Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-13 / 136. szám, hétfő

KALEIDOSZKÓP •ŰÜTSZÓ' 1994. JUNIUS 13. NÉHÁNY SORBAN W ünsdorfban (Németország) szombaton délelőtt kato­nai díszszemlével kezdődött az ed­dig ott állomásozó orosz katonák ünnepélyes búcsúztatása. Beszédet mondott Manfred Stolpe, Branden­burg tartományi miniszterelnöke és Matvej Burlakov vezérezredes, a Németországban állomásozó orosz csapatok parancsnoka. A környék lakossága több évtized után először léphetett a hatalmas katonai objektum területére. L engyelországban a szejm jó­váhagyta az eddiginél sok­kal liberálisabb abortusz-törvényt. Jóvá kell még hagynia a szenátus­nak is, melynek módosításokra is joga van. Hatályba viszont csak az­után léphet, ha az államfő aláírta. Walesa azonban bejelentette, hogy erre nem hajlandó. I rán déli részén szombaton a Richter skála szerinti 5,2 erősségű földrengés volt. Farsz tar­tomány Firozabad városának térsé­gében pusztított. A tegnap délutá­nig kapott hírek csak komoly ká­rokról szóltak, áldozatokról nem számoltak be. CN O M M o V K - 8 B 7 Horn-interjú a Világórában Az Európai Uniónak differenciálnia kell (Budapesti tudósítás) Horn Gyu­la, a Magyar Szocialista Párt elnöke szorgalmazza, hogy az Európai Unió sürgősen döntse el, mikor kezd tárgyalásokat Magyarországgal a teljes jogú tagságról. A szocialisták miniszterelnök-je­löltje a Kossuth Rádió Világóra című műsorának nyilatkozva fontos­nak tartotta, hogy az EU ne kezelje egységesen a visegrádi országokat, vegyék figyelembe a fejlődési kü­lönbségeket. Horn szerint olyan aszimmetrikus együttműküdésre van szükség, amely a gyakorlati értelme­zésben azt jelentené, hogy a Nyugat nagyobb támogatást nyújt a mostani időszakban a térség országainak, mint amilyen hasznot remél ettől. A szocialista pártelnök egyidejűleg Magyarországra nézve előnytelen­nek nevezte az EU-val kötött társu­lási szerződést. Horn európai segítséget sürgetett a kisebbségi jogok szavatolásában is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti kisebbségek ügyében rend­kívül vontatottan haladnak előre a dolgok, és a kérdés nem kap megfe­lelő súlyt az Európa Tanács, az Eu­rópai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, vagy akár az Európai Unió politikai feladatai közt, s így ez komoly instabilitási tényező le­het. Hangsúlyozta: ezekről a kérdé­sekről, illetve a határon túli magyar­ság sorsáról az új kormánynak min­denképpen tárgyalnia kell a szom­szédos országokkal. Ugyanakkor szükség van a nyugat-európai álla­mok határozottabb kisebbségvédel­mi politikájára is. (kokes) XXXI. Jókai Napok A Zsákszínházé lett a fődíj (Folytatás az 1.oldalról) A XXXI. Jókai Napok díjazottjai Végh Lászlótól, a Csemadok Orszá­gos Választmányának főtitkárától vehették át az okleveleket és az ér­tékes díjakat. Az eredményhirde­tést Komárom város polgármeste­rének, Pásztor Istvánnak rövid zár­szava követte, aki a vendéglátói kö­telességeit teljesítve a fesztivált be­fejezettnek tekintette. A XXXI. Jó­kai Napok déli tizenkét órakor, a Duna Menti Múzeum udvarán ta­lálható Jókai-szobor ünnepélyes megkoszorúzásával ért véget. A XXXI. Jókai Napok fődíját a füleki Zsákszínház nyerte el. Nívódíjasok', a Csemadok őrsújfa­lusi alapszervezete és a Komáromi VMK közös együttese, a kassai „X" Iparista Kis Színpad. A legjobb férfi alakítás díja: Göbő Sándor, Léva ( a Hoppárézimi c. darab fősze­replője). A legjobb női alakítás díja: Mede Gabriella, Fülek (a Csirkefej c. darab főszereplője). A kiemelkedő epizód alakítás díja: Vezselei Éva, a Csemadok lévai társulatának tagja, Gulyás László, a füleki Zsákszínház tagja, Albert István, a füleki Zsák­színház tagja, Lépes Anikó, a duna­szerdahelyi FÓKUSZ Diákszínpad tagja. Az ígéretes színészi teljesítmé­nyért a Ferenczy Anna Alapítvány díját kapta Darabos Magdolna, a fü­leki Apropó Diákszínház tagja. A le­jobb jelmez díja: Kiszucsan Korné­lia, az érsekújvári Gumidió jelmeze­inek tervezője.A zsűri különdíját kapta: Czajlik József, a kassai „X" Iparista Kis Színpad által bemutatott James Saunders: A falon túl c. darab renderzéséért. KOSÁR DEZSŐ ITTHON TÖRTÉNT-7 NAP ALATT 1 ÖNZETLEN "KARIKÁZOK". Az 1992-es választásokhoz képest a vá­lasztási törvény módosítása következtében annyiban változik meg a szavazá­si procedúra, hogy az egyes pártok jelöltjeinek nevét felsorakoztató szavazó­lapokat ezúttal nem kézbesítik már napokkal a voksolás előtt. A listákat köz­vetlenül a szavazóhelyiségben adják ál az állampolgároknak. Egy évtizedek óta jól működő demokráciában, ahol a lakosság zömét szuverénül gondolko­dó, kikristályosodott véleményű egyének alkotják, az ilyen törvényhozói döntés aligha keltene nagy visszatetszést bármelyik politikai erő szavazótá­borában is. Nálunk jelentős ellenállásba ütközött, főképp Mečiarék és Slotá­ék részéről. A parlamentben sok szó esett a korábbi, illetve a módosított me­tódus előnyeiről és hátrányairól, a lényeget azonban - szemérmességből ­egyetlen honatya sem mondta ki. Ugyanis, ha kimondták volna, egy csapásra kiderül, hogy 1992 júniusában, a szavazólapok előzetes kézbesítése után be­indult némely politikai pártok és mozgalmak aktivistáinak „zarándoklata" a szociális otthonokba, a kórházak elfekvő osztályaira, a nyugdíjasok háztartá­saiba, és ezek az aktivisták „önzetlenül eligazították" a politikai élet dzsun­gelében járatlan állampolgárokat. Önzetlenségük egészen odáig terjedt, hogy a meglátogatottakat teljesen tehermentesítették a döntéstől, tehát a megfelelő lista kiválasztása, illetve a favorizált képviselőjelölt neve előtti sorszám „be­karikázásának" nyűgje alól. Hogy Szlovákia északibb járásaiban is így volt-e ez, azt csak sejteni tudjuk. De hogy Dél-Szlovákiában valóban jártak ilyen aktivisták, azt akkor „forró nyomon" haladva könnyen be lehetett bizonyíta­ni. Egy szó mint száz: szükség volt erre a törvénymódosításra. Az akkor (1992) nem éppen etikus eszközöket alkalmazó szavazatszaporítóknak most majd valami más trükköt kell kitalálniuk. MECIAR A VÁRBA KÉSZÜL. Törvény szabályozza, hogy állampolgá­ri kezdeményezésre miként lehet valamilyen kérdés eldöntésére népszava­zást kikényszeríteni. Az ilyen irányú állampolgári kezdeményezés jogi szabályozásának fogyatékosságait nagyon jól megmutatta a DSZM-kép­viselők által kezdeményezett koratavaszi aláírásgyűjtés eredménye. Áz aláírások hitelesítésekor kiderült, hogy nem létező nevek tízezrei szere­peltek a listákon. így kárba veszett az igyekezet: a népszavazásból nem lett semmi. A múlt héten a parlament módosította a népszavazásról szóló törvényt, így a jövőben plebiscit kezdeményezése esetén a kezdeményező állampolgárok személyi számát is fel kell tüntetni az aláíró pontos lakhe­lyével együtt. Így nem történhet meg, hogy ugyanaz az állampolgár akár tucatnyi listát is aláír, illetve hogy bárki is „holt lelkeket" tüntessen fel a listákon. Soha még ekkora szükség nem volt törvénymódosításra, mint eb­ben az esetben. Ugyanis egyáltalán nem titkolja a Demokratikus Szlováki­áért Mozgalom elnöke, hogy emberei a jövőben ismét kezdeményeznek népszavazást. Pontosan még nem lehet tudni, minek az elérésére, annyi azonban már sejthető, hogy Mečiar (nem is olyan távoli) célja: a Vár. Ha támogatottságából futja, elnöki rendszert vezetne be, és nem hagy kétsé­get az iránt, hogy e rendszernek ki lenne a főnöke. NÉGY MAGYAR PÁRTELNÖK - EGY ASZTALNÁL. Nagy várako­zás előzte meg a négy szlovákiai magyar pártelnök felsőpatonyi találkozó­ját. A környékbeli falvak politika iránti érdeklődő lakossága arra számított, hogy a vezetők meghallják, mit szeretnének a dél-szlovákiai magyarok a vá­lasztások során elérni, a jelenlevő újságírók pedig abban bíztak, hogy szen­zációs cikket írhatnak a közös, hármas koalícióban való megegyezésről. Nos, a szenzáció elmaradt, semmit se lehetett bejelenteni a hármas koalíció­ról. Az Együttélés két vezető tisztségviselője továbbra is inkább arra hivat­kozott, miért nem lehet megkötni a senkit meg nem alázó és a döntő több­ség által óhajtott hármas koalíciós szerződést. Ügy tűnt, hogy a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom hármas koalíciót igenlő törekvései az Együtt­élésnél és a Magyar Néppártnál nem találtak visszhangra. A lakosság által hőn óhajtott „szenzáció" tehát ezúttal is ködbe veszett. Az idő pedig múlik, és félő, hogy néhány politikus sértődékenysége, egyéni ambíciója miatt is­mét nem lesz semmi a magyar összefogásból. TÓTH MIHÁLY „Add oda értékeidet..." Az éjszaka leple alatt (Folytatás az 1 .oldalról) A közbiztonság nappal sem „jaj de jó", hát még éjszaka. A sötétség leple alatt egyre több lopást, betö­rést, rablást követnek el a bűnözők, akiknek átlagos életkora olykor hihetetlenül alacsony. A belügyminiszter az áldatlan hely­zettel kapcsolatban azt ígéri, ha­marosan több járőr lesz az utcá­kon, ám az országos rendőrkapi­tány - illúziórombolóan, ám reáli­san - arra is figyelmeztet, meg kell szoknunk együttélni a bűnözéssel, hozzá kell szoknunk a vadnyugati praktikákhoz. S azok a szlovák fővárosban jó táptalajra leltek. Szinte napirenden vannak a lö­völdözések, rablások, súlyos testi sértések, hogy a gépkocsilopások­ról és -feltörésekről ne is beszéljek. A rendőrség motoros járőrei éjjel­nappal cirkálnak, de így is képtele­nek gátat vetni az alvilág garázdál­kodásának. Az öreg Ladák helyett már Volkswagenokkal és Renaul­tokkal üldözik a bűnözőket, és gép­kocsijuk ülésén ott nyugszik a go­lyóálló mellény. Nélküle egyetlen akcióba sem ajánlatos menni. A 158-as telefonvonal főleg a hétvégeken és még inkább a fize­tésnapokon „izzik", de a szolgála­tqs tisztek hétköznap sem unatkoz­nak. S hogy mi minden történik a fővárosi éjszakában? Arról legin­kább a reggel holtfáradtan hazatérő járőrök tudnának mesélni. A napokban például az oroszvári úton hajnali kettőkor egy sérült külföldi férfira bukkantak. Az il­letőt ismeretlen támadói alaposan helybenhagyták és ellopták BMW­jét. A tetteseket nem sikerült elfog­ni, a gépkocsit azonban másnap a Duna menti liget bokrai közt meg­találták. Aznap este egy huszonhét éves nő elfogadta három ismeret­len férfi meghívását. És mi a kedé­lyesnek induló italozás vége? Többszörös nemi erőszak. Szeren­csére a könnyelmű hölgy nem szenvedett különösebb sérüléseket. A motoros járőrök az éjszaka fo­lyamán átlagban 200-250 kilomé­tert tesznek meg Pozsony utcáin. Sokszor feleslegesen riasztják őket, ám sohasem lehet tudni, melyik be­jelentés menthet meg milliós értéke­ket, esetleg életet. A vár közelében levő magáncég irodaházához idejében értek a rendőrök. A rácsokat a betörők elfűrészelték, de a kiszemelt szá­mítógépeket már nem volt idejük el- vinni. Örülhettek, hogy nem ér­ték őket tetten. „A Téli Stadion mellett valakik lövöldöznek." „Az Avion melletti parkban három suhanc egy gyerek­lánnyal erőszakoskodik" - hang­zott a polgári bejelentés. Ezúttal mindkét esetben vaklármáról volt szó. A lövöldözésről kiderült, hogy egy lagzi kapatos vendégei petárdákkal ünneplik az eseményt. A parkbeli jelenet sem igényelt közbelépést. Két fiú sörözött, tár­suk pedig úgy ölelkezett egy csitri­vel, hogy észre sem vették az ér­kezőket. Az éjszaka folyamán hálóba akadt, és kis halaknak tűnő ben­zintolvajokról, betörőkről és ga­rázda alakokról olykor kiderül, sokkal több van a rovásukon, mint amennyit beismernek. Néhány le­tartóztatott a bizonyítékok terhe alatt bevallotta, hogy még a múlt év őszén egy nagyraktárból 300 ezer korona értékű árut loptak (egyebek közt 2600 nyakkendőt) és egy másik helyen 200 ezer ko­rona értékű számítógépeket zsák­mányoltak. Még eredményesebb volt az a trió, mely egy szőrmeüz­letből másfél milliónyi értékű bun­dát rabolt. A 24 éves bandafőnök nem érte be ennyivel. A Bratislava Casino egyik alkalmazottjától fü­lest kapott, hogy páncélszekré­nyük dugig van pénzzel. Egy hegymászókötél segítségével lee­reszkedett a tetőről és megfúrta a mackót. A 2,5 millió zsákmányból 65 ezret juttatott „súgójának". Az éjszaka bűneinek felsorolá­sát sokáig lehetne folytatni Hogy mi minden történik az éj leple alatt (de természetesen nappal is), azt a fekete krónika hírei is bizonyítják. Tekintettel a helyzet komolyságá­ra, sajnos, ugyanazt tudjuk taná­csolni olvasóinknak, mint a The Washington Post egyik ripor­ternője, aki így zárta bűnügyi cik­két: Ha veszélyeztetnek, gyorsan add oda értékeidet, talán életben maradsz. (ordódy) Szlovák-magyar párbeszéd Érsekújváron (Új Szó-hír) A szlovákiai ön­szerveződésként működő Helsinki Polgári Egyesülés a dél-szlovákiai állandó szlovák-magyar párbeszé­det szorgalmazva feleleveníti a ta­valyi érsekújvári összejövetel kez­deményező szellemét. A szervezők az Amicus Közép-európai Kultu­rális Klubbal együttműködve egy év után ismét Üjvárott tartanak az eltelt időszakot áttekintő vitadél­utánt. Ma délután 13 órai kezdettel a városi Kultúrcentrumban a meg­hívottak és az érdeklődők véle­ményt cserélhetnek az iskolaügy helyzetéről, a Csemadok és a Ma­tica közötti kapcsolatokról, a fele­kezeteknek a nemzetiségi együtt­élésben játszott szerepéről. Beve­zető előadást tart dr. Magda Parí­ková, a pozsonyi Komenský Egye­tem docense. (k-s) Egyeztetett a jobboldal (TA SR-tudósítás) „Ez még csak részeredmény, a végösszeg egyelőre nem ismeretes" - összegezte Ján Čarnogurský, a Kereszténydemok­rata Párt elnöke a Nemzeti Demok­rata Párt és a Polgári Szervezetek Állandó Konferenciája képvi­selőivel folytatott szombati tárgy­alásaik végeredményét. A megbe­szélések témája a választőlistára felkerülő konkrét személyek kivá­lasztása és azok konkrét választási körzetekbe történő besorolása volt.

Next

/
Thumbnails
Contents