Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-31 / 125. szám, kedd

SZÜLŐFÖLD ÜJSZÓ* 1994. MÁJUS 31. Kutak az ország szélén Kiapadhatnak? Ptruksát csakúgy, mint az Ung-vidék délkeleti csücskének további településeit általában két nagy gond foglalkoztatja. Igaz ugyan, hogy az évtizedekig megoldatlan víz- és gázellátás közül áz utóbbi már néhány hete lekerült a napirendről, ám helyét egy újabb kemény dió foglalta el: az óvoda üzemeltetéséhez szükséges pénzösszeg előteremtése. Aki e régiót legalább annyira ismeri, hogy tudja azt is róla, hogy a Latorca folyó déli partján lévő kutak látják el ivóvízzel a Tőketerebesi járás egy részét, rrieg azt is, hogy a ptruksai határban több gazolinkút, valamint egy propán-bután palacktöjtő is üzemel, az különösen furcsának találja, hogy például Ptruksát csak most kapcsolták rá az országos földgázhálózatra, s hogy ebben az országszéli községben nincs közművesített ivóvíz. És még érthetetlenebb számára ez a hiány akkor, ha arról is tudomást szerez, hogy nincs a faluban egyetlen kifogásolhatatlan vizű kút sem, így a helyiek nitráttartalmú, s az egészségre más szempontból is káros vizet kénytelenek fogyasztani. Néha pedig ažt is csak mértékkel tehetik, mert - tudtuk meg a minap Tóbiás Lajos polgármestertől - az utóbbi időben fokozatosan csökken a helyi forrásokban, kutakban a vízszint. - Tavaly nyáron is előfordult néhányszor, hogy a főzéshez és mosakodáshoz szükséges napi vízmennyiséget sem győzte a kutunk, és másoké sem, nemhogy még a konyhakert rendszeres ' lőcsolására is jutott volna belőle... Ha rajtam múlott volna - folytatta a polgármester -, én előbb a vízellátást oldottam volna meg, s csak azt követően vezettettem volna be a gázt. No persze, nem volt választási lehetősége a falu népének, A gázművek illetékesei valamikor 1990-ben vagy 1991-ben kerestek fel bennünket. Vállalták a beruházási költségek hatvan százalékának a fedezését,, de nem azzal jöttek, hogy gázt akarunk-e vagy vizet. Ha történetesen a vízművekkel is meg tudtunk volna egyezni a vízbevezetési költségek számunkra is kibírható'részvállalásában, akkor nyilván már ez. a gond is megoldódott volna. Sajnos, ez a vízellátási kérdés továbbra is nyitott, a gond pedig egyre aggasztóbb. A ptruksai, nagyszelmenci, dobóruszkai (és budaházi), valamint kaposkelecsényi önkormányzat együtt sem tudja .előteremteni az ivóvízellátás műszaki feltételeinek megteremtéséhez szükséges több millió koronát. És egyelőre az állam sem ígér segítséget ezen a téren. - A vízvezeték-hálózat elkészítéséhez talán még előteremthetnénk a pénzt, ám a vízművek vezetői azt állítják, a közeli battyáni, valamint lakárti kutak jelenlegi vízhozamából nem jutna ennek a néhány községnek. Ügy tudom, a szomszédban, vagyis pár kilométerre tőlünk, Kárpátalján bőséges kutakkal rendelkező vízművek üzemelnek, s azokból a hozzánk legközelebbiek minket is elláthatnának. Elláthatnának, ha igényelnénk, és a két ország között erről megállapodás születne... Tóbiás Lajos a helyi önkormányzat véleményét összefoglalva úgy vélekedett, hogy a ptruksaiak nem adják fel az ivóvízért folytatott küzdelmüket. Az áldatlan állapotról ismét tájékoztatni fogják a kor'mányt, az illetékes minisztériumokat, továbbá a közegészségügyi szerveket. Az ország óvodahálózatának létét fenyegető rossz gazdasági helyzet Ptruksán is érezteti hatását. A járási iskolaszék a helyi óvoda üzemeltetéséhez a korábbinál nagyobb anyagi támogatást kér az önkormányzattól. - A lehetőségeket és a kilátásokat, valamint az intézmény küldetését elemezve mi úgy döntöttünk, hogy az óvodát nem engedjük felszámolni. Legalább az maradjon meg, az legyen, ha már iskolánk nincs! Jelenleg 20 gyermek látogatja, a szülők pedig elégedettek a működésével. Azl mondtam, előteremtjük a pénzt, ám ugyanakkor abban is reménykedünk, hogy az állam sem mond le teljesen az óvodák támogatásáról, hanem megtalálja az ágazat életben tartásához szükséges anyagiakat fogalmazott a ptruksai polgármester. GAZDAG JÓZSEF Új álláspont a helyhatósági választásokról: + egy tulajdonos Az olyan nemesi községekben, mint például Nemesradnót, a szocializáció előtt nem úrbéresség, hanem közbirtokosság működött. Bár jogilag és talán formailag sincs lényeges különbség a két közösség között, nyilvántartás szempontjából mindenképpen eltérnek egymástól. Nemesradnótban 176 hektár összefüggő terület a közbirtokosság legelője. A parcella egy betétlapon szerepel, és a 293-as szám alatt lett bejegyezve a földnyilvántartóba. Ugyanez a nyilvántartási szám a tagok telekkönyvében úgy szerepel, hogy a 293-as parcella hányad részét birtokolja az illető közösségi tag. Legelőként szerepel, de a Balog völgye egyáltalán nem hasonlítható össze a gömöri lankákkal. Nemesradnótot lapos, sík terület veszi körül. A 293-as parcella a hármashatáron fekszik, a szútori erdők alatt. Stratégiai előnyét (az erdőben tartották a muníciót) kihasználva, a második világháború idején a területet a német katonák repülőtérnek használták. Ez is mutatja, nem a klasszikus értelemben vett legelőről van szó, a falu lakossága csak azért használta erre a célra, mert az állatokat valahol legeltetni kellett. Az 1949-ben hozott 81 -es számú törvényrendelet elkobozta a közbirtokosságok, de ugyanúgy az úrbérességek vagyonát is. A nemesradnóti legelő is átszállt egy még nagyobb közösség tulajdonába, de nem konfiskálták el. Ötvenkettő augusztusáig, a szövetkezet megalakulásáig ugyanúgy használták a tulajdonosok, mint addig, azután azonban átvette-a szövetkezet: Tíz évvel később a szövetkezet beleolvadt a Bátkai Állami Gazdaságba, ma is hozzá tartozik. A Balog folyó szabályozása után az állami gazdaság á réteket felszántotta - a közbirtokosságnak is volt 5 hektár rétje, amely ugyanilyen sorsra jutott. De nemcsak a rét, hanem csaknem teljes egészében a legelő is. Az összesen 181 hektáros területből kereken 10 hold a helyi református egyházat illeti, a többi területet kilencvenkilenc tulajdonos birtokolja. A közbirtokosságról és úrbérességről szóló 229-es törvény szerint a közösségeknek 1992. december 30áig kellett bejelenteniük, hogy igényt tartanak a vagyonukra. A nemesradhótiak szinte az utolsó pillanatban, december 28-án fordultak levélben az állami gazdasághoz. A levelet három közbirtokos írta alá, az egyik volt közülük Pósa Dezső. - A kérvényünkhöz mellékeltük a parcellák telekkönyvi kivonatát mondja. - Ennek ellenére a gazdaság a másfél év utáni válaszában újra kéri tőlünk ezeket a bizonylatokat. Április 22-én Nemesradnótban újra megalakítottuk a közbirtokosságot, a tagság engem hatalmazott meg az ügyek intézésével. Az adóhivatalban, a statisztikai hivatalban már bejegyezték a társaságunkat, jogilag tehát létezünk, és a törvény szerint a terület is a miénk. Mi azt nem akarjuk legelőnek visszaállítani, már csak azért sem, mert időközben az állami gazdaság Jelszín alatti csőrendszerrel látta el, amellyel öntözi a területet. Ha visszakapjuk, mi felkínáljuk neki használatra, természetesen bérleti díj ellenében. Ha sikerül, megállapodni, szerződést kötünk... Hogy mi történik abban az esetben, ha nem tudunk megegyezni? Több érdeklődő jelentkezett. Á bérleti díjat nem szándékozunk szétosztani, befektetjük valamibe. Valószínűleg a református templom tatarozására fordítjuk. (farkas) h 'I ^i-T -LkJ \Á di/á Tanár úr, nehogy nyilvánosságra hozza környezetünk értékét, az emberek mindent szétlopkodnának... (Miroslav Kernel rajza) Nem érdemes elhalasztani A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása felhagyott azzal a követelésével, hogy halasszák későbbi időpontra a helyhatósági választásokat. Michal Sýkora elnök ezt azzal magyarázta, hogy ismert okok miatt - kormányváltás, előrehozott parlamenti választások - az eredetileg tervezett határidőig, azaz 1995. január 1-jéig már úgysem valósulhat meg az. államigazgatási szervek egyes hatásköreinek az önkormányzatokra történő átruházása. A társulás szerint ugyanis azért lett volna jó a jövő év elejére halasztani a helyhatósági választásokat, mert ha az önkormányzatok januárban megkapnák a hatásköröket, az ahhoz szükséges legiszlatív feltételek pedig már ez év júliusában ismertté válnának, akkor a polgármesteri posztokra pályázó jelöltek tisztában lehetnének azzal, milyén feltételekkel számolhatnak hivatalba lépésük után. Az ősszel megválasztásra kerülő parlamentnek azonban nyilván nem lesz ideje a jövő év elejéig meghozni a hatáskörök átruházását szabályozó törvényeket,, ezért az önkormányzati választások elhalasztásának sincs semmi értelme. A társulás elnöke szerint ez két veszélyt is magában rejt: egyrészt az október 1-jei parlamenti választások kedvezőtlenül befolyásolhatnák a november huszadika körül sorra kerülő helyhatósági választásokat, másrészt fennáll a veszélye, hogy a polgármesteri posztokra nem az arra rátermett, hanem az azt vállalni hajlandó egyének pályáznak majd. De más veszély is fenyeget ezzel kapcsolatban. A városok és falvak szövetségén belül eltérnek a vélemények a hatáskörök átruházásáról. Vannak, akik úgy vélekednek: nem is kellene az önkormányzatoknak annyi munkát és felelősséget átvenni az államtól. Ha ismernék a hatáskörök átvételének a feltételeit, egyszerű volna a helyzet:' aki egyetért, megpályázná a polgármesteri posz-. tot, aki ellenzi,-az nem indulna a választásokon. így azonban tovább folyhat majd a vita: mit átvenni és mit nem. Közben pedig könnyen megtörténhet, hogy - nevető harmadikként - az állam mindent meghagy magának. (gaál) Prímásverseny Sajógömörön Érdekes és várhatóan nagy érdeklődésre számottartó kulturális rendezvények megszervezéséről tárgyalt a napokban a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya. Az ülés után Polgári Lászlótól, a területi választmány elnökétől tudtunk meg részleteket. - Június 11-én Saj'ógömörön rendezzük meg első ízben a Czinka Panna emlékére meghirdetett prímásversenyt, amelyen három feladatot kell teljesíteniük a versenyzőknek. Elsőként egy szabadon választott produkciót adnak elő, aztán énekest kell kísérniük, végül a harmadik próbatétel egy megadott darab eljátszása lesz. • Ha jól tudom, két évvel ezelőtt, Czinka Panna szobrának félavatásakor már rendeztek prímásversenyt. , - Az prímások bemutatkozója volt, és csupán szlovák zenekarok léptek fel. Ez most teljesen más, ezen a versenyen pénzért versengenek a prímások. Ezen felül a győztes prímás zenekara muzsikálhat a versenyt követő bálon. A rendezvény keretében előadás hangzik el a cigányzene gömöri vonatkozásairól. Bár az előadó, dr. Faggyas , István Magyarországról érkezik, de a Gömör-kutató neve nálunk is jól ismertí • Talán még túl korainak tűnhet az érdeklődés, de megkérdezem, jövőre is lesz prímásverseny ? - Kétévenként szeretnénk megrendezni, de hamarosan országos szintre kívánjuk emelni. A mostani prímásversenyt a sajógömöri alapszervezetünk és a helyi önkormányzat rendezi. • Mi lesz a másik rendezvényük? - A Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélye, amelyet először tavaly Serkében rendeztünk meg, ez évben pedig Tornaiján, a Zoltán kértben lesz június 12-én. Fellépnek a járás amatőr szólistái, hagyományőrző csoportjai, az országos vers- és prózamondó verseny helyezettjei, ismert együttesek, tánccsoportok. S mivel a kulturális rendezvény gömöri vonatkozású, természetesnek tartottuk meghívni és szerepeltetni a rozsnyóiakat is. Tudtommal a Búzavirág néptáncegyüttes lép majd fel. . (farkas) Kecskefarm és művésztanya Egy kis falu idegenforgalmi tervei A közelmúltban ET-küldöttség járt a Duna menti régióban, hogy felmérje a térség idegenforgalmi lehetőségeit. Az Európa Tanács szakemberei többek között a Pozsonyhoz közeli Miloslavovba is ellátogattak. Alžbeta Paulíkovával, a 707 lakosú, színtiszta szlovák község polgármesterével és Milan Hroulnyval, a községi hivatal beruházási szakemberével arról beszélgettünk, mivel tudnak ők bekapcsolódni a régió idegenforgalmába. Beszélgetésünket a falu képviselői azzal kezdték: náluk bizony nem sok látnivaló akad. A két egykori majorból - Miloslavovból és Erzsébetudvarból - 1936-ban létrejött községet kikerülik a fő útvonalak, a vasúton csak egy kis megállója van, és semmiféle attrakciót nem tud nyújtani. Ide inkább olyan turistákat várnak, akik félreeső, csöndes, nyugodt helyen kívánnak pihenni. További társalgásunkból azonban kitűnt, talán túl szerények beszélgetőpartnereim. A faluban ugyanis bőven akad látnivaló. Például a hegyvidékeken honos kecsketenyésztés eléggé attraktívnak számít itt, a sík vidéken. Egy falubeli magángazda pedig gondolt egy nagyot, és egy kis kecskefarmot létesített a portáján. A családi vállalkozásban jól működik a sajtgyártás,,a főváros több élelmiszerüzletét is innen látják el kecskesajttal, s a gazda reméli, hogy a nem túl távoli jövőben vendéglátásra is sikerül berendezkedniük. (Lapunk múlt csütörtöki számában írtunk a kecskefarmról - a szerk. megj.) S hogy ne legyen egyhangú a kecskemekegés, a falu másik felében egy lótenyészetbe látogathat el a turista. Vagy a hétvégén kiruccanó pozsonyi panellakó. Két vállalkozó kedvű hölgy régebben másutt már mindketten foglalkoztak lótenyésztéssel - kibérelte a helyi földműves-szövetkezet egyik farmját, hogy lovasiskolát hozzon létre. Jelenleg az istállók felújítása folyik, s oktatókat is szerződtettek. Úgy tervezik, hamarosan gyerekek táboroztatását is vállalni tudják majd, akiket nemcsak lovagolni, hanem az állatokkal való bánásmódra és a természet szeretetére is oktatnának. Emellett természetesen lovagolni vágyó hazai és külföldi turistákra is számítanak. Az állatbarátokon és a sportrajongókon kívül a művészetek kedvelői számára is akad látnivaló Miloslavovban. Ellátogathatnak például egy kézi szövésű faliszőnyegeket és gobelineket készítő helybeli lakos műtermébe. Az itt készült kézimunkáknak nemcsak a szűkebb régióban, hanem az egész országban is jó hírük van, és a művésznőt már, Bécsből is felkérték gobelinek restaurálására. Egy pozsonyi szobrászművész állítólag azt fontolgatja: elszállásolási lehetőségeket teremt, és művésziskolát nyit az itt levő kertjében. A falunak van egy harminchárom hektáros erdeje, amelyet a múlt század második felében telepíttetett a terület akkori birtokosa. Most az erdőt is szeretnék idegenforgalmi célokra felhasználni, de azt előbb rendbe kellene hozni, amihez az Élet Fája nevű mozgalomtól szeretnének segítséget kérni. Nagyobb idegenforgalmi célú építkezéseket nem terveznek (ennek oka egyebek mellett a földterületek rendezetlen tulajdonviszonya: a jelenlegi lakosok vagy őseik az első világháború utáni földreform idején telepedtek le a falu területén, s. most több földterületnek a vélt és valódi tulajdonosai között tulajdonjogi problémák merültek fel), a távlati tervek között mégis szerepel egy vendégfogadó létrehozása, mégpedig a községi hivatal épületében. A földműves-szövetkezettől tartozás, fejében kapott egyemeletes épület ugyanis csak ideiglenesen ad helyet a hivatalnak. A falu elöljáróságának új „munkahelyet" fognak építeni, a jelenlegi épületből pedig vendéglő és szálloda lenne. Persze ezek csak távlati tervek, előbb a vízvezetéket és a szennyvízcsatornát kell kiépíteni. Bár az idegenforgalom fellendítése egyelőre a jövő zenéje, a helyi lakosok már régebben rájöttek a a vendégfogadás előnyeire. Több család már 1990 óta fogad nyaranta külföldieket, sőt visszatérő törzsvendégeik - is vannak. Ha majd megvalósulnak a falu vezetői által ismertetett elgondolások, valószínűleg a turisták száma is jócskán megnő. Az elöljáróság különféle támogatással, például adókedvezménnyekkel is ösztönözheti majd a falubelieket, hogy bekapcsolódjanak az idegenforgalomba. GAÁL LÁSZLÓ