Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-05 / 103. szám, csütörtök

2 HÍREK 1994. MÁJUS 5. Parlament Vihar a televíziós tanács közül (Új Szó-tudósítás) Tegnap folytatódott a szlovák törvényhozás múlt pénteken szavazásképtelenség miatt félbeszakított ülése. Nyomban a kezdet kezdetén a képviselők többsége megszavazta Igor Gazdik (független) javaslatát, hogy az eredeti programtól eltérően ne bővítsék ki a televíziós tanácsot, hanem hívják vissza meglévő tagjait úgy, hogy új tanácsot lehessen kinevezni, amelyben az összes parlamenti párt - szakértője által - képviselve lesz. A javaslat az ellenzék viharos ellenkezését váltotta ki. A DSZM és az SZNP frakciójának tagjai számtalan, a témához nem is kapcsolódó, személyeskedésektől sem mentes hozzászólással elérték, hogy a kérdésről csak a délutáni szünet után szavaztak a képviselők. A választásokig, úgy tűnik, ilyen hangulat uralkodik majd a törvényhozásban. Komárom Együttélés-MPP közös nyilatkozat A szlovákiai magyarság közös érdeke, hogy a programjaikban nagymértékben megegyező magyar pártok együttműködésüket sorskérdéseinkben szorosabbra fogják. Ez irányban az első, a polgárok számára is határozottan érzékelhető lépés volt az 1993. augusztus 27-i komáromi nagygyűlés. A szlovákiai magyarság elemi érdeke, hogy a megkezdett úton megtegyük a következő lépéseket is. Alkalmat erre a közeledő helyhatósági és parlamenti választások kínálnak. Hogy a közös fellépés lehetővé váljék, hatékony és eredményes legyen, elengedhetetlenül szükséges a szlovákiai magyarság politikai érdekképviseletét felvállalt pártok és mozgalmak számára közös célok kitűzése és az ezen célok eléréséhez vezető út meghatározása. Tudatában vagyunk annak, hogy ez nélkülözhetetlen feltétele egy közös választási és parlamenti koalíció megkötésének. Ennek érdekében az Együttélés és a Magyar Polgári Párt komáromi városi szervezetének vezetősége megkezdte egy közös álláspont kialakítását, ami alapját képezheti a választásokra és az azokat követő választási időszakra megkötendő koalíciónak. Bízunk abban, hogy pártjaink és mozgalmaink legfelső vezetőségeinek részéről megvan az őszinte szándék a hármas koalíció - Együttélés, MKDM, MPP - megkötésére, ezért ennek megfelelő eljárást tartunk célravezetőnek országos szinten is. Megnyílt az ÁVÜ Ügyfélszolgálati Irodája Tegnap a kora délutáni órákban Komáromban Pongrácz Tibor címzetes államtitkár, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnöke ünnepélyesen megnyitotta az ÁVÜ Szlovákiai Ügyfélszolgálati Irodáját, amely a jó másfél hónappal ezelőtt megnyitón csíkszeredai iroda után a másodikként fogadja ügyfeleit Magyarország határain túl. Megnyitóbeszédében emlékeztetett arra, hogy a magyarországi kárpótlás, mely 1 millió 850 ezer embert érint, akik ma 16 ország állampolgárai, minden tekintetben egyedi, és az egész világon példaértékű. Cscnger Sándor, az ÁVÜ Szlovákiai Ügyfélszolgálati Irodájának vezetője elmondta, hogy az iroda megnyitásában nagy érdemei vannak az Együttélés Politikai Mozgalomnak, a budapesti Építési és Tájékoztatási Központnak, valamint a szlovákiai BBS Invest Rt.-nek, amely a komáromi és egy kihelyezett szepsi irodát fog üzemeltetni Szlovákiában. Legfontosabb feladatuknak a Szlovákiában élő, kárpótlásrajogosult személyek korrekt tájékoztatását és a magyarországi privatizációban érdekeltek naprakész információkkal történő ellátását tartják. Ehhez nyújt majd segítséget az ÁVÜ Marketing Adatbázisa, amely a szlovákiai irodákban minden érdeklődő számára díjmentesen hozzáférhető. Hasonlóképpen ingyenes az a kiadvány is, amelyet a komáromi iroda a szlovákiai kárpótoltak számára készített, figyelembe véve a hatályos szlovák vám- és devizaszabályokat, illetve az adótörvény vonatkozó előírásait. Pongrácz Tibor a megnyitó utáni sajtótájékoztatón az Üj Szó kérdésére elmondta, hogy a közelgő magyarországi választások eredményeitől függetlenül ő bízik abban, hogy a leendő kormány is támogatni fogja a kárpótlást és a privatizációt, hiszen Magyarország jelenlegi kedvező pozíciója csakis a szociális piacgazdaság elveinek következetes érvényesítésével tartható meg. KOSÁR DEZSŐ A tévétanáccsal kapcsolatban a DSZM és az SZNP képviselői azzal vádolták a javaslat előterjesztőit, hogy politiai tisztogatásokat végeznek. Katarína Tóthová szavaival élve a kormánykoalíció kollektív leváltásokat hajt végre az országban. Többen hivatkoztak a demokráciára azzal vádolva a másik felet, hogy normalizációt. folytat. A közel harminc felszólaló közül mindössze Eva Rusnáková Jeszenszky Géza (független) és Gabriela Rothmayerová (DBP) mutatott rá arra, hogy a jelenlegi tévétanács, amelybe kizárólag a DSZM és az. SZNP jelöltjei kerültek be, több esetben túllépte a jogszabályok által megszabott hatáskörét. Holott épp neki kellett volna felügyelni a törvényesség betartására a Szlovák Televízióban. A tanács konkrétan egy olyan statútumot dolgozott ki magának - s ez az statútum két hónapig érvényben is volt, amely értelmében a tanács volt -, a televízió legfőbb irányító szerve és az igazgató csak végrehajtó szerepet, töltött be. Kiderült, hogy az igazgató a dokumentumot aláírta ami voltaképpen azt jelenti, hogy elfogadta azt. A tévétanács leváltásáról a képviselők titkosan szavaztak. Ám a szavazás eredménytelenül fejeződött be, mivel a voksolás előtt nem hívták fel a honatyák figyelmét arra, hogy a tanács leváltásával egyetértők karikázzák-e be a leváltandó személyek nevét, vagy húzzák át a szavazócédulát. Az eredmények kihirdetése után heves vita bontakozott ki a tanácsteremben. Az ülést vezető Peter Weiss (DBP) többször ismételte, ez az ő vétke, mert nem ismertette előzőleg, hogy karikázni kell-e vagy áthúzni a cédulákat. Az ellenzék képviselői szerint a szavazás érvényes, tehát a tanács leváltására nem került sor. Közel kétórás szócsata és kétszer 15 perces frakcióülések után a DSZM és az SZNP képviselői nyilatkozatot adtak MEGKÉRDEZTÜK J| Csáky Pált, az MKDM frakcióvezetőjét: milyen céllal szervezik a Szlovákiai Magyarság Emléknapját? Esterházy János 1942. május 15én a szlovák parlament valamennyi képviselője közül egyedüliként szavazott a zsidótörvény ellen. Ez a bátor helytállásnak, a humánumnak olyan ragyogó, példaerejű megnyilvánulása volt, amely nem merülhet feledésbe. Ezért szeretnénk, ha minden évben megemlékeznénk róla egy emléknap keretében, amelyen szemináriumokat rendeznénk, és a központi ünnepségen átadnánk a Helytállásért díjat azoknak, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak az itteni magyarság szellemi és gazdasági felemelkedéséhez. Maga a díj egy, kb. 40 cm magas bronzszobor, Nagy János komáromi szobrászművész alkotása, egy földtől elrugaszkodó férfialakot ábrázol. A jövő felé fordulást, az önKoalíciós tanács ki, amelyben a kormánykoalíció újraszavazási indítványát normalizációs eljárásnak minősítették. Ezt követően végül szavazással a többség eldöntötte, hogy megismétlik a szavazást. Ez alkalommal az ülésvezető ismertelle a feltételeket. Első kiadásunk zárásakor ismertették a szavazás eredményét. Eszerint második nekifutásra a képviselők leváltották a tanács négy tagját: Jozef Darmót, Jerguš Ferkét, Miroslav Kollárt és Milan Ožvoldot. A délután folyamán sor került az interpellációkra is. E napirendi pont keretében kizárólag az ellenzék képviselői szólaltak fel. A két hónappal ezelőtt még kormányon lévő DSZM és SZNP tagjai eddig ki nem mutatott szociális érzékenységüknek és az ország ügyei iránti hihetetlen érdeklődésüknek adott hangot. A tébécé terjedésétől a környezetvédelmi helyzeten át a tömegközlekedésig, a bírák lusztrálásáig és Sidónia község Csehországhoz való csatolásáig mindenről szó esett. A legtöbb kérdést a miniszterek helyben megválaszolták. (gágyor) magunkat felülmúló tettek röpítő erejét szimbolizáló mű eszmei értéke meghaladja a 100 ezer koronát. A szobrot adományozó alapítványt képviselői illetménye egy részéből a jelenlegi 14 magyar képviselő hozta létre. A Komáromban tartandó központi rendezvényre mintegy 200 embert várunk, köztük az összes magyar képviselőt, beleértve az egykori Szövetségi Gyűlés magyar képviselőit is, a magyar pártok, társadalmi és kulturális szervezetek képviselőit, polgármestereket, újságírókat stb., egyszóval az itteni magyarság egy reprezentatív szeletét. A volt Tiszti Kaszinó gyönyörűen felújított dísztermében tartanánk az ünnepség egyik részét, ahol átadnánk a díjakat, majd a Széchenyi-emléktábla megkoszorúzását követően a színházban Kocsis Imre A megkoszorúzott című monodrámája kerül bemutatásra. Reméljük, sikerül hagyományt teremtenünk ezzel az emléknappal, s a jövőben nemcsak Komáromban, hanem Szlovákia más magyarlakta vidékein is lesznek hasonló megemlékezések. VOJTEK KATALIN A magyar-szlovák viszonyról (Budapesti tudósítónktól) Magyarország külpolitikájának, egymástól elválaszthatatlan, három fő célja az európai integráció, a történelmi megbékélés a szomszédokkal és a magyar kisebbségek helyzetének biztosítása - jelentette ki Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter tegnap Budapesten azon a sajtótájékoztatón, melyen értékelte a magyar külpolitika elmúlt négy évét. A magyar kisebbségekkel kapcsolatban elmondta: Magyarország arra törekedett, hogy méltó helyet biztosítson nekik az adott ország rendszerében, a helyi demokrácia, önigazgatás és önkormányzat kibontakoztatásával. Hangsúlyozta, hogy Budapest mindent megtett, de sajnos, csak három szomszéddal, Szlovéniával, Horvátországgal és Ukrajnával van szerződéses alapon is rendezve ez a dolog. A többi szomszéddal szerinte azért nem sikerült rendezni a dolgokat, mert azok nem tudták elfogadni a nyugati országok autonómia-gyakorlatát. Ugyanakkor a délszláv válság nyomán a Nyugat is óvatosabb magatartást tanúsított, s bizonyos félelem él benne a kisebbségi ügyek rendezésével kapcsolatban. Kérdésemre, hogy értékelje ilyen szempontból Magyarország és Szlovákia kapcsolatait, a miniszter kifejtette: A magyar kormány, a Magyar Demokrata Fórum programja alapján, minden szomszédjának baráti jobbot nyújtott. Amikor az 1992-es csehszlovákiai választások után napirendre került a szövetségi állam szétválása, mind a cseh, mind a szlovák vezetést meghívták Budapestre. „Énpedig elmentem Pozsonyba, ahol előadást tartottam a magyar-szlovák kiegyezés lehetőségéről, amit nagyon sok szlovák is üdvözölt, és gesztusnak tekintett. " Jeszenszky szerinl a mostani szlovákiai kormányváltozás után „még inkább világossá vált, hogy kin múlott" a kapcsolatok alakulása. „ Talán azt is mondhatom, hogy nem csupán a magyar kormány, hanem az egész magyar nép nagyon jól vizsgázott. Sok provokatív hang, sok provokatív írás hangzott el, jelent meg, és ezt nem viszonozta a magyar közvélemény." A miniszter úgy véli, hogy Magyarországon „nincs románéilenesség, szlovákellenesség". Budapest a vitákat vállalta, de mértéktartóan válaszolt, s ez. a politika „lassan beérik". Hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a magyar-szlovák viszony jövőben is azon a vágányon haladjon, melyet a mostani kormány fektetett le. Ha lesz igény rá, akkor Jeszenszky személyesen továbbra is kész hozzájárulni a magyar-szlovák kiegyezéshez. KOKES JÁNOS Térdre kényszerítve (Folytatás az 1. oldalról) fedezni kell. Az oktatási minisztérium jelentése 1,6 milliárd korona további költségvetési támogatást igényel a tárca legalapvetőbb feladatainak ellátására, a tanácskozáson végül is 1,2 milliárd koronában egyeztek meg. A szakemberek szerint azonban még ez az összeg is csupán az alapvető funkciók ellátására lesz elég, s az oktatásügyben további leépítések várhatók. Az oktatásügy és a másik kritikus helyzetben lévő ágazat, az egészségügy problémáinak megoldására javasolt támogatásoknak a fedezetét biztosítani kell, ezért a kormány május I4-re rendkívüli ülést hívott össze, amelyen megtárgyalják a többi, kritikus helyzetben lévő ágazatnak folyósítandó támogatások sorsát is. Erre az ülésre az érintett tárcák előkészítik a költségvetéssel szembeni igényeiket, a kormány pedig dönt a fedezés forrásairól. Brigita Schmögnerová szerint a tervezett mintegy 2 milliárd korona költségvetési kiadásnövekedés fedezésére fordítható forrásokat elsősorban egyes termékek hozzáadottértékadójának növelésével akarják előteremteni. S bár konkrét termékeket nem említett, elmondása szerint ez az emelés az alapvető élelmiszereket nem érinti, többnyire egyes luxuscikkek 6 százalékos hozzáadottérték-adóját emelik 25 százalékra. Úgyszintén szükség lesz a fogyasztási adók emelésére. A pénzügyminisztérium jelenleg azt elemzi, hogy ezek az adóemelések milyen mértékben hatnak a szociális biztonságra. A szociális és munkaügyi tárca pedig rövidesen nyilvánosságra hozza az intézkedés kompenzálására tett javaslatait. A támogatások növelésének másik módja a többi ágazatnak nyújtott támogatás megkurtítása. A kormány alelnöke szerint az eddigi adatok alapján a hadügyi kiadások mérséklésével szerezhetők további források. Arra a kérdésre, hogy hozzányúlnak-e az agrártámogatásokhoz, eléggé kitérő választ adott. Mindenesetre a támogatások hatékony felhasználása lesz a legfontosabb követelmény megítélésük során, állította. Döntési kényszerhelyzetbe került tehát a kormány, hiszen ha azt akarja, hogy szeptemberben újra meginduljanak az iskolák, s működőképesek legyenek a kórházak, lépnie kell. Az egyszerű fogyasztó már csak abban bízhat, hogy a jelzett adóemelések révén nem veszít többet a réven, mint szerezhet majd a vámon. (t. szilvássy) Az átvilágításokról (TA SR-hír) Többek között az átvilágításokkal is foglalkozott a koalíciós tanács tegnapi ülésén. Egy munkacsoportot nevezett ki. amely kidolgozza a koalíciós pártok közös álláspontját az úgynevezett lusztrációs törvénnyel kapcsolatban. Arra a kérdésre, vajon kíilön napirendre került-e az állítólag pozitívan átvilágított kormánytag kérdése, Ján Čarnogurský azt válaszolta, hogy ezzel csak akkor kívánnak foglalkozni, ha a kormányelnök megkapja az erre vonatkozó dokumentumokat. Amint a TA SR megtudta, Peter Magvaši gazdasági miniszter az, aki az érvényes törvény értelmében nem tölthet be tisztséget a kormányban. A tanács foglalkozott a parlamenti üléssel és úgy döntött, hogy törvényt dolgoz ki, amely megszabná annak az összegnek a felső határát, amelyet a politikai pártok a választási kampányra fordíthatnak. Magvaši cáfol (TA SR-jelentés) Peter Magvaši meggyőződését fejezte ki, hogy átvilágításának eredménye negatív lesz. Elmagyarázta, hogy mint a Vágmenti Gépgyár igazgatójának, annakidején kötelezvényt kellett aláírnia a hadiiparral kapcsolatos, szigorúan titkos kérdésekre vonatkozó hallgatásról. Hangsúlyozta azonban, hogy semmi esetre sem működött együtt az állambiztonsági szervekkel, és nem is írt alá ezzel összefüggő dokumentumot. Brcko: Csapatösszevonások Karadzsics tűzszünetről beszél (Újvidéki tudósítónk jelentése) Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár egy nemzetközi Bosznia-konferencia összehívását indítványozza. Szóvivője bejelentette, hogy Ghali levelet intézett az USA és Oroszország, valamint az Európai Unió kormányaihoz, s ebben sürgeti a nemzetközi munkacsoport felállítását. A rövid hír nem részletezi, mikor kerülne sor a konferenciára, diplomáciai körök azonban úgy tudják, a következő két hónap folyamán. Brckóból továbbra is aggasztó hírek érkeznek. A szerbek és a muzulmánok, de újabban a horvátok is csapatokat vonnak össze a Száva menti korridor térségében, amely Krajinát köti össze Szerbiával. A Szarajevóban tartózkodó Jaszusi Akasi ENSZ-főmegbízott Karadzsics szerb vezetővel tárgyalt, ennek eredményeként Karadzsics bejelentette, hogy a szerb fél akár egyoldalú tűzszünetre is hajlandó Brckónál, amennyiben a muzulmánok elutasítják a fegyvernyugvást. GYARMATI JÓZSEF Lapzárta: 22.10