Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-05 / 103. szám, csütörtök

DOKUMENTUM ÚJSZÓ' 1994. MÁJUS 5. Magyarországi választások '94 Választási rendszer és menetrend Magyarországon úgynevezett vegyes választási rendszer van érvényben, az 1989. évi XXXIV., időközben részben módosított törvény értelmében. Ez azl jelenti, hogy az állampolgárok egyidejűleg egyéni jelöltekre és pártlistákra is szavaznak. Mivel választókerületenként 9-10 jelölt is indul, az első forduló után csak nagyon kevés - a négy évvel ezelőtti tapasztalatok alapján jó, ha tucatnyi - helyen lesz megválasztott képviselő. Az állampolgárok 386 parlamenti mandátumról döntenek. Az egyéni választókerületekből 176, a pártok területi listáiról 152, országos listáiról 58 képviselőjelölt szerezhet mandátumot. Az ország 176 egyéni választókerületre oszlik, egy-egy körzet lakosainak száma mintegy 60 ezer. Ezekkel párhuzamosan 20 (19 megyei és I fővárosi) területi választókerületet is létrehoztak, ahol a pár,tok által állított listákra lehet szavazni. Területi listát az a párt állíthatott, amely az adott megyében, illetve a fővárosban az ottani egyéni körzetek egynegyedében, de legalább két helyi egyéni választókerületben jelöltet tudott indítani. A leadott voksok arányában 152 képviselői helyet osztanak el. Tizenöt párt állított országos listát. számukra a törvény 58 paiiamenti helyet biztosít. Ilyen listát az a párt állíthatott, amely minimálisan 7 területi választókerületben megfelelt a listaállítás követelményeinek. Az 58 mandátum arra szolgál, hogy a "pártokra leadott szavazatok arányát minél jobban tükrözze a képviselői helyek elosztása a parlamentben. Ugyanis az egyéni választókerületekben a párt egyéni jelöltjeire leadott, de képviselői mandátumot nem eredményező szavazatokat összesítik. Ezek az úgynevezett töredékszav azatok. Fontos megszorítás, hogy az országos listákról csak azok a pártok kaphatnak mandátumokat, amelyek a területi listákon - az országos összesítésben - a szavazatok több mint 5 százalékát megszerezték. Amely párt nem éri el ezt a küszöböt, sem a területi, sem az országos listáról nem szerezhet mandátumot. Tcrmészetsen az egyéni választókerületekben indított jelöltjei esélyeit ez az előírás nem érinti. 1990-ben még 4 százalék volt a parlamentbe jutáshoz minimálisan szükséges támogatottság. Ennek felemelése 5 százalékra azt jelenti, hogy nagyobb lesz az elveszett szavazatok száma, vagyis az olyan voksoké, amelyeket a parlamentbe be nem jutó pártokra adtak le. A választások kiírásáról Göncz Árpád köztársasági elnök döntött, az. eiső fordulót május 8. napjára tűzte ki. Az Országgyűlés ezután megalakította az Országos Választási Bizottságot, amely úgy határozott, hogy ahol szükséges lesz, három héttel később tartsák meg a második fordulót. A választás törvényes és zavartalan lefolyását több rendelet hivatott biztosítani. Ezek közül a legfontosabbak: Május 6-án 24 óráig tart a választási kampány, utána megkezdődik a kampánycsend, amely alatt a pártok választási munkacsoportjai már csak a választási tudnivalókról adhatnak tájékoztatást, illetve a választási részvételre vonatkozó pártsemleges felhívások jelenhetnek meg. A voksolás május 8-án reggel 6 órától 19 óráig tart. A polgárok két szavazólapot kapnak kézhez: a választókerületben induló egyéni jelöltek névsorát, illetve a területi pártlistákat. A szavazás előzetes eredményeit az Országos Válaszd Bizottság május 9-én 19 óráig teszi közzé. Magyarországon vasárnap parlamenti választásokat tartanak, a rendszerváltás óta immár másodszor. Minden különösebb jóstehetség nélkül megállapítható: a korábbihoz képest alaposan átrendeződnek az erőviszonyok az áj törvényhozásban. Mégpedig elsősorban gazdasági, és nem a szó szoros értelmében vett politikai, netán ideológiai okokból, s annak ellenére, hogy Magyarország kétségkívül a volt keleti tömb legstabilabb országa, amely a legnagyobb utat tette meg a politikai és gazdasági rendszerváltás terén. Ennek egyik legbiztosabb jele, hogy az Európai Unió kedvezően fogadta Magyarország kérelmét a teljes jogú tagságra vonatkozóan - bár teljesítése, természetesen, még odébb van. Ennek ellenére tény: Magyarországnak nagy összegű külföldi adósságokat kelt törlesztenie, magas az. infláció és a munkanélküliség aránya, az ipari és a mezőgazdasági termelés visszaesett. Ugyanakkor látni már a gazdasági helyzet javulásának első jeleit, de ezek még távolról sem éreztetik áldásos hatásukat, s nem is tűnnek visszafordíthatatlanoknak. Sok függ tehát attól, hogyan áll fel az új parlament és az. új kormány, mely tendenciák fognak erősödni, illetve gyengülni. Fontos ez számunkra, a határokon túl élő magyarok számára is. Merthogy egy stabil, prosperáló Magyarország kívánatos partner a szomszédok számára a sokoldalú együttműködéshez, s a jószomszédi légkör haszonélvezői lesznek a kisebbségi magyarok is. Nem is szólva arról, hogy az az. ország, amely biztonságérzetet, jólétet tuá biztosítani saját állampolgárai számára, fokozottabb mértékben talál módot arra is, hogy figyelemmel kísérje a határokon túlra rekedt nemzetrész sorsát. A választási kampány a szemünk láttára, fülünk hallatára zajlott. A milyenségét megítélni nem a mi dolgunk. Az esélyek latolgatása azonban nem tilos - éppen az előbb említett okok folytán. Ehhez, próbálunk segítséget, vagy inkább támpontokat nyújtani olvasóinknak összeállításunkkal, amelyben a választási rendszert és a legnagyobb pártokat mutatjuk be. Tizenöt párt állíthatott országos listát, ennyinek sikerült megfelelnie a követelményeknek. A 15 párt a következő: Agrárpárt (listavezető: Nagy Tamás), Egyesült Kisgazdapárt (dr. Szabó János), Fidesz (Orbán Viktor), Független Kisgazdapárt (dr. Torgyán József), Kereszténydemokrata Néppárt (dr. Surján László), Köztársaság Párt (Palotás János), Vállalkozók Pártja (Zwack Péter), Magyar Igazság és Elet Pártja (Csurka István), Magyar Szociáldemokrata Párt (Király Zoltán), Magyarországi Zöld Párt (Medveczki Zoltán), Magyar Szocialista Párt (Horn Gyula), Munkáspárt (Thürmer Gyula), Nemzeti Demokrata Szövetség (Pozsgay Imre), Szabad Demokraták Szövetsége (Kuncze Gábor). Az érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy a 15 országos listán olyan személyek is szerepelnek, akiket az emberek általában nem politikusként ismernek. A Fidesz listáján a 11. helyen olvasható a kiváló színművész, Eperjes Károly neve, a Köztársaság Párt pedig a 7. helyet adta Bodrogi Gyulának. Pécsi Ildikó a Magyar Szocialista Párt listáján a 37., de egyéni jelöltként is indul a fővárosi 22. számú választókerületben, ahol 5 ellenfele lesz, köztük az SZDSZ elnöke, dr. Pető Iván. Zámbó Imre, akit inkább Zámbó Jimmyként ismer a nagyközönség, a 31. a Nemzeti Demokrata Szövetség listáján, de a 31. számú budapesti választókerületben 7 ellenféllel is összeméri erejét. Ami egyaránt jellemző a pártlistákra és az egyéni jelöltek névsorára: nagyon kevés köztük a nő, arányuk a 10 százalékot sem éri el. E téren a Magyarországi Zöld Párt vezet: 20 fős országos listájukon 7 hölgy szerepel. A többi országos listán 50-50 név áll, az SZDSZ 9 hölgynek ad esélyt, 8-nak a Munkáspárt és a Független Kisgazdapárt. Ez utóbbi lista érdekessége, hogy a 8. helyen a következő név szerepel: dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária. Agrárszövetség Alapítási év: 1989. december 3. 1990-es eredménye: listára 3,13 %, egyéni kerületből 1 képviselő jutott mandátumhoz. Eddigi képviselők száma: 2 (0,5 %). Tagok száma: 20 000 (támogatókkal együtt). Nagy Tamás Önmagát olyan pragmatikus pártként határozza meg, amely „a vidék mezőgazdaságát szeretné fejleszteni". A párt számára a magántulajdon szent, tagjai a privatizáció hívei, ám véleményük szerint nem monopóliumok kialakítására, hanem kisebb tulajdonokra lenne szükség. Aggasztónak tartja az Agrárszövetség, hogy a hazai élelmiszer-kereskedelmi egységek 60-70 százaléka a privatizáció során külföldi tulajdonba került. Az 1994-es választásokon elsősorban a kisgazda szavazókra számítanak, mert az FKgP nem tudta folytatni nagy elődei ideológiamentes politikáját. A főváros mind a harminckét körzetében állítanak jelölteket, nem akarják elkövetni azl a hibát, hogy csak vidéken képviseltetik magukat. Egyesült Kisgazdapárt A párt alapítása: 1993. november 6án tartotta egyesülési gyűlését a Torgyán Józseffel szemben állók csoportja. A különböző kisgazdapártok mellett e pártba lépett be az a 36 képviselő is, aki korábban kilépett az FKgP-ból. A párl szerint a rendszerváltást követően a gazdasági intézményrendszer alapjait lerakták, a gazdaságot élénA választókhoz Göncz Árpád köztársasági elnöknek a választás időpontját bejelentő beszédéből Az a benyomásom, hogy a választási részvétel magas lesz. Az ország népe - megítélésem szerint - tisztában van vele, hogy a választásnak mekkora a tétje. Fel kell tételeznünk azt is, hogy az ország népe érett, s pontosan meggondolja, hogy kire és miért adja a szavazatát. A magam részéről a választónak kél dolgot ajánlanék. Az egyik az, hogy ne csak a maga szeretett vagy rokonszenves pártjának ülésére, gyűlésére menjen el, hanem látogassa meg a választáson induló többi képviselőnek a gyűlését is. Szembesítse egymással a programokat és a programokat szembesítse a maga gondjaival, s ennek alapján döntsön a pártrokonszenvéről. Az egyéni választókerületekben az egyéni döntés esetében pedig nézze meg, hogy ki az, akire szavaz. Kisebb körben és kivált vidéken pontosan tudják, hogy ki is az az ember. Nézzék meg, hogy milyen mértékben szolgálta a közösséget az elmúlt rendszerben, és milyen mértékben szolgálta utána; nézzék meg, hogy ez idő alatt anyagi helyzete hogyan alakult és miből, nézzék meg, hogy változtatott-e az álláspontján egyszer, kétszer vagy többször is, és milyen mértékben. Meggyőződésem, hogy egy rendszer összeomlása után változtatni lehet az ember nézetén, mert bárki beláthatja, hogy megváltozott a helyzet és neki nem volt igaza, de ez másodszor már illetlenség, a harmadik esetben meg már szemtelenség. Én még azt is megnézném, hogy vajon féltek-e attól az embertől és mikor féltek tőle; és ha féltek, akkor most itt az alkalom, hogy szabaduljanak tőle, mert nem érdemes a kiskirályokat tovább éltetni. Azt a jogukat, hogy szabadon válasszanak, senki kétségbe nem vonhatja. Demokratikus államrendben a második választás talán még az elsőnél is fontosabb, mert ez a demokrácia folytonosságának és folyamatosságának bizonyítéka. (Elhangzott 1994. február 4-én) Szabó János kítő részletszabályok kidolgozása van hátra. Nem csupán az agrárszektor pártja kíván lenni, hanem a vidéki polgárságé is. A mezőgazdaság körülményeinek javításához elengedhetetlennek tartja az EKgP a hitelfolyósítás könnyítését. Az Egyesült Kisgazdapárt a hagyományos kisgazdaértékeket próbálja megtestesíteni. Fiatal Demokraták Szövetsége Alapítási év: 1988. március 30. 1990-es eredménye: listára 8,9 %, országgyűlési mandátumaik száma 21 (5,7%) lett. Eddigi képviselők száma: 26 (6,8 %). Tagok száma: 13 254. Orbán Viktor A párt „nemzetileg elkötelezett, liberális néppárt". A pártprogram alapján a Fidesz a gazdaságot és oktatást tekinti a két stratégiai ágazatnak. „Mi azt állítjuk, még annak terhére is, hogy rövid távon nő a költségvetés hiánya, olyari beruházásokat kell csinálni, amelyek révén a gazdaság zsugorodása megáll, és ismét növekedésnek indul" - nyilatkozta Orbán Viktor, aki pártja kormányfőjelöltje. A gazdaság élénkítésének eszközét az adókedvezményekben látja. A Fidesz fontosnak tartja, hogy élénküljön Magyarország és a magyarok lakta területek közötti gazdasági együttműködés. Esetleges koalíciós partnerként elsősorban a liberális pártokat tudja elképzelni. Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt A párt 1988. november 18-án alakult újjá. 1990-es választási eredménye: listára 11,7 %, országgyűlési mandátumok száma 44 (11,4%). Jelenlegi képviselők száma: 1993 szeptemberében a parlamentben több kisgazda-csoportosulás képviselői voltak: 16 képviselő a Történelmi Független Kisgazdapárt, 2 fő a Konzervatív Kisgazdapárt, 18 személy az FKgP, 1 képviselő a Demokratikus Kisgazda és Polgári Párt, 8 pedig az ún. Torgyán-féle kisgazdák képviseletében. 1994 elejére a Torgyán József vezette kisgazdák egyediili használói a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP) névnek. A Torgyán Józseffel szemben álló különböző irányzatok 1993. november 6-án egyesültek Egyesült Kisgazdapárt néven. Az FKgP 8 képviselővel volt jelen a parlamentben. A Torgyán József vezette párt tagjainak száma 63 000, ezzel - a pártelnök szerint - pártja a legnagyobb magyar párt. Az FKgP független Magyarországot szeretne, ezért kezdeményezni fogja az államadósság újratárgyalását. Síkraszáll a köztársasági elnök közvetlen választása és a képviselők visszahívása mellett. Mint a viTorgyán József