Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-28 / 123. szám, szombat

1994. MÁJUS 28. ÚJSZÓ ÉRDEKESSÉG 5 A szórakoztató ipar mágnásasszonyai Szexbotrány a gyufásdobozban Már az ENSZ-ben is molesztálják a nőket • Nincs rá jogszabály Butrosz Ghali főtitkár ugyan úgy rendelkezett, hogy a Claxton-Gomez ügyet kezeljék bizalmasan, az ENSZ-titkárság történetének első ismeretessé vált szexuális zaklatása mégis botránnyá nőtte ki magát. Egyébként csak annyi történt, mint bármely más hivatalban, intézményben, ahol a főnök szexuális szolgálatokért zaklatja tőle függő női beosztottját. Viszont ez az Egyesült Nemzeteknek a New York-i East River partján magasodó, nevezetes, gyufásdoboz alakú székházában esett meg, ennélfogva nemzetközi jellegű eseménnyé vált. Történt, hogy a főtitkár vezető beosztású munkatársa, az 59 éves, argentin nemzetiségű Luis Maria Gomez behívatta beosztottját, a 46 esztendős, amerikai állampolgárságú Katherine Claxtont, fél karjával átölelte a nemzetközi tisztviselőnőt, a másikkal pedig blúzát kezdte lerángatni. Az erkölcsös Katherine ellenállt, úgyhogy több nem is történt. A hölgy azonban panaszt tett szexuális zaklatásért. Az ilyen ügyekről az ENSZ apparátusában az úgynevezett választott bíróság intézkedik. Ennek az esetnek a kiyizsgálására egy írországi bírót kértek fel. A Claxon kontra Gomez ügyet azonban roppant nehéz volt megítélni. A felperes tartotta magát eredeti állításához, az alperes tagadott. Tanúk - érthető módon - nem voltak. Végül a főtitkár utasítására az ügyet elkenték, a gyanúba vett főtisztviselőt pedig elküldték a világ végére ENSZ-tanácsadónak. Ami egyébként a Claxton-Gomez ügyet illeti, a bíróság mindenképpen nehéz helyzetben volt. Az ENSZ-székház ugyanis területen kívülinek számít (például az amerikai rendőrök nem léphetnek be a területére), ezért az Egyesült Államok törvényei sem hátályosak ott. Az ENSZ Alapokmánya pedig sok mindenről intézkedik (a béke fenntartásáról, a Gyárhsági Tanács működéséről, a Biztonsági Tanácsban érvényesülő vétójogról stb.), de a szexuális zaklatás fogalma nem szerepel ebben a statútumban. (MN-KI) Dagobert milliói Kapkodnak a merénylő után • Kié lesz a film joga? Madonna men Intimitás és szexualitás címmel. Kolléganője, Liz Taylor is AIDSaktivista, ő az elmúlt években 40 millió dollárt (!) adományozott a betegség kutatására. Madonna ezzel szemben inkább házakat, telkeket vásárol. Legutóbb egy másfél milliót érő házat szerzett meg 4,9 millióért, a tulajdonos ugyanis nem akarta eladni, ennyi pénznek azonban nem tudott,ellenállni. (Ferenczy Europress) Kozmetika-történelem Elképesztően gazdagok, ám roppant bizalmatlanná válnak, ha pénzről van szó. Hollywood szuperasszonyai inkább egyedül keze, lik pénzügyeiket Pedig dolguk akad bőven: a show-biznisz állandó jelenlétet követel. Barbra Streisand nagyszerű lemezszerződést kötött (60 millió dollár), rnalibui háza 1 milliót ér, régiségeinek értéke pedig szinte felbecsülhetetlen. Annyit vásárolt Barbra Streisand belőlük, hogy külön házat kellett vennie az elhelyezésükhöz. „Nekem a pénz csak azért kell, hogy kiadjam " - mondja, és néni fukarkodik akkor sem, ha jótékonykodásról van szó. Alapítványt tett AIDS-es gyerekek megsegítésére és tanszéket létesített egy dél-kaliforniai egyeteHa zsarolás útján nem is, sztorija értékesítése révén úgy tűnik, mégiscsak milliomos lesz a német Karstadt áruházkonszernt két éven át bombamerényletekkelrettegésben tartó „Dagobert", akit végre sikerült elfogni. Az előzetes letartóztatásban lévő 44 éves Arno Funke - ez Dagobert igazi neve - még szinte alig rendezkedett be cellájában, a berlini Moabit börtönben, máris a legnagyobb lapok, tévétársaságok és filmproducerek bombázták ajánlataikkal. Az egyik nagy képes hetilap a Dagobert-sztori cikksorozatként való feldolgozásának jogaiért állítólag 85 ezer márka előleget folyósít Funke Fülöp-szigetekről származó feleségének, a filmjogokért pedig az egyik legismertebb amerikai filmkonszern kétmillió dollárt kínál fel. A férj akcióiról a rendőrség szerint mit sem sejtő feleségnek egyébként nem kell anyagi gondoktól tartania a férfi letartóztatása miatt: a bulvárlapok és televíziós magazinműsorok már eddig is komoly összegeket fizettek ki a Dagobertet ábrázoló képekért, a csecsemőkori felvételektől az iskolai osztály fényképeken át -egészen a mallorcai nyaraláskor készült családi fotókig. A berlini bűnügyi rendőrség belső-biztonsági részlege több rendőrtiszt ellen indított vizsgálatot lopás és megvesztegethetőség gyanújával a nyomozati anyagokból a sajtóhoz kikerült felvételek miatt. Akármilyen eredménnyel is végződjön az előreláthatólag ez év őszén Berlinben kezdődő per - a bíróság akár tíz évre is rács mögé küldheti a pokolgépes zsarolót -, annyi bizonyos: Dagobertnek és családja tagjainak életük végéig lesz mit a tejbe aprítaniuk. (mn) Királynő kombinéban Bizonyára sok mindenben különböznek, egy azonban közös bennük: vagyonukat nemcsak munkájukkal, fellépéseikkel keresték, hanem befektetésekkel is. A döntéseket ők maguk hozzák, tanácsadókra általában nem hallgatnak. „Állandóan csak azt hajtogatom az adótanácsadóknak, menedzsereknek, ügynököknek és bankároknak, hogy nincs szükségem a tanácsaikra, mindössze információkra" - nyilatkozta a 47 éves countrykirálynő, Dolly Parton. Az énekesnő tavaly télen 6,5 millió dollárért hozta létre Dolly-wood nevű szórakoztatóparkját, melynek azóta kétmillió látogatója volt. Jane Fonda egyedül aerobicprogramjával 20 millió dollárt „ugrált össze", amit azután különböző telekspekulációkkal megduplázott. „Az egykori -baloldali aktivistából elegáns üzletasszony vált" — mondogatják irigyen korábbi munkatársai. Oprah Winfrey, Amerika első számú tévés játékmestere a szupergazdagok legfiatalabbika, 38 éves. Ő csupán ügyvédje tanácsait fogadja meg, úgy látszik, sikeresen, hiszen 800 000 dolláros lakása mellé vásárolt még egy 80 hektáros farmot Indianában, egy 3 milliós ranchot Coloradóban és egy házat a vendégei számára csekély 1,3 millióért. A szépség iránti fogékonyság egyidős az emberiséggel - bizonyítják ezt a több ezer éves barlangrajzok és az ásatások során előkerült f estékesedények is. Az idő változik, de a cél ugyanaz: a test és az arc szépítése és az öregedés jeleinek palástolása. A szépítőszerek használata először Egyiptomban terjedt el. Hihetetlen, de ekkor már ismerték a hajfestéket, a szőrtelenítést és sokféle kikészítőszert használtak. (A szemöldököt és a szempillát például fenyőkorom, elszenesedett elefántcsont, égetett hangyatojás és datolyamagvak keverékével festették. Az arc fehérítésére krétát használtak.) A hódító hadjáratok révén a görögök, majd a rómaiak is átvették a testápolás kultuszát. A III. században Rómának már 900 népfürdője volt, ahol a tisztálkodáson kívül alkalmaztak illatos bedörzsölést és masszázst is. A Római Birodalom bukása után a szépségápolást az arabok is folytatták. Később, amikor a kereszténység a lélekre irányította az emberiség figyelmét, a testápolás alábbhagyott. A tisztátlanság a középkori nagy járványok melegágya lett. Sajnálatos módon a tisztálkodás sokszor nem tartozott a divatos szépségápolási műveletek közé. A spanyol királyok ősi kastélyában például a 3000 szoba között nincs egy fürdőszoba sem. XIV. Lajos, a Napkirály sem ismerte a fürdés örömeit, mosdóvíz helyett kölnivizet használt, a versailles-i palota egyetlen fürdőkádjából pedig szökőkutat csináltatott. Mégis ekkorra tehető a szépségápolás fénykora - felfedezik a púdert, divatba jönnek az arctejek, az arcfestékek és az illatos balzsamok. - A XVIII. század ismét szigorú erkölcsei viszont a minimumra csökkentették a szépségápolást. A nők leszoktak a túlzott festésről ugyanakkor egyre általánosabb a fürdés. (A fürdővízhez tejet vagy virágszirmok forrázatát öntötték.) Ami hiányzott, az a mozgás, a torna, így a 30. év betöltése - a széltől-naptól védett hölgyek életében - a hervadás kezdetét jelentette. A XIX. század jelentős változást hozott - a kozmetika a szépségápolás tudományává lépett elő -, a túlzásoktól mentes, higiénikus testápolás kerül előtérbe. (M-p) Egy nagy ugrás és a kereskedelem fellendülése lehetővé tette, hogy az arabok „titkai" eljussanak Európába is. Így lett Velence az illatszerek és a kenőcsök készítésének központja. Arno Funke; alias Dagobert Talán néha még 11. Erzsébet is visszaidézi magában, milyen volt évekkel ezelőtt a tükör előtt állni. Mondjuk, egy szál kombinéban, azon tűnődve: „Mit is vegyek ma fel?" A válaszokat illetően az angol királynőnek persze soha nem lehetett oka panaszra. A közeljövőben kerül a boltokba Nagy-Britanniában A brit királyi család című könyv, amely többek között II. Erzsébet ruhatárának is nagy teret szentel. A királynői öltözékeket élethűen bemutató papírbabák máris kaphatóak, s érdekes módon különösen Amerikában tettek szert gyors népszerűségre. Ezek után otthonában bárki „felhúzhatja" például a vidéket járó, az estélyi vagy állami ünnepekhez dukáló ruhát a királynőt helyettesítő - érdekes módon szinte kivétel nélkül arc nélkül forgalmazott - papírmodellekre. (Today) Liz Taylor A sztárok leggazdagabbjainak sorrendje a következő: Oprah Winfrey (200 millió dollár), Mary Tyler Moore (125 millió), Madonna (100 millió), Marcey Carsey (producer - 100 millió), Dolly Parton (70 millió), Barbra Streisand (60 millió), Liz Taylor (50 millió), Goldie Hawn (40 millió). Nem lehet elég korán kezdeni