Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-01 / 126. szám, szerda

1994. JUNIUS 1. UJSZO' HIREK - VELEMENYEK Esterházy-ügyben Szót kérek 'Az Együttélés nemrégi sajtótájékoztatóján megkérdeztem, szerencsésnek találják-e, hogy a szlovákiai magyar közösség kiállásdíja összefonódik gróf Esterházy János nevével, aki annak ellenére, hogy nem szavazta meg az szlovákiai zsidók deportációját engedélyező törvényt, gyakran éles zsidóellenességről tett tanúságot. Duka Zólyomi képviselő úr azt felelte, nem tudja, mire alapozom állításomat Esterházy János zsidóellenességéről. Szót kérek tehát, hogy kifejtsem, mire alapoztam véleményemet. Gróf Esterházy az utolsó deportációs törvényen kívül minden zsidótörvényt megszavazott, illetve nem szavazott ellene, többek között azt a törvényt is, amely felhatalmazta a Tuka-Mach kormányt, hogy a parlament megkerülésével, saját hatáskörében hozzon zsidóellenes törvényeket és rendeleteket. A deportációk ennek a folyamatnak a következményei voltak. Esterházy a szlovák parlament ülésein összesen tizenhétszer szólalt fel, e felszólalásai közül hatban emlékezett meg a zsidókérdésről, és 1940 októberében például üdvözölte a kormány radikális zsidóellenes intézkedéseit, majd hozzáfűzte: „A magyar tömegek, a magyar parasztok, a magyar kisiparosok, a magyar kereskedők évtizedek és évszázadok óta épp úgy szenvedtek a zsidóktól és a zsidó túlkapásoktól, mini a szlovákok. Mi, magyarok, akik nemzeti és keresztény alapokon állunk, épp olyan távol vagyunk a zsidó ideológiától, mint a szlovákok." (A szlovák parlament 46. ülésének gyorsírásos jegyzőkönyve, 1940. október 8.) Esterházy csak azt nehezményezte, hogy a zsidóellenes intézkedések - amelyeket jogosaknak minősített - olykor a magyarokat is sújtják. Folytathatnám az ilyen szellemű idézeteket; és hozzáfűzhetném, hogy mit mondott és mit gondolt Esterházy a náci Németország és a fasiszta Olaszország „gigantikus harcáról"; és Masaryk Csehszlovákiájáról; meg a magyar felsőbbrendűségről a Kárpát-medencében. Egyrészt viszont nem akarok eltérni a tárgytól, másrészt egy újságcikk keretei között szeretnék maradni. Egyébként, nem vonom kétségbe, hogy bátor és tiszteletre méltó (habár egy kissé elkésett) tett vo]t, hogy Esterházy mint egyedüli képviselő nem szavazta meg a deportációs törvényt, éš birtokán zsidókat bújtatott, mentett. Nem feszegetem, hogy mindez elég-e, hogy egy embert jelképpé emeljenek - mindenki szíve-lelke szerint választhatja meg jelképeit. Ha azonban egy közösség nevében teszik azt, akkor a közösség tagjainak joguk van sokrétű és kimerítő tájékoztatást kapniuk a jelképpé előléptetett személyről. Ezért is ajánlottam fel cikkemet az Új Szónak és nem valamelyik más szlovák vagy magyarországi íapnak. Végezetül még annyit, hogy maga Esterházy a következőképpen indokolta szavazását a deportációs törvény ellen: „Legfiatalabb korom óta mindig zsidóellenes beállítottságú voltam, és az is fogok maradni, ami ellenben nem jelenti azt, hogy szavazatommal hozzájáruljak egy olyan törvényhez, mely minden isteni és emberi jogot lábbal tipor." (Magyar Országos Levéltár - közölte a História folyóirat, Budapest, 1994. május 9.) Ennek az önvallomásnak mindkét része egyformán jelzésértékű. Aki csak az egyik felét - bármelyik felét - hajlandó tudomásul venni, az féligazságot terjeszt. YEHUDA LAHAV (A szerző a Haaretz izraeli lap közép-európai tudósítója) Az elzászi Mulhouse-bcm tegnap fejeződött be a 63. francia-német csúcstalálkozó, melynek keretében Helmut Kohl kancellár találkozott Francois Mitterrand elnökkel, valamint Edouard Balladur kormányfővel. Mindkét fél támogatta az Európai Unió bővítését - hosszabb távon a közép-európai államokkal is- , s országaik nevében hivatalos EU-kezdeményezésben szólítottak fel a rasszizmus és idegengyűlölet elleni harcra. (Felvételünkön: Kohl és Mitterrand Mulhouse városházának erkélyéről köszöntötte a helyi lakosságot.) Clinton Európába készül (TA SR-hír) Bili Clinton amerikai elnök ma kezdi meg második európai körútját. Olaszországba, Nagy-Britanniába és Franciaországba látogat el. Egyhetes útja a szövetségesek normandiai partraszállásának 50. évfordulója jegyében fog zajlani. Washingtoni hírek szerint útját arra akarja felhasználni, hogy népszerűsítse a demokratikus Európa biztonsági-politikai és gazdasági integrációjának folytatását, s azt akarja hangsúlyozni, hogy a szövetségesek győzelme a második világháborúban a demokrácia győzelme volt. A normandiai ünnepségeken június 6-án beszédet fog mondani, s az USA második elnökeként felszólal a francia parlamentben is. Találkozik a francia elnökkel, a brit királynővel és a kormányfővel, az olasz miniszterelnökkel és államfővel, s rövid magánlátogatáson fogadja őt a pápa is. Kambodzsa: háborús előrejelzések (TA SR-hír) Kambodzsai kormánykörök tegnap bejelentették: a múlt hétvégi tárgyalásokon az észak-koreai fővárosban a vörös khmerek kategorikusan elutasították a javasolt tűzszünetet. Ennek ellenére megegyeztek abban, hogy június 15-én Phnompenhben ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. A Phnompenhbe visszatérő Norodom Ranariddh herceg, Kambodzsa első miniszterelnöke (az országnak két kormányfője van) megerősítette a tárgyalások kudarcát, és kijelentette: bár nem szívesen beszél háborúról, világos, hogy Pol Pot ezt az utat választotta. A kormánynak nincs más választása, kénytelen lesz harcolni a vörös khmerek ellen. Az ország területének 10 százalékát ellenőrző militáns maoista szervezet az idén két nagy ütközetet nyert meg a kormánycsapatok ellen. S bár a khmerek azt állítják, hogy Pol Pot már visszavonult, Szihanuk király, Ranariddh kormányfő apja és más kambodzsai vezetők is meg vannak győződve arról, hogy még mindig a véres kezű Pol Pot irányítja a felkelő vörös khmereket. Phenjan makacskodik A BT szankciókkal fenyegetőzik (TA STR-hír) Hétfői ülésén az ENSZ Biztonsági Tanácsa foglalkozott az észak-koreai kommunista rezsim és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közti ellentétekkel, az IAEA szakértőinek jelenlétével az ázsiai országban. Az Egyesült Államok kezdeményezésére a 15 tagú testület újra figyelmeztette Észak-Koreát, és felszólította: működjön együtt a szakértőkkel, akiknek az a feladatuk, hogy megállapítsák, valósak-e a nyugati állítások, melyek szerint Phenjan atomfegyverek fejlesztésével foglakozik. A BT rendkívüli ülésén részt vett Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár is. A testület állasfoglalása kilátásba helyezi, hogy következő ülésén gazdasági szankciókat hirdet Észak-Korea ellen, ha nem tesz eleget a felszólításnak. A BT ülésével egyidőben az északkoreai katonai képviselők távoztak Panmindzsonból, ahol a katonai bizottság immár több mint 40 éve felügyeli a tűzszünetet a demilitarizált övezetben. Ugyanakkor a dél-koreai hadsereget és a rendőrséget fokozott harckészültségbe helyezték. Melescanu-Markő találkozó (Új Szó-információ) A Románjai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, Markó Bélát saját kérésére Bukarestben a hét elején fogadta Teodor Melescanu, román külügyminiszter. A két politikus a párizsi stabilitási konferenciáról és az ott elfogadott dokumentumokról tárgyalt. Markó megismételte az RMDSZ álláspontját, amely szerint a stabilitási konferencián alapelvnek kell tekinteni: ha a folyamat a kisebbségek kérdésének rendezését tűzte ki célul, akkor meg kell hallgatni az érintett kisebbségek véleményét is. A román külügyminisztérium álláspontja viszont továbbra is az, hogy a konferencián államok vesznek részt, s a kisebbségek részvételét egy ilyen folyamatban a nemzetközi diplomácia normái nem teszik lehetővé. Ugyanakkor Markó és Melescanu megegyeztek abban, hogy egy előzetes konzultáció a román külügyminisztérium, illetve a kormány és az RMDSZ közt szükségszerű. Melescanu megígérte, hogy a jövőben konzultálni fog az RMDSZ-szel. Melescanu és Markó a romániai magyar kisebbség más gondjairól is tárgyalt. Markó ismét kifejtette, hogy a romániai magyarság számára az oktatási törvény tervezete jelenlegi formájában elfogadhatatlan, s ellentétben van az Európa Tanács ajánlásaival is. Hasonlóan sürgősnek nevezte'a kisebbségi törvénytervezet mielőbbi parlamenti megtárgyalását. Szóba került Antonescu, a volt román fasiszta diktátor szobrának ügye is, amelyet a román nacionalista szélsőséges körök Marosvásárhelyen akarnak felállítani. Az RMDSZ vezetősége ez ügyben Ion Iliescu román államfőhöz fordult segítségért, aki korábban maga is többször fellépett Antonescu rehabilitálása ellen. Az elnök válasza egyelőre nem ismeretes. KOKES JÁNOS Szűnyogcsípés Gyönyörű hírt közölt tegnap a megszállt Ciszjordániából a Reuter hírügynökség: Menahem Furman, Atniel zsidó település rabbija bejelentette, a szomszédos arab falvak lakóival együtt fognak tüntetni, hogy rákénysierítsék az izraeli hivatalokat, adjanak már pénzt a szúnyogirtásra. Hát nem csodálatos? A rabbi, aki egyébként is szokatlan módon jó viszonyban van a muzulmánokkal, az izraeli rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, az elviselhetetlen szúnyoginvázió közös fellépésre kényszeríti őket, merthogy a kellemetlen rovarok nem válogatnak, a zsidók és az arabok életét egyaránt megkeserítik. Sokkal nagyobb gond azonban a megszállt területeken, hogy a normális, egészséges élet feltételei sem biztosítottak. A zsidó települések egy-egy kis Kánaánnak tűnnek az arab falvak, s, főleg a túlzsúfolt menekülttáborok mellett. Itt nincsenek rendes iskolák, orvosi rendelők, kórházak, nincs csatornázás, egészséges ivóvíz. Ez a továbbra is izraeli fennhatóság alatt maradó részekre és az autónómmá vált területekre egyaránt érvényes. Az utóbbiak helyzete remélhetőleg rövidesen javulni fog, bár egyelőre úgy fest a dolog, hogy a legfontosabb területre, a biztonság fenntartására sincs pénz - a palesztin rendőrök egyelőre nem kapnak fizetést, mert nincs miből. A frissen felállított hivatalok alkalmazottai is ingyen dolgoznak, hiszen nincsenek még bevételeik, nem számíthatnak a lakossági adókra sem. Egyrészt még nem működik áz új adórendszer, másrészt nem is számíthatnak komoly adókra a szegény parasztoktól, a kis szatócsboltoktól. Van azonban némi remény arra, hogy rövidesen pénz áll a házhoz - ha nem is annyi, amennyire a palesztinok ígéretet kaptak. Még tavaly szeptemberben, amikor Washingtonban aláírták a palesztin-izraeli megállapodást, az Európai Unió 120 millió dollárt ígért a gazdaság fejlesztésére. Az USA és> Szaúd-Arábia 100-100 milliót helyezett kilátásba, Japán 95, Norvégia pedig 35 millió dollárt. Ha minden ígéretből valóság lesz, az idén 614 millió dollárral gazdálkodhat az autonóm kormányzat, ennyit költhet víztározók, csatornák, utak, iskolák építésére, a palesztin dolgozók átképzésére. Több segíteni kész ország ahhoz a feltételhez kötötte az összegek folyósítását, hogy alá kell írni a végleges palesztin-izraeli egyezményt. Ez közel egy hónapja meg is történt, de a segélyek valahogy késnek. Talán az a gond, hogy a világ még nem is tudja elhinni: valóban kikelt a palesztin önállóság első csírája. Talán Izrael is vétkes ebben, hiszen állandóan azt hangoztatja: a korlátozott autonómia a maximum, amit a palesztinok kaphatnak. S persze eszébe sem jut, hogy beálljon a segíteni készek sorába, pedig - ha jól meggondoljuk - az elsőnek kellene lennie a sorban. Mert hiszen az a 614 millió - ha be is fut - csak annyira fogja felrázni a palesztin gazdaságot, mint az elefántot egy szúnyogcsípés. • • • Még nem tudni, mennyire volt sikeres a tegnapi demonstráció, adnak-e az izraeli hatóságok pénzt a szúnyogirtásra. Egy szempontból azonban biztos a siker: van már hely, ahol a zsidók és az arabok felismerték, együtt többre mennek, mint egymás ellen. Furman rabbi igazán tarthatna néhány szentbeszédet a knesszetben. GÖRFÖL ZSUZSA A CSEH SAJTÓBÓL 1 A Rudé právo tegnapi tájékoztatá- sa szerint Jan Rumi cseh belügyminiszter hétfőn annak a véleményénekadott hangot, hogy Augusto Pinochetnek nem kellett volna vízumot kapnia. A továbbiakban elmondta, a belügyminisztérium nem gondoskodik a volt chilei diktátor védelméről, mert Csehországban tett magánlátogatásról van szó, s a külügyminisztérium nem is kért ilyen védelmet. A Cseh Köztársaság megnyitja határait mindenki előtt, aki érvényes úti okmányokkal rendelkezik, de Pinochet látogatását Václav Havel egyszerűen csak tudomásul veszi mondotta a cseh elnök szóvivője. Egyben tolmácsolta Havel nézetét, mely szerint Csehország és Chile számára az lenne az előnyös, ha olyan személyiségek fejlesztenék a kölcsönös kapcsolatokat, akiket fenntartások nélkül fogadnak a demokratikus országokban. A lap feltételezése szerint Pinochet a tegnapra virradó éjszakát a prágai Fórum Szállóban töltötte, tegnap pedig az Omnipol cég vezetésével tárgyalt. A dohányzás elleni világnapon Aggasztó adatok (TA SR-hír) A dohányzás elleni világnap alkalmából tegnap Brüsszelben közzétett adatok szerint az Európai Unió 12 tagállamában évente 450 ezer ember halálát.okozza a dohányzás. Padraig Flynnek, az EU szociális ügyekben illetékes biztosának szavai szerint az idén a tagországokban 1 millió ember fog tudomást szerezni arról, hogy rákja van. Közülük kb. 850 ezer belehal a betegségbe. E halállal végződő rákbetegségek közel 250 ezer esetben a dohányzás rovására írhatóak. Ha ehhez hozzáadjuk azt a 200 ezer elhalálozást, amit ugyancsak a dohányzás által kiváltott szív- és érrendszeri betegségek okoznak, akkor 450 ezer haláleset írható a dohányzás rovására. Az adatok ismeretében az Európai Bizottság intézkedéseket tett a dohányzás korlátozására. Az Európa a rák ellen elnevezésű program keretében több kezdeményezés indult be, például betiltották a cigaretta-reklámokat a televízióban. NATO-csúcs Wörner nélkül (TA SR-hír) Manfred Wörner, a NATO főtitkára egészségi okokból nem vesz részt a szövetség június 9én Isztambulban kezdődő csúcstalálkozóján. Az 59 éves Wörner, aki immár két éve küzd a vastagbélrákkal, erről levélben tájékoztatta a NATO 16 tagállamának brüsszeli nagyköveteit. Wörner, aki NATO-körökben nagy tekintélyre tett szert, helyettesét, Sergio Balanzinót bízta meg, hogy elnököljön az isztambuli csúcson. Említett levelében pedig közölte: reméli, hogy a nyári szünet után az orvosok prognózisai szerint - ismét el tudja majd látni hivatalát. Gorbacsov nem kíváncsi Gorbacsovra (TA SR-hír) A „Gorbacsov" opera németországi premierjét valószínűleg a meghívott sztárvendég, vagyis Mihail Gorbacsov személyes részvétele nélkül mutatják be. GianCarlo del Monaco, a bonni opera intendánsa ugyanis tegnap közölte: a volt szovjet elnök „személyes okok" miatt mondta le részvételét. Aki az exelnökkel ellentétben kíváncsi lenne Franz Hummel zeneszerző „Gorbacsovjára" - nos, tessék, az opera pemierjét június 7-re tűzték ki.