Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-25 / 120. szám, szerda

1994. MÁJUS 25. ÚJ SZÓ' POLITIKAI HIRDETÉS BALOLDAL Tisztelt olvasóink! A „Baloldal" fizetett hirdetésként jelenik meg. Tartalmáért a Demokratikus Baloldal Pártja felel, amely f elvállalta a munkavállalók érdekeinek védelmét. Ezen az oldalon az elkövetkezendő időben minden szerdán sze# retnénk jelentkezni. Fő célunk a baloldali értékek, a DBP politikajának és tevékenységének ismertetése, a gazdasági és különböző szociális problémák és azok megoldási módszereinek elemzése. Emellett szeretnénk teret adni olvasóinknak is. Bár honoráriumot anyagi okokból nem tudunk fizetni, szívesen fogadjuk, és a lehetőségektől függően szeretnénk megjelentetni az Önök cikkeit is. Ezeket kérjük vagy az alábbi címre beküldeni: Borza Erzsébet, a DBP alelnöke, Gunduličova 12, 816 10 Bratislava, vagy pedig a DBP járási bizottságain leadni. Mivel a rendelkezésünkre álló pénzösszeg nem elég arra, hogy hosszú távon fedezni tudjuk a fizetett hirdetést, kérjük Önöket, hogy anyagilag támogassák a „Baloldalt". Esetleges adományaikat az alábbi számlára utalhatják át: VŰB Bratislava-mesto, VÚB - 48631-012/0200. A csekkre írják rá: „Baloldal". Előre is köszönjük. Horn Gyula levele Peter Welssnek Tisztelt Elnök Elvtárs, Kedves Peter! Köszönöm az MSZP-nek a választások első fordulóján elért sikere kapcsán küldött jókívánságaitokat. A május 29-i második forduló előtt barátaink jóindulatúfigyelme és szolidaritása is erősíti esélyeinket, hogy az egész magyar nép és térségünk egésze javára jó eredményt érhessünk el. Szeretném egyben megköszönni a balesetemmel kapcsolatos aggódó soraidat. Az együttérzés igen jólesett, újabb erőt adott ahhoz, hogy mielőbb egészségesen térjek vissza a közéletbe. Budapest, 1994. május 18. Baráti üdvözlettel Horn Gyula HETI KÉRDÉSÜNK Brigita Schmögnerová miniszterelnök-helyettes válaszol: A kormány múlt heti ülésén jóváhagyta a hozzáadottérték-adóról (daň z pridanej hodnoty - DPH) szóló törvény módosítójavaslatát, mely szerint nő azoknak az árúknak a száma, amelyekre magasabb, 25 százalékos adóráta lesz kivetve:. A következő ülésre a pénzügyminiszter már beterjesztette a fogyasztási adótörvény módosítójavaslatát, amely a dohány-, szesz- és egyes kőolajtermékek fogyasztási adójának (spotrebná daň) növelését irányozza elő. Ha a parlament jóváhagyja, jelentősen nőhet az állami költségvetés bevétele. Az adók növelése csak egy részét képezi azoknak az intézkedéseknek, melyek keretében a kormány csökkenteni igyekszik az állami költségvetésben felmerülő problémákat. Ha ezt nem tennénk meg, akkor vagy jelentősen nőne a költségvetési hiány, amely a tervezett 14 mld.-nál kétszeresen magasabb lenne, vagy pedig nem tudnánk megoldani az iskolaügyben, egészségügyben és a szociális szférában kialakult válsághelyzetet. Így tehát két lehetősége volt a kormánynak:, vagy emeli a, költségvetési deficitet (hiányt) vagy pedig utólagos intézkedéseket fogad el, amelyek biztosítják az állami költségvetési kiadások csökkentését és a bevételek magasabb szintjét nemcsak adóemelés útján, hanem az adófizetési rendszer hatékonyságának növelésével és a külföldi tartozások behajtásával is. Úgy látjuk, hogy az a felelőtlen hozzáállás, amely a volt kormány részéről nyilvánult meg az állami pénzekkel való gazdálkodásbán, rendkívül negatív hatással lenne Szlovákia gazdaságára: a jövőben jelentőben emelkedne az árszínvonal, s a megtakarítások újabb elértéktelenedésével, a pénzkínálat csökkenésével, a valutaárfolyam kedvezőtlen alakulásával és az állami adósság gyors növekedésével kellene számolnunk. Éppen ezért a kormány nem az első, hanem a második megoldást választotta. Ha ezt a megoldást nem fogadják el, akkor már a második félévben veszélybe kerül a kórházak és más egészségügyi intézmények működése, be kellene zárni az óvodákat, az iskolai ebédlőket, össze kellene vonni az osztályokat, s teljes terjedelmében csökkenteni kellene a szociális juttatásokat és a családi pótlékokat. E költségvetési intézkedések következtében az árak 3,4-4,4 százalékos növekedésével kell számolni, amely azonban nagyobb mértékben nehezedik majd a magasabb jövedelmű családok vállára. Bízunk abban, hogy az állampolgárok megértik és támogatni fogják ezt a választást: inkább eltűrik azt, hogy kissé emelkedjen a cigaretta, az alkohol és egyes luxuscikkek ára, minthogy veszélybe kerüljenek az egészségügyi és más fontos szolgáltatások. Borza Erzsébet, a DBP alelnöke Van járható űt is Ma Szlovákiában talán az egyik legvitatottabb kérdés a kisebbségek, s elsősorban a magyarok helyzete. A vitában három csoport alakult ki. Az egyik azt állítja, hogy a kisebbségek olyan széles körű jogokkal rendelkeznek, hogy ez már veszélyezteti a többségi nemzet érdekeit, a másik viszont nem egyszer hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a kisebbségek ma Szlovákiában nem élhetnek emberi méltóságuknak megfelelően. Míg az egyik szélsőséges nézet csak a pozitíy tapasztalatokra építi érvelését, addig a másik ezeket figyelmen kívül hagyva csak a negatív vonásokra összpontosít. Pártunk - mint baloldali, szociáldemokrata párt, amely a dolgozók széles rétegeinek érdekeit védi - abból indul ki, hogy abszolút igazságok nincsenek, s minden éremnek két oldala van. Ennek értelmében nem tudjuk elismerni azt, hogy a szlovákiai magyarság helyzete tarthatatlan, hogy jogai nem érvényesülnek egyáltalán. Nem tudunk egyetérteni azonban azzal sem, hogy nincsenek problémák, amelyek érzékenyen érintik mind a szlovák, mind pedig a magyar lakosságot, s amelyeket rövid időn belül orvosolni kell. Ha utána ripzUnk a szélsőséges politikai erők jellegének, nem nehéz rájönnünk, hogy értékrend szerint egyértelműen elavult konzervatív csoportosulásokról van szó, olyanokról, amelyek gazdasági és szociális szempontból ním a dolgozó nép, a munkavállalók érdekeit helyezik-előtérbe, hanem a lakosság kis rétegének - a munkáltatóknak az, érdekeit képvise • lik. Ilyen politikai erő lévén egyszerűen képtelenek egy olyan alternatívát nyújtani a gazdasági és szociális problémák megoldására, amely elfogadható lenne a lakosság többsége számára. Meglovagolva az elszegényedésből, a nyomorból eredő elégedetlenséget, melldöngető nemzetieskedéshez folyamodnak, s veszélyérzetet keltve és ezt szítva igyekeznek megmaradni a politika színterén. A szlovák szélsőséges erők arra hivatkoznak, hogy a szlovákságot magyar részről kétfajta veszedelem fenyegeti: az egyik a fiatal Szlovák Köztáraság területi egységére vonatkozik, a másik pedig a Dél-Szlovákiában élő szlovákok elmagyarosodásában jelenik meg. A magyar szélsőség viszont a céltudatos és rosszindulatú elszlovákosításra, az asszimilációra hivatkozik. Mindkét felet a másik nemzet iránti magas fokú bizalmatlanság jellemzi, s, ennek magját hintik el és érlelik a saját nemzetiségükhöz tartozó állampolgárokban. Éppen e veszélyérzet és bizalmatlanság nem egyszer művi felkorbácsolásából, melynek alapja - s ezt aláhúzom - a szlovák-magyar kapcsolatok nem megoldott problémáiban is rejlik, húznak hasznot mindkét részről a szélsőséges politikai erők, amelyeknek - bármily paradoxnak is tűnik - szükségük van egymásra, mivel publicitást, politikai egzisztenciát biztosítanak egymás számára. A tapasztalat ázonban azt mutatja, hogy a lakosság többsége nem érdekelt abban, hogy egy asztalcsapkodó, hangoskodó politikusgárda uralja a politikai színteret. Nyugalomra vágyik, s elvárja, hogy a politikusok tárgyalások útján alakítsák ki a lakosság békés és biztonságos életének, anyagi és szociális jólétének feltételeit. Ebből a szempontból a DBP a gazdasági és szociális prob' lémák megoldása mellett fontosnak tartja azt is, hogy nekilássunk a különböző nemzetiségű lakosság harmonikus együttélését akadályozó problémák megoldásához. Ügy tűnik, hogy itt elsősorban két alapelvből kellene kiindulnunk. A jelen helyzetet kell figyelembe venni, a történelmi kérdéseket át kell engedni a történészeknek. A múltbeli sérelmek egymás szemére vetése nem jó kiindulópont, s eleve csak konfrontációt szül. Nem szabad továbbá a győztes -vesztes filozófiát követni, mivel egy ilyen hozzáállás eleve meghatározza a vesztest. Általánosan elfogadható megoldás csak akkor születhet, ha képesek vagyunk meghallgatni egymást, odafigyelni egymásra, s képesek vagyunk párbeszédet folytatni. Nem a hangerő, a másik fél sárba tiprása, bemocskolása vezet a megoldáshoz, hanem a józan, elfogulatlan érvelés, az egymás megismerésére, megértésére irányuló törekvés. Jelenleg az egyik legaktuálisabb feladat a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése, a veszélyérzet csökkentése, ill. megszüntetése. Hiszen egy hazában élünk, s mindnyájan itt, Szlovákiában akarunk jól, egyetértésben élni. Ennek egyik előfeltétele, véleményünk szerint az, hogy új szakaszt nyissunk a szlovák-magyar együttélés történetében, vastag vonalat húzva a múlt sérelmei után. Ebből a szempontból talán érdemes lenne feléleszteni és megvalósítani a szlovák-magyar kiegyezés,gondolatát., így is lehetőség nyílhatna arja, hogy ne , a múltnak, hanem a jelennekés a jövŐtipk éljünk. Azia veszélyérzet, amely az SzK területi egységének megbontásával függ össze, többek között csak a Szlovákia és Magyarország közötti alapszerződés aláírásával csökkenthető. Véleményünk szerint ez az alapszerződés garantálhatná Szlovákia határainak sérthetetlenségét, valamint a kisebbségek jogainak érvényesítését mind Magyarországon, mind pedig Szlovákiában, s így megteremthetné a valóban jónak mondható gazdasági és kulturális együttműködés alapfeltételeit. Nem elhanyagolható feladat a helyi önkormányzati választási törvény módosítása sem. Olyan törvényre van szükség, amely biztosítaná a különböző nemzetiségek megfelelő képviseletét a helyi önkormányzatokban. S végül, de nem utolsósorban törvényileg biztosítani keli a kisebbségek azon jogát, hogy a helységek neveit, ahol jelentős a kisebbség aránya, fel lehessen tüntetni a kisebbség nyelvén is, valamint azt, hogy a kisebbségek számára elfogadható módon oldják meg a keresztés vezetéknevek használatát. Bízunk abban, hogy a parlament ezeket a problémákat hamarosan megoldja. Támogatjuk továbbá Szlovákia olyan ésszerű területi és közigazgatási felosztását, amely az államigazgatást jelentősen közelebb hozza a polgárokhoz, figyelembe veszi a régiók gazdasági, szociális és infrastrukturális sajátosságait, valamint a lakosság nemzetiségi összetételét és érdekeit. Úgy gondoljuk azonban, hogy ezek csak részmegoldások. Szükség van egy olyan törvényre, amely komplex módon, minden fél számára elfogadhatóan, az európai normáknak megfelelően oldaná meg a kisebbségek helyzetét, s a többségi nemzet és a kisebbségek viszonyát. Ezt azonban csak türelmes munkával, együttműködéssel, egymás megbecsülésével, a különböző érdekek tiszteletben tartásával lehet megvalósítani. Határon túli magyarság: Gazdasági felemelkedést is A máit hét közepén Hárs Gábor, a Magyar Szocialista Párt Nemzetközi Kapcsolatok Titkárságának vezetője és Borza Erzsébet, a Demokratikus Baloldal Pártjának alelnöke közös fórumon találkozott Ipolyság polgáraival. A több mint kétórás véleménycsere során a két politikus válaszolt a lakosságot közvetlenül érintő kérdésekre is. Ezekből válogattunk: konferenciáin is, s fontos szerepet tulajdonítunk elnökeink, képviselőink, szakembereink rendszeres találkozóinak is. Pártjaink között működik a foiró drót, melynek segítségével gyorsan informálhatjuk egymást és hatékonyan egyeztethetjük lépéseinket figyelembe véve egymás érdekeit. • Van-e az MSZP-nek kisebbségi programja, s ha van, milyen értékekre épül? Hárs Gábor: Mivel a kérdés egyértelműen a programunkra vonatkozik, engedjék meg, hogy éppen ebből a programból idézzek: Magyarnak lenni - szabad, ém- béri döntés. Mindenkinek elidegeníthetetlen, alapvető joga, hogy magyarsághoz tar• tozónak tekintse, magát. Döntését senki nem vonhatja kétségbe csak azért, mert kevesebb nemzeti jelképet hord a kabátján. A határtítj túli magyarok iránti szolidaritás a magyar nemzeti szolidaritás szerves része, annak, egyik központi eleme. Ez a kérdés azonban szorosan összefügg a földrész biztonságának és stabilitásának kérdésével is. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a határokon túl élő magyarság nemzeti kisebbségi jogait egy európai kisebbségvédelmi törvény garantálja, s támogatjuk a határon túli magyarság kisebbségi jogainak maradéktalan érvényesítésére irányuló törekvéseket. Nem a határok megváltoztatására, hanem a kisebbségek jogainak érvényesítésére és a határok átjárhatóságának biztosítására törekszünk. Ez Magyarország és Szlovákia kétoldalú alapszerződésének alapja is lehet. Abból indulunk ki, hogy a végletes szociális megosztottság, a nyomor, a romló létfeltételek melegágyát képezik a szélsőséges nézeteknek és akcióknak, amelyek növelik az államok és népcsoportok közötti és a társadalmon belüli feszültségeket. Éppen ezért kisebbségi programunk egyik alapköve a határon túli magyarság gazdasági felemelkedése is. Kormányra jutásunk ,esetén adókedvezménnyel is támogatni kívánjuk a szomszéd országok vállalkozóival közösen létrehozandó vegyesvállalatok, pénzintézetek, közép- és kisvállalkozások alapítását, a határ menti térségek infrastruktúrájának fejlesztését, a határ menti kereskedelem élénkítését. (pa) • Az MSZP kormányra jutása esetén várható-e, hogy Magyarországon visszarendeződés lesz? Hárs Gábor: Mielőtt válaszolnék erre a kérdésre, szeretnék rámutatni arra a tényre, hogy Magyarországon a gazdasági és a politikai változásokat éppen az MSZP elődje kezdeményezte. Gazdsági programunk egyik fő célja a modern szociális piacgazdaság megszilárdítása. Ennek értelmében kormányra jutásunk esetén széles körű érdekegyeztető tárgyalásokat fogunk kezdeményezni a legfontosabb gazdasági teendőkről, a privatizációról, a terhek ésszerű és igazságos megosztásának fő arányairól, a bérekről, a szociális ellátásról, a nyugdíjakról. Szó sincs tehát, visszarendeződésről,-H-a akarnánk, sem lehetne. Még senkinek sem sikerült visszaforgatni a történelem kerekét. Az MSZP. ha akarná, serri

1 tudná leállítani a privatizációt, visszaállítani az egypártrendszert, nem szólva olyan apróságokról, hogy képtelen lenne - ha akarná is - újraéleszteni a Szovjetuniót, a KGST-t, a Varsói Szerződést. • .4 Magyar Televízió Panoráma című műsorának és híradójának konfrontációs hangneme egyszerűen elviselhetetlen. Mit lehetné ez ellen tenni? Hárs Gábor: A megoldás egyszerű: ha nem tetszik, ne nézzék! Én már két éve óvom egészségemet. • Milyen a kapcsolat az MSZP és a DBP között? Borza Erzsébet: Kapcsolatunk már hagyományosan kitűnőnek mondható. Erről tanúskodnak közös rendezvényeink is, mint például a múlt év októberi nemzetközi tudományos mezőgazdasági szimpózium Nyitrán, melynek keretében megtárgyaltuk a mezőgazdaság, illetve erdőgazdaság időszerű problémáit és ezek megoldási módjait. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a visegrádi négyek szociáldemokrata és szocialista pártjai konferenciájának is, ahol kifejeztük azon óhajunkat, hogy elősegítjük országaink sokoldalú együttműködését, s közös erővel megteremtjük régóink biztonságának és stabilitásának feltételeit. Részt veszünk egymás rendezvényein. Miért emelkednek az adók és mire számíthat a polgár?