Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-11 / 135. szám, szombat

1994. JÚNIUS 10. ÚJSZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 11 Mellőzve minden kikötést Moszkva elfogadta a NATO ajánlatát (TA SR-hír) Nagy érdeklődés előzte meg Isztambulban az Északatlanti Együttműködési Tanács kibővített ülésén az orosz külügyminiszter beszédét. A fórumon egyébként-a NATO-országok, valamint a közép-európai térség és a Független Államok Közösségének külügyminiszterei veszenek részt. Szlovákiát a tanácskozáson Eduard Kukán képviseli. Andrej Kozirev ismertette az uj európai biztonság megteremtésére vonatkozó moszkvai javaslatot. Az előző napon az atlanti tömb ugyan felajánlotta a katonai együttműködést Moszkvának, de tnegszabta, hogy az mettől meddig terjedhet, s egyidejűleg elutasította azt a korábban megfogalmazott orosz elvárást, hogy Oroszország a NATO-n belül különleges helyzetet élvezzen. Kozirev beszédéről az isztambuli tanácskozás szünetében Javier Solana spanyol külügyminiszter tájékoztatott. Szerinte az orosz diplomácia vezetője pozitívan válaszolt a NATO előző napi ajánlatára. Kozirev reményét fejezte ki, hogy hamarosan aláírják a Békepartnerség programot, s hozzáfűzte: az orosz politikus szeretne mihamarabb Brüsszelbe utazni az említett dokumentum szentesítése végett. Időpontot nem említett, azt viszont jelezte, hogy a szóbanforgó dokumentum egyes részeit még módosítani kellene. Borisz Jelcin tegnapi moszkvai sajtóértekezletén szintén Oroszország és a NATO kapcsolatairól esett a legtöbb szó. Az elnök cáfolta, hogy a partneri viszony kialakításával kapcsolatos orosz álláspontot valamiféle feltételek támasztásaként kellene .értelmezni. Jelcin szerint Moszkva biztosra vehetően csatlakozik a Békepartnerséghez, még abban az esetben is, ha „ezt a folyamatot bármiféle bürokratikus akadályok gátolnák". Megítélése szerint mindenképpen el kell mélyíteni a NATO tagállamai és a legnagyobb létszámú, hárommiliós hadsereggel rendelkező Oroszors2:ág kapcsolatait. A legnagyobb hazai gondnak Jelcin a hadsereg problémáját nevezte és úgy ítélte meg, hogy elkerülhetetlen létszámbeli csökkentése. Európai stabilitás vagy megmerevedés? Az Együttélés Országos Tanácsának állásfoglalása (Új Szó-hír) Az Együttélés Országos Tanácsa 1994. május 28-án Losoncon a fenti címmel állásfoglalást fogadott el az Európai Stabilitási Egyezményről. Ennek szövegét megküldték a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak, a Magyar Polgári Pártnak és a Magyar Néppártnak. A magyar Néppárt teljes mértékben egyetértett az állásfoglalás tartalmával, viszont az MKDM és az MPP többszöri kérésre sem reagált rá. A dokumentum megállapítja, hogy az államok Párizsban jelen lévő képviselői a kisebbségbe kényszerített közösségekkel szemben úgy döntöttek, mint a korábbi békeszerződéseket megfogalmazó győztesek a vesztesekkel szemben. A paktum a kisebbségek részvétele nélkül jött létre, így nem a stabilitás megteremtését fogja jelenteni Közép-Európában, hanem ellenkezőleg - a feszültség fokozatos kiterjedését. Az európai pozitív példáknak megfelelő 1 alkotmányos rendezést sürget az állásfoglalás, s ezzel összefüggésben utal a legújabb példára, Bosznia kantonokra való felosztására. Csak az ilyen alkotmányos rendezést követően kellene aláírni a magyar-szlovák államközi szerződést véli az Együttélés Országos Tanácsa. MAGYARORSZAG Alakulnak a parlamenti frakciók (Budapesti tudósítónk jelentése) A magyar parlamentbe bejutott hat politikai párt ezekben a napokban már megalakította frakcióját, bár frakcióvezetőt egyelőre csak három választott. A Magyar Demokrata Fórumnak végül is 38 képviselője lesz. Az egyik választókerületben ugyanis felülvizsgálták a szavazólapokat, s ennek eredményeképpen a szabaddemokrata helyét Raskó György MDF-es képviselőjelölt fogja elfoglalni. A frakció alakuló ülésére a hét közepén kerül sor, vezetőnek Szabó Iván jelenlegi pénzügyminisztert választották. Szabó Ivánt az MDF pragmatikus irányzata vezetőjének tartják, szemben a konzervatívabb ideologikus irányzattal, melyet Antall József után a pártban elsősorban Lezsák Sándor, Für Lajos, Boross Péter képviselnek. Szabó Iván újságíróknak kijelentette: a jövőben új arculatot kíván adni az MDF-nek. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának élén Füzessy Tibor lesz, aki eddig tárcanélküli miniszteri funkcióban a magyar titkosszolgálatot felügyelte. A Független Kisgazdapárt frakcióvezetője a pártelnök Torgyán József. Jellemét és szokásait nem megtagadva - s levonva a múlt időszak tanulsá, gait, amikor a kisgazdák frakciója széthullott -, Torgyán elfogadtatta a vezetőséggel, hogy a négyéves parlamenti időszak alatt őt a pártelnöki és frakcióvezetői posztokról leváltani nem szabad. A FKGP szeretné, ha a parlament egyik elnöki székét az ő emberük, konkrétan G. Maczó Ágnes foglalná el. A Fidesz parlamenti frakciója is megalakult, de még nem választottak vezetőt. Hasonló a helyzet a kormányzásra készülő Magyar Szocialista Pártnál és a Szabad Demokraták Szövetségénél is. KOKES JÁNOS Választások az Európa Parlamentbe A kormányzó pártok nem tündököltek (TA SR-hír) A 12-tagú Európai Unió államai közül tegnap négyben lezajlottak a választások az Európa Parlamentbe. Dánia, Írország, Nagy-Britannia és Hollandia polgárai járultak az urnákhoz, míg a többi tagországban a hétvégén zajlik le a voksolás. Az eredmények vasárnap estére várhatók. Jelentések szerint Nagy-Britanniában gyér volt a részvétel a szavazáson, a távolmaradók elsősorban a kormányzó konzervatívok szavazótáborából kerültek ki. Várhatóan John Major kormányzó pártja kevesebb képviselőt küldhet a strasbourgi testületbe, mint az ellenzéki Munkáspárt. Dániában az előrejelzések szerint az országnak járó 16 mandátum közül hatot olyan két csoport szerez meg, amely ellenzi az európai integrációt. Hollandiában sem volt tolongás az urnáknál, már sa előjelzések is mind

T össze 32 százalékos részvételt jósoltak. Koreai-félsziget Fokozott harckészültség (TA SR-hír) Fokozott készültségbe helyezték a 650 000 fős dél-koreai hadsereget, mivel ugyanilyen rendelet vonatkozik az egymillió főt számláló észak-koreai hadseregre is. A szöuli vezetés rendkívül megszigorította az ellenőrzéseket az államhatáron, hogy elejét vegyék fiz esetleges szabotázsakcióknak. A hetek óta húzódó nukleáris vita miatt, az Észak-Korea részéről fenyegető háborús veszélytől tartva Délen elrendelték az ivóvízkészletek és a földalatti óvóhelyek általános ellenőrzését. A Koreai-félszigeten kialakult kritikus helyzetről folytatott tegnap csaknem egyórás telefonbeszélgetést az amerikai és a dél-koreai elnök. Bili Clinton és Kim Jong Szam egyetértett abban: csakis szigorú ENSZ-szankciók elrendelésével érhető el, hogy a kommunista Korea nemzetközi ellenőrzésnek vesse alá az atomfegyver kifejlesztésével gyanúsított nukleáris létesítményeit Amikor a rendőrség a két gyanúsítottat őrizetbe veszi, még roppant kevés bizonyítékkal rendelkezik. Tud arról, hogy a feldarabolt férfi és Köberl ujjlenyomata egyezik, de a letartóztatás pillanatában a felszeletelt tetem képei még nincsenek Ausztriában. Megint ugyanazzal a problémával kell a nyomozóknak megküzdeniük, mint az angliai utazás során: a rendőrség csak saját országhatárain belül illetékes a cselekvésre. A képek átvétele-átadása kissé bizarr módon az osztrák-magyar határon történik; Hegyeshalomig a magyarok viszik a bizonyítékot, onnan osztrák nyomozók szállítják tovább Bécsbe. A budapesti lakásban találtakról szóló magyar rendőrségi anyagok már ott fekszenek a bécsi biztonsági hivatal asztalán, de egyelőre lefordítatlanul. Tehát amikor a nyomozók elkezdik a kihallgatást, nem tudnak többet, mint azt, hogy a lakást olykor Pesti Gábor használta, hogy Pesti és Frodl között szoros kapcsolat lehet, továbbá, hogy Frodl feltehetően ismeri a köddé vált Biljánát. A kihallgatás rögtön a beszállítást követően, kilenc óra után pár perccel veszi kezdetét. Pripfl felügyelő cigarettával kínálja a rendezőt, akit feszültnek, mégis könnyednek talál. Tudomására hozza, hogy Köberl megölésével gyanúsítják s hogy lényegében mindent tudnak. Közli vele, hogy egyelőre csak meg akarja vele bejszélni a dolgot, ahogyan azt a másik szobában: dr. Pestivel teszik, de jegyzőkönyvet még riem vezetnek. Pesti ügyvédje a bíróságon rákérdezett, milyen pszichológiai végzettséggel rendelkezik á felügyelő. Pripfl "ennél többet tud: kiváló emberismerő. Rövid idő alatt sikerült Frodl bizalmába férkőznie. Megadja neki a művésznek kijáró tiszteletet, teret enged Frodl tetszeni vágyásának. S eközben egyre több, számára teljesen ismeretlen részletet szed ki a gyanúsitottbólr-- • Helmut Frodl először csak annyit hajlandó elismerni, högy ismeri Köberlt. De igen hamar égy lépéssel továbbmegy, bevallja, hogy a kritikus időpontban járt Magyarországon. Végül pedig nem tagadja, hogy ismeri a lányt, méghozzá nagyon is közelről. A személyek feltérképezése után a felügyelő rátér a történtek taglalására. A kihallgatást kisebb cigarettaszünetek tarkítják, rövid ebédelésre is sor,kerül. Frodl egy darabig nem akar tudni a gyilkosságról, aztán fokozatosan felfrissül az emlékezete. Igen, ott volt á lakásban, igen, Biza volt a „csali". Aztán, elmeséli, hogy haragudott Köberlre, de csak meg akarta leckéztetni. S végül a makacs kérdezés megteszi a hatását, Frodl megtörik: - Okay, én voltam. Alig négy órával a kihallgatás megkezdését követően - töredékes, hiányos bizonyítékok mellett - Frodl vallott. i Á kihallgatást végző nyomozónak, s a jegyzőkönyvet vezető kollégának egyaránt az volt a benyomása, hogy a tett beismerésétől Frodl megkönnyebbült, egyszersmind rettenetes önsajnálat vett rajta erőt. Szüntelenül azt panaszolta, hogy szertefoszlott az ő eddigi szép élete, tönkretette saját magát és a családját. A borzalmas történet nem kerülheti el a nyilvánosságot, ami nem csupán az ©, hanem szeretteinek a meghurcolását is jelenti. Frodl helyesen mérte fel a következményeket. A bámészkodó kisfiú tanúja volt, ahogy a gyilkossági ügy kipattanását követően fotósok, újságírók szállták meg a hietzingi villa környékét, s mihelyt valami mozdult, vadul kattogtatták a gépüket. Frodl két gyerekét a nagyszülők korán reggel vitték el,, és késő este hozták vissza. Egy fekete szemüveget viselő középkorú nőt is lehetett olykor látni. Aztán néhány napon belül elnéptelenedett a ház, rácsok kerültek az ablakokra. A lakók jobbnak látták eltűnni a kíváncsiskodók szeme elől. A feleség, aki a történtek után idegösszeomlást kapott, igyekezett hősiesen kitartani a férje mellett. Június i 8-án egy sajtónyilatkozatában azt állította, hogy csakis tévedésről lehet szó,; Helmut nem követhette él a gyilkosságot. Mint ahogy kitaláció, hogy viszonya volt Biza Novakovval meg hogy a lány terhes is lett tőle. - Milyen ember benyomását tette önre Helmut Frodl? - érdeklődött a bíró a kihallgatást végző nyomozóföl. (Folytatjuk) Oradour Mi a mai mementó? A fasiszta rémtettek sorozata egész Európán végigsöpört. A délfranciaországi Oradour 50 évvel ezelőtti tragédiája - a csehországi Lidicével együtt - mementóként idéži e tömegmészárlások elvetemültségét. Mindkettő az iszonyat lidércnyomásával nehezedik az emlékezetre, amikor a hihetetlenség borzadálya érzelemfűtötte mítoszokat is táplál. Az angol Max Hastings Út Oradourba címmel magyarul is megjelent könyvében az epizódokat vette vizsgálat alá. Az emlékek után kutatva sűrűn találkozott a kemencében megsütött oradouri csecsemő történetével, melynek számos mozzanata arra mutat - iga-, hogy a történet igaz. S inkább csak kétségbeesett remény számára, hogy nemi így történt. Oly valószínűtlen lenne ez? Egy olyan vérfürdő közepette, mely 648 emberélet kioltásával végződött, s a felgyújtott falu templomában 400 nő és gyermek lelte halálát. Talán épp a felfoghatatlan kíméletlenségből adódik, hogy a mindössze 254 házból álló kertvárosszerű település kiirtását a minden képzeletet felülmúló, példátlan gaztettként ismerik meg az egymást váltó nemzedékek. Az évfordulós megemlékezéseket hatalmába keríti a szörnyűségek felevenítésének emberi döbbenete. De kérdés, vajon a tanulság nem foszlike így szerte a múló, pillanatnyi érzelmi felindultságban. Kérdés, vajon nem épp a korabeli különbségek ismerete segít hozzá, hogy a múlt tükrében kellőképpen érzékelni tudjuk a napjainkban rejlő, leselkedő és fenyegető veszélyeket. Oradour tragédiája igazi példája annak, amikor ártatlan lakosságot sújt a bosszúállás. A Das Reich SS páncéloshadosztályt a francia ellenállási mozgalom rajtaütései akadályozták meg abban, högy időben a normandiai hídfőbe érkezzen és érdemlegesen beavatkozhasson az angolszász partraszállás feltartóztatásába. Az Oradour elleni semmivel sem indokolható kegyetlenség miatt már a korabeli német hadvezetés is magyarázatot követelt. Mégis az 195l-es és 1953-as francia bíróságok rendkívül enyhe ítéletet hoztak. A francia kormány számára kiváltképp kínos volt, hogy ítélkezni kellett 14 eiszászi fölött is. . , j Az oradouri gyilkosok elleni elszántság hiánya alighanem egyedülállóan éles fényt vet a nürnbergi perekre és azok utóhatásának anatómiájára. „Fél-igazságszolgáltatásnak" nevezi Deák István, amerikai magyar történész tanulmányában - melyet a História idei első száma rövidítve magyarul is közölt - a háborús bűnösök feletti ítélkezést. Az utólagosan hozott törvényekhez igazodó felelősségrevonás ä győztes hatalmakat is kínos helyzetbe hozta, mert az ő magatartásukban is bűnelkövetésekre utaló tettek kimutatására nyílt lehetőség. A háborús bűn fogalma ugyancsak homályos maradt, kompromisszumokhoz és ködösítésekhez vezetett. A szerző annak a véleményének ad hangot, hogy a németeket az akkori német törvények alapján is el lehetett volna ítélni. S magának a bíróságnak az ártatlan civilek megölésére kellett volna a súlyt fektetni. Tegyük hozzá: Oradour kapcsán mindkét eljárásmód szinte önmagától adódott volna. A nünbergi szellem azonban a francia bíróságok számára is meghatározó volt. Vajon egy mai nemzetközi törvényszék elkerülhetné-e ezeket a buktatókat? A szerző idézi a boszniai szerb vezért, Radovan Karadzsicsot, aki cinikusan kijelentette, hogy egy ilyen, bíróság „lerombolná az ENSZ hitelességéť'.Ezekután Deák István a háborús bűnökért felelős országok „egymásnak falazó" igazságtétele helyett a legyőzött ország újraalakított hatóságainak ítélethozatala mellett száll síkra, hogy azok ítélkezzenek saját bűnöseik felett. Talán erre is figyelmeztet napjainkban Oradour? KISS JÓZSEF