Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-25 / 120. szám, szerda

1994. MÁJUS 25. ÚJ SZÓ' POLITIKAI HIRDETÉS BALOLDAL Tisztelt olvasóink! A „Baloldal" fizetett hirdetésként jelenik meg. Tartalmáért a Demokratikus Baloldal Pártja felel, amely f elvállalta a munkavál­lalók érdekeinek védelmét. Ezen az oldalon az elkövetkezendő időben minden szerdán sze­# retnénk jelentkezni. Fő célunk a baloldali értékek, a DBP politi­kajának és tevékenységének ismertetése, a gazdasági és külön­böző szociális problémák és azok megoldási módszereinek elemzé­se. Emellett szeretnénk teret adni olvasóinknak is. Bár honoráriu­mot anyagi okokból nem tudunk fizetni, szívesen fogadjuk, és a le­hetőségektől függően szeretnénk megjelentetni az Önök cikkeit is. Ezeket kérjük vagy az alábbi címre beküldeni: Borza Erzsébet, a DBP alelnöke, Gunduličova 12, 816 10 Bratislava, vagy pedig a DBP járási bizottságain leadni. Mivel a rendelkezésünkre álló pénzösszeg nem elég arra, hogy hosszú távon fedezni tudjuk a fizetett hirdetést, kérjük Önöket, hogy anyagilag támogassák a „Baloldalt". Esetleges adományai­kat az alábbi számlára utalhatják át: VŰB Bratislava-mesto, VÚB - 48631-012/0200. A csekkre írják rá: „Baloldal". Előre is köszönjük. Horn Gyula levele Peter Welssnek Tisztelt Elnök Elvtárs, Kedves Peter! Köszönöm az MSZP-nek a választások első fordulóján elért sikere kapcsán küldött jókívánságaitokat. A május 29-i második forduló előtt barátaink jóin­dulatúfigyelme és szolidaritása is erősíti esélyeinket, hogy az egész magyar nép és térségünk egésze javára jó eredményt érhessünk el. Szeretném egyben megköszönni a balesetemmel kapcsolatos aggódó sora­idat. Az együttérzés igen jólesett, újabb erőt adott ahhoz, hogy mielőbb egész­ségesen térjek vissza a közéletbe. Budapest, 1994. május 18. Baráti üdvözlettel Horn Gyula HETI KÉRDÉSÜNK Brigita Schmögnerová miniszter­elnök-helyettes válaszol: A kormány múlt heti ülésén jóvá­hagyta a hozzáadottérték-adóról (daň z pridanej hodnoty - DPH) szóló törvény módosítójavaslatát, mely szerint nő azoknak az árúknak a száma, amelyekre magasabb, 25 százalékos adóráta lesz kivetve:. A következő ülésre a pénzügyminisz­ter már beterjesztette a fogyasztási adótörvény módosítójavaslatát, amely a dohány-, szesz- és egyes kőolajtermékek fogyasztási adójá­nak (spotrebná daň) növelését irá­nyozza elő. Ha a parlament jóvá­hagyja, jelentősen nőhet az állami költségvetés bevétele. Az adók növelése csak egy részét képezi azoknak az intézkedések­nek, melyek keretében a kormány csökkenteni igyekszik az állami költségvetésben felmerülő problé­mákat. Ha ezt nem tennénk meg, akkor vagy jelentősen nőne a költ­ségvetési hiány, amely a tervezett 14 mld.-nál kétszeresen magasabb lenne, vagy pedig nem tudnánk megoldani az iskolaügyben, egész­ségügyben és a szociális szférában kialakult válsághelyzetet. Így tehát két lehetősége volt a kormánynak:, vagy emeli a, költség­vetési deficitet (hiányt) vagy pedig utólagos intézkedéseket fogad el, amelyek biztosítják az állami költ­ségvetési kiadások csökkentését és a bevételek magasabb szintjét nem­csak adóemelés útján, hanem az adófizetési rendszer hatékonyságá­nak növelésével és a külföldi tarto­zások behajtásával is. Úgy látjuk, hogy az a felelőtlen hozzáállás, amely a volt kormány részéről nyil­vánult meg az állami pénzekkel va­ló gazdálkodásbán, rendkívül nega­tív hatással lenne Szlovákia gazda­ságára: a jövőben jelentőben emel­kedne az árszínvonal, s a megtaka­rítások újabb elértéktelenedésével, a pénzkínálat csökkenésével, a va­lutaárfolyam kedvezőtlen alakulá­sával és az állami adósság gyors nö­vekedésével kellene számolnunk. Éppen ezért a kormány nem az első, hanem a második megoldást vá­lasztotta. Ha ezt a megoldást nem fogadják el, akkor már a második félévben veszélybe kerül a kórházak és más egészségügyi intézmények műkö­dése, be kellene zárni az óvodákat, az iskolai ebédlőket, össze kellene vonni az osztályokat, s teljes terje­delmében csökkenteni kellene a szociális juttatásokat és a családi pótlékokat. E költségvetési intézkedések kö­vetkeztében az árak 3,4-4,4 száza­lékos növekedésével kell számolni, amely azonban nagyobb mértékben nehezedik majd a magasabb jöve­delmű családok vállára. Bízunk abban, hogy az állampol­gárok megértik és támogatni fogják ezt a választást: inkább eltűrik azt, hogy kissé emelkedjen a cigaretta, az alkohol és egyes luxuscikkek ára, minthogy veszélybe kerüljenek az egészségügyi és más fontos szol­gáltatások. Borza Erzsébet, a DBP alelnöke Van járható űt is Ma Szlovákiában talán az egyik legvitatottabb kérdés a ki­sebbségek, s elsősorban a magyarok helyzete. A vitában há­rom csoport alakult ki. Az egyik azt állítja, hogy a kisebbségek olyan széles körű jogokkal rendelkeznek, hogy ez már veszé­lyezteti a többségi nemzet érdekeit, a másik viszont nem egy­szer hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a kisebbsé­gek ma Szlovákiában nem élhetnek emberi méltóságuknak megfelelően. Míg az egyik szélsőséges nézet csak a pozitíy ta­pasztalatokra építi érvelését, addig a másik ezeket figyelmen kívül hagyva csak a negatív vonásokra összpontosít. Pártunk - mint baloldali, szociáldemokrata párt, amely a dolgozók széles rétegeinek érdekeit védi - abból indul ki, hogy abszolút igazságok nincsenek, s minden éremnek két ol­dala van. Ennek értelmében nem tudjuk elismerni azt, hogy a szlovákiai magyarság helyzete tarthatatlan, hogy jogai nem ér­vényesülnek egyáltalán. Nem tudunk egyetérteni azonban az­zal sem, hogy nincsenek problémák, amelyek érzékenyen érin­tik mind a szlovák, mind pedig a magyar lakosságot, s amelye­ket rövid időn belül orvosolni kell. Ha utána ripzUnk a szélsőséges politikai erők jellegének, nem nehéz rájönnünk, hogy értékrend szerint egyértelműen elavult konzervatív csoportosulásokról van szó, olyanokról, amelyek gazdasági és szociális szempontból ním a dolgozó nép, a munkavállalók érdekeit helyezik-előtérbe, hanem a la­kosság kis rétegének - a munkáltatóknak az, érdekeit képvise • lik. Ilyen politikai erő lévén egyszerűen képtelenek egy olyan alternatívát nyújtani a gazdasági és szociális problémák meg­oldására, amely elfogadható lenne a lakosság többsége számá­ra. Meglovagolva az elszegényedésből, a nyomorból eredő elégedetlenséget, melldöngető nemzetieskedéshez folyamod­nak, s veszélyérzetet keltve és ezt szítva igyekeznek megma­radni a politika színterén. A szlovák szélsőséges erők arra hi­vatkoznak, hogy a szlovákságot magyar részről kétfajta vesze­delem fenyegeti: az egyik a fiatal Szlovák Köztáraság területi egységére vonatkozik, a másik pedig a Dél-Szlovákiában élő szlovákok elmagyarosodásában jelenik meg. A magyar szélsőség viszont a céltudatos és rosszindulatú elszlovákosí­tásra, az asszimilációra hivatkozik. Mindkét felet a másik nemzet iránti magas fokú bizalmatlanság jellemzi, s, ennek magját hintik el és érlelik a saját nemzetiségükhöz tartozó ál­lampolgárokban. Éppen e veszélyérzet és bizalmatlanság nem egyszer művi felkorbácsolásából, melynek alapja - s ezt aláhúzom - a szlo­vák-magyar kapcsolatok nem megoldott problémáiban is rej­lik, húznak hasznot mindkét részről a szélsőséges politikai erők, amelyeknek - bármily paradoxnak is tűnik - szükségük van egymásra, mivel publicitást, politikai egzisztenciát biztosí­tanak egymás számára. A tapasztalat ázonban azt mutatja, hogy a lakosság többsé­ge nem érdekelt abban, hogy egy asztalcsapkodó, hangoskodó politikusgárda uralja a politikai színteret. Nyugalomra vágyik, s elvárja, hogy a politikusok tárgyalások útján alakítsák ki a la­kosság békés és biztonságos életének, anyagi és szociális jólé­tének feltételeit. Ebből a szempontból a DBP a gazdasági és szociális prob­' lémák megoldása mellett fontosnak tartja azt is, hogy nekilás­sunk a különböző nemzetiségű lakosság harmonikus együtt­élését akadályozó problémák megoldásához. Ügy tűnik, hogy itt elsősorban két alapelvből kellene kiindulnunk. A jelen helyzetet kell figyelembe venni, a történelmi kérdéseket át kell engedni a történészeknek. A múltbeli sérelmek egymás sze­mére vetése nem jó kiindulópont, s eleve csak konfrontációt szül. Nem szabad továbbá a győztes -vesztes filozófiát követ­ni, mivel egy ilyen hozzáállás eleve meghatározza a vesztest. Általánosan elfogadható megoldás csak akkor születhet, ha képesek vagyunk meghallgatni egymást, odafigyelni egymás­ra, s képesek vagyunk párbeszédet folytatni. Nem a hangerő, a másik fél sárba tiprása, bemocskolása vezet a megoldáshoz, hanem a józan, elfogulatlan érvelés, az egymás megismerésé­re, megértésére irányuló törekvés. Jelenleg az egyik legaktuálisabb feladat a kölcsönös biza­lom légkörének megteremtése, a veszélyérzet csökkentése, ill. megszüntetése. Hiszen egy hazában élünk, s mindnyájan itt, Szlovákiában akarunk jól, egyetértésben élni. Ennek egyik előfeltétele, véleményünk szerint az, hogy új szakaszt nyis­sunk a szlovák-magyar együttélés történetében, vastag vona­lat húzva a múlt sérelmei után. Ebből a szempontból talán ér­demes lenne feléleszteni és megvalósítani a szlovák-magyar kiegyezés,gondolatát., így is lehetőség nyílhatna arja, hogy ne , a múltnak, hanem a jelennekés a jövŐtipk éljünk. Azia veszélyérzet, amely az SzK területi egységének meg­bontásával függ össze, többek között csak a Szlovákia és Ma­gyarország közötti alapszerződés aláírásával csökkenthető. Véleményünk szerint ez az alapszerződés garantálhatná Szlo­vákia határainak sérthetetlenségét, valamint a kisebbségek jo­gainak érvényesítését mind Magyarországon, mind pedig Szlovákiában, s így megteremthetné a valóban jónak mondha­tó gazdasági és kulturális együttműködés alapfeltételeit. Nem elhanyagolható feladat a helyi önkormányzati válasz­tási törvény módosítása sem. Olyan törvényre van szükség, amely biztosítaná a különböző nemzetiségek megfelelő képvi­seletét a helyi önkormányzatokban. S végül, de nem utolsósor­ban törvényileg biztosítani keli a kisebbségek azon jogát, hogy a helységek neveit, ahol jelentős a kisebbség aránya, fel lehes­sen tüntetni a kisebbség nyelvén is, valamint azt, hogy a ki­sebbségek számára elfogadható módon oldják meg a kereszt­és vezetéknevek használatát. Bízunk abban, hogy a parlament ezeket a problémákat hamarosan megoldja. Támogatjuk továbbá Szlovákia olyan ésszerű területi és köz­igazgatási felosztását, amely az államigazgatást jelentősen köze­lebb hozza a polgárokhoz, figyelembe veszi a régiók gazdasági, szociális és infrastrukturális sajátosságait, valamint a lakosság nemzetiségi összetételét és érdekeit. Úgy gondoljuk azonban, hogy ezek csak részmegoldások. Szükség van egy olyan törvényre, amely komplex módon, min­den fél számára elfogadhatóan, az európai normáknak megfe­lelően oldaná meg a kisebbségek helyzetét, s a többségi nemzet és a kisebbségek viszonyát. Ezt azonban csak türelmes munká­val, együttműködéssel, egymás megbecsülésével, a különböző érdekek tiszteletben tartásával lehet megvalósítani. Határon túli magyarság: Gazdasági felemelkedést is A máit hét közepén Hárs Gábor, a Magyar Szocialista Párt Nemzetkö­zi Kapcsolatok Titkárságának vezetője és Borza Erzsébet, a Demokrati­kus Baloldal Pártjának alelnöke közös fórumon találkozott Ipolyság pol­gáraival. A több mint kétórás véleménycsere során a két politikus vála­szolt a lakosságot közvetlenül érintő kérdésekre is. Ezekből válogattunk: konferenciáin is, s fontos szerepet tulajdoní­tunk elnökeink, képviselőink, szakembere­ink rendszeres találkozóinak is. Pártjaink között működik a foiró drót, melynek segít­ségével gyorsan informálhatjuk egymást és hatékonyan egyeztethetjük lépéseinket fi­gyelembe véve egymás érdekeit. • Van-e az MSZP-nek kisebbségi prog­ramja, s ha van, milyen értékekre épül? Hárs Gábor: Mivel a kérdés egyér­telműen a programunkra vonatkozik, en­gedjék meg, hogy éppen ebből a program­ból idézzek: Magyarnak lenni - szabad, ém­- béri döntés. Mindenkinek elidegeníthetet­len, alapvető joga, hogy magyarsághoz tar­• tozónak tekintse, magát. Döntését senki nem vonhatja kétségbe csak azért, mert kevesebb nemzeti jelképet hord a kabátján. A határtítj túli magyarok iránti szolidari­tás a magyar nemzeti szolidaritás szerves része, annak, egyik központi eleme. Ez a kérdés azonban szorosan összefügg a föld­rész biztonságának és stabilitásának kérdé­sével is. Mindent meg kell tenni annak érde­kében, hogy a határokon túl élő magyarság nemzeti kisebbségi jogait egy európai ki­sebbségvédelmi törvény garantálja, s támo­gatjuk a határon túli magyarság kisebbségi jogainak maradéktalan érvényesítésére irá­nyuló törekvéseket. Nem a határok megvál­toztatására, hanem a kisebbségek jogainak érvényesítésére és a határok átjárhatóságá­nak biztosítására törekszünk. Ez Magyaror­szág és Szlovákia kétoldalú alapszerződésé­nek alapja is lehet. Abból indulunk ki, hogy a végletes szo­ciális megosztottság, a nyomor, a romló lét­feltételek melegágyát képezik a szélsőséges nézeteknek és akcióknak, amelyek növelik az államok és népcsoportok közötti és a tár­sadalmon belüli feszültségeket. Éppen ezért kisebbségi programunk egyik alapköve a határon túli magyarság gazdasági felemel­kedése is. Kormányra jutásunk ,esetén adó­kedvezménnyel is támogatni kívánjuk a szomszéd országok vállalkozóival közösen létrehozandó vegyesvállalatok, pénzintéze­tek, közép- és kisvállalkozások alapítását, a határ menti térségek infrastruktúrájának fej­lesztését, a határ menti kereskedelem élén­kítését. (pa) • Az MSZP kormányra jutása esetén várható-e, hogy Magyarországon vissza­rendeződés lesz? Hárs Gábor: Mielőtt válaszolnék erre a kérdésre, szeretnék rámutatni arra a tényre, hogy Magyarországon a gazdasági és a poli­tikai változásokat éppen az MSZP elődje kezdeményezte. Gazdsági programunk egyik fő célja a modern szociális piacgazda­ság megszilárdítása. Ennek értelmében kor­mányra jutásunk esetén széles körű érdek­egyeztető tárgyalásokat fogunk kezdemé­nyezni a legfontosabb gazdasági teendőkről, a privatizációról, a terhek ésszerű és igazsá­gos megosztásának fő arányairól, a bérekről, a szociális ellátásról, a nyugdíjakról. Szó sincs tehát, visszarendeződésről,-H-a akarnánk, sem lehetne. Még senkinek sem sikerült visszaforgatni a történelem kerekét. Az MSZP. ha akarná, serri 1 tudná leállítani a privatizációt, visszaállítani az egypártrend­szert, nem szólva olyan apróságokról, hogy képtelen lenne - ha akarná is - újraéleszteni a Szovjetuniót, a KGST-t, a Varsói Szerződést. • .4 Magyar Televízió Panoráma című műsorának és híradójának konfrontációs hangneme egyszerűen elviselhetetlen. Mit lehetné ez ellen tenni? Hárs Gábor: A megoldás egyszerű: ha nem tetszik, ne nézzék! Én már két éve óvom egészségemet. • Milyen a kapcsolat az MSZP és a DBP között? Borza Erzsébet: Kapcsolatunk már ha­gyományosan kitűnőnek mondható. Erről tanúskodnak közös rendezvényeink is, mint például a múlt év októberi nemzetközi tudo­mányos mezőgazdasági szimpózium Nyit­rán, melynek keretében megtárgyaltuk a mezőgazdaság, illetve erdőgazdaság időszerű problémáit és ezek megoldási módjait. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a viseg­rádi négyek szociáldemokrata és szocialista pártjai konferenciájának is, ahol kifejeztük azon óhajunkat, hogy elősegítjük országa­ink sokoldalú együttműködését, s közös erővel megteremtjük régóink biztonságának és stabilitásának feltételeit. Részt veszünk egymás rendezvényein. Miért emelkednek az adók és mire számíthat a polgár?

Next

/
Thumbnails
Contents