalanyom mégsem ilyen hétköznapi királynő. Én ugyanis azzal a Silvia Lakatošovával, az utolsó csehszlovák szépségkirálynővel találkoztam, akit a májusban Manilában megrendezett Miss Universe versenyen a világ negyedik legszebb hölgyének ismertek el. Randevút is a világszépe verseny apropóján beszéltünk meg, ezért elsőként azt a kérdést tettem fel Silviának, milyen érzésekkel, milyen reményekkel utazott a Fülöp-szigetekre. • - Bevallom, nem számítottam ilyen sikerre. Mint a szövetségi köztársaság 1993-as szépségversenyének győztese vehettem részt a versenyen. Áz indulók között már öregnek számítottam, hiszen május hetedikén Manilában ünnepeltem a huszonegyedik születésnapomat. Nem hittem, hogy egyáltalán esélyes lehetek, de azt mondtam magamban, ha ilyen alkalom kínálkozik Szlovákia hírnevének öregbítésére, ezt kötelességem kihasználni. A május 21-ei verseny előtt egy hónapot töltöttünk Manilában, s ez alatt az idő alatt a zsűritagok állandóan figyeltek bennünket. A 79 résztvevő közül tíz lány juthatott az elődöntőbe, s közülük hat a döntőbe. Az utolsó héten az édesanyámmal folytatott telefonbeszélgetés során bevallottam, úgy érzem, a tíz közé talán bejuthatnék. • Hogyan készültek a versenyre? - Rendkívül profi volt a rendezés. Az egész idő alatt háromezer testőr vigyázott ránk, úgy, hogy senki még csak meg sem érinthette a lányokat. Nagyon sűrű programunk volt, az egy hónap alatt négy tánckoreográfiát és több angol nyelvű dalt tanultunk be. Minden percre pontosan ki volt számítva, szinte semmi szabadidőnk nem volt. Öt lányra jutott egy hostess, aki mindenhová kísérgetett bennünket, s a versenyzőket jelölő díszszalag nélkül egy tapodtat sem tehettünk. Még illemhelyre is csak a Slovak Republic feliratú szalaggal mehettem. • Akkoriban áz újságok tele voltak azzal a hírrel, hogy a szépségkirálynő-választás színhelyén bomba robbant. Megzavarta ez a szervezést? - Nem is tudtuk, hogy ilyesmi történt, csak a hazatérésünk után hallottam róla. Állítólag a verseny színhelyétől körülbelül egy kilométerre, a rendezvény elleni tiltakozásul követték el a merényletet, s a bombát elhelyező férfit megölte a robbanás. • A végül is simán lezajlott verseny első helyezettje indiai, a második kolumbiai, a harmadik, pedig venezuelai lány lett. Hová lettek a szőke, kék szeműek? - A tíz elődöntős között még volt két szőke lány. A hat döntős között már csak egyedül voltam európai, szőke egy sem. Nem mintha nem lett volna miből válogatni, de úgy látszik, a sötét hajúak jobban tetszettek a zsűrinek. Végig nyolcan figyeltek bennünket, s nemcsak a küllemet vagy a mozgást, hanem az összes lánynak minden zsűritaggal öt-öt perces interjút kellett csinálnia. • Milyen érzés volt, amikor bejelentették, hogy ön lett a negyedik? - Nagyon megörültem, amikor bekerültem az elődöntőbe. Amikor pedig az első hat közé is beválasztottak, majdnem elsírtam magam a boldogságtól. A verseny utáni díszebéden a színpadra szólították a tíz elődöntőst, s engem negyedikként. Gyönyörű virágcsokrot, trófeát és egy ezerdolláros csekket kaptam. Tehát nincsenek semmiféle millióim, mint ahogyan azt egyes lapok írták. • De gondolom, a különféle divat- és reklámügynökségek jobbnál jobb ajánlatokkal halmozták el. - Egyelőre semmilyen szerződésem nincs, talán majd postán kapok ajánlatot. Az ilyen ajánlatokat ugyanis a verseny utáni banketten szokták megtenni, én pedig a verseny napján már este hétkor indultam haza. Azt hiszem, az utamat szervező prágai ügynökség sem számított ekkora sikerre, azért rendeltek olyan korai repülőjegyet. • Hol kezdődött az út, amely végül a világszépe versenyre vezetett? - A Lúčnicában táncoltam, és az építészeti kar hallgatója voltam, amikor egy összejövetelen felfigyelt rám egy prágai fotós. A rólam készített felvételekkel részt vett egy olaszországi pályázaton. Ennek köszönhettem, hogy tanulmányaimat megszakítva, hét hónapig dolgozhattam modellként Milánóban. Onnét küldtem haza néhány fényképemet, ezeket édesanyám a tudtom nélkül beküldte a Csehszlovákia Szépe versenyre. így jött aztán a pozsonyi, majd a Karlovy Vary-i szépségverseny, ahol elnyertem a Miss Csehszlovákia címet. Mindezt könyvben is megírtam, nemrég jelent meg Silvia L címmel. • Hadd tegyek fel egy személyes kérdést. Önnek magyar neve van. Ősei talán magyarok voltak? - Édesanyám pozsonyi, apám pedig Losonc környékéről, Gácsról származik. Áz őseim nem voltak magyarok, valamikor magyarosították a nevüket. A nagyapám még valamennyire értett Méry Gábor felvétele magyarul, de a családunkban senki nem beszéli a nyelvet. Én tudok angolul, oroszul és olaszul, mégis azt állítom, hogy itt, Szlovákiában nagyon fontos a magyar nyelv. • Lehet, hogy indiszkrét a kérdés, de az olvasókat biztosan érdekelné: nem gondol a féjhezmenetelre? - Van egy komoly ismeretségem, de még nem akarok férjhez menni. Annyi tervem van, hogy azok miatt nem vállalhatnám még a szülést. Azt gondolom, hét-tíz évig várhatok,a családalapítással. Először egyéb kötelességeimnek szeretnék eleget tenni, hogy aztán teljesen a családomnak szentelhessem magam. Egyelőre a szüleimmel és a húgommal lakom Pozsony mellett, Szentgyörgyön. Rettentő sokat köszönhetek a szüleimnek, nélkülük nem juthattam volna oda, ahova eljutottam. • Mik a további tervei? - Holnap felvételizem a pozsonyi Komenský Egyetem jogi karára, de egyéb terveim is vannak. Vállalkozni szeretnék, ám erről közelebbit még nem akarok mondani, meglepetésnek szánom. ígérem, ha sikerül megvalósítani, ön lesz az első, aki tudomást szerez róla. Beszéd közben Szilvia mélybarna szemeibe nézek, s egyet kell értenem a szépségversenyek bíráival: ezek a szemek valóban királynőiek. GAÁL LÁSZLÓ Röviddel letartóztatásuk után Pestit és Frodlt kilépésre szólítják fel a szabadkőművesek (kizárást nem enged a szabályzat), méltatlannak ítélve őket a mozgalomhoz. Mindazonáltal a páholy nagymestere jelzi, hogy gondoskodni fognak a börtönben ülők hozzátartozóiról. Úgy hírlik, a segítség nem volt különösebben nagyvonalú. A letartóztatást követően Pestinek megvonják a nyugdíját. A lakásfelújításhoz hitelt vett fel, s ennek fedezetéül értékpapírokat helyezett, el a bankban. A pénzintézet beállt az ítélethozók közé, egyszer s mindenkorra rátette a kezét az értékpapírokra, amikor Pesti börtönbe került. Az adószakértő lakásának házközössége megtiltotta, hogy a börtönben ülő férfira változatlanul háruló közös költséget az édesapja személyesen vigye el a ház képviselőjéhez, kötelezték őt, hogy csakis csekken fizessen. Két-három évvel a budapesti események előtt dr. Pestit felhívta Hannes Androsch. Elmondta neki, hogy egy akció keretében szlovákiai gyerekek érkeznek Bécsbe, hogy osztrák iskolákban tanulhassanak németül. Nem vállalná-e el egyikük elhelyezését. Pesti magához fogadta a 17 esztendős Josefet, s beíratta a lakásához közeli gimnáziumba. Ellátásáról is gondoskodott, körülbelül három hónapot töltött nála a fiú. A következő tanévben Josef már a húgát is hozta, akinek jobban ment a német, mint a bátyjának. A két fiatal 1992. május 15-én, egy hónappal Pesti letartóztatását megelőzően utazott el, hogy odahaza megszerezzék az adott tanév bizonyítványát. Nem sokkal a gyilkossági ügy kipattanása utaríászlovák gyerekek édesanyja felhívta a Pesti szülőket, kétségbeesetten faggatózva, hogy vajon miért érdeklődik az Interpool a gyerekei iránt. Kiderült, hogy Pestit egy lakótárs jelentette fel, mert szerinte gyanítható, írta a rendőrségnek küldött levélben, hogy az adótanácsadó a két gyereket is megölte. Pesti gyerekkori, magyar származású barátja az eset után azt mondta a családnak: ha csak meglátja őket, ami elég sűrűn előfordul, mert a szomszédban lakik, elfordítja fejét. Haladéktalanul szakított Pestivel osztrák barátnője is, akit nem sokkal a baleset után ismert meg, s jó négy évig szinte minden szabadidejüket együtt töltötték. A férfi sokat köszönhetett a lánynak, rengeteget segített neki abban, hogy az autós ütközést követően lelkileg-szellemileg felépüljön. S mivel tölti Biza Novakov, a gyilkossági történet harmadik szereplője a kihallgatása és a bírósági tárgyalás közötti hónapokat? A mallorcai letartóztatás, kihallgatás, kórházi kezelés után visszatér az osztrák fővárosba, ahol folytatódik a kórházi kezelés meg a rendőrségi vallatás is. Végül Bizát szabadon engedik, ami határozottan javít a lelki alapon bénulásra hajlamos lány állapotán. Mallorcai távozása pillanatától kezdve Biza intenzív levelezést folytat a kihallgatását végző spanyol rendőrkapitánnyal, aki négy ízben meglátogatja őt Ausztriában. Az utolsó látogatás alkalmával elhatározzák, hogy együtt fognak élni. Javier Castanon felügyelő Palma de Mallorcán napfényes, verandás lakást bérelt a végzet asszonyának egy hatalmas apartmanházban. Itt bukkan rá egy osztrák újságíró pár nappal a bírósági tárgyalás előtt. Elégedetten állapítja meg, hogy a lány sokkal jobban van. Amikor lencsevégre kapják, éppen két óriási csomagot cipel a nem is olyan régen még járóképtelen beteg. Két említésre méltó esemény történik még az 1993. december 6-án kezdődött tárgyalást közvetlenül megelőzően. Egy gyilkosságért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt férfit 13 év után ideiglenesen szabadlábra helyeznek. Pár napon belül a férfi meggyilkolja barátnőjének 13 esztendős kisfiát, majd életveszélyesen megsebesít egy apácát. Az ügy kapcsán a közvélemény hangosan követelni kezdi, hogy az életfogytiglani büntetés valóban tartson mindhalálig, ha már egyszer eltörölték a halálbüntetés intézményét. A megkeményedett hangulat a „darabolós ügyre" is átragad. (Folytatjuk) Az IIJ SZO írta \ 45 éve Kora reggel szinte, egyszerre élénkül meg a falu minden utcája. Kinyílnak a kis ajtók, s mosolygós szemű lányok, férfiak, és néha bizony még egy-egy fehéredő hajú, de fiatalosan mozgó nénikét is felfedezhetünk közöttük. Mindnyájan a községháza előtti térre igyekeznek. Ott állnak már az udvardi Egységes Földműves Szövetkezet pótkocsijai, valamint a szomszédos állami bútok teherautói és traktorai. Minden óramű pontossággal történik. A hosszú sorban álló kocsikaravánt pillanatok alatt ellepi a rohammunkások éneklő, vidám csoportja. De még állandóan jönnek. Az efsz traktoristája fejcsóválva nézi a pótkocsi rugózását. Gyors számítást végez. A pótkocsin már hatvan ember van. Azonnal indulni kell, mert még egyszer vissza kell térnie a várakozókért. Még húsz perc sem telik el és már hallatszik a traktorok dübörgése. Ismét azonnal megtelnek a pótkocsik. Elindulunk a karavánnal és a nemrég felszáradt országúton percek alatt kijutunk a munkahelyre. A hatalmas cukorrépatáblák minden sorában vidáman folyik a munka. Az ifjak versenyre kelnek egymással, de az idősebbek sem maradnak el. 30 éve Néhány évvel ezelőtt még nagyon nyomott volt a hangulat Vághosszúfalun. A szövetkezet gyengén gazdálkodott, sikerekről alig lehetett hallani és ez meglátszott a falu mindennapi életében is. Azóta már sok víz lefolyt a Vágón és az emberek a falu örvendetes fejlődéséről beszélnek. A helyi nemzeti bizottság titkára a nőszövetség munkáját dicséri. A nőknek köszönhető, hogy a falu már egész évi szerződéses tojáseladását teljesítette (...) Még egy igen komoly oknál fogva lepődünk meg az elnök szándékán: szövetkezetük még öt évvel ezelőtt is a járás legelmaradottabbja volt. Hiányos állatállománnyal rendelkeztek, kevés volt a tejhozam és a hektárhozam is. A vághosszúfalusiak nekigyürkőztek a munkának. Eredmény? Ma a tagság jövedelme háromszorosára emelkedett. 20 éve Oleg Pavlovics a gyűlés elnöksége felé fordult, és észrevette, hogy az új igazgató nagy figyelemmel néz rá. Ez megsokszorozta Oleg Pavlovics erejét és ihletetten így folytatta: - Űj igazgatónk, Vaszilij Vasziljevics tartalmas felszólalásában sok helyes gondolat és világos útmutatás volt. Nagyon helyes útmutatással szolgált Vaszilij Vasziljevics azzal kapcsolatban, hogy nálunk nem lehet lemaradás, evégből pedig szükség van arra elvtársak, hogy az egyes osztályok munkája között szoros kölcsönös kapcsolat álljon fenn. És megint csak tökéletesen igaza van Vaszilij Vasziljevicsnek, amikor azt mondja... Az elnök ekkor felállt és így szólt: - Bocsásson meg, Oleg Pavlovics, hogy félbeszakítom, de a dolog úgy áll, hogy az igazgatónk még nem szólalt fel. Tudja, Vaszilij Vasziljevics sokáig elidőzött a főigazgatóságon és azt kérte, hogy felszólalását a gyűlés végére tegyük át. Folytassa, Oleg Pavlovics... 5 éve A CSSZSZK kormánya csütörtöki ülésén jóváhagyta a gázolaj kiskereskedelmi árának 5,5 koronáról 7,5 koronára való emelését. Mi az oka az áremelésnek és a fogyasztási limit megszüntetésének? Alfred Sebek, a Szövetségi Árhivatal vezetésével megbízott miniszter válaszol: „Elsősorban az üzemanyag-megtakarításban kitűzött céljainkat kell megemlítenem. Évente több mint 3,4 millió tonna gázolajat fogyasztunk. A CSKP XVII. kongresszusa feladatul adta, hogy a 8. ötéves tervidőszakban legalább 8 százalékkal csökkentsük a fogyasztást és 10 százalékkal a népgazdaság szállítási igényességét. A valóságban azonban nem egész 7 százalékot értünk el. Az is fontos, hogy az üzemanyag-gazdálkodásban figyelembe vegyük a rendelkezésünkre álló forrásokat, amelyeket a behozatali lehetőségek határoznak meg.