Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-05 / 103. szám, csütörtök

1994. MÁJUS 1011. ÚJSZÓ' kaleiDOszKóp 5 5 Magyarországi választások '94 déki Magyarország pártja, elsősorban a mezőgazdaság fejlesztését tartja fontosnak. A párt a szavazatok 20-25 százalékára számít. Kereszténydemokrata Néppárt Surján László Alapítási éve: 1989. március 17. (A Demokrata Néppárt politikai örökö­sének vallja magát.) 1990-es eredménye: listára 6,46 %, mandátumok száma 21 (5,45 %). Eddigi képviselők száma 24 (6,2 %). Tagok száma: 20 409. A KDNP a jelenlegi kormánykoalí­ció tagja. Választási programja már 1993-ban elkészült, címe: Emberköz­pontú társadalmat! A klasszikus ke­reszténydemokrata alapelvekre épülő program középpontjában a szociális elkötelezettség és a társadalmi igazsá­gosság elvei mellett a gazdaság áll. A privatizációban a párt a széles tulajdo­nosi réteg híve, a gazdaság fejleszté­séhez ipar- és piacvédelmet ígér. A családi adórendszer bevezetését szor­galmazza a pártprogram, távlatilag egységes nemzeti életjáradék-rend­szert. Az alapvető agrártermékekből a hazai szükségletet hazai termelőknek kell biztosítani. Köztársaság Párt Palotás János Alapítási éve: 1992. november 18. A párt az 1990-es választáson nem indult. Eddig egy képviselője volt az Országgyűlésben. A tagok száma: „nem publikus". A Köztársaság Párt önmeghatáro­zása szerint „választási programpárt". Elsősorban a gazdasági célkitűzések szerepelnek a párt terveiben. Palotás János pártelnök szerint gazdasági programjuk alapján lehetséges a mun­kanélküliség 5-6 %-ra történő csök­kentése, az infláció 10-12 % körüli szinten való stabilizálása, a „jelenlegi 30 milliárd dolláros teljes államadós­ság 6-8 milliárdra csökkentése", a tár­sadalombiztosítási járulék kedvező módosítása. A párt gazdasági elképze­lései a rendszerszemléletű tervezésen alapulnak, a célok nem érhetők el egy­szerre, de a párt nyíltan vállalja a munkanélküliség két éven belüli eny­hítését, az államadósság csökkentését négy év alatt, a válalkozói kör terhei­nek mérséklését pedig hét év múlva. Vállalkozók Pártja Alapítási év: 1989. október 22. Az 1990-es választásokon a párt 1,89 %-ot ért el, mandátumhoz nem jutott. Tagok száma: 6000. A párt választási programja az 1991 elején elkészült Polgárrá válni című dokumentumon alapul, ezt fejlesztet­ték tovább az idei választásokra. A program a gazdasági, társadalmi és politikai élet valamennyi fontosabb területét felöleli. Főbb gondolati ele­mei: „a versenyképes piacgazdaság, a szociálisan szolidáris társadalom és az ésszerű környezetvédelem". Zwack Péter szerint - mint a négy. liberális párt tárgyalásain kijelentette - „a né­gyes blokknak kormánykoalícióra kell törekednie". A párt fontosnak tartja a gazdasági törvények meghozatalát, többek között a gazdasági kamaráról szólót. Zwack Péter Magyar Demokrata Fórum Alapítási év: 1988. szeptember 3. 1990-es eredménye: listára 24,7 %, parlamenti képviselőinek száma 165 (42,7%). Eddigi képviselők száma 132 (34,2 %). Tagok száma: 31 000. A párt élén Antall József elnök, mi­niszterelnök halála óta Lezsák Sándor áll ügyvezető elnökként. A párt febru­ári hetedik országos gyűlésén az. elnö­ki tisztségre Für Lajost választották, Lezsák Sándort pedig ügyvezető elnö­ki teendőkkel bízták meg. A párt listá­jának vezetője Boross Péter miniszter­elnök. A párt a mostani választási progra­mot az 1990-eshez kapcsolja, ugyan­akkor ez illeszkedik a most elfogadott kormányprogramhoz is. Az MDF nem titkolja, hogy a kormányzati munka folytatására készül. A koalíciós kérdé­sekről Herényi Károly pártszóvivő el­mondta: elsősorban természetes szö­Boross Péter vetségeseikkel, a KDNP-vel és a re­ményeik szerint egyre jobban magára találó kisgazdapárttal tudnának együttműködni. Az MSZP-vel és a SZDSZ-szel semmilyen körülmények között nem hajlandók koalícióra lépni. Magyar Igazság és Élet Pártja Alapítási év: 1993. augusztus 2. A pártot az MDF-ből kiváló képvi­selők alapították, eddig 11 hellyel rendelkeztek a parlamentben (2,8 %). A tagok száma: 4000. A MIÉP célja a gyökeres rendszer­változás. Felülvizsgálnák a privatizá­ció eddigi menetét, átgondolnák a Csurka István pénzpolitikát és a bankrendszert. A MIÉP adócsökkentést kíván elérni úgy, hogy az alacsonyabb szintű adót a felállítandó adórendőrséggel szigo­rúan behajtatnák. A MIÉP külpolitikai céljai között a NATO-tagság kívána­tos, de nem feltétlenül elérendő. Leg­fontosabb a magyar kultúrnemzet lé­tének megőrzése a Kárpát-medencé­ben. „Nem fogunk lemondani a hatá­ron túli magyar kisebbségek autonó­miatörekvéseinek támogatásáról, nem kívánunk magyar-ukrán típusú szerződéseket kötni csak azért, hogy az Európai Közösségek soraiba fogad­jon" - nyilatkozta Horváth Lajos társ­elnök. Magyar Szocialista Párt Alapítási év: 1989. október 7. Az MSZP megalapítói az MSZMP-ből kivált reformkommunisták voltak. 1990-es választási eredménye: listára 10,8 %, elnyert mandátumaiknak száma 33 (8,5 %). Az eddigi képviselők száma: 33 (8,5 %). Tagok száma: 40 000. Horn Gyula Az MSZP programjának gerincét a -Békési László volt pénzügyminiszter által összeállított gazdasági program alkotja. Ennek lényege: a jelenlegi válság leküzdése szigorú monetáris egyensúly kialakításával, az infláció megfékezésével. A program célja, hogy megteremtse a piacgazdaság na­gyon szerény, lassú növekedésének fellételeit. Erre a gazdasági programra épül a szocialisták többi programpont­ja, fontossági sorrendben a szociális és foglalkoztatási program, az állam­igazgatási kiadások csökkentése. Az MSZP országos listája második he­lyén Nagy Sándort, a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, az MSZOSZ elnökét indítja, a szakszervezet szoci­alista platformjával kötött választási megállapodást. Magyarországi Szociáldemokrata Párt Alapítási év: az 1890-ben alakult párt 1989. január 9-én szerveződött újjá. Az 1990-es választások után több pártra szakadt szociáldemokratákat 1993. október 3-án egyesítette Király Zoltán. 1990-es választási eredménye: listára 3,5 %, képviselői mandátumhoz a párt nem jutott. Tagok száma: 40 000 A programot úgy alkották meg, hogy a távolabbi jövőben kormányza­Király Zoltán ti alternatívát kínáljon a választóknak. Az 1994-es választások fő célja azon­ban az, hogy a párt bekerüljön a parla­mentbe. Az MSZDP magát a munká­sok, alkalmazottak, nyugdíjasok párt­jának tekinti. A programban nagy gondot fordítanak a mezőgazdaságra, mert „itt történelmi hanyagságok jel­lemezték a pártot". A párt legfonto­sabb feladatnak a munkanélküliség kezelését, a privatizáció újraátgondo­lását és az infláció megfékezését tartja Munkáspárt Thürmer Gyula Alapítási év: 1989. október 19. A párt a Magyar Szocialista Munkás­párt örökösének tekinti magát, nevét 1992-ben változtatta Munkáspártra. MSZMP néven jelenleg a Munkás­pártot „megalkuvó politikája" miatt elhagyók tömörültek pártba. 1990-es választási eredménye: listára 3,68 %, parlamenti mandátumhoz nem jutott. Tagok száma: 30 000 A Munkáspárt választási program­ját az 1993. november 6-án megtartott XVI. kongresszusa hagyta jóvá, címe: „Ma a bal a jobb!". A program mun­kát, biztos megélhetést ígért az or­szágnak. Antikapitalista, gazdasági része három pillérre épül: a vegyes tu­lajdonú gazdaságra, a gazdaság élén­kítésére és az állam aktív szerepválla­lására. A párt szükségesnek tartja a privatizáció leállítását. Üj választójo­gi (örvényt javasol a program, a képvi­selők visszahívhatóságának kimondá­sával. A Munkáspárt ellenzi Magyar­ország belépését a NATO-ba és az EK-ba. Nemzeti Demokrata Szövetség Pozsgay Imre Alapítási év: 1991. május 17. A párt 1990-ben nem indult még a választásokon. Eddig 4 képviselője (1 %) volt a par­lamentben. Tagok száma: 3000-4000. A párt alapvető célja az önkor­mányzatiság, a „civil" társadalom ere­jének növelése, ugyanakkor az állam szerepének növelése az országos és nemzeti feladatok koordinálásában. Vállalkozásbarát, a belső piacot védő gazdaságpolitikát tart fontosnak, a fel­lendülést elsősorban az export növelé­sétől reméli. A párt elengedhetetlen­nek tartja a külső adósságszolgáltatás terheinek leépítését, ezért nemzetközi egyezmények megkötését szorgal­mazza. Szabad Demokraták Szövetsége Kuncze Gábor Alapítási év: 1988. november 13. 1990-es választási eredménye: listára 21,3 %, országgyűlési mandátumok száma 94 (24,36 %). Eddigi képviselők száma: 85 (22,1 %). Tagok száma: 32 763. Választási programja szerint az SZDSZ megbékélést akar a szomszé­dos országokkal, s mindent meg kí­ván tenni a határon túl élő magyaro­kért, hogy megfelelő körülmények között élhessenek. Kormányra kerül­ve az SZDSZ nenffog tisztogatásba kezdeni. Olcsóbb, de hatékonyabb kormányt, igazgatást szeretne a párt. Az államháztartás és a nagy elosztási rendszerek reformját azonnal meg­kezdenék. Az új kormánynak nem csupán a vállalkozókkal kell foglal­koznia, komoly javulást azonban csak akkor lehet ígérni, ha beindul a gazdasági növekedés. Az SZDSZ a Fidesszel már tavaly választási együttműködési megállapodást kö­tött, ebben az évben pedig a többi li­berális párttal is tárgyalásokat foly­tatott a választásokról. Pető Iván, a párt elnöke jó esélyt lát arra, hogy pártja az élen fog végezni, azt azon­ban nem tartja valószínűnek, hogy a liberális pártok és a hozzájuk kap­csolódó választási szövetségek erős kormányzati többséget tudnak sze­rezni. Magyarországi Zöld Párt A párt országos listájának elfogadá­sáról utolsóként döntött az Országos Választási Bizottság, így - sajnos ­nem tudunk részletesebb adatokat közölni róla, s a listavezető, Medvecz­ki Zoltán fotója sem áll rendelkezé­sünkre. Fő célkitűzéseik: Magyarország le­gyen semleges állam. A Homoszexua­litás és a prostitúció megfékezése, a •társadalomra veszélyes szekták betil­tása, a pártok állami támogatásának megszüntetése. Maguknak követelik a környezetvédelmi miniszteri tárcát. A polgármesterek, önkormányzati, or­szággyűlési képviselők és miniszterek fizetése ne legyen több a minimálbér kétszeresénél. Az oldalt összeállította: GÖRFÖL ZSUZSA Jh

Next

/
Thumbnails
Contents