Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-17 / 140. szám, péntek

1994. JÚNIUS 17. •Ű/SZÓ 1 HLREK-VÉLEMÉNYE K 3 Vajdasági magyarság Többszólaműságot az érdekképviseletben (Újvidéki munkatársunk jelentése) A házigazda szerepét betöltő Tisza menti város, Zenta felkészülten várja az érkező vendégeket, küldötteket, s holnap délelőtt a városháza díszter­mében megkezdődhet a Vajdasági Magyar Szövetség alakuló közgyűlése. Az egybegyűlteket először Tóth Horti Gábor, Zenta polgárméstere köszönti, majd ezt követi a kezdeményezőbizottság be­számolója. A vitaindítót az a dr. Hó­di Sándor tartja, aki korábban a VMDK egyik alelnöke volt, majd szenvedő alanyává vált a konstruált pénzügyi botránynak. A közgyűlé­sen ismertetik és megvitatják a VMSZ alapszabályát,, egyben meg­választják az új érdekszervezet taná­csát és elnökségét. A Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közösségének mindinkább magára maradó vezetősége látszólag egykedvűen figyeli a fejleményeket, az esetleges partneri kapcsolatokról pedig csak akkor hajlandó tárgyalni, ha az új szervezet cégbejegyzése megtörtént. Időközben tovább szór­ják a vádakat, miszerint a megalakí­tandó szövetségbe azok tömörül­nek, akik nem támogatják a VMDK autonómiakoncepcióját, vagy sze­mélyes, illetve csoportérdekek hajt­ják őket ebbe az irányba. Az új érdekvédelmi szervezet kez­deményezőbizottságában megtalál­hatjuk a VMDK-s parlamenti képvi­selőket, a magyar önkormányzatok vezetőit, s olyan személyeket is, akik korábban nem voltak tagjai a VMDK-nak. Egybehangzó vélemé­nyük szerint mindannyian bizakod­tak és reménykedtek abban, hogy a VMDK vezetősége megszívleli az őszinte bírálatokat s politikájában megteszi a szükséges pályamódosí­tást. Ez azonban, sajnos, elmaradt, s ma a VMDK a teljes szétesés előtt áll, hiszen a tágság hatalmi harca és az állandó vádaskodás miatt mindin­kább elhatárolódik a vezetőségtől. Mindez szükségessé tette az új ér­dekvédelmi szervezet létrehozását, amely nem a VMDK ellenében ala­kul meg, hanem olyan szervezet kí­ván lenni, amely szavatolni tudja a Vajdaságban éló' magyarság érdeke­inek támogatását, a többszólamúsá­got, s amely képes lesz az érdeküt­köztetésre, s az érdekek egyeztetésé­re is. Londonban a nemzetközi egyez­tető csoport tagjainak tegnap kellett véglegesíteniük Bosznia új felosztá­sát. Kiszivárgó hírek szerint öt szür­ke övezet tarkítja majd az egykori Jugoszlávia központi köztársaságá­nak térképét. Azokról a területekről van szó, amelyeken korábban a mu­zulmánok laktak többségben, jelen­leg azonban a szerbek ellenőrzése alatt állnak. Az elképzelés szerint e fegyvermentesített sávokban az el­lenőrzést az UNPROFOR vagy a közös szerb-muzulmán közigazgatás végezné, s folyamatosan visszatele­pülhetne az elüldözött lakosság. Ál­lítólag így kívánják megoldani töb­bek között Doboj, Broko, Zvornik és Visegrád kérdését is. Moszkvai látogatása után Rado­van Karadzsies, a boszniai szerbek vezére beszámolt Kozirjev orosz külügyminiszterrel való tárgyalásai­ról Szlobodan Milosevics szerb el­nöknek. A kiadott közlemény szerint a szerb fél minden tekintetben messzemenően eleget kíván tenni a békefolyamatok felgyorsítását szol­gáló elvárásoknak. Mint ismeretes, Kozirjev világosan a boszniai szerb vezető tudtára adta, a szerbek csak akkor számíthatnak Moszkva támo­gatására, ha elfogadják a békekez­deményezést, s Jugoszlávia számára is csak akkor nyílik esély a szankciók fokozatos feloldására. Egyelőre azonban azok tartanak, s ezt most sa­ját bőrén érezhette meg Zorán Lilies is: a jugoszláv államfő hivatalos meghívót kapott ugyan egy svájci konferenciára, a berni kormány azonban nem adott számára beutazá­si vízumot. Plitvicén tegnap kellett volna megkezdődnie a Knin és Zágráb kö­zötti tárgyalásoknak, bizonyos pro­cedurális ügyek miatt azonban a megbeszéléseket ideiglenesen elha­lasztották. A zágrábi Vjesnik című napilap szerint a horvát küldöttség világos állásponttal utazik a szerb bábállam vezetőihez; tárgyalni min­denről lehet, kivéve a szerbek által kézben tartott horvát területek elsza­kadásáról. SINKOVITS PÉTER Az Adria partján immár a harmadik nyáron át dúló háború tette nyomorékká ezeket a gorazsdei nőket és férfiakat, akik azért ülnek repülőre, hogy Párizsban művégtagokat kapjanak. A Szarajevóban működő protetikai üzem képtelen a nagyszámú hadirokkant ezirányü igényeinek a kielégítésére. Etiópia: éhhalál pusztít (TA SR-hír) Nyugat-Etiópiában az utóbbi hónapokban 267 ember halt éhen, köztük 129 gyerek. A szárazság, illetve a vízhiány következtében mint­egy 12 ezer szarvasmarha is elpusztult. Dél-Omo hatóságai pedig arról tájé­koztattak, hogy e hónap elején mintegy 5 ezer ember halt meg ebben az etióp tartományban. Az Addisz Abeba-i kormány adatai szerint az 53 millió lélekszámú ország­ban csaknem 7,5 millió embert fenyeget az éhhalál. A kabinet ezért felszólí­totta a világ közvéleményét, nyújtson segítséget a mintegy egymillió tonna élelmiszer vásárlásához. Komoly problémát jelent a lassú szállítás is, az élel­miszerek a hosszú lejáratú szavatossági idő ellenére gyakran már útközben megromlanak. Meglepő'moszkvai nem (Folytatás a 1. oldalról) hogy Oroszország megvétózza-e az amerikai javaslatot. Amíg Japán és Dél-Korea támo­gatásáról biztosította a népi Koreá­val szembeni büntetőlépések foko­zatos bevezetését, addig Kína ugyancsak tegnap jelentette be, hogy ellenzi az amerikai tervet. Egyelőre azonban azt sem lehet tudni, hogy Kína élni fog-e vétójogával. Az Egyesült Államok szerdán vá­zolta fel a BT-ben határozati javasla­tát, amely szerint fegyverbehozatali tilalmat rendelnének el Észak-Kore­ával szemben, felfüggesztenék az egyes országok és. az ENSZ által nyújtott támogatást, betiltanák a nemzetközi légi járatokat, kivéve a személyi légi közlekedést, korlátoz­nák a diplomáciai kapcsolatokat, ki­zárnák az országot a sport-, kulturá­lis- és tudpmányos rendezvényekről. A, második szakaszban letiltanák a pénzátutalásokat, illetve befagyasz­tanák a phenjani kormány .külföldi bankbetétjeit. Közben a KNDK azzal fenye­getőzött, hogy felmondja az atomso­rompó-szerződést, amennyiben az USA és szövetségesei nem hagynak fel az Észak-Koreára gyakorolt nyomás­sal. Jimmy Carter Phenjanban próbálja menteni a menthetőt: tárgyalásokat folytatott az ország külügyminiszteré­vel, majd fogadta őt Kim Ir Szen is. A 82 éves elnök annak a véleményének adott hangot, hogy Phenjan és Wa­shington közt „bizalmi válság" alakult ki, de Carter látogatása az „első lépés a kölcsönös bizalom építéséhez". A volt amerikai elnök szerint „a minden téren jól informált Kim Ir Szénnél a legap­róbb részletekről is tárgyaltak", s a megbeszélések ma folytatódnak. Hírmagyarázatunk: Eléggé váratlannak tűnt az első pillanatban Kozirev orosz külügyminiszter bejelentése, hogy nem fogják támogatni a Biztonsági Tanácsban a KNDK el­leni szankciók amerikai tervezetét. Viszont ha jól belegondolunk, nincs ben­ne semmi meglepő. Annak ellenére sem, hogy jó két hete, amikor a dél-kore­ai kormányfő Moszkvában járt, Jelcin megígérte a szöuli vendégnek: meg­próbál nyomást gyakorolni Phenjanra, teljesítse a Nemzetközi Atomenergia­ügynökségnek az ellenőrzéssel kapcsolatos óhajait. Ha ez nem így lesz, Moszkva támogatni fogja az észak-koreai rezsim elleni gazdasági szankció­kat, sőt, még a szovjet korszakból örökölt orosz-KNDK barátsági szerződést is felmondja, amely olyan ma már irreális kitételeket is tartalmaz, mint a ka­tonai segítségnyújtás, ha valamely felet támadás érné. Nos, Kozirev szavaiból most azt lehet kihámozni, hogy elvben nem ellen­zik a szankciókat, á kifogásaik formális jellegűek: az USA a korábbi meg­egyezés ellenére nem konzultálta meg a tervezetet Moszkvával. Hangsúlyoz­ni kell, az amerikai javaslat kemény rendelkezéseket tartalmaz, de tekintettel arra, hogy a koreai atomválság lassan olyan méreteket ölt, amely az egész tér­ségben destabilizálhatja a helyzetet, egyáltalán nern lő túl a célon. Moszkva most megint eljátssza a sértődött partner szerepét, mint az utóbbi időben már jónéhányszor. Olyannyira, hogy lassan új politikai fogalomként is be lehet vezetni. Egyszerre színjáték és politikai zsarolás ez, ugyanakkor a Nyugat mindig ráharap, és tiszteli a szuperhatalmi státustól megfosztott on> szok érzékenységét. Pedig nagyon egyszerű a képlet: mindenáron be akarják bizonyítani, hogy Oroszország továbbra is nagyhatalom, s ezt akkor tehetik a legszemléletesebben, ha a válságövezetekben növelik befolyásukat. Ez volt a helyzet a Balkánon, és erre megy ki a játék Koreában. Az sem mellékes, ahányszor Moszkva valamilyen külpolitikai engedményt tett, még mindig csöppent-csurrant nekik valami a Nyugattól. Moszkva most felverheti beleegyezésének az árát, hiszen Bili Clintonnak nagy szüksége van a külpolitikai sikerre a sorozatos kudarcok után. És leg­alább ilyen súlllyal esik latba, hogy a térség leggazdagabb hatalmának, Ja­pánnak is létérdeke a koreai atomválság megoldása. Márpedig Tokió erősen támogatja az amerikai szankciótervet. MALINÁK ISTVÁN Totális zűrzavar Csák nem szűnnek a botrányok Washingtonban: alig merült fele­désbe Jenijfer Flowers, Arkansas volt kormányzójának „elismert ba­rátnője", jöttek a Whitewater sik­kasztási ügy leleplezői, majd Pau­la Jones, Bili Clinton állítólagos hajdani szexpartnere, aki legújab­ban tagadja, hogy egykori, „szol­gáltatása" miatt 700 ezer dolláros kártérítést követelt, amit történeté­nek megfilmesítésére szánt volna. Most pedig a híres profi leleplező, Bob Woodward csatlakozott a Fe­hér Ház lakóit ostorozok táborá­hoz. Ki ne tudná, hogy húsz évvel ezelőtt épp a fiatal Woodward volt az, aki újságíró társával kirobban­totta a Watergate-botrányt, és meg­buktatta Nixon elnököt. Most tá­volról sem áll- szándékában egy ilyen buktatás - csak egy kis csip­kelődés, piszkálódás és alapos bí­rálat, amivel fejfájást okozhat az amerikaiak elnökének. E hónapban megjelent könyvében ugyanis nem csak az arkansasi kormányzósági palota hálószobájába kukkant be, ahol annak idején az ambiciózus Hillary arról győzködte határozat­lan férjét, hogy, nosza, jelöltesse már magát az elnökválasztáson, hanem betekintést nyújt a Fehér Házba ís. Ott pedig - legalábbis Woodward szerint - leggyakrab­ban a totális zűrzavar honol. A szerző meg nem nevezett szemta­núk, fehér házi alkalmazottak, munkatársak vallomásaira hivat­kozva ír Clinton reggeli dühroha­mairól, a hangulatember örökös té­továzásairól, felületes döntéshoza­talairól és a hatalmas káoszról, amely mindig a fontos, igazán fon­tos határozatoknál költözik be a Fehér Házba. Azt is elmeséli, való­jában mit gondolnak, úgy titokban milyen véleménnyel vannak az ál­lamfőről a szenátorok, politikusok, barátok, akik szemtől szembe Clin­tonnal aligha bátorkodnának ilyen Csúnya jellemrajzot adni. Wood­ward, a sztárriporter kizárólag a First Ladyt részesíti némi dicséret­ben, ő az - írja -, aki a káoszban is feltalálja magát, és „másodpilóta­ként" veszi kezébe az ügyek irá­nyítását: Minthogy az amerikai közvéle­mény számára is teljesen világos, hogy Clinton többnyire apró rész­letekre pocsékolja energiáját, mi­közben a politikai lényeg elúszik, az elnökválasztást megelőző kam­pány során tett ígéreteinek felét sem váltotta valóra, Woodward könyve sem tartalmazhatott újabb politikai szenzációkat. Inkább a részletkérdések az érdekesek és az, amit az olvasó nyilván sohasem fog megtudni: Washington legsi­keresebb újságírója vajon milyen furfangos manőverekkel jut hozzá az elnöki házaspár álmait zavaró, információkhoz. Mert Washing­tonban szinte senki sem kételkedik abban, hogy Bob Woodward min­dig mindent tud - ntm is merészel­nek „nemet" mondani neki. De Clintonék is bátrak: száz százalé­kos baáarságként utasították vissza a több mint 300 oldalas könyvet. URBÁN GABRIELLA NÉHÁNY SORBAN | A denben legkevesebb 18 sze­mély életét vesztette, köz­tük egy kilenctagú család is, annak a rakétatámadásnak a következtében, amelyet észak-jemeni egységek in­téztek tegnap a jemeni főváros villa­negyede ellen. Hírügynökségi jelen­tések szerint a körülzárt városban a mentőalakulatok túlélők után kutat­nak, a lakosság körében pedig töme­ges pánik tört ki, és az említett ne­gyedben lakók Aden más szektorai­ba menekülnek. M ihail Gorbacsov szovjet exállamfő tegnap felszó­lította az iparilag legfejlettebb hét országot tömörítő G7-es csoportot, hogy mérlegeljék Oroszország eset­leges tagságát a nyugati országok­nak ebben a közösségében. Gorba­csov a La Stampa olasz napilapnak adott interjújában jelentette ki ezt, hozzáfűzve, hogy meglátása szerint Oroszország és a Nyugat kapcsolatai nem jók. Oroszországnak azért is he­lye van a G7-ek között, mert Gorba­csov szerint politikai jelentősége semmivel sem kisebb, mint például Olaszországé vagy Kanadáé. N ém fosztották meg képviselői mentelmi jogától Christoph BJocher svájci parlamenti képvi­selőt, hogy állítólagos hamis szava­zásért felelősségre vonhassák. A berni alsóház után tegnap a törvény­hozás felsőháza is elutasította a sváj­ci főügyész erre vonatkozó kérelmét. Az 54 éves Blocher a Svájci Néppárt képviselője, s márciusban egy szava­zás során tévedésből kolléganője szavazógombját nyomta le, aki ak­kor nem tartózkodott a teremben. Később viszont azt állította, hogy nem tévedésről volt szó, hanem Lis­beth Fehr kérte meg őt arra, hogy he­lyette szavazzon. S oros György magyar szárma­zású üzletember tavalyi be­vételei a tekintélyes folyóirat, a Fi­nancial World közlése szerint elér­ték az 1,1 milliárd dollárt. Ez a jöve­delem több, mint az Egyesült Álla­mok legnagyobb nyereséget elérő cégeinek a listáján a 37. helyen sze­replő McDonald vendéglátó-ipari há­lózat éves tiszta bevétele. Ez az összeg egyébként meghaladja az ENSZ 42 tagállama bruttó hazai ter­mékének összmennyiségét. E lső külföldi útjára Bonnba utazott tegnap Silvio Ber­lusconi olasz miniszterelnök. Az egy hónappal ezelőtt beiktatott olasz kormányfő elsősorban német partne­rével, Helmut Kohllal tárgyal, akit szeretne rávenni arra, hogy támogas­sa pártjának, a Forza Italiának a fel­vételét az Európai Néppártba. N em alakul önálló kozérvatív parlamenti frakció a leg­erősebb cseh kormánypárt, a Polgá­ri Demokrata Párton belül, nyilat­kozta Jifi Honajzer, a PDP parla­menti klubjának elnöké. A párt egyik képviselője a napokban úgy nyilatkozott, hogy a képviselői klub 11 tagjának van ilyen szándéka, amit a klubelnök idézett nyilatkozatában tegnap cáfolt. J avier Pérez de Cuellar, az ENSZ egykori főtitkára be­jelentette: nem kizárt, hogy függet­lenjelöltként indul a jövőre esedékes perui elnökválasztáson. Az ENSZ jelenleg Párizsban elő egykori főnö­ke jelezte, hogy végleges döntését hamarosan bejelenti. A perui politi­kus 1982 és 1991 között állt az ENSZ élén, s megfigyelők szerint indulása esetén megakadályozhatja Alberto Fujimori jelenlegi perui el­nök újraválasztását. E gy Nobel-békedíjas apához nem illő, hogy elnáspán­golja fiát - így reagált Lech Wale­sa elmondása szerint egyik fia, amikor derékszíjjal akarta őt meg­leckéztetni. Ezt a történetet tegnap mesélte el a lengyel elnök, amikor átvette a lengyel gyerekek által ne­ki odaítélt Gyermek Nobel-békedí­jat. A díj odaítélésének ötlete egy 13 éves kisfiútól származik, s a lengyel gyerekek képeslapon sza­vazhattak. A díjat tegnap adták át Walesának. Szürke sávok Bosznia új térképén

Next

/
Thumbnails
Contents